Felszólalás adatai

Felszólalások:   13-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most Hohn Krisztina képviselő asszony következik, az LMP részéről: „November 25-e a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja” címmel. Parancsoljon!

HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Mint azt bizonyára önök is tudják, november 25-e a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Ezért választottam ezt a témát napirend előtti felszólalásként. Kifejezetten ennek a napnak és jelentésének a tisztelete alkalmából hívtam meg ma hölgyvendégeimet, akiket tisztelettel köszöntök is. Fontosnak tartom közülük külön köszönteni Halász Pálmát, aki az Élet-Érték Alapítvány kurátora, és évek óta a családon belüli erőszak elleni küzdelem egyik vezető egyénisége. 2012-ben népi kezdeményezés formájában összegyűjtött közel 150 ezer aláírást, hogy a parlament is napirendre tűzze a témát. Törekvéseit siker koronázta, 2013-ban törvénybe foglalták a kapcsolaton belüli erőszak tényállását. Az ENSZ előtt Genfben 700 ember tapsolta felállva mindazért, amit elért. A nők nevében én is köszönetemet fejezem ki neki.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tény, hogy még manapság is minden ötödik nőt rendszeresen bántalmaz a társa, vagy élt már olyan kapcsolatban, ahol ez megtörtént vele. Tudták, hogy egy nőnek nyolcszor nagyobb esélye van arra, hogy partnere keze által haljon meg, mint idegen kéztől? Ugye, önök is ismernek olyanokat, akik ha ilyen bántalmazásról hallanak, azt kezdik kutatni, hogy miben hibás az áldozat? Ugye, ilyenkor mindannyian azt válaszolják, hogy semmi sem lehet elegendő ok a bántalmazásra?

Nem csupán a nők elleni, de a családon belüli erőszakra is szeretném a figyelmüket felhívni, hiszen családon belüli erőszak áldozata lehet gyermek, lehet szülő, fogyatékkal élő, és bármilyen furcsa, akár férfi is. Egy verset, illetve történetet hoztam önöknek, amelyet, azt hiszem, nem is elég meghallgatni, ezt a történetet át kell alaposan érezni, és akár beleborzongani; de mindenképpen arra gondolni, hogy lehet, hogy ez pont ebben a pillanatban játszódik le valahol.

„Ma virágot kaptam. Nem volt sem születésnapom, illetve semmilyen különleges nap. Éjszaka volt az első veszekedésünk. Rengeteg gonosz dolgot mondott, amik nagyon bántottak. Tudom, hogy bánja, és nem úgy gondolja a dolgokat, ahogyan mondta... Mert ma virágot küldött nekem.

Ma virágot kaptam. Nem volt sem évfordulónk, illetve semmilyen különleges nap. Aznap a falhoz lökött, és elkezdett fojtogatni. Olyan volt, mint egy rémálom. Nem tudtam elhinni, hogy ez valóban megtörténik. Ma reggel úgy ébredtem, hogy mindenem fájt, és horzsolások voltak rajtam mindenütt. Tudom, hogy sajnálja... Mert ma virágot küldött nekem.

Ma virágot kaptam, nem volt anyák napja, illetve nem volt semmilyen különleges nap. Az éjszaka megint megvert. Aznap sokkal rosszabb volt, mint bármelyik korábbi alkalommal. Ha elhagyom, mihez kezdek? Mi lesz a gyerekekkel? Miből fogunk megélni? Félek tőle, de félek elmenni is. De tudom, hogy sajnálja... Mert ma virágot küldött nekem.

Ma virágot kaptam. Ma különleges nap volt. A temetésem napja. Tegnap végül megölt. Halálra vert. Bárcsak összeszedtem volna annyi bátorságot, hogy elmenjek, akkor ma nem kaptam volna virágot.”

Azt hiszem, ezek után nem tehetek mást, mint kérem önöket, hogy támogassák az isztambuli egyezmény ratifikálását. Ugye, önök is érzik?

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Völner Pál államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a magyar kormány határozottan elutasítja a nők elleni erőszak bármely formáját, mindemellett elkötelezett a bántalmazás teljes felszámolása, az áldozatok védelme mellett. Az elmúlt években intézkedések sorozatát tettük a biztonságért. Szigorú büntetőpolitikával, több krízisközponttal, menedékházzal, jogi és lelki programokkal segítjük a nők védelmét. A büntető törvénykönyvről szóló törvény több tekintetben szigorítást hozott. A törvény szigorúan bünteti a bántalmazást, sokkal szigorúbban, mint a szocialista kormányok alatt. A nők sérelmére elkövetett bűncselekmények szankcionálása terén így a Btk. önálló tényállásban bünteti a szexuális kényszerítést, ami a szexuális erőszakhoz képest előrehozott büntetőjogi védelmet biztosít, mivel nem a szexuális erőszak tényállásában meghatározott erőszakkal, illetve kvalifikált fenyegetéssel, hanem az egyszerű fenyegetéssel megvalósuló szexuális aktust, az úgynevezett nemi zsarolást rendeli büntetni.

A közelmúltban szigorodott a szexuális erőszak tényállása, legsúlyosabb esetben 5-20 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Új bűncselekmény került a Btk.-ba, a kapcsolati erőszak, amelyről képviselőtársam is beszélt, amely az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartás tanúsítása mellett a gazdasági ellehetetlenítést is büntetni rendeli. A bűncselekmény sértettje a közös gyermek másik szülője  ebben az esetben a bűncselekmény megállapításának nem feltétele a korábbi közös háztartásban vagy egy lakásban élés , továbbá az lehet, aki az elkövetőnek az elkövetéskor vagy korábban közös háztartásban, vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja volt.

Megemlítendő továbbá, hogy az új büntetőeljárási kódex megalkotása során a sértettek és általában a sérülékeny csoportba tartozó személyek jogainak érvényesítése fokozott figyelmet kapott az egyéniesítés lehetőségének hangsúlyosabbá tételével, a büntetőeljárásban részt vevő személyek egyedi igényeinek figyelembevételével.

(13.50)

Az új törvény erre tekintettel alakította ki a különleges bánásmódot igénylő személyekkel kapcsolatos intézményrendszert. Ennek alapvetése, hogy amennyiben a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság azt észleli, hogy a büntetőeljárással érintett személy vonatkozásában egyedi sajátos igények merülnek fel, úgy először döntést hoz arról, hogy az érintett különleges bánásmódot igénylő személy, majd ezt követően nyílik meg az az eszközrendszer, amely az érintett egyedi igényeit a legmegfelelőbb módon képes kezelni.

Kiemelendő, hogy a magyar kormány elsősorban a prevencióra fekteti a hangsúlyt, amelynek érdekében számos intézkedést hozott az elmúlt időszakban. A kapcsolati erőszak áldozatait segítő ellátórendszer bővítése és fejlesztése mellett kiemelt figyelmet fordít az áldozattá válás megelőzésére, az áldozatokkal kapcsolatba kerülő különböző szakemberek képzésére, kutatásokra, társadalmi szemléletformálásra, olyan kampányok megvalósítására, amelyeknek üzenete, hogy a kapcsolati erőszak elfogadhatatlan.

Kiemelten fontosnak tartjuk az áldozatok segítését. Ezért a kríziskezelő központok bővítése mellett 2012-ben létrejött a titkos menedékház intézménye. Egy új fejlesztési forrásnak köszönhetően a jövőben kríziskezelő ambulanciák is nyílhatnak, ahol segítséget kérhetnek a rászorulók.

Az Igazságügyi Minisztérium 2017-ben megkezdte a saját áldozatsegítő központjainak kialakítását. Az első áldozatsegítő központ 2017 júniusában kezdte meg működését Budapesten, majd 2018 márciusában további két központ jött létre Miskolcon és Szombathelyen. A központok szolgáltatásai térítésmentesen mindenki számára elérhetők, rászorultságra tekintet nélkül. Az áldozatsegítő központok munkatársai tájékoztatást, érzelmi segítségnyújtást, valamint pszichológus szakember közreműködésével lelki támogatást nyújtanak a hozzájuk fordulók számára.

Ezenkívül az Igazságügyi Minisztérium fenntartásában működő, éjjel-nappal ingyenesen hívható áldozatsegítő vonal elsődleges feladata, hogy biztosítsa az áldozatsegítő szolgálat folyamatos elérhetőségét, továbbá hogy az áldozatok bármikor az egyedi helyzetüknek megfelelő tájékoztatást, tanácsadást megkaphassák a zöld számon. Az áldozatsegítő vonal 24 órás elérhetősége teszi lehetővé, hogy a rászorulók haladéktalanul érdemi segítséget és iránymutatást kapjanak.

Az áldozatsegítő vonal felkészült munkatársai a hívók problémájának és egyéni szükségleteinek felmérését követően személyre szabott tájékoztatással szolgálnak a lehetséges segítségnyújtási formákról, ezek elérhetőségéről akár az áldozatsegítő rendszeren belül, akár a szociális, gyerekvédelmi és egészségügyi ellátórendszerben. Képzett diszpécserek a gyakorlati segítségnyújtáson túl érzelmi támogatást is nyújtanak a bajbajutottaknak.

Az isztambuli egyezménnyel kapcsolatban pedig megjegyezném, hogy a 47 Európa tanácsi tagállam közül eddig csak 33 ratifikálta az egyezményt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), gyakorlatilag nem ezen múlik a nők védelme. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   13-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai