Felszólalás adatai

Felszólalások:   57-62   63-76   77-79      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Bánki Erik képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a pénteki ülésnapon kerül sor.Most soron következik az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/624. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetőek.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Herczeg Tamás képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

HERCZEG TAMÁS, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. július 5-ei ülése alkalmával a tagok megtárgyalták a T/624. számú, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.A bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, valamint 5 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. A háttéranyagban a Gazdasági bizottság által javasolt nyelvhelyességi pontosításokat a TAB is támogatta, azonban vita nem alakult ki az ülésen.

Tisztelt Ház! Szeretném hangsúlyozni a javaslat lényegét, miszerint a paksi beruházással kapcsolatosan felmerülő összetett engedélyezési eljárások során szükséges lesz olyan megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező szervezetek bevonása, amelyek biztosítják, hogy a beruházás során minden energetikai biztonsági és más egyéb fontos szempont kellő mértékben, megfelelően érvényesüljön. Erre tekintettel a javaslat tartalmazza azokat a biztosítékokat, amelyek a szakértői szervezetek működéséhez szükségesek, ezért kérem, támogassák szavazatukkal az előterjesztés elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Herczeg Tamás képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne felszólalni. (Jelzésre:) Kaderják államtitkár úr jelzi, hogy igen. Öné a szó.

DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magam részéről én is köszönöm az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban kifejezett támogatásokat. Valójában a Törvényalkotási bizottság olyan összegző módosító javaslatot terjesztett elő a törvényjavaslathoz, amely nyelvhelyességi és technikai jellegű pontosítást tartalmaz, ezzel elősegítve a törvény majdani alkalmazását. Szeretném jelezni, hogy az összegző módosító javaslat megfelel a kormány álláspontjának is. Mindezekre tekintettel kérem, hogy az összegző módosító javaslatot, illetve a teljes módosítást támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Kaderják államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincsen lehetőség. Elsőként megadom a szót Ungár Péter képviselő úrnak, LMP.

UNGÁR PÉTER (LMP): Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget. Amikor elkezdünk erről a törvényről beszélni, fontos azt tudnunk, hogy ez ebben a tartalomban a harmadik alkalom, amikor a kormány megpróbálkozik azzal, hogy az atomenergia-engedélyeztetést, illetve a szakértői eljárásokat megváltoztassa. Azért kell ezt harmadjára megtenni, mert az első két alkalommal a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez nem felel meg az európai normáknak. Tehát fontos azt tudnunk, hogy miről beszélünk most: arról beszélünk most, hogy most harmadjára próbálják a Roszatom kedvéért megváltoztatni azokat az atomenergiai szabályokat, amelyek amúgy sokkal jobb minőségűek voltak, mielőtt ezek a változtatások elkezdődtek volna.Csak hogy egy metaforával éljek, hogy milyen az, amikor a szabályozást próbálják folyamatosan egy készülő erőműhöz alakítani: ez olyan, mintha az embernek van egy autója, ami megbukik a műszaki vizsgán, majd megváltoztatják a műszaki szabályokat, hogy nem kell fék az autóra, akkor is működhet. Majd részletesen kitérek arra, hogy melyek azok a fontos szabályozási mechanizmusok, amelyeken látszik, hogy gyengítik alapvetően a szabályozásokat, és ez a módosítás egyértelműen a Roszatom kedvéért történik.

Ha a Roszatomnak  ami, és ezt hozzá kell tenni, hogy természetesen Európában nemcsak Magyarországon végez atomenergia-fejlesztést a Roszatom, megteszi ezt Finnországban, és ugyanúgy Finnországban is volt már olyan, hogy a Roszatom nyomására meg kellett változtatni az atomenergiai szabályozásokat, illetve a szakértői szabályozásokra vonatkozó törvényt.

Azért még az orosz technológiához, mielőtt a részletekre rátérnék, hogy mi a konkrét baj ezzel, annyit hozzá szeretnék tenni, hogy a korábbi Szovjetunió területén több atombaleset történt, mint az összes nyugat-európai országban vagy az összes többi országban alle zusammen együtt, úgyhogy ez azért mutatja azt, hogy a Roszatom nem biztos, hogy a lehető legmegbízhatóbb arra, hogy Magyarországon atomenergiával foglalkozzon.

Két dolgot szeretnék fölvetni, ami konkrétan baj ezzel a törvénnyel. Az egyik az, hogy korlátlan mértékben megnöveli az engedélyezési eljárásba bevonható szakértői szervezetek számát anélkül, hogy eggyel több szakértő is lenne Magyarországon.

(12.10)

Ugye, Magyarországon van egy fix, behatárolt számú szakértője az atomenergiának, akiknek részt kell venni ebben az engedélyeztetési eljárásban, és ahelyett, hogy több szakértőt képeznének, vagy mondjuk, külföldi szakértőket bevonnának ebbe, a különböző szervezetek multiplikálásával próbálják elérni azt, hogy a lehető legtöbben tudjanak részesülni abban, hogy a szakértőbizniszből pénzt kapjanak, ebből a rengeteg pénzből, ami az engedélyeztetésre el fog menni. Nem hiszem, hogy orákulumszerű jövőbe látás lenne azt mondani, hogy a következő hetekben, hónapokban különböző emberek, akik természetes személyek és a nevüket elég jól ismerjük, különböző atomenergiai szakmai, szakértői szervezeteket fognak létrehozni azért, hogy az engedélyeztetési eljárásban puha pénzeket tudjanak kapni. Tehát az, hogy a szervezetek számát növelik, de a szakértők számát nem, akik ebbe bevonhatók, az egyértelműen azt mutatja, hogy itt vannak emberek, akik  vagy a Roszatom, vagy a Roszatom mellett mások  szeretnének részesülni ezekben a szakértői puha pénzekben.

A másik, a kedvenc aggályom, ami szerintem azért egészen már nevetséges is, hogy megszüntetik a szakértői összeférhetetlenségi szabályokat. Ez azt jelenti, hogy a Roszatom, illetve annak alvállalkozója is becsatolhatja az engedélykérelemhez a saját szakvéleményét. Magyarul, én építtetek valakivel valamit, függetlenül megvizsgálom, hogy az jó-e, majd akivel építtetek és aki ebből pénzt keres, az elmondja, ja, szerintem ez tök jó. Én azt érzékelem, az nem biztos, hogy a lehető legbiztosabb módja az, hogy Paks II. biztonságos legyen.

Itt mindjárt ki fogok emelni egy konkrét embert meg egy konkrét példát, ami illusztrálja azt, hogy milyen az a fajta szakértői eljárás, de azért hozzá szeretném tenni, hogy az összeférhetetlenség egy ilyen szakértői eljárásban azért is nagyon fontos, mert pontosan tudjuk, hogy milyen hatást tud gyakorolni a több ezer milliárd forintos atomipar Magyarországon. Pontosan tudjuk, hogy át akarnak pörgetni mindenféle határidőt, pontosan tudjuk, milyen gyorsan meg akarják csinálni önök ezt az atomerőművet, annak ellenére, hogy a lehető legtöbbször ezek nagyon lassú dolgok, és nem véletlenül lassú dolgok. De itt a kedvenc emberemre szeretnék visszatérni. A Magyar Időkben volt egy ember, bizonyos Hárfás Zsolt, aki most részt fog venni a szakértői eljárásban Paks II.-ben, aki rendszeresen publikált arról, hogy Paks II. milyen egy jó dolog és biztonságos. Többek között összeveszett az LMP frakcióvezetőjével, Szél Bernadettel, mindenkivel. Aztán egy nagyon komoly oknyomozó munkával, amit a google.com keretében végeztem, a következőre jutottunk: Hárfás Zsolt a Roszatom konszern magyarországi kommunikációs partnerének, a Kotimex Kft.-nek a fizetett alkalmazottja. No hát, milyen emberek fognak részt venni most a szakértői eljárásban? Aki a Roszatomnak a kommunikációjáért kap pénzt a Roszatomtól, az fogja megszakérteni azt, hogy milyen nagyon biztonságos ez az erőmű?

Összességében azt szeretném mondani, hogy önök mindent elkövetnek azért, hogy a Roszatom érdekeit képviseljék ebben a Házban. Annak ellenére, hogy Orbán Viktor nemrég elmondta, hogy milyen a keleti veszély, annak ellenére ezért a rubel devizahitelért hajlandók minden összeférhetetlenségi szabályt megváltoztatni, és hajlandók arra is, hogy az önök barátai most már a szakértői pénzekhez is hozzáférjenek. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, Ungár képviselő úr. A következő hozzászóló Kepli Lajos képviselő úr, Jobbik.

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Kicsit más szemszögből közelíteném meg, mint az előttem szóló LMP-s képviselőtársam. Azt már megszokhattuk, hogy az LMP-nek a Paks valami pavlovi beidegződés alapján mindig ugyanaz jut eszébe, nemcsak az atomerőművet vagy az atomenergiát, hanem talán még Paks városát is betiltanák, ha tehetnék, vagy a Paks szót a szótárból szívesen törölnék. Egy ennél picit szakmaibb kérdésem volna államtitkár úrhoz. Valóban, a szakértői működéssel kapcsolatos kérdés kapcsán felmerül az, hogy amennyiben egy szakértő…  és jól tudjuk, hogy atomenergetikai szakértőkből nem lehet Dunát rekeszteni Magyarországon, hiszen egy meglehetősen vékony piac ez, és most, hogy egy új atomerőmű engedélyezése folyik, azért az ő jelentőségük felértékelődik, és nyilván nem véletlen az, hogy a szakértői szervezetekbe is szeretnék őket minél inkább bevonni. De azért mégiscsak annak vane valamiféle gátja, hogy egy szakértő hány ilyen szakértői szervezethez adhatja a nevét? Azért ez egy fontos kérdés lehet, hiszen valóban egy jól körülhatárolható számú atomenergetikai szakértő van ma Magyarországon.

Hogy szakértői szervezet mennyi lehet? Ez alapján a módosítási javaslat alapján gyakorlatilag bármennyi, ha jól értelmezzük, hiszen egyetlenegy atomenergetikai szakértő bármilyen jogviszonyban történő foglalkoztatása már megalapozza, hogy azt a szervezetet atomenergetika terén szakértői szervezetnek hívják.

És ennyiben adnék igazat LMP-s képviselőtársamnak, hogy van egy ilyen kérdés, felmerül ennek kapcsán, hogy vane ennek bármiféle gátja, hogy egy szakértő hány szakértői szervezetben működhet közre akár ugyanabban az engedélyezési eljárásban. Hiszen attól még valóban szakmailag nem tesz hozzá többet, ha három, négy, öt vagy hat szervezetnél is ugyanazt a tevékenységet vagy ugyanazt a szakértői munkát elvégzi, attól még az ő szakértelme nem fog megsokszorozódni.

És valóban szükség volna új szakértőkre atomenergetikai téren is; ha és amennyiben, márpedig úgy tűnik, ha a jelen helyzetet vesszük alapul, ez a beruházás elindult, az engedélyeztetése zajlik, a beruházás meg volt valósulni, és az ellenzék részéről maximum ezt kritizálni lehet, de jelen pillanatban befolyásolni nem, és nyilván vérmérséklettől függően ez nem is feltétlenül cél.

Azt mindenesetre figyelemmel kell követnünk, hogy ez a hitel, amit a rendkívül nagy és költséges beruházásra felvettek, egyrészt hogyan hasznosul. Ezzel már én is egy picit eltérek nyilván a jelen törvényjavaslat témájától, de ezt mindig muszáj megemlíteni, hogy ahol ekkora összeg van, ott nyilván felüti a fejét korrupció lehetősége. Ellenzékiként nekünk az a felelősségünk, hogy erre, amennyiben tudunk és amennyiben a titkosítások nem terjednek ki az adott területre, bizony meggyőződjünk arról, hogy minden a törvényeknek megfelelően és a jogszabályoknak megfelelően történik a beruházás során.

Ezeket a szakmai aggályokat, szakpolitikai aggályokat, amennyiben államtitkár úr eloszlatná, és erre válaszokat kapnánk…  ahogy már az általános vitában is elmondtam, igazából nem látjuk akadályát annak, hogy a törvényjavaslatot támogatni tudjuk, hiszen mi nem látjuk mögé azokat a rémlátomásokat, azokat a víziókat, amiket itt előttem Ungár képviselőtársam elmondott. Alapvetően próbáljuk úgy értelmezni, ahogy az a törvényben le van írva, és nem is hiszem, hogy ez a módosítás lehetőséget adna arra, hogy akár a Roszatom, akár más szervezetek jobban hozzáférhessenek ehhez a beruházáshoz, vagy jobban közreműködhessenek, mint ahogy egyébként a módosítás nélkül is megtehetnék.

Ezzel nem azt mondom, hogy nincsenek benne ebben a beruházásban, hiszen nyilvánvalóan benne vannak, meg nyilvánvalóan intenzívebben, hiszen az a 40 százalékos magyar beszállítói hányad, amit annak idején, a szerződés megkötésekor kikötöttek a felek, egyre kétségesebb, hogy teljesülni tud-e, mivel egyre nagyobb a munkaerőhiány, a szakemberhiány Magyarországon, a megfelelően felkészült vállalkozások is igen kétséges, hogy rendelkezésre állnake és fognake tudni közreműködni a beruházás érdemi részében. Ezért fennáll a veszélye annak, nyilvánvaló, hogy ez a 40 százalékos beszállítói hányad sem fog tudni teljesülni.

Ennek ellenére legalább szakértői szinten nekünk is az a célunk  és szerintem mindenkinek itt a Magyar Országgyűlésben , hogy minél több magyar szakértő, jól felkészült szakértő működjön közre az új atomerő építésében, engedélyeztetésében, megvalósításában, hiszen a jelenleg működő atomerőműnél, bármennyi is a kritikus hang, azt el lehet mondani, hogy olyan felkészült és tapasztalt szakemberek állnak rendelkezésre  és amíg itt vannak és amíg a tudásukat át tudják adni, nagyon jó is, ha ezt megteszik , akikre büszkék lehetünk, hiszen azért mégiscsak 30 éve működtetnek egy atomerőművet biztonságban, és a mi biztonságunk, a magyar emberek biztonsága nagyon fontos.

Ez az atomerőmű további húsz évig üzemel, a Paks I. atomerőmű, tehát a jelenleg működő blokkokról van szó, ez a négy blokk 2032 és 2037 között fog leállni majd fokozatosan. Nagyon fontos, hogy továbbra is biztonságban tudják ezt az atomerőművet is üzemeltetni és természetesen a megépülő új atomerőművet is.

Úgyhogy a szakértői képzés, a szakértők számának növelése mindenképpen egy nagyon fontos kérdés. Minden olyan törvényjavaslat, amely ténylegesen ezt a célt szolgálja, az részünkről támogatható. Itt most arról van szó, hogy szakértői szervezeteknek adhatnak kamarai regisztrációt, szakértői engedélyt az alapján, hogy egy szakértőt bármilyen jogviszonyban foglalkoztatnak.

(12.20)

Ez is segítség lehet a beruházások engedélyezésének könnyítésénél. S ha az aggályainkat államtitkár úr megfelelően el tudja hárítani, akkor ennek megfelelően fogjuk a végső szavazatunkat meghatározni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Kepli Lajos képviselő úr. A DK képviselőcsoportjából Hajdu László képviselő úr következik.

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A törvénymódosítást elolvasva, és a Törvényalkotási bizottság tagjaként, illetve a Fenntartható bizottság tagjaként is, de múlt héten a Gazdasági bizottsággal Paks II. megtekintésén is részt vett képviselőként szeretnék pár szót hozzászólni a szakértői kérdéshez. Azt gondolom, azok, akik mostanában nem látták a működő atomerőművet, illetve a helyszínen nem látták azokat a terveket, amelyek megvalósítás előtt vannak, és amelyek engedélyezése már eléggé előrehaladt állapotban van, azoknak nagyon fontos tudniuk, hogy egy olyan feladatba vág bele Magyarország, amihez van egy működtetési tapasztalatunk, de lesz egy akkora méretű bővítés, amelynek az üzembe helyezését követően még működik majd a régi, a Paks I., és működik majd a Paks II. Ez olyan méretű, egy telephelyen létrejövő energiatermelő bázis, amihez nincsenek tapasztalatok Magyarországon, és kevés olyan képzés és képzőhely is van, ahol ehhez megfelelő szakértőt, szakembert lehet találni.

Én a vitában többször is részt vettem. Most csak egy példát szeretnék kiemelni  mert az időkorlát is szorít , ez pedig az egész erőmű működtetésének, biztonságának és kézbentarthatóságának nagyon fontos része, hogy a hűtőrendszert a Duna-víz biztosítja, az a Duna-víz, amelynek az ingadozása szárazság idején, árvíz idején sok minden típusú. Ez a Duna-víz biztosítja most Paks I. hűtőrendszerét. De ha belép a Paks II. erőmű, abban az esetben nincs olyan szakértő, aki ma meg tudja mondani, hitelesen meg tudja mondani, hogy Paks II.-höz a Duna vize, a másodpercenkénti áteresztőképessége száraz időben elegendő, és biztonságos üzemeltetést foge tudni adni, hiszen itt egy akkora, Duna méretű bővítést is végre kell hajtani, ami azt is jelentheti, hogy a Duna vízhozama esetleg feszegeti azt a határt, amikor már a biztonságos működtetés garantálhatóe vagy sem. (Sic!)

Ehhez nem elegendő egy ember véleménye, ide nagyon komoly szakértői gárdára van szükség. A beérkező víz hőfokát és a távozó víz hőfokát ma bemondjuk terv alapján, hogy az nem fogja átütni azt a hőmérsékletet, ami a víz élővilágát és egyáltalán sok minden egyebet károsan fog befolyásolni. Ehhez valóságos, tényleg akkreditált, szakértelemmel bíró emberek kellenek.

Azt látjuk és érezhető, aki a helyszínen járt, az pedig tudja is a bemutatott dokumentumok alapján, hogy szinte egy visszafordíthatatlan helyzetről van szó. Ha és amennyiben ez így van, abban az esetben itt a kézbentarthatóságnak és a szakszerűségnek rendkívüli szerepe van. Ilyen szempontból, azt gondolom, hogy ennek a törvénynek a módosítása…  annak idején 1996-ban a Környezetvédelmi bizottság alelnökeként részt vettem a törvény vitájában, hiszen pár ciklusban már korábban is ültem itt a parlamentben, akkor jártam utoljára Pakson és most a múlt héten, és azt hiszem, hogy az akkori Paks I. megépítése és a Paks II. megépítése nagyon is indokolja azt, hogy ehhez a törvényi garanciát is megadjuk, hogy kik a szakértők.

Az egy más kérdés, hogy mennyiben üzletitörvény-módosítás is ez, például a Roszatom érdekeit milyen mértékben szolgálja. Lehetséges, hogy a Roszatom szakértői összeférhetetlenséget jelentenek valamilyen módon a beruházás megvalósításához, de itt nem lehet termelni úgy, mint bármit a mezőgazdaságban vagy bárhol. Szakértőt a tapasztalatok alapján az üzemeltetésben, az iskolában lehet megszerezni, s ha ez a Roszatomnál van, azt is igénybe kell venni. Ez az egyik megjegyzésem.

A másik megjegyzésem az, hogy ha legalább tíz éven keresztül a Paks I. és a Paks II. egyszerre fog üzemelni, ehhez hatalmas üzemeltetői gárdára is szükség van. Ez az üzemeltetői gárda ezres létszámban igényel mérnököket, főiskolát végzetteket, hiszen ma az üzemeltetés egyszerű szakmunkás szinten szinte csak kisegítő munkára ad lehetőséget. S annak a megbecsülése, hogy itt milyen folyamatos szakembergárdára van szükség 40-50 éven keresztül, az sem egy lebecsülendő szakértői kérdés.

A harmadik, ahol a szakértésre rendkívül szükség van, az az elhasználódott kapszulák, a kiégett fűtőelemek elhelyezése, biztonságos elhelyezése a fenntartható fejlődés érdekében, és abban, hogy a környék és ez az ország vagy Európa közepe biztonságos legyen. Úgy gondolom, hogy ehhez jó szakértők kellenek. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Hajdu László képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. De mégis látok jelentkezőt az utolsó pillanatban. Kepli Lajos képviselő úrnak adom meg a szót, Jobbik.

KEPLI LAJOS (Jobbik): Elnézést kérek, közben szétesett a mikrofonom. Csak nagyon röviden szeretnék reagálni a képviselőtársam elmondottakra, kicsit rácsatlakozni. Ez nyilván messze visz az eredeti törvényjavaslat témájától, de ha már felmerült, akkor illik elmondani, mi ilyenkor mindig el is szoktuk mondani, hogy ami az atomerőmű vízellátását illeti, a Jobbiknak, talán az egyetlen pártnak a jelenlegi parlamentben, komplett javaslata volt arról, hogy Magyarország vízgazdálkodását hogyan állítsuk helyre. Itt az atomerőmű vízellátása úgy jön szóba, hogy a Duna vízszintjének, vízellátási helyzetének a rendezése egy markáns része volt ennek már a 2014-es választási programunkban, sőt talán már a 2010-esben is szereplő kérdésnek. Hiszen mi nemcsak energetikai szempontú vízgazdálkodást és -hasznosítást terveztünk be ebben a programban, hanem az ország vízháztartásának a javítását is egy nagyon fontos célként tűztük ki, hogy amikor aszályos időszak van, amikor alacsony a Duna vízállása, akkor is például az atomerőmű hűtéséhez is megfelelő mennyiségű víz álljon rendelkezésre. S hát ez egy nagyon fontos kérdés, amit továbbra is napirenden kell tartani, hiszen az éghajlatváltozásnak köszönhetően egyre szélsőségesebb a csapadékelosztás, és egyre inkább fontos az, hogy ezt a szélsőséges hatást, ezt az egyenlőtlenséget megpróbáljuk kiküszöbölni. Továbbra sem látjuk azt a kormány részéről, hogy erre törekvéseket tenne, mármint arra, hogy ezeket a hatásokat a következő évtizedekben kiküszöbölje, és ne csak az árvízvédelemre, hanem az alacsony vízszintekre, a vízmegtartásra is koncentráljon. Nekünk erre komplex kidolgozott programunk van. Ezt most csak azért mondtam el, mert szóba kerül, de nyilvánvalóan nem kapcsolódik az előttünk fekvő törvényjavaslathoz.

Az viszont kapcsolódik, hogy tényleg nagyon fontos, hogy ne csak szakértők álljanak rendelkezésre megfelelő számban egy ilyen beruházásnál, hanem a kivitelezésben közreműködő szakemberek, munkások, jól képzett munkaerő is. Már az előző felszólalásomban is elmondtam, hogy ez szintén kritikus helyzet, mert az elvándorlásnak köszönhetően nagyon kevés és egyre kevesebb főleg a szakképzett munkaerő. S most nemcsak az atomenergia területére gondolok, hiszen ez egy óriási nagy beruházás, ha úgy tetszik, egy építkezés. Speciális építkezés ugyan, de építőipari vállalkozások tömkelege kell hozzá, hogy egy ilyen beruházást végrehajtsunk.

(12.30)

Ilyen területen is már most szakemberhiány van Magyarországon, és még sok minden más olyan területen, ahol már most gondoskodni kéne arról, hogy a következő egy-két évtizedben ezek megfelelő számban rendelkezésre álljanak.

A képzés  hiszen az atomerőművet utána több évtizeden keresztül, 40-50-60 éven keresztül üzemeltetni is kell. Tehát hogy a közép- és felsőfokú szakképzés milyen szinten áll rendelkezésre, mennyire alkalmazkodik az igényekhez, az is nagyon fontos kérdés.

És itt már, ha felsőfokú képesítésről beszélünk, akkor már szakértők is szóba kerülhetnek, hiszen azokból lesznek előbb-utóbb az atomenergetikai szakértők, megfelelő évnyi tapasztalattal, szakmai gyakorlattal, akik ezekből a felsőoktatási intézményekből, elsősorban műszaki felsőoktatási intézményekből, kifejezetten atomenergetikai területről kikerülnek. De akár pozitív példaként megemlíthetném a most ősszel elsőként beinduló atomenergetikaiszakjogász-képzést is, ami nyilvánvalóan fontos, főleg az engedélyezési eljárásban, de a kivitelezésnél a szakemberhiányt nem fogja pótolni.

Egyebekben tartom magam az általam korábban elmondottakhoz, és ezzel kapcsolatban várom majd államtitkár úr válaszát, ha előbb nem, akkor a zárszóban. Hiszen már időkeretünk amúgy sem nagyon maradna a reagálásra, de remélem, hogy a zárszóban ennek ellenére meg fogom kapni az általam igényelt válaszokat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Kepli Lajos képviselő úr. Megkérdezem, kíváne még valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom, és jelezte Kaderják államtitkár úr, hogy válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban csak néhány olyan felvetésre szeretnék reagálni, ami itt a vitában elhangzott. Mindenekelőtt azt a kérdést szeretném megválaszolni, hogy kinek az érdekét szolgálja a jelenlegi törvénymódosítás, és határozottan szeretném leszögezni, hogy elsősorban a magyar fogyasztók érdekét szolgálja. Nevezetesen azt, hogy a magyar villamosenergia-ellátás gerincét adó nukleáris energiához a magyar fogyasztók a jövőben is a legmagasabb szintű biztonság mellett tudjanak hozzájutni.Ezen a ponton szeretném visszautasítani Ungár képviselő úr állítását, aki ugyan már nincs a teremben… (Jelzésre:)  itt van, bocsánat , aki a mellett érvelt, hogy itt a Roszatomnak csinálnánk helyet vagy csinálna helyet ez a törvényjavaslat. A törvényjavaslat éppen azt szolgálja, hogy a nukleáris létesítményekkel összefüggő hatósági engedélyezési eljárásokban részt vevő szakértők és szakértő szervezetek összeférhetetlenségét, függetlenségét tovább erősítse, garantálja. Hiszen az az érdekünk, hogy azokban a hallatlanul komplex engedélyezési folyamatokban, amelyek, ahogy az el is hangzott, ennél a kiemelkedő projektnél végbe fognak menni, a lehető legnagyobb mértékben tudjunk támaszkodni azokra a szakértőkre, szakértő szervezetekre, amelyek ma rendelkezésünkre állnak Magyarországon.

Az köztudott, hogy a Paks II. projekt létrehozása kapcsán hozzávetőleg 300 ezer oldalnyi engedélyezési dokumentumot kell benyújtani és az Országos Atomenergia Hivatal részéről elbírálni, úgyhogy annak érdekében, hogy ez a munka a legmagasabb színvonalon történjen meg, szükséges az, hogy minden lehetséges rendelkezésre álló szakértői forrást ebbe a munkába bevonjunk.

Természetesen törvényalkotással nem lehet szakértőket létrehozni, önmagában ez a törvénymódosítás nem teszi lehetővé azt, hogy azonnal több szakértő álljon rendelkezésre Magyarországon. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium mint a szakképzésért felelős tárca egyébként ezen a területen egyébként aktívan dolgozik. Úgyhogy természetesen ez része a minisztérium programjának is, de ezen javaslat elsősorban a rendelkezésre álló erőforrások függetlenségét és elérhetőségét kívánja biztosítani.

Kepli úr felvetésére reagálva annyit jeleznék, hogy ezen szakértő szervezetek minősítését és nyilvántartásba vételét a Magyar Mérnöki Kamara fogja végezni, úgyhogy azt gondolom, ez garancia arra, hogy a szakértő szervezetek megfelelő szakember-ellátottsággal rendelkezzenek. Természetesen az Országos Atomenergia Hivatal is figyelni fogja, látni fogja azt, hogy milyen szakértőkkel dolgoznak az engedélyezésben részt vevő érdekeltek. Ilyen értelemben, noha a törvényjavaslat nem tesz számszerű korlátozást, vagy nem tesz explicit korlátozást arra, hogy egy szakértő hány helyen, hány szervezetben vehet részt, azt gondolom, hogy az a fajta kockázat, amit hallottunk, valójában nem jelentkezik, hiszen a mérnöki kamara ilyen típusú tevékenysége minőségi garanciát jelent majd ebben a folyamatban.

Úgyhogy ennyivel szerettem volna hozzászólni a felszólalásokhoz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   57-62   63-76   77-79      Ülésnap adatai