Készült: 2024.09.20.22:23:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

129. ülésnap (2020.05.18.),  232-238. felszólalás
Felszólalás oka Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája
Felszólalás ideje 8:18


Felszólalások:   224-231   232-238   239-248      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Miután a vitát lezártam, elhangzott a vitazáró. Bejelentem, hogy a határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyházak szociális és gyermekvédelmi ellátások terén betöltött szerepének megerősítéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/9933. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót B. Nagy László képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2020. április 30-án tartott ülésén megtárgyalta az egyházak szociális és gyermekvédelmi ellátások terén betöltött szerepének megerősítéséről szóló T/9933. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 29 igen szavazattal, 7 nem ellenében és tartózkodás nélkül elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslattal a kormány az egyházak szociális és gyermekvédelmi ellátások terén betöltött szerepét kívánja megerősíteni. A törvényjavaslat  a teljesség igénye nélkül  több ponton szabályozza az intézményrendszer átalakításával, a fenntartó személyében történő változásával kapcsolatos jogi kérdéseket.

A javaslat előírja, hogy az emberi erőforrások miniszterének jóváhagyása szükséges az állami tulajdonban és fenntartásban lévő szociális vagy gyermekvédelmi intézmény egyházi jogi személy irányába történő átengedéséhez, melyhez előzetesen mind a pénzügyminiszterrel, mind az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszterrel egyeztetni szükséges.

A javaslat az egyházak, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület által korábban átvett és működtetett, a javaslat mellékletében felsorolt szociális intézmények jogi sorsát egyaránt rendezi, melynek értelmében az eddig átvett 36 darab ingatlan és a feladat ellátásához szükséges egyéb ingóságok ingyenesen a jelenlegi működtető tulajdonába kerülnek. Amennyiben a szociális és gyermekvédelmi intézmény működésének átengedése műemléki és/vagy egyéb védett besorolású nyilvántartással rendelkezik az ingatlan tulajdoni lapján, úgy a védett jellegre tekintettel a felelős miniszter előzetesen hozzá kell hogy járuljon az átadáshoz.

Garanciális szabályt vezet be a javaslat, melynek értelmében az egyházi jogi személyek részére ily módon juttatott vagyontárgyak per-, teher- és igénymentesen kerülnek átruházásra, illetve ezen tárgyak az átadáskori értéken kerülnek rögzítésre a könyvekben. A javaslat rendezi továbbá az átvett intézmények ellátási szerződésének megszűnését, valamint a felmondás kérdéskörét is, mely kapcsán a vállalt ellátás megszűnése esetén a juttatott ingatlan és ingó tárgyak tulajdonjoga visszaszáll az államra.

Fent említettek tükrében láthatjuk, hogy a kormány elkötelezett abban, hogy az önzetlen társadalmi és szociális felelősségvállalásért köszönetet mondva, a kiemelkedően fontos szociális és gyermekvédelmi ellátási területek bővítésével, illetve e feladatok ellátásához szükséges feltételek megteremtésével, a továbbiakban is hűen támogassa az egyházakat és a jótékony szolgálatot teljesítő egyéb szervezeteket. Mindezek fényében kérem a javaslat támogatását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne felszólalni. (Fülöp Attila: Köszönöm, nem.) Államtitkár úr majd a végén, gondolom. A kijelölt Népjóléti bizottság nem állított előadót. A képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincsen lehetőség. Megadom a szót Keresztes László Lórántnak, az LMP frakcióvezetőjének. Öné a szó.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az általános vita igen hosszúra sikeredett, és mondhatjuk, hogy ideológiai elemeket is tartalmazott. Nyilván tartalmilag a frakciók el tudták mondani, hogy mit gondolnak erről az előterjesztésről. Én akkor is már egy más megközelítésből tettem fel kérdéseket, de ezekre akkor nem kaptam olyan választ, amire azt tudtam volna mondani, hogy teljesen megnyugtatott, ezért én ismét kísérletet teszek arra, hogy államtitkár úrnak kérdést tegyek fel. Itt elhangzott a Törvényalkotási bizottság tájékoztatójában is, hogy vannak ezek között az átadásra kerülő ingatlanok között olyanok, amelyek komoly építészeti értéket és akár történelmi értéket is képviselnek, tehát konkrétan műemléki besorolás alatt állnak. Két példát említenék. Például itt van Görcsönyben az 1700-as évek végén épült Benyovszky-kastély, ami önmagában is különlegesség. Nemcsak bizonyos történelmi vonatkozások tekintetében, de mondhatjuk, hogy egyedülálló magában a stílusában is ez a kastély.

Ez egy skót stílusú olyan kastély, amire nem nagyon van példa egyébként, nemhogy Magyarországon, de egyáltalán még a környező országokban sem. A másik pedig a devecseri Esterházy-várkastély, ami az 1500-as években épült. Ez is önmagában egy nagyon komoly építészeti értéket képvisel.

Hallhattuk, hogy ilyen esetekben, tehát ha műemléki védelem alá eső ingatlan átadásáról van szó, akkor az illetékes miniszter előzetes jóváhagyása szükséges, ugyanakkor ez önmagában még nem ad kellőképpen garanciákat, és nem látok a javaslatban sem olyan garanciákat, amik biztosítanák azt, hogy ezek az ingatlanok majd adott esetben a megfelelő állapotuk megőrzésével, a műemlékvédelmi szempontokat is figyelembe vevő megőrzésével kerülnek vissza az államhoz.

Nem látom a garanciákat arra, hogy egyházi szervezetek, amelyek szociális ellátással foglalkoznak, a kellő szakmaisággal rendelkezneke ahhoz, hogy ezeket az adott esetben megjelenő pályázatokat kezelve ilyen felújítási programokat véghez vigyenek. Milyen szakmai segítséget kapnak az egyházi szervezetek? Mikor várható, milyen formában és milyen volumenben, hogy pályázatok rendelkezésre állnak majd, hogy ilyen történelmi jelentőségű épületeket fenn lehessen tartani? És konkrétan milyen jellegű felügyelet érvényesül majd a tekintetben, hogy ezeknek a rendkívül fontos épületeknek és építészeti alkotásoknak az állagmegóvása megtörténjen? Nagyon bízom benne, hogy kérdéseimre megnyugtató választ kapok államtitkár úrtól. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki a felszólalás lehetőségével élni. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok.Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. És akkor megadom a szót az előterjesztő nevében jelen lévő Fülöp Attila államtitkár úrnak, hogy válaszoljon a vitában elhangzottakra.

(18.00)

FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, az általános vita kapcsán is felmerültek kérdések, amelyeket, azt gondolom, a TAB-ülésen is megpróbáltam elmondani és a választ megadni, de nagyon szívesen még egyszer megteszem.A törvény igazából két dolgot tartalmaz, és a kettőt jó különválasztani. Az egyik egy eljárásrend. Itt igaz, ami elhangzott, hogy egy átadás folyamatában rögzítve van innentől kezdve, hogy pontosan mit jelent az átadás folyamata. Tehát ha egy egyházi fenntartó kéri, akkor meghatározott miniszter meghatározott javaslata és más miniszterek bevonása alapján nyilvános kormánydöntéssel történik meg. A másik fele a törvénynek  és erről szól ez az 1. melléklet  azt jelenti, hogy az eddigiekben is állami feladatot átvállaló egyházi szereplők részére, az ingatlan, ahol a szolgáltatást ma is végzi, ne csak vagyonkezelésben legyen, hanem tulajdonban is.

Pontosan azért, mert alapvetően az ingatlan mindig a szolgáltatással együtt értendő, tehát az egyházak nem ingatlant vesznek át, hanem szolgáltatást és a szolgáltatáshoz kapcsolódó ingatlant, ez így kerek és teljes, ezért a törvény 4. pontja kifejezetten az átadott feladatok visszaszállásáról szól. Ebben rögzített az is, hogy amennyiben azt a szolgáltatást a továbbiakban az egyház nem tudja, nem képes ellátni, akkor köteles kifejezetten és nevesítetten a feladatellátáshoz kapcsolódó ingatlant, a könyv szerinti nyilvántartási értéken egyébként, visszaszolgáltatni az államnak. Tehát van benne olyan garancia, amely arról szól, hogy ha valaki a feladatot nem látja el, onnantól kezdve az ingatlan vissza fog szállni az államra.

Egyebekben pedig azért is szeretném kérni a képviselő urak támogatását majd ezen javaslathoz, mert a mostani időpont is szerintem megmutatja tökéletesen, hogy a szociális ellátásban az egyházak is komoly szerepet vállaltak, vállalnak a mai nap is, és azt a fajta ellátást a szakosított intézményekben megteszik, amely az ő múltjukból, missziójukból következik. Ez a törvény csak ennek a missziónak az alátámasztását szolgálja a következő években és időkben is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt áttérünk a következő napirendi pontra, ötperces szünetet vagyok kénytelen elrendelni.

(Szünet: 18.02  18.08

Elnök: Lezsák Sándor

Jegyzők: Szabó Sándor és dr. Vinnai Győző)




Felszólalások:   224-231   232-238   239-248      Ülésnap adatai