Felszólalás adatai

Felszólalások:   121-134   135-164   165-212      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár asszony. Az általános vitát lezárom. A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Most soron következik az egyes energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/7846. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Kaderják Péter úrnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.

DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat tíz energetikai tárgyú törvény, nevezetesen a bányászatról, a távhőszolgáltatásról, a földgáz biztonsági készletezéséről, az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről, a villamos energiáról, a földgázellátásról, a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentéséről, a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről, az egységes közszolgáltatói számlaképről és az energiahatékonyságról szóló törvények, valamint a hulladékról szóló törvény technikai módosítására irányul. A törvényjavaslat szerinti módosításokat alapvetően az elmúlt két évben elfogadott különböző uniós jogi aktusok  ezeknek a száma összesen 12 darab  hazai átültetésének, illetve megfeleltetésének szükségessége, valamint kisebb, részben a hazai jogalkalmazói hatósági tapasztalatok, illetve az energiaszektorban végbement változások és végrehajtott intézkedések indokolják.

Engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam a törvényjavaslat legfontosabb elemeit az egyes szakterületek vonatkozásában! A bányászatról szóló törvény rövid módosítása kizárólag jogharmonizációs célt szolgál, a 2018/1999. számú uniós rendeletnek való megfelelés érdekében egy jelentéstételi kötelezettség gyakorisága módosul.

A távhőszolgáltatásról szóló törvényt néhány kisebb terjedelmű módosítás érinti, amelyek nem jogharmonizációs célokat szolgálnak, hanem a hazai jogalkalmazás egyértelműsítését célozzák. Ezek közül kiemelendő az engedélyezésre vonatkozó szabályozás pontosítása, ami egyértelművé teszi az engedélyezési eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztót ellátó távhőtermelő kapacitások mindig rendelkezésre álljanak.

(16.20)

A földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény kis terjedelmű módosítása alapvetően jogharmonizációs célt szolgál, a 2017/1938. számú uniós rendelet megfeleltetése érdekében szükséges. E módosítások alapvetően az európai uniós terminológiának a földgáz biztonsági készlet felszabadítására vonatkozó hazai szabályozásán történő technikai átvezetését tartalmazzák, valamint egyértelműsítik a biztonsági készlet felhasználásának céljait és keretszabályait.

Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény technikai módosításainak célja a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közötti hatósági együttműködés törvényi szintű kereteinek a megteremtése. Itt Európában egy évi 30 ezer tonnás illegális hűtőközeg-kereskedelem működik, és ennek az illegális hűtőközeg-kereskedelem kiszűrésének, ellenőrzésének a céljából valósul meg a hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közötti együttműködés, amennyiben a törvényi változtatást önök megszavazzák majd.

A villamos energiáról szóló törvény módosításai szintén alapvetően jogharmonizációs célúak, és azon belül is főként technikai jellegűek. Egyrészt a 2018/1504. számú uniós rendeletnek, másrészt az úgynevezett „Tiszta energia” csomag szerinti villamos energia tárgyú rendeleteknek való megfeleltetés érdekében van ezekre szükség.

A jogharmonizációs célú módosításokon túlmenően sor kerül a villamosenergia-okosmérő felszerelésére vonatkozó, törvényi szintű felhatalmazó előírások megállapítására is a tervezetben, mivel a kormány célja, hogy azon felhasználási helyeken, ahol az a villamosenergia-rendszer szempontjából megtérülő beruházásként megvalósulhat, alapvetően a nagyobb fogyasztással bíró lakossági, valamint a nem lakossági fogyasztóknál, ott ez az innovatív, a fogyasztók számára is kedvező eredményekkel szolgáló technológia alkalmazása lehetségessé váljon.

A földgázellátásról szóló törvény közepes terjedelmű módosítása döntően a 2017/1938. számú uniós rendelet, a földgázellátás-biztonsági rendelet jogharmonizációja érdekében szükséges. A rendelet célja, hogy minden tagállam megfelelő és összehangolt intézkedéseket hozzon olyan gázellátási válsághelyzetekben, amit az ellátás zavara vagy kivételesen magas földgázigény megjelenése idézhet elő.

Az uniós terminológia három válságszintet különít el. Ezek közül az első, úgynevezett korai előrejelzési szint azt jelenti, amikor bizonyos információk alapján feltételezhető, hogy a jövőben az ellátás biztonságát veszélyeztető esemény következhet be. A második, úgynevezett riasztási szint esetén ténylegesen fellép valamilyen zavar, de azt a földgázpiac még képes önállóan kezelni. A harmadik, úgynevezett válsághelyzeti szint azt jelenti, amikor az ellátás biztosítása már csak nem piaci alapú intézkedésekkel, például a biztonsági földgázkészlet felszabadítása révén lehetséges. Természetesen megnyugtatok ezen a ponton mindenkit, hogy ilyen helyzetre Magyarországon nem kell számítanunk, hiszen a földgáztárolók teljesen fel vannak töltve, felkészültünk teljes mértékben a mostani fűtési szezonra. Annak érdekében, hogy az ellátás ne kerülhessen veszélybe, a kormány mintegy 20 százalékkal, 1,45 milliárd köbméterre emelte a földgáz biztonsági készlete szintjét idén tavasszal. Az ezen felül fennmaradó mintegy 4,87 milliárd köbméter a kereskedelmi készlet.

A törvénytervezet emellett a földgáztörvény vonatkozásában további kis terjedelmű, egyrészt jogharmonizációs célú, másrészt az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalatain alapuló módosításokra is javaslatot tesz.

A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentéséről szóló törvény módosításának háttere, hogy a kormány 2020. január 1. napjától jelentősen megemeli az üzemanyag-forgalmazók kötelező bioüzemanyag-bekeverési részarányát. Erre egyrészről az Európai Unió megújulóenergia-felhasználásra vonatkozó előírásai okán, másrészről a hazai agrárium védelme és Magyarország energiafüggetlenségének elősegítése miatt volt szükség. A részarány megemelése mellett indokolt megalapozni a bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzését is a jogkövető forgalmazók esetleges versenyhátrányának kiküszöbölése és a nemzeti célok elérése érdekében. A törvénymódosítás értelmében szükséges egy felhatalmazó rendelkezést is rögzíteni, amely a bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzését alapozza meg.

A bioüzemanyag bekeverése mellett az üzemanyag-forgalmazóknak a 2020. évre vonatkozóan kötelező 6 százalékos üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentést is végre kell hajtaniuk a 98/70. uniós irányelvben meghatározott kiinduló értékhez képest. Annak érdekében, hogy a jogkövető üzemanyag-forgalmazók adminisztratív okokból ne szenvedjenek versenyhátrányt, indokolt egyrészről megfelelő időt biztosítani részükre a tárgyévi üvegházhatásúgáz-életciklusra vonatkozó jelentés összeállítása érdekében. Ennek megfelelően a jelentéstételi kötelezettség határideje március 31. helyett augusztus 31. lesz.

Másrészről, figyelembe véve az üzemanyag-forgalmazók számára rendelkezésre álló piaci és technológiai korlátokat, egy ösztönző jellegű, degresszív nemteljesítési szankció kerülne bevezetésre, amelynek bevételeit a kormány kizárólag közlekedészöldítési célokra fordíthatná. Mindezeken túl a törvénymódosítás a 2018/1504. számú uniós rendeletnek való megfelelés érdekében szükséges technikai jellegű módosításokat is tartalmaz.

A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényben meghatározott számítási módszertan kisebb módosítását igényli a 2018/1581. számú uniós irányelv átültetése. Emellett a piac fejlődésére tekintettel, a vonatkozó uniós keretszabályokkal összhangban a módosítás lehetőséget nyújt arra, hogy a jövőben kőolajtermékként kerozint is lehessen készletezni.

Az egységes közszolgáltatási számlaképről szóló törvény rövid módosítása a hazai szabályozási szükségletet elégíti ki. A villamosenergia-árszabályozásban korábban alkalmazott, úgynevezett szénipari szerkezetátalakítási támogatás nevű, külön kezelt pénzeszközt 2019. január 1-jével kivezettük a hatósági árszabályozás rendszeréből. Ezen díjelem a nem lakossági villamosenergia-felhasználók számláiban korábban külön díjtételként szerepelt, azonban a kivezetéssel összhangban, a korrekciós elszámolásokra előírt egyéves átmeneti időszakot követően a díjtétel számlán való feltüntetésének előírását is módosítani szükséges.

Az energiahatékonyságról szóló törvény módosításának háttere, hogy a 2012/27. számú uniós irányelv alapján minden tagállamnak évente másfél százalék végső energiamegtakarítást kell elérnie a végfelhasználók körében. Ez összecseng a készülő nemzeti energiastratégia célkitűzéseivel. A kötelezettség teljesítése érdekében már számos intézkedést bevezettünk. A kormány intézkedéseinek köszönhetően a Nemzeti Energetikusi Hálózat ingyenes energetikai tanácsadással támogatja a közintézmények, önkormányzatok, vállalkozások energiahatékony működését, valamint a lakosság energiafogyasztás-csökkentési erőfeszítéseit.

A közintézmények energiahatékonyságának javítása és a tudatos, takarékos épülethasználat kiemelt célkitűzésünk, tekintettel a középületek mintaként és szemléletformálásként való használhatóságára is. A nagy energiafogyasztó vállalkozásoknál energetikai szakreferensek alkalmazását írtuk elő abból a célból, hogy javuljon az energiahatékonyság, csökkenjen az energiaintenzitása az ipari tevékenységnek, azaz egységnyi terméket kevesebb energia segítségével állítsanak elő a hazai vállalkozások.

(16.30)

Az energiahatékonyságról szóló törvény alapján a nagyvállalatok kötelesek négyévente energetikai auditálást végeztetni, amelynek ellenőrzése céljából évente ismétlődően szükséges regisztrálniuk, és azzal egyidejűleg regisztrációs díjat kötelesek megfizetni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számára.

A jelen törvényjavaslatban javasolt módosítással megszűnik a nagyvállalatok évente ismétlődő regisztrációs kötelezettségéhez tartozó éves díjfizetési kötelezettség. A törvényjavaslat elfogadása esetén 2021. január 1-jétől a nagyvállalatokra vonatkozó díjfizetési kötelezettség csak az első regisztráció időpontjában fog fennállni.

Mindezeken túl a törvényjavaslatnak az energiahatékonyságról szóló törvény módosítását érintő további módosítása a 2019/826. számú uniós rendelet végrehajtását is szolgálja.

Tisztelt Országgyűlés! A T/7846. számú törvényjavaslat szerinti módosítások meghatározó része tehát az uniós joggal való harmonizációt, ezen belül is alapvetően a közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabályoknak való megfeleltetést szolgálják, és döntően technikai jellegűek. Az előírások zöme a hazai fogyasztók, a magyar lakosság mindennapi életét közvetlenül nem érinti, de elfogadásuk elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyarországi energiaellátás szabályozási rendszere olajozottan működhessen tovább annak érdekében, hogy a magyar fogyasztók a jelenleginek megfelelő ellátásbiztonság mellett tiszta, okos, megfizethető energetikai szolgáltatásokat vehessenek igénybe továbbra is.

Külön kiemelem, hogy a módosítások elfogadásának eredményeképpen vannak olyan területek, amelyek a fogyasztók jólétét közvetlenül is pozitívan fogják befolyásolni. Egyrészt a villamosenergia-szektorban támogatjuk az engedélyesek és a fogyasztók közötti elektronikus kapcsolattartás bővülését, így a következő időszakban több százezer felhasználó esetében valósulhat meg a korábbi fogyasztásmérő berendezések okosmérőre történő cseréje, azaz tovább folytatjuk a villamosenergia-szektorban a szolgáltatás digitalizációs folyamatát.

Másodsorban az energiahatékonyságról szóló törvény módosításával csökkennek az energetikai auditálásra kötelezett nagyvállalatok adminisztrációs és anyagi terhei is.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az egyes energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/7846. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Witzmann Mihálynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az államtitkári expozéban hallhattuk, az előttünk fekvő, egyes energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/7846. számú törvényjavaslat az energetikai ágazati szabályozások módosításai kapcsán EU-s szempontból tulajdonképpen 11 darab energetikai és egy darab hulladékszabályozási tárgyú uniós jogszabály hazai átültetését, megfeleltetését szolgálja, ezeket államtitkár úr az expozé elején részletesen, tételesen felsorolta, ezzel én most nem kívánnám húzni az önök türelmét és az idejét. Összességében mindenképpen elmondható, hogy a törvényjavaslat elfogadásánál tulajdonképpen alapvetően jogharmonizációs célból szükséges ez a mai vita, illetőleg az ezt követő szavazás is. Az energetikai szektorban végbement változásokra és a végrehajtott intézkedésekre tekintettel szükséges mindezt megtenni.A törvényjavaslat érinti többek között a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényt is, amelynek módosítása a 2018/1999-es európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény néhány kisebb terjedelmű módosítása az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalataira tekintettel vált szükségessé. Ezek közül kiemelendő az engedélyezésre vonatkozó szabályozás pontosítása, ami egyrészt egyértelműsíti az engedélyezési eljárásokat annak érdekében, hogy a fogyasztót ellátó termelőkapacitások rendelkezésre álljanak.

A tervezet másrészt lehetőséget biztosít a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részére is az engedély visszavonására olyan esetekben, amikor a termelő nem gondoskodik a saját földgázellátásáról, hanem visszaél a földgázszabályozás nyújtotta ellátásbiztonsági intézkedésekkel.

A törvényjavaslatban olvasható a földgázellátásról, a földgáz biztonsági készletezéséről, a villamos energiáról, a megújuló energia közcélú felhasználásáról, valamint az energetikai hatékonyságról szóló törvények módosítása is, melyek európai parlamenti és tanácsi rendelettel, illetve irányelvekkel való összhang megteremtését szolgáló technikai jellegű pontosításokat tartalmaznak elsősorban.

Tisztelt Ház! Mivel mégiscsak energetikai törvényről beszélünk, úgy gondolom, hogy elengedhetetlenül fontos megemlíteni, és örömteli bejelentéssel élhetünk, amikor azt mondhatjuk, hogy talán még soha ilyen biztos lábakon nem állt hazánknak, Magyarországnak az energiaellátása, mint jelenleg, ugyanis talán a történelem során először jelenthető ki az, hogy teljesen, maximális kapacitáson üzemelnek a magyarországi gáztározók, és teljesen sikerült ezeket feltölteni. Ezzel biztosított tulajdonképpen 2020-ra, illetőleg az előttünk álló téli hónapokra az ország gázellátása. Jelenleg 6,4 milliárd köbméternyi gáz van betárolva, ami azt jelenti, hogy még el sem kezdődött tulajdonképpen az idei tél, de már a jövő év téli szezonjának az ellátása is jelentős mértékben előrehaladott állapotban van. Ez hosszú távú kiszámíthatóságot és biztonságot ad egyébként Magyarország gázellátásának tekintetében.

Fontos azt is kiemelni, hogy a villamosenergia-szektorban a kormány támogatni kívánja az engedélyesek és a fogyasztók közötti elektronikus kapcsolattartás bővítését is. Itt tulajdonképpen egy valóban innovatív, és azt gondolom, hogy XXI. századi igényekhez igazodó szemlélet mutatkozik meg. A kormányzati tervek alapján ugyanis az okosmérő felszerelésére vonatkozó törvényjavaslat felhatalmazása szerint kormányrendeleti szinten meghatározásra kerülő részletszabályok hatálybalépését követően a következő időszakban több százezer felhasználó esetében kerülhet majd sor a korábbi fogyasztásmérő berendezéseiknek úgynevezett okosmérőre történő lecserélésére. Ez azért is üdvözlendő, mert saját tapasztalataimból is tudom mondani, hogy az elmúlt időszakban az ilyen jellegű felvetésekre komoly lakossági igény mutatkozott, többek között nálam, fogadóóráimon is többször felmerült ez, akár társasházak, akár magánházak tulajdonosai részéről, a Somogy 4-es választókörzetben élők részéről ez a fajta igény. Valóban egy modern technológia megvalósítását teheti a jövőben ez lehetővé, és a pontos mérés feltételeit is mindenféleképpen megteremtheti.

Tisztelt Országgyűlés! 2010 óta a kormány minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy biztosított lehessen Magyarország energiaellátása, illetve a lakosság számára az energiahordozók kedvező feltételek mellett legyenek igénybe vehetők.

Itt szeretném kiemelni az „Otthon melege” programot is, amelynek köszönhetően már több mint 310 ezer család részesült vissza nem térítendő állami támogatásban, melynek segítségével kivitelezhetővé vált a háztartások energetikai korszerűsítése. Az elmúlt öt évben nyújtott támogatásokkal a magyar családok korszerűbbre cserélhették háztartási gépeiket, kazánjaikat, fűtőtestjeiket, lakásuk, házuk nyílászáróit, és jutott forrás a társasházak szigetelésére is, éppúgy, mint ahogy a magáningatlanok esetében is megtörténhetett ez.

A fejlesztésekkel egyébként évente mintegy 300 millió kilowattóra lakosságienergia-megtakarítást értek el a háztartások, ez pedig 100 ezer háztartás éves elektromosenergia-fogyasztásának felel meg. Tehát örömmel mondhatjuk azt is, hogy a program több mint évi 10 milliárd forint értékű rezsicsökkentést jelentett a magyar polgárok, a magyar lakosság számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszakban elfogadásra került különféle uniós jogi aktusok hazai átültetésének, illetve megfeleltetésének szükségessége indokolja a törvényjavaslatban szereplő energetikai tárgyú törvények, valamint a hulladéktörvény módosítását. Ezen előírások elfogadása elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyarországi energiaellátást biztosító szabályozási rendszer olajozottan működhessen tovább.

Az elhangzottak ismeretében tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Böröcz László tapsol.)

(16.40)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Balczó Zoltánnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Magam is azzal kezdtem volna, hogy felsorolom az ebben a törvénycsomagban szereplő egyes törvényeket, szám szerint tízet, annak érzékeltetésére, hogy meglehetősen tág csomagról van szó, de Kaderják államtitkár úr ezt megtette, úgyhogy csak annyit emelek ki, hogy a bányászatról szóló törvény mellett például az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló törvény is szerepel benne. Mindez összesen 87 szakaszban. Ezzel csak azt akartam érzékeltetni, hogy egy koherens, egységes véleményt erről nehéz mondani. Talán persze mindegyik az energiapolitikához kötődik, ennyiben sokkal jobb a helyzet, mint ’98-2002 között, amikor a váltakozó áramú halászatról és a dajkaanyaságról kellett egyidejűleg végszavazni. Itt most van azért egy összekötés szakmailag, tartalmilag az egyes törvénymódosítások között.Annyit emlegették az EU-s jogharmonizációt, hogy talán hadd foglaljam össze  nyilván önök ezt tudják, de nem árt átismételni , hogy akkor miről is van szó. Tehát irányelveket és rendeleteket veszünk át, és sokszor azt gondolják, hogy az irányelvek önkéntesek. Nem, az irányelv is kötelező, csak ebben az esetben egy bizonyos nemzeti, tagállami sajátosságnak a törvénybe való bevitelére lehetőség van, de az irányelv fő célját kötelező teljesíteni. A rendelet még egyértelműbb: amikor hatályossá válik egy európai uniós rendelet, a kihirdetése után húsz nappal, amikor megjelent a közlönyben, az minden egyes tagországban érvényessé, kötelezővé válik, úgy mondják a jogászok, hogy behatol a jogrendbe. Tehát azt kell mondanom, hogy olyan nagy játékterünk ebben a kérdésben nincs.

Szeretnék két területről is külön szólni, hogy tartalmi része is legyen a hozzászólásomnak. Az egyik az, hogy a tagállami kormányoknak az éghajlatváltozási stratégiát, annak elfogadásától számítva, ötévente felül kell vizsgálnia, illetve célszerűen egy nemzeti energia- és éghajlatváltozási stratégiára van szükség. Ezt célszerű együtt kezelni. Hadd említsem meg, hogy a nemzeti energiastratégiát 2012-ben fogadtuk el ebben a parlamentben. Úgy gondolom, ideje lenne a megújításának és egyben az éghajlatváltozási stratégia megteremtésének, megújításának is. Azért tartom fontosnak, hogy ez minden tagállam számára előírás, hiszen ez biztosítja, hogy a párizsi megállapodásban meghatározott nemzeti vállalásokat a tagországok végül is teljesítsék, tehát ez egy fontos része ennek.

Szeretnék szólni az energiaunióval kapcsolatos, ebben a törvényjavaslatban szereplő öt rendeletről és három irányelvről. Tudom, hogy ezek csak részben kerülnek most beillesztésre, részben már megtörtént vagy meg fog. Azért merek ettől ilyen mértékben eltérni vagy egy kicsit tágabban beszélni róla, mert Witzmann Mihály úr is megengedte magának  nyilván ez szuverén joga , hogy a rezsicsökkentésről is mondjon dicsérő szavakat. Nekem meg azt engedjék meg, hogy azokról a nagyon fontos uniós rendeletekről szóljak, amelyeknek a vitájában és szavazásában részt vettem, egyetlen részt kiemelve belőle.

Uniós rendelet, amelyre itt is hivatkozunk, hozta létre az európai uniós Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségét, valamint a rendszerirányítóknak, ami nálunk a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító, a MAVIR, a neki megfelelő uniós szerveknek a munkáját koordináló regionális koordinációs központokat. Nos, a vita  és éles vita  annak idején az Európai Parlamentben arról szólt, hogy mik a felelősségi kérdések, ugyanis ezek a regionális központok ajánlások mellett koordinált intézkedéseket is meghozhatnak. Több ország, akkor Magyarország is  én most a parlamenti vita stádiumáról beszélek , a szubszidiaritás elve megsértésének tekintették, és ez valóban így van, hiszen ha az alapszerződések értelmében az energiapolitika nemzeti hatáskör, akkor annak kérdése például, hogy a hatásmechanizmusokkal hogy állunk, hogy egy ország hogyan ítéli meg, milyen rendelkezésre álló erőművi kapacitásra van szüksége a jövőben, ez valóban nagyon szorosan hozzátartozik a nemzetstratégiához. Tehát ezt nem adhatjuk át egy regionális központnak döntésre. Jelenleg is 32 százalék a magyar energiaimport, tehát azt nem mondhatják, hogy a kiteljesedő Európai Unióban egy ország, ha úgy alakul, hogy kisebb a kapacitása, hát szerezze be megfelelő határátmenő kapacitásokon a számára szükséges energiát.

Erre csak azért akartam felhívni a figyelmet, mert itt is a puding próbája az evés, és azt hiszem, az nagyon fontos, hogy Magyarország a maga energiabiztonsága érdekében igenis meg tudjae őrizni azt a szuverén jogát, hogy ezeket a kapacitásokat maga határozza meg. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Aradszki Andrásnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk levő törvényjavaslat-csomag, mint ez többször elhangzott, 11 energetikai és 1 darab hulladékszabályozási tárgyú, alapvetően uniós jogszabályi előzményeket kezelő törvénymódosításokból áll. Ezzel kapcsolatban a kívülálló, de talán az is, aki felületesen foglalkozik az energetikai tárgyú törvényekkel, illetve az energetikai szabályozással, joggal kérdezheti, hogy miért van az, hogy félévente bejön a kormány egy salátatörvény-javaslattal, és ide teszi elénk, ahelyett, hogy egy átfogó kodifikációs megoldással élne, és ezáltal talán jobban meg lehetne teremteni a jogszabályok közötti összhangot.Ez egy hangzatos érv, ezt nyugodtan mondhatná egy ellenzéki képviselő, de örömmel hallottam az előttem szóló ellenzéki képviselő úrtól, hogy ő is látja és érzi ezeket az okokat, mert annak, hogy félévente jön be egy jogharmonizációs célú javaslat, bizony okai, magyarázata és indokai vannak. Elsősorban az, hogy az elmúlt időszakban, 2014-től kezdődően, amikor az Európai Bizottság az európai energiaunióról szóló következtetéseket megjelentette, az energiaszabályozás európai színtere és ezen keresztül a nemzeti szabályozások is, a nemzeti energiapolitikák, -gyakorlatok, az energiatermelés és -elosztás jelentős változásokon, azt lehetne mondani, ha nem volna egy kicsit meredek, hogy forradalmi változásokon ment keresztül. Ennek célja az európai energetikai ellátásbiztonság megerősítése volt, feladata és indoka pedig, hogy az ellátásbiztonságot legjobban az energiapiac európai uniós szintű kiterjesztése jelentette.

Ehhez kapcsolódóan számos olyan javaslatcsomag jött össze, amely ezt a célt jogszabályban vagy egyéb stratégiai elképzelésekben fogalmazta meg. Ilyen például a „Tiszta energiát mindenkinek!” elnevezésű program, amelyet, azt hiszem, 2016. november 30-án fogadott el az Európai Tanács, illetve biztosan, emlékszem rá, mert ott voltam. Ez is arról szólt, hogy összhangban a klímapolitikai elvárásokkal, a párizsi klímamegállapodással, milyen módon és milyen szinten tudja az Európai Unió egységesen, de mégis a tagállamok számára is, ha nem is kötelezően, de iránymutatásként megállapított energiahatékonysági fejlesztések arányát növelni, az üvegházhatású gázok kibocsátási arányának a csökkentését, illetve a megújuló energiaforrások kapacitásának növelését elérni.

(16.50)

Tehát ezek az intézkedések, következtetések és javaslatcsomagok önmagukban még nem voltak jogszabályok, azt később a Bizottság és a Parlament együttműködése alapján hozták meg különböző implementációs határidőkkel. Ez az alapvető indoka annak, hogy félévente találkozunk ilyen szabályozással, ilyen szabályzási kényszerrel. Hozzá kell tennem, hogy a magyar parlament, a magyar kormány ezekkel a szabályozásokkal nem esett jelentős késedelembe, sőt azt kell mondani, hogy nem esett késedelembe, hanem mindig határidőre és megfelelő színvonalon teremtette meg a jogharmonizációs célokat.

E bevezetés után azt szeretném hangsúlyozni, hogy az elénk terjesztett törvénycsomagból én kiemelném a földgázellátással kapcsolatos módosítást. Ez a földgázellátással kapcsolatos módosítás abból az irányelvből fakad, ami „A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedési csomag” címet viselte az Európai Unióban, amely teljesen új alapokra helyezte a földgázellátás biztonságát. Ez azért is fontos az Európai Unió számára, mert a földgáz több mint 50 százalékát az Európai Unió importból szerzi be, de vannak olyan országok, például Magyarország is, amelyek 80 százalékát szerzik be importból, és ennek a 80 százaléknak majdnem a 100 százaléka, de közel 90 százaléka egy forrásból származik, ez pedig az orosz import.

Ebben a helyzetben nyilvánvalóan egy egységes európai gázpiac célját is figyelembe véve szükséges volt emelni a szolidaritás szintjét, szükséges volt megtalálni azokat a módszereket, amelyekkel tágabb, kiszámíthatóbb és egységesebb forgatókönyveket tudnak a tagállamok alkalmazni arra az esetre, ha a gázellátásban, és különösen az ilyen importfüggésnek jobban kitett országok esetében kell és lehet alkalmazni, s kevésbé van annak a veszélynek kitéve az a régió, amely 2009-ben igencsak komoly veszélynek volt kitéve, amikor az orosz-ukrán vita miatt felfüggesztődött a gázszállítás, és Magyarország is, de a Magyarországon keresztül betáplálást kapó Szerbia igen nehéz helyzetbe került. Ekkor az akkori kormány, meg kell mondanom, hogy jól és helyesen reagált, amikor a földgázkészletezés új infrastruktúrájáról és szabályozásáról intézkedett. Az már más kérdés, hogy más egyéb ilyen infrastruktúrákat azért hagyott nem nemzeti tulajdonban, amit 2010 után sikerült egyébként a magyar kormánynak visszaszerezni, és ezáltal ellátásbiztonsági szempontból is hatékonyabban tudjuk működtetni ezeket az infrastruktúrákat.

Fontos az, hogy a gázellátásról és a biztonsági készletezésről szóló törvénymódosítás ennek az új szemléletű és remélhetőleg hatékonyabb biztonsági feltételeknek megfelelő szabályokat hozott létre, ahogy államtitkár úr elmondta, ezeket a változásokat megfelelően vezette át. Fontosnak tartom aláhúzni azt is, hogy Magyarország gázellátás szempontjából már korábban is megtette azokat a lépéseket a határkeresztező kapacitások kiépítésével, amelyek lehetővé tették a gázellátás biztonságának az erősítését. Mi elvégeztük a feladatot, remélhetőleg a szövetségeseink, Románia és Horvátország is hasonlóképpen fog eljárni. Ez a magatartás is eredményezte azt, hogy ma Magyarország számára a gázellátás biztosított, ahogy azt az előttem szóló fideszes képviselőtársam is említette volt.

Tisztelt Ház! A továbbiakban kiemelném a villamos energiáról szóló törvény szabályozását. A villamosenergia-szektorban a kormány mindig is támogatta és támogatni fogja az engedélyesek és a fogyasztók közötti elektronikus kapcsolatok bővülését. Fontos az, hogy az okosmérők felszerelése, idegen szóval, de a szakmában használt szóval a penetrációja még erőteljesebb legyen, mert ez az okosmérő rendszer nemcsak azt segíti elő, hogy mondjuk, a szolgáltató és az ügyfél közötti direkt kapcsolat létrejöjjön, hanem azt is, hogy jobban tud az ügyfél figyelni az energiafogyasztás ütemezésére, időzítésére, másrészt az ügyfél által esetleg igénybe vett megújuló energiaforrások alkalmazása  a saját megújuló energiaforrásokról beszélek itt  esetében ez a fajta okosmérés tervezhetőbbé teszi a szolgáltatók számára az ellátást, és ezáltal erősíti a rendszer biztonságát és az ellátás biztonságát is.

Fontosnak tartom, hogy a megújuló energia közlekedési célú felhasználásáról szóló törvényben is módosításokat eszközöl a kormány. Ezek a módosítások, azt kell mondanom, hogy termelő- és egyben felhasználóbarát módosítások. Ez a növekvő megújuló-részarányt az üzemanyagokban úgy fogja alkalmazni, úgy fogja végrehajtatni, hogy nem jelent ez nagyobb adminisztratív kötelezettségeket a termelőknek, és biztosítja azt is, hogy ne kerüljenek az ilyen termelők hátrányba azokkal szembe, akik ezt nem hajtják végre. Hozzá kell tennem, hogy e tekintetben a megújulótartalmú üzemanyag-termelés kapacitásait Magyarország, illetve az Európai Unión belül a visegrádi országok már korábban megteremtették. Magyarország e tekintetben exportképes kapacitásokkal is bír.

Lényegét tekintve arra tudom biztatni a kormányt és az előterjesztőt, hogy várjuk a következő adagot. A magunk részéről átérezzük ennek a súlyát és jelentőségét, hogy minél jobbá tudjuk tenni az energiafelhasználás hatékonyságát, valamint a megújulók implementálását a fogyasztói rendszerbe, az ebben lévő elmaradásainkat a jogszabályok ne akadályozzák, hanem segítsék elő azt, hogy Magyarország a következő időszakban Európa egyik legjobban élhető országa lesz. Ehhez pedig nyilvánvalóan szükséges az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az energiahatékonyság növelése, az ellátásbiztonság erősítése. E tekintetben bár voltak ellenérzéseink, ahogy Balczó képviselő úr is említette, az európai szabályozás bizonyos elemeivel, de úgy érzem és úgy látom, hogy megfelelő kompromisszumokkal sikerül biztosítani, hogy a magyar szuverenitás megtartása, az ellátásbiztonság magyar kézben tartása mellett az európai szolidaritási rendszer ernyőjét és biztonságát is tudjuk élvezni.

A KDNP részéről csak támogatni tudom az előttünk lévő törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Molnár Gyulának, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Hölgy és Urak, bocsánat. Nem tudok most olyan jószívű lenni, mint az előző törvénynél, amikor láttam, hogy államtitkár úr barátságosan bólogatott többször errefelé, amikor az együttműködő mondatokat mondtam. Vannak azért ezzel problémák. Elég hosszú idejük volt arra, hogy ezt a törvényjavaslatot összerakják, hiszen a parlament nagyon-nagyon régen ülésezett. Most elkezdtük pozitívan használni a „salátatörvény” kifejezést, de szeretném önnek elmondani, államtitkár úr, hogy amikor egy ilyen típusú javaslat beérkezik, akkor az ember elkezd gondolkozni ellenzékként, hogy mi van ebben eldugva. Tényleg az vane benne, amit úgy látom, hogy a jobbikos képviselőtársam nagyon jószívűen tudomásul vett… (Balczó Zoltán: Mert ez kötelező!) Oké, de az a kérdés, hogy mindegyik, ami ebben benne van  most kicsit csatlakozom a Fideszhez, egyetértek vele a kormánnyal szemben, hogy szerintünk is 11 és nem 10 , hogy a 11 törvényben mi van benne. Tényleg az van benne, amit most itt Balczó képviselő úr fegyelmezetten megsüvegelt, vagy esetleg vannak benne olyan dolgok eldugva, amire a gyanútlan képviselő vagy ellenzéki ember esetleg nem figyel fel, s akkor máris itt vagyunk abban a nehéz és bonyolult helyzetben, hogy látszólag valamit támogattunk, pedig nem kellett volna.

(17.00)

Nos, azt kell mondjam, hogy néhány ilyenről szeretnék beszélni, amiben nagyon komoly problémát látok. Nagy tisztelettel hallgattam Aradszki képviselőtársam meggyőző érvelését azzal kapcsolatban, hogyan kell a damaszkuszi úton fel-alá rohangászni, és mindezt megtenni 5-6-7 esztendő alatt. Ugye, 2012-ben elképesztő mondatokat mondtak azzal kapcsolatban, hogy milyen nemzetietlen az, aki úgy gondolja, hogy nem állami kézben kell lenni a földgáztárolóknak, hogy egyébként pedig minden, ami van, csak és kizárólag így helyes, és akkor egyszer csak már nem kell állami kézben lenni. Tehát 400-500 milliárd forintot elköltöttünk, azért hangozzék már el ebben a Házban a tisztesség kedvéért, hogy 400-500 milliárd forint közpénzt elköltöttünk arra, hogy ez állami kézben legyen, majd egyszer csak nem kell állami kézben lenni. Most pedig, lássunk csodát, ön itt elmondja, hogy tulajdonképpen nem is olyan nagy baj, hogy külföldön is lehet ilyen biztonsági tartalékot, ezt a fajta keretet tárolni.

Witzmann képviselő még elegánsabb volt, ő elmondta, hogy minden rendben van, hiszen tele vannak a tárolók. Egyáltalán nem foglalkozott azzal az egyszerű ténnyel, hogy ebben a salátatörvényben tulajdonképpen, ha most nagyon Fidesz-kommunikátor lennék, és fordítva ülnénk itt, azt mondanám, hogy önök elárulták a hazájukat. Egy bizonytalansági tényezőt tettek bele abba a rendszerbe, amiről önök egyébként, még egyszer mondom, 2012-ben mindenkit győzködtek arról, hogy ez másképp ebben a hazában semmiképpen sem lehet.

Itt van például a távhőügy, itt szintén szeretnék két rövid dologról szólni. Az egyik az, hogy újabb engedélyeket és újabb díjakat fog majd tudni kivetni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az emberekre. Ez helyes; nyilvánvalóan az a cél, hogy ők is szolidabb pénzügyi lehetőségekkel rendelkeznek, kicsit fel kell őket is tölteni. Viszont új szabályozásokat vezetnek be a távhőtermelés működési engedélyének visszavonásánál. Ugye, megjelenik az az opció, hogy ha valaki 30 napon belül nem tud engedélyt kapni, vagy másodszor is a menedékes földgázkereskedőhöz fordul, akkor adott esetben az engedélyt vissza lehet vonni.

Ne haragudjanak, ha azt mondom, hogy nem világos, hogy most hogyan került ide ez a történet. Nem arról vane itt egyszerűen szó, hogy már megint sokat szidott módon, általunk más sokszor megemlített módon önök megint valami piaci vitába megpróbálnak jogszabályi, törvényi szabályozási eszközökkel beszállni. Nem megint arról vane szó… Nem tudok most konkrét példát mondani, ha visszakérdeznének, és ez egy ilyen típusú vita lenne, akkor nyilván nem tudnék most önöknek mondani, de lehet, hogy majd pár hét múlva el fogjuk olvasni valamelyik újságban, hogy ki az, aki ezen szabályozás alapján ki fog esni valamilyen fajta, lehetséges egyébként, nyilván jónak tűnő bizniszből.

Tehát hogyan került a csizma az asztalra? Miért van ez a szabályozás most itt? Ez is ténylegesen az EU-jogharmonizációs irányelvek vagy rendeletek, teljesen mindegy, alapján, vagy pedig megint azt akarják megszavaztatni a parlamenttel, hogy valakinek nem stimmelt valamilyen dolga a központi hatalommal szemben, és akkor úgy gondolják, hogy hozunk egy törvényt, és jövő héten pedig őt ki is lehet már egy törvényre hivatkozva iktatni.

Akkor itt vannak ezek az EU-dolgok. Ebben is azt látom, úgy gondolkozom, és ugye, Balczó képviselő úr nálam sokkal tapasztaltabb, az irányelvek, rendeletek különbségét most meghallgattuk, de biztos, hogy nem svédasztal az EU-jogharmonizációs dolgok. Biztos nem arról van szó, hogy ami nekünk tetszik, azt levesszük a svédasztalról, csak a libamájat vagy csak a kaviárt, és egyébként az olyat, amit esetleg nem annyira kedvelünk, azt fenn hagyjuk. Valóban azt látjuk, hogy tesznek önök bizonyos lépéseket ezen a területen, de mintha még továbbra sem lenne teljes körű  most fogok olvasni pár ilyen szakmai dolgot , továbbra is fenntartják az egyetemes szolgáltatásban a zárt ellátási rendszert, nem biztosítják a rendszerhasználati díjakkal kapcsolatos jogorvoslati lehetőségeket.

Még egy dolgot szerettem volna mondani. Itt lett volna a kiváló lehetőség arra, amit a pártelnök-frakcióvezetőnk rendkívül sokszor elmondott, nem olyan régen egy indítványt is benyújtott, itt lenne a kiváló lehetőség arra, hogy ne az egyébként ma már korlátozónak tűnő rezsicsökkentés, a miniszterelnök jókedve és adott esetben a miniszterelnök szándéka alapján legyenek valamilyen fajta árcsökkenések ezen a piacon, hanem valóban lehetséges lenne az, különösen akkor, ha egyébként ma a paci viszonyok kedvezőbbek, jelentősen lehetne csökkenteni Magyarországon a rezsidíjakat ezen a területen, ha egyébként a piaci viszonyokhoz igazítanák a dolgot, nem valamilyen fajta bürokratikus szabályhoz.

Amikor majd esetlegesen az a nem várt helyzet előáll, hogy mégiscsak az árak fölfelé mennek, akkor igenis az önök szabályozása lehet valamilyen fajta fölső korlátja mindannak, ami adott esetben a piacon történik, de most, per pillanat többet fizetnek a magyar emberek, hála az önök rezsicsökkentésének, ezeken a területeken, mint egyébként a piac indokolttá tenné.

Azt is szeretnénk rögzíteni, hogy ezek a módosítások azért komoly beismerései annak, hogy az energiahatékonysági irányelveket késve vagy rosszul ültette át a magyar kormány az elmúlt időszakban. A nemzeti energetikai hálózat szakmai működési keretei nem biztosítottak, nincs lakossági energia-tanácsadó rendszer, nem valósult meg a közintézmények épületeinek energetikai jellemzőit tartalmazó működő adatbázis létrehozása.

Szóval, azt kell mondjam, ez csak néhány összeszedett gondolat, ezért nem osztom azt, amit az első ellenzéki képviselő mondott. A kormánypártiak dolgával ebből a szempontból nem foglalkozom, mert nyilván nekik ez a politikai küldetésük, ez a politikai feladatuk. Szóval, elfogadjuk és elismerjük azt, hogy vannak ebben pozitív elemek, ennek ellenére szeretném elmondani, hogy nem fogjuk ebben a formájában támogatni a törvényjavaslat elfogadását. Továbbra is azt szeretném még egyszer rögzíteni, hogy ez a fajta módosítás nem biztosítja az uniós jogszabályoknak való teljes körű megfelelést. Továbbra is érthetetlennek tartjuk azt, hogy az adófizetők pénzéből hogyan és miképpen fizettek ki 400-500 milliárdot gáztárolók vásárlására, most pedig külföldön akarják tároltatni, vagyis lehetővé tenni a külföldön való tárolást ezzel a törvényjavaslattal; az árakról pedig beszéltem.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, a ma esti békés csöndet egy picit megtörve ezt az álláspontot szerettem volna a saját frakcióm nevében közvetíteni. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Hohn Krisztinának, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának.

HOHN KRISZTINA, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP-frakció elkötelezett a fenntartható, megfizethető és biztonságos energiaellátás mellett. Tudjuk, az üvegházhatású gázok kibocsátása hazánkban 2013 óta 12 százalékkal nőtt. Paks II.-vel súlyosan eladósítják az országot és kiszolgáltatják az orosz érdekeknek. Sajnos gátoljuk a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű térnyerését, hiszen az atomenergia és a megújulók nem illeszthetők jól egy rendszerbe.Önök is tudják, hogy elkerülhetetlen lesz a Mátrai Erőmű bezárása is. Sajnos a szélerőműveket betiltották, a napelemekre különadót vetettek ki, nem csoda hát, hogy az áramtermelésen belül mindössze 7 százalék a megújuló energia aránya, amivel szégyenszemre az EU sereghajtói között vagyunk. A teljes energiafogyasztáson belüli megújuló-részarányt pedig csak úgy tudja teljesíteni az ország, hogy az illegálisan kitermelt tűzifát is beleszámolják.

Teljes paradigmaváltásra van szükség. Az energiafogyasztást csökkenteni kell a szemléletformálás, a gazdasági ösztönzők, az energiahatékonyság útján. A megújuló energiaforrások arányát radikálisan növelni kellene, azon belül is elsősorban a szél- és napenergiát. 2050-re el kéne érni, hogy az ország klímasemleges legyen, és teljes mértékben megújuló energiaforrásokat használjon.

Nézzük, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat segítie ezeket a célkitűzéseket! A javaslat célja alapvetően jogharmonizációs, a különféle energiagazdálkodási területeken született friss európai uniós rendeletek átültetése a magyar jogrendbe, mint ahogy azt hallhattuk korábban. Ezen kívül kisebb, nem jogharmonizációs módosításokat és pontosításokat is tartalmaz. A legtöbb módosítás támogatható. Külön kiemelném, hogy a villamos energiáról szóló törvénybe bekerül az okosmérő és a rugalmas árképzés, ami segíti a rugalmas, decentralizált villamosenergia-hálózat kiépülését.

A módosító csomagban van azonban két elem, ami aggályos lehet.

(17.10)

A földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény módosítása lehetővé teszi azt is, hogy Magyarország más ország számára tároljon és szolgáltasson földgázt. Vajon milyen nemzeti érdek fűződik ehhez? Ez a módosítás segítheti a földgáz-infrastruktúrába történő befektetéseket, újabb tárolók és vezetékek építését, ami klímavédelmi szempontból nemkívánatos. Nem a XX. századi szennyező technológiák további térnyerését kellene segíteni, hanem kiépíteni a XXI. századi decentralizált, megújuló alapú új rendszert.

A másik probléma a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentéséről szóló törvény módosításával van. Eszerint az üzemanyag-forgalmazók 2020. december 31-éig kötelesek 6 százalékkal csökkenteni az általuk forgalomba hozott, üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó, energiaegységre számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Ezt úgy fogják elérni, hogy növelik a bioüzemanyagok bekeverési arányát.

A bioüzemanyagok környezeti haszna vitatott. A nagyüzemi módszerekkel, gépekkel, műtrágya és növényvédő szer alkalmazásával megtermelt alapanyagból gyártott bioüzemanyagból nem nyerhető ki sokkal több energia, mint amennyit az előállítására fordítottak. További probléma, hogy nagy területigénye van, így más, hasznosabb élelmiszernövények elől elveszi a teret. Az LMP-frakció álláspontja szerint a közlekedési eredetű üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését elsősorban nem a bioüzemanyagokkal, hanem az elektromos közlekedésre való átállással lehetne elérni.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a kétségtelenül meglévő pozitív vonásai mellett nincs összhangban maradéktalanul a fenntarthatósági szempontokkal, ezért az LMP-frakció a szavazásnál valószínűleg tartózkodni fog. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces hozzászólásra jelentkezett Balczó Zoltán képviselő úr. Megadom a szót önnek.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Én teljesen megértem Molnár képviselő urat, ha úgy gondolja, hogy ezeknek a törvénymódosításoknak körülbelül egynegyede vagy kevesebb, amit Kaderják államtitkár úr említett, amelyek nem jogharmonizációs mechanizmussal születtek meg, él a gyanúperrel, hogy vajon ebben esetleg milyen sajátos Fidesz-érdek szerepel. Ugyanakkor azt azért hadd tegyem világossá, hogy változnak a vélemények, felfogások. Én annak idején, 2003-ban az EU-csatlakozás ellen kampányoltam, utána egy EU-szkeptikus párt képviselője voltam, ma tudomásul veszem az uniós tagságot, és az a célom, hogy ebből az ország minél nagyobb előnnyel jöjjön ki és minél nagyobb előnnyel alkalmazza. Én azt látom, az MSZP meg bizonyos szempontból fordult, mert ön olyanokat is említett, ami rendelet, és azt mondja, hogy ezt mi nem tartjuk jónak. Ez valóban lehet egy vélemény, és úgy látom, hogy egy kemény ellenállás, mert azt mondja, hogy ezt nem szavazom meg, bár a salátatörvény esetében nyilván abban igaza van, ha valamiben ön gyanút lát, akkor annak alapján nem szavazza meg. De egy dologról meg tudom nyugtatni, hogy számomra ezek a rendeletek azzal a nagyon fontos kérdéssel, amit Aradszki úr is említett, hogy a Tanácsban sikerült megoldani a magyar energetikai önrendelkezés szempontjából a fontos garanciákat, ezek a rendeletek valójában pozitív együttműködési célt szolgálnak. És meg tudom abban nyugtatni, hogy teljesen mindegy, hogy ezt hogy iktatták itt be, az, ami megszületett Brüsszelben, Strasbourgban, az hatályos Magyarországon, mindentől függetlenül, ha ez önt megnyugtatja. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Aradszki András képviselő úr jelezte kétperces hozzászólási szándékát.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Juhász (sic!) képviselő úrnak mondom, hogy 2012 óta a magyar energetikai rendszer intézményei, infrastruktúrája állami tulajdonú vállalatok kezelésében van, ez nem változott. Az, hogy ön azt kifogásolta, hogy most akkor európai szolidaritási mechanizmus keretei között, amit most lekövet az előttünk lévő jogszabálytervezet, mi készek vagyunk részt venni az európai gázellátási rendszer, vészhelyzeti rendszer működtetésében, ezt nem értem pont öntől, aki nagy európai, az európai rendszerek mindenekfölöttiségét szokták elmondani, európai egyesült államokról vizionálnak. Most, amikor erről… (Arató Gergely közbeszólása.) Secko jedno (Derültség az ellenzék soraiban.), ahogy nálunk, Csabán mondják. Ez előtt meglepődve állok, képviselő úr  ön most már nem európai? Nem fogadja el az európai uniós rendelkezéseket, és nem örül annak, hogy Magyarország tevékenyen hozzá tud járulni ehhez? (Balczó Zoltán: Változnak a szerepek!) Változnak a szempontok, vagy tán csak az üléspontja határozta meg a mondandóját. Úgyhogy én még egyszer mondom, örüljön ennek, hogy ebben részt tudunk venni, és a magyar gáztározási kapacitás erre alkalmas mind műszakilag, mind mennyiségileg.

Képviselő asszony hozzászólásáról csak annyit szeretnék mondani, hogy nagyon szép volt, köszönjük szépen. El tetszett késni, tavaly december 12-én erről volt vitanap, meg tudtuk volna beszélni, hogy mi az előremutató az ön véleménye szerint és mi a mi véleményünk szerint, de akkor az ön számára ez nem volt fontos. Köszönöm azért a hozzászólását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Két percben Arató Gergely képviselő úrnak adom meg a szót.

ARATÓ GERGELY (DK): Őszintén szólva nem szándékoztam eredetileg ebben a vitában hozzászólni, de ha már itt európai ügyekről beszélünk, akkor szeretném világossá tenni Aradszki úrnak is meg államtitkár úrnak is, sőt Balczó képviselő úrnak is nagy tisztelettel, hogy azt nem vitatja senki, hogy az uniós jogszabályokat át kell ültetni. Már ami olyan természetű, van, amit nem kell, van, amit át kell, de most ebbe ne menjünk bele. (Balczó Zoltán: Majd a rendeletet.) Azt nem, ne haragudjon! Ami rendelet, azt nem, merthogy az érvényes. (Balczó Zoltán: Jó, oké, oké!) Tehát amit át kell ültetni, azt át kell ültetni a magyar jogrendszerbe. Ugyanakkor, ha már számonkéri az ellenzéken Aradszki képviselő úr az európai elkötelezettséget, akkor hadd jelezzem azt  és ebben csatlakozom Hohn Krisztina képviselő asszonyhoz , hogy formálisan megfelelnek ezeknek a követelményeknek, csak tartalmilag nem. Tartalmilag sem az energiarendszerek összekapcsolása területén, sem pedig a fenntartható energiaellátás, a megújuló energiára való átállás tekintetében nem felelnek meg a valódi európai céloknak. Kipipálják, és csak azt válogatják ki belőle  ebben pedig Molnár képviselő úrral mélyen egyetértek , amihez megfelelő üzleti érdekeket találnak. Ezért ennél a jogszabálytervezetnél a Demokratikus Koalíció részéről tartózkodni fogunk, mert ami benne van, azzal nincs probléma, azzal van probléma, ami nincs benne, egy olyan típusú energiapolitika hiányzik belőle, amelyik valóban fenntartható, és amelyik valóban megfelel az Európai Unió közös energiapolitikai céljainak.

De azt azért szeretném megköszönni Aradszki képviselő úrnak  hogy vele is méltányos legyek , hogy elismerte a gázválság kezelése kapcsán az akkor még nem Demokratikus Koalíció, de Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége és Molnár Csaba energiaminisztersége idején végzett kormányzati munkát. Talán ezeket a neveket is érdemes elmondani. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most Molnár Gyula képviselő úrnak adom meg két percben a szót.

MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Politikatörténeti pillanathoz érkeztünk. 16 ember tanúja ennek, ha beleszámítjuk a jegyző és a pulpituson lévő képviselőket is, kérem, hogy jegyezzék meg ezt a pillanatot. A Jobbik és a Fidesz védi Európát az MSZP-vel szemben. Ez egy nagyon szép pillanat, csodálatos egyébként. És annak is örülök külön, hogy Balczó úr visszatért ide közénk, és még mindig az az emléke, hogy velem kell harcolnia (Derültség az ellenzék soraiban.) és nem a másik oldallal. Közben azért történt itt egy s más az elmúlt időszakban, de ezt most tegyük is félre. Nagyon-nagyon fontosnak tartom viszont, mi-előtt még ez maradna meg bárkiben itt a teremben, hogy világos legyen: nagyon jó szabályozásnak gondoljuk, ami az Unióban kialakult. Csak szerettem volna ennek az ellentmondására felhívni a figyelmet, hogy önök hogy lehazaárulóztak mindenkit 2012-ben, amikor valaki azt merte mondani, hogy talán mégsem 400 milliárd közpénzből kell ezt a problémát megoldani, hanem talán erre van egy másik, olcsóbb megoldás, ami valóban persze nem állami kézben, valóban lehet, hogy nem minden csak Magyarországon, de mégis ezt a problémát megoldja. Megérkeztünk ide, 2019-be, örülök, hogy ez a megvilágosodás mindenkivel megtörtént.

Tehát, még egyszer mondom, politikatörténeti pillanat, én ezt most fel fogom írni, az emlékirataimban ez mindenképpen benne lesz, hogy itt óriási csatát vívtunk, és önök megvédték az Európai Uniót velem szemben. Ne tegyék a későbbiekben, nem erre van szükség! Vegyünk át mindent, ami ebből a szempontból onnan érkezik és jó! Köszönöm szépen.

(17.20)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most Hohn Krisztina képviselő asszonynak adom meg a szót.

HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Muszáj hozzászólnom, mert a képviselő úr megszólított engem, ami nagy pillanat az életemben, mert ritkán szólítanak engem meg fideszes képviselők. De most élek ezzel a lehetőséggel, és elmondom azt, hogy december 12-éről kell hogy beszéljünk egypár mondatot. Akkor az egy olyan nap volt, amikor önök egyszerűen nem hagytak más lehetőséget nekünk, mint hogy ilyen, lehet, hogy az önök számára rendbontó és rendkívül rossz cselekedeteket hajtsunk végre itt a parlamentben, de akkor sajnos ez egy ilyen nap volt. Ez bevonul majd a történelembe. Remélem, hogy az unokáink nem lesznek ránk mérgesek, hanem inkább büszkék lesznek, hogy ezt akkor megtettük. Ez az egyik.A másik, hogy sajnos rengeteg olyan törvényjavaslat van, amikor pedig önök nem vesznek részt, és meg se hallgatják, hogy a szerencsétlen ellenzékiek mit találtak már ki megint, milyen törvénymódosítást próbálnak benyújtani, vagy egyáltalán valamifajta törvényt vagy határozati javaslatot előterjeszteni. De mivel élünk demokratikus jogainkkal, ezért elmondjuk a törvényekről a kritikáinkat, észrevételeinket, még ha ez talán nem is számít semmit. De mégis számít, hiszen ha mi nem lennénk itt, akkor önöknek nagyon unalmas lenne az életük. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Megadom a szót Aradszki Andrásnak, normál időkeretben.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm szépen. Valóban történelmi pillanat, hogy az MSZP képviselője Európa-ellenes kirohanásokat tesz. (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.) Az az igazság, képviselő úr, hogy 2012-ben más volt a helyzet a gázellátás biztonsága szempontjából, megint más most a helyzet. De azért hozzá kell tennem, hogy az erősen bezárkózó és nacionalista Franciaországban meg Ausztriában ezek az infrastruktúrák állami tulajdonú vállalatok kezében vannak, zárójel bezárva. Csak annyit szeretnék mondani Arató képviselő úr szavaira, amikor azt mondta nekünk, hogy formailag rendben van, de a tartalom is számít. Engedje meg, hogy egy anekdotával zárjam a mondandómat. A kalocsai forradalmi  ma már ellenforradalmi  ezrednél szolgáltam, amikor ilyen általános takarítás volt, és bejött a törzsfőnök  nem indián törzsfőnök, a hölgyek kedvéért , leellenőrizte a takarítás minőségét, és csak annyit mondott: „A kő, elvtársak, a kő tiszta, de a tartalom, elvtársak!” Hát, ilyen szintű az ön észrevétele is. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Megadom a szót két percben Balczó Zoltán képviselő úrnak.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Molnár Képviselő Úr! Nagyon rosszul interpretálja ezt a vitát. Én abban a tévhitben voltam, hogy alapvetően szakmai vita van. Én nem harcolok ön ellen, szó sincs róla. Úgy gondoltam, hogy néhány kérdést, amit szakmailag másként látunk, próbálok megvilágítani, és ez nem azt jelenti, hogy most mi valamiféle harcot folytatunk, és én megsüvegelem a másik oldalt. Arról van szó, hogy egy alapvetően EU-kritikus képviselőként  nézze meg az elmúlt öt év jegyzőkönyvét, Ujhelyi Istvánt, meg engem  ebben a helyzetben úgy ítéltem meg, hogy ezek a törvényjavaslatok elfogadhatóak, összhangban állnak, amit mi helyesnek tartunk, és ezért ezt támogatom. Erről van szó. És még annyit hadd tegyek hozzá Arató képviselő úrnak, hogy miért kell a rendeleteket is, az én véleményem szerint, átültetni. Azért kell, mert ha nem tennénk, a következőről lenne szó. Kihirdet az Európai Unió egy rendeletet, az megjelenik magyar nyelven, egy EU-rendelet formájában, az hatályos Magyarországon. Ha nem ültetjük át a villamosenergia-törvénybe, egy olyan helyzet alakul ki, hogy valaki előveszi a hatályos villamosenergia-törvényt, és azt hiszi, hogy annak alapján valami döntést helyesen hoz meg, miközben kiderül, ó, dehogy, hát ez már rég nem érvényes, mert ezt überelte, felülírta ez az európai uniós rendelet. Tehát a rendelet átültetésére e miatt a kodifikációs ok miatt és egyértelműség miatt mégiscsak szükség van, csak ott nincs játéktér, ott legfeljebb csalni lehetne, szemben az irányelvvel.

Tehát még egyszer mondom, EU-kritikus képviselőként ez egy olyan téma, amit valamennyire ismerek mint villamosenergetikai szakon végzett villamosmérnök, és pozitívnak ítéltem meg. Ennyi. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Megadom a szót normál időkeretben Hajdu László képviselő úrnak.

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Államtitkár Úr! Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Azt gondolom, hogy az energiahatékonyságról vitatkozva, de közben az éghajlat- és energiapolitikai célokra is gondolva, helyesnek tartom azt, hogy itt okos villamosenergia-mérő órákat lehet majd fölszerelni, gondolom, támogatással, és talán a házakban és lakásokban is. Energiahatékonyságnak és persze az éghajlat-politikai céloknak is megfelelően a gázenergiára miért nem lehet ugyanezt az okosórát bevezetni? Létezik ott is. Éppen azért, mert eddig is volt mérés a villamosenergia-fogyasztásban, a gázenergia-fogyasztásban viszont, különösen a tömegházaknál, átalánydíjat fizettetnek a fogyasztókkal. Egy kísérleti ház az én választókerületemben megépült, tizenvalahány lépcsőházas, nagy panelház, ahol az átalánydíj  csak a konyhai tűzhely fogyasztója van benne, nem több, hiszen távfűtésesek a lakások, az energiafogyasztás másik része pedig a villamos energia , körülbelül a szövetkezeti háznak olyan 8 millió forintos volt a díja átalánydíjban. Fölszerelték lépcsőházanként, mert lakásonként ezt nagyon nehéz megoldani technikailag, egy csövön megy fel a vezeték, de lépcsőházanként meg lehetett oldani a 13 lépcsőházban, és most már mondhatjuk, ez tavaly karácsonyi beszerelés, 3,8 millió forint az ez évi átalánydíjuk a méréssel. Tehát itt egyik oldalon egy korrekt mérés történik, másik oldalon pedig azt mondjuk, hogy itt egy valóságos rezsimegtakarítás történt.

Van egy másik az energiahatékonyság kérdésében, hogy nem beszéltünk itt ma róla, de a házak nyílászárói és hőszigetelése, az is az energiahatékonyság és a klímavédelem része, és ebből a hatalmas anyagból a 11 módosított törvény között egyébként benne van, a távfűtési törvény is hiányzik, ahol szintén hatalmas energiamegtakarítás és energiahatékonyság lenne végrehajtható, és magában ez a törvényjavaslat erről nem szól. Ezt valahogy hiányolom, sőt azt kell mondjam, hogy nemzetgazdasági érdek is lenne, hogy ezzel foglalkozzunk, legalább a törvényi ösztönzés keretében, vagy az a korábbi, ami a baloldali kormányok idején valahogy úgy volt megfogalmazva ez az energiahatékonyság, hogy amennyiben egyharmadát a ház állta a költségeknek, egyharmadát állta a magyar költségvetés, egyharmadát pedig a helyi önkormányzatok állták, és ez akkor nagyon jól működött, úgy érzem, hogy akkor tömegével készültek ezek a hőszigetelések, nyílászárócserék, megújultak a lakások. Ezzel nem foglalkozunk, noha energiatakarékosságról, energiahatékonyságról, klímavédelemről és sok egyéb célról beszélgetünk és vitatkozunk itt.

Egyetértve azokkal, akik a törvény bizonyos részeit támogatják, azt gondolom, hogy ilyen hiányosságok mellett valami módosítással a kormánynak elő kellene jönni, hogy maga a fogyasztó, konkrétan a lakosság is érezze, hogy ma milyen törvényről vitatkozunk itt, és az ő zsebére megy vagy az ő zsebébe hoz valamit. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki hozzászólni a vitához. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom. Megadom a szót Kaderják Péter államtitkár úrnak, hogy elmondhassa a véleményét.

DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a törvényjavaslathoz megfogalmazott, döntően támogató hozzászólásaikat, és engedjék meg, hogy megpróbáljak röviden azokra a kritikus felvetésekre is válaszolni, amelyek a felszólalások során elhangoztak, és igyekszem megvilágítani egyes javasolt intézkedések hátterét.

(17.30)

Az első általános megjegyzésem a szuverenitás és a jogharmonizáció viszonyára vonatkozik, ez többször előkerült a felszólalásokban. Szeretnék mindenkit ezen a ponton is biztosítani, hogy a magyar kormány részéről, amikor részt veszünk az energiaszektor európai uniós szabályainak a kialakításában, akkor azt azért tesszük, mert azt gondoljuk, hogy egy integrált európai energiarendszer, egy európai szinten integrált, hatékony villamosenergia- és gázpiac Magyarország számára jelentősen növeli az ellátás biztonságát és az energiaszektor működtetésének hatékonyságát. Tehát egy döntően pozitív folyamathoz csatlakozunk, de azt gondolom, hogy ebben a folyamatban az elmúlt években folyamatosan jellemző volt az, hogy a szuverenitás álláspontját képviseltük.

Az elődeim, Aradszki államtitkár úr és csapata is, miközben kitárgyalták a „Tiszta energia” csomag azon elemeit, amelyeknek az implementációjáról részben a mostani előterjesztés szól  de nem egészében, hiszen még egy nagy munka előttünk áll, hogy ezt a csomagot majd még több körben ezen a helyen implementálni tudja a magyar Országgyűlés , tehát ebben az európai vitában rendre a nemzeti szuverenitás pártján álló véleményeket fogalmazott meg a magyar kormány. Hogy csak egyet említsek, pont, amit Molnár képviselő úr említett, az egyetemes szolgáltatás és az egyetemes szolgáltatói körben a hatósági árszabályozás fenntartása ügyében végig azért küzdött a magyar kormány, hogy azt a lehetőséget, hogy ebben a körben a nemzeti kormány dönthesse el azt, hogy liberalizálja az árakat, felszabadítja az árakat vagy pedig hatósági szinten megtartja, végig a szuverenitás mellett álltunk ki. Azt mondjuk, hogy ez nemzeti hatáskör, ezt nem lehet venni, és végül ez az álláspont kerekedett felül ebben a vitában.

Amikor viszont ezeket a jogszabályokat már elfogadták az európai testületek, kötelezővé válnak, akkor az implementációs javaslatok kidolgozása során is, ahol erre mozgástér van  és az irányelvek esetében természetesen lehetőségek vannak arra, hogy milyen módon implementáljuk ezeket a jogszabályokat , ott is rendre a magyar fogyasztók érdekeit tartjuk szem előtt, amikor a megfelelő megoldásokat javasoljuk önöknek, hogy hogyan, milyen módon implementáljuk ezeket az európai uniós, sokszor nagyon általános rendelkezéseket.

A másik bevezető megjegyzésem lenne, és ez több felszólalásban is elhangzott, köszönöm mindenkinek, aki észrevette, kiemelte és támogatja azt, hogy ennek a jogszabálytervezetnek a részeként nagyobb lendületet kaphasson Magyarországon az okosmérés bevezetése. Hozzáteszem, maga a javaslat arra is tartalmaz javaslatot és kötelezést, hogy az okosmérés mellé a kereskedők kötelezően időszakfüggő és rugalmas tarifákat is felajánljanak a fogyasztónak, tehát ne veszítsük el azt a szempontot, hogy ez a lépés a fogyasztók érdekeit kell hogy szolgálja, lehetővé kell tegye, hogy a saját fogyasztásukat az árakhoz, a piaci viszonyokhoz igazíthassák, és okos módon rezsit takaríthassanak meg, hogy ezt a folyamatot előremozdíthassuk. Ezt alapvetően a mostani előterjesztés lényeges elemének tartjuk.

Reagálva Balczó képviselő úr stratégiamegújításokra vonatkozó felvetésére, szeretném azt jelezni, hogy a tervezetben az a javaslat, amely az ötévenkénti felülvizsgálatot célozza, a nemzeti éghajlatváltozási stratégia esetén, amely a második, amelyet az Országgyűlés elfogadott, és éppen a múlt év végén, 2018 végén fogadott el, ott úgy látjuk, hogy ennek az egy éven belüli felülvizsgálata nem célszerű. Ott egy csúszás volt magában a második nemzeti éghajlatvédelmi stratégia elfogadásában is ahhoz képest, ami a megújításra vonatkozó szabály volt, és ezt célozza most a módosítás.

Ami az energia és éghajlatváltozás együttes kezelését illeti, ezzel a felvetéssel mélységesen egyetértek. Azért is jött létre az energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárság az ITM-en belül, mert a magunk részéről is úgy gondoljuk, hogy ez a két kérdés egymástól elválaszthatatlan, és abban a stratégiaalkotási folyamatban, amely most jut a végére, a nemzeti energiastratégia megújítása, illetve a nemzeti energia- és klímaterv megújítása révén ezek az integrált szempontok és az új stratégia megalkotása ezt tükrözni fogja.

Többször és több felszólalásban került elő a biztonsági földgáztárolás kérdése. Ahhoz, hogy jobban megérthető legyen, hogy mi is a háttere az előterjesztésben foglaltaknak, el kell mondani, hogy abban a gázellátás-biztonsági új rendeletben, amelyet megalkotott az Európai Közösség, bevezetett egy nagyon különös fogalmat, a kötelező szolidaritás koncepcióját, amely azt mondja ki, hogy gázválsághelyzet esetén az európai uniós tagállamoknak egymással szemben kötelezően szolidárisaknak kell lenniük. A szolidaritás alapvetően egy önkéntes dolog általában, de ebben az esetben egy kötelező szolidaritásról beszélünk, amikor abban az esetben, ha egy másik tagállam, egy külföldi segítséget kér Magyarországtól, vagy Magyarország segítséget kér egy szomszédos tagországtól, akkor kötelező számára akkor is segíteni, ha piaci alapon ez már nem megoldható.

Az a mechanizmus, az a rendelkezés, amely hozzáférést biztosíthatna a magyar biztonsági földgáztároló-kapacitásokhoz külföldiek számára, de természetesen abban a sorrendben, hogy elsődlegesen a magyar védett fogyasztók kiszolgálását szolgálja ez az eszköz, az ennek a feltételnek való megfelelést kívánja szolgálni. Nevezetesen, ha mindenáron olyan helyzetbe kerülünk, hogy segítenünk kell az európai uniós polgártársainkon, akkor a földgáz biztonsági készletezés rendszere részben ilyen célokra adott esetben elérhetővé váljon, versenyezhessen legalábbis azzal a lehetőséggel, hogy jelentős magyar ipari fogyasztók fogyasztását kelljen korlátozni ahhoz, hogy ilyen típusú szolidaritást nyújthassunk szomszédos országok számára. Tehát ez tisztán és egyértelműen ebből az elvből, ebből az új elvből, a kötelező szolidaritás elvéből vezethető le.

Szeretnék reagálni arra, amit ezen túlmenően Aradszki államtitkár úr és képviselő úr is fölvetett, ami a bioüzemanyagok kérdésével kapcsolatos, és hogy a komponensarány-növeléssel kapcsolatos ellenőrzés ne legyen túlzottan bürokratikus. Természetesen azzal a felhatalmazással, amit a törvénytervezet révén kapna a kormány, hogy ezt az ellenőrzési rendszert megalkossa, mindent meg fogunk tenni, hogy ez a minimális addicionális bürokráciát jelentse, de úgy érezzük, hogy a tisztességesen viselkedő üzemanyag-forgalmazók védelme érdekében ezt az ellenőrzési rendszert, a mai rendszerünket meg kell erősíteni.

(17.40)

Molnár képviselő úr a földgáz biztonsági készletezés ügyét fölvetette, azt hiszem, azt már taglaltam. Ugyancsak fölvetette azt, hogy lehetnek olyan megoldások, ahol a szabályozási javaslatok nem jogharmonizációs jellegűek, hanem valami más célt szolgálhatnak.

Ez természetesen így van, az expozéban is jeleztem, hogy nem csak és kizárólag jogharmonizációs javaslatokról van szó, hanem olyan módosításokat is javasolunk, ahol az elmúlt időszak szabályozási tapasztalatai hívták fel a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályaink nem működnek tökéletesen.

Ön említette a távhőszolgáltatási engedély visszavonására vonatkozó azon javaslatot, ami a 8. §-ban javasolt egyik módosítás, amely szó szerint úgy hangzik, hogy a hivatal a távhőszolgáltatói működési engedélyt visszavonja, ha a Get. szerinti végső menedékes ellátást biztosító földgázkereskedő kijelölésének kezdőnapjától számított 30 napig nem gondoskodik a távhő termeléséhez szükséges földgáz, tüzelőanyag önálló beszerzéséről. Sajnos a magyar energiahivatal találkozott azzal a gyakorlattal, előfordult az az eset, hogy adott településen egy olyan távhőszolgáltató működött, aki képtelen volt a távhőszolgáltatáshoz szükséges földgázt önállóan beszerezni valamilyen okból kifolyólag, ezért kötelezően ki kellett jelölni a Nemzeti Közműveket, hogy valamilyen áron és valamilyen kondíciókkal biztosítsa azt, hogy a távhőszolgáltatást a fogyasztók igénybe vehessék. És ez többször előfordult. Azt gondolja és azt mondta a magyar energiahivatal, azt közölte velünk, hogy ő azt gondolja, hogy ez a gyakorlat tarthatatlan, hiszen milyen távhőszolgáltató az, aki egyszer engedélyt kapott, de utána olyan helyzetbe jutott, hogy képtelen földgázt vásárolni ahhoz, hogy ezt a szolgáltatást végezze.

Azt gondolom, hogy ebben semmi titkolni való nincs. Ez egy olyan gyakorlat, ez egy olyan helyzet, amikor teljes joggal azt lehet mondani, hogy az ilyen szolgáltatótól vissza kell vonni a szolgáltatási engedélyét. Tehát nem viták elrendezéséről van szó, hanem olyan esetekből leszűrt gyakorlatra való válaszadásról szabályozási oldalon, amelyekről azt gondoljuk, hogy nem jó, ha rontják a távhőszolgáltatási piacnak meg a szolgáltatásnak a színvonalát.

Az egyetemes szolgáltatási árszabályozással kapcsolatban pedig kifejezetten szeretném azt elmondani, hogy ahogy említettem, ott egy szuverenitási harcot folytatott Magyarország azért, hogy ez a rendszer fönnmaradhasson, és hogy ennek révén garantálni lehessen azt, hogy amennyiben a piaci folyamatok megalapozzák, akkor a magyar fogyasztók alacsony áron kapjanak energetikai szolgáltatásokat.

Ha önök megnézik az Eurostat legutóbb publikált adatait, hogy európai összevetésben a magyar háztartási fogyasztók az egyetemes szolgáltatásban milyen áron kapnak földgáz- és villamosenergia-szolgáltatást, akkor azt fogják látni, hogy európai összevetésben a legalacsonyabb. Nem a második legalacsonyabb, hanem a legalacsonyabb az az ár, amilyen szinten ma a magyar fogyasztók ennek a szabályozásnak részben a következtében termékekhez jutnak.

Ilyen esetben további csökkentést javasolni, azt gondolom, felelőtlenség, hiszen pont azért vannak ilyen szinten ezek az árak, hogy egyrészt garantálják az alacsony árakat a fogyasztóknak, másrészt pont azokra az esetekre, ha netán áremelkedés bekövetkezne, akkor olyan lehetősége legyen a kormánynak, hogy ezeket az árakat ne kelljen emelni, ezeket az egyébként európai összevetésben legalacsonyabb árakat.

Úgyhogy azt gondolom, hogy ha okosan élünk azzal a lehetőséggel, amit ebben a szuverenitási küzdelemben, ha úgy tetszik, Magyarország elért, akkor az a magyar fogyasztók érdekeit szolgáló rendszer fenntartását tudja elősegíteni.

Szeretnék néhány gondolatot Hohn Krisztina képviselő asszonynak a felszólalásához is hozzáfűzni. Nagyon érdekes dolog, az a pszichológiai jelenség jutott az eszembe, nagyon sok ilyen pszichológiai teszt van, amikor egy képet nézni kell, és egyszer látunk benne valamit, és aztán ha sokáig nézzük, valami egészen mást látunk ugyanabban a képben, vagy ha két ember nézi ugyanazt az ábrát, akkor két, valami nagyon különböző dolgot lát benne.

Ahogyan ön ismertette azt, hogy milyen Magyarország klímateljesítménye, és mit tesz a magyar kormány és a magyar vállalkozások, a magyar emberek, az önkormányzatok a klímavédelem érdekében, szöges ellentétben látjuk azt a teljesítményt a kormány részéről, amit ön lefestett.

Hogyan látjuk ugyanazt a teljesítményt magyar oldalról? Úgy látjuk, hogy 1990-hez, a rendszerváltáshoz képest Magyarországon 32 százalékkal csökkent az üvegházgáz-kibocsátás. Európai összehasonlításban ez bőven az első egyharmadban van benne. Dániával vagyunk holtversenyben a 9. helyért ezen a ranglistán.

Azt is el kell mondani, hogyha a villamosenergia-termelésünket nézzük, ön ostorozta, hogy kevés a megújulóenergia-felhasználásunk. Ki kell jelenteni, hogy a magyar villamosenergia-termelés, ami egyébként kulcsa annak, hogy egy elektromobilitási programot hitelesen megcsináljunk, hiszen ha szennyező a villamosenergia-szektorunk, akkor nem érdemes elektromobilitást csinálni klímavédelem okán, tehát a villamosenergia-szektorunk termelésének 60 százaléka karbonsemleges ma Magyarországon. Ennek 50 százalékát a Paksi Atomerőmű, 10 százalékát a megújulóenergia-felhasználás adja.

Nagyon nehéz úgy előrehaladni egy teljes dekarbonizált jövőkép irányába, hogy egyébként elvetjük a nukleárisenergia-termelést, és azt mondjuk, hogy egyébként csináljunk elektromobilitást egy szennyező villamosenergia-termelés bázisán. Az ugyanis nem fog elvezetni ahhoz a jövőképhez.

Úgy látjuk, hogy minden technológiai opcióra szükség van ahhoz, hogy egy klímasemlegességet közelítő jövőkép felé elmozduljunk, és azt is egyébként hangsúlyozni szeretném, hogy nemcsak csökkentési százalékban, de egy főre jutó üvegházgáz-kibocsátásban is bőven-bőven-bőven, harmadával az európai átlag alatt vagyunk.

Tehát nagyon furcsa ez, hogy ezt a klímateljesítményt ki hogyan értékeli. Mi úgy látjuk, hogy a magyar közösség óriási erőfeszítést tett 1990 óta, hogy ezt a 32 százalékot produkálni tudja olyan országokkal szemben, akik egyébként nagyon klímabarát állásponton vannak, de ’90 óta egyetlen tonna szén-dioxid-kibocsátást sem csökkentettek, mint Portugália, Spanyolország, Ausztria, Írország; ilyen országok. És teljes mellszélességgel követelik a 2050-es klímasemlegességet, csak éppen még sehol nem tartanak ennek a végrehajtásában, ellentétben Magyarországgal.

Azt gondolom tehát, hogy jobban kéne értékelni azt a nagyon összetett és nagyon  hogy is mondjam csak?  jelentős erőfeszítést, amit még egyszer mondom, nem a magyar kormány tett annak érdekében, hogy ez megvalósuljon, hanem a vállalkozások, az önkormányzatok, az egyének, azok a lakosok, akik leszigetelik a lakásaikat, akik erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy energiát takarítsanak meg, napelemet szereljenek a házuk tetejére, hogy ezeket az eredményeket tudjuk Magyarországon produkálni. Nyilván kormányzati oldalról mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez meglegyen.

Az egy furcsa dolog, hogy pont önök kritizálják azt, hogy a bioüzemanyag-bekeverési részarányt megemeljük a megújulóenergia-célok teljesítése érdekében, hiszen különösen a közlekedés területén aztán nagyon kevés lehetőség van arra, hogy az üvegházgáz-kibocsátások csökkentése felé elinduljunk, mert lehetne azt mondani, hogy akkor használjunk másodikgenerációs bioüzemanyagokat, csak azok még nem léteznek. Azok még csak a kísérleti laboratóriumokban vannak.

Ami rendelkezésünkre áll, az a tiltás, mondják meg, mit tiltsunk be, hogyan ne közlekedjenek az emberek; lehet csinálni elsőgenerációs bioüzemanyag-bekeverést és lehet elektromobilitást, de csak akkor, ha dekarbonizáljuk az áramszektorunkat. Azt meg csak akkor, ha az atomerőművet meg a nukleáris energiát is felhasználjuk.

Tehát az egészet valahogy konzisztensen kéne mondani és a kritikát is konzisztensen megfogalmazni. Ezzel együtt nagyon köszönöm, hogy nagyon sok elemét a javaslatnak támogatják; különösen kiemelten és hangsúlyozottan köszönöm az okosmérés kérését, és azt is, hogy egy legalábbis semleges támogató vagy tartózkodó álláspontot jelzett a párt részéről.

Azt hiszem, hogy talán még egy utolsó megjegyzést szeretnék tenni, illetve kiegészítést Hajdu László képviselő úr felvetéseihez. Teljesen egyetértek egyébként azzal, hogy az energiahatékonyság területén még nagyon-nagyon-nagyon messze vagyunk attól, hogy jók legyünk, és hogy nagyon messzire lehet eljutni ezen a területen.

(17.50)

Azt azért szeretném jelezni, hogy noha a mostani előterjesztés valóban nem arra fókuszál, hogy az energiahatékonysági támogatásokat hogyan kell Magyarországon úgy alakítani, hogy a legfőbb céljainkat elérjük, hanem megint csak jelentős mértékben jogharmonizációs célú javaslatokról van szó, azért azt jelzem, hogy kormányzati támogatással nagyon jelentős források állnak a lakosság rendelkezésére is, hogy energiahatékonysági beruházásokat végrehajtsanak. A lakossági energiahatékonysági hitelprogram ennek a legfontosabb forrása.

Itt jelzem azt is, hogy ez egy MFB-termék, amelyet továbbforgalmaznak. A nagy érdeklődésre való tekintettel Budapesten és Pest megyében ezek a hitelforrások  ez egy nullaszázalékos hitelforrás  kimerültek, és azon dolgozunk, hogy újabb forrásokat biztosítsunk. Itt magánszemélyek, társasházak, lakószövetkezetek igényelhetik a lakossági energiahatékonysági hitelprogramot minimum 10 százalékos saját forrással, többek között fűtési rendszerek korszerűsítésére, szigetelésre, nyílászárók cseréjére, valamint megújuló energiaforrások  napelemes, napkollektoros, hőszivattyús, korszerű faelgázosító rendszerek  beépítésére. A visszatérítendő hitelösszeg minimuma 500 ezer forint, a maximuma magánszemélyek esetén 10 millió, háztartások és lakásszövetkezetek esetén pedig 7 millió forint húszéves futamidővel. Tehát igyekszünk olyan konstrukciókat létrehozni, amelyek az állam és a magánszereplők közös erőfeszítése révén vezetnek el ilyen programokhoz. Érdemes majd megvizsgálni, hogy esetleg pont azokra az esetekre, amelyeket ön is említett  társasházak átalány-gázellátása, ami egy furcsa dolog, mert olyan épületekben egyébként, ahol van villamosvezeték is, ahol van távhőszolgáltatás is általában, és emellett van még gázfelhasználás , még az is felmerül, hogy célszerűe fenntartani három párhuzamos infrastruktúrát ezekben a lakásokban, nem lehete esetleg valahogyan az egyiket kiváltani, akár a gáz esetében, de az okosmérős megoldások is alkalmasak. Úgyhogy köszönöm a megjegyzését, meg fogjuk egyébként most az előterjesztéstől függetlenül is vizsgálni azt, hogy hogyan lehet ezt a speciális problémát kezelni.

Még egyszer szeretném megköszönni az előterjesztéssel kapcsolatos hozzászólásokat. Mindennel együtt arra kérem a tisztelt képviselőket, hogy a törvényjavaslatot támogatásukról biztosítsák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   121-134   135-164   165-212      Ülésnap adatai