Felszólalás adatai

Felszólalások:   39-45   45-51   51-57      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 114 igen szavazattal, 40 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Oláh Lajos képviselő úr, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez: „Tömegesen jönnek és elveszik a munkát, de mit tesz a kormány?” címmel. Oláh Lajos képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Önnek tudnia kell, hogy hosszú távon komoly veszély fenyegeti a magyar munkahelyeket. Bizonyos kutatások szerint 2030-ra akár 1 millió magyar munkahely is eltűnhet miattuk, az érkezésük márpedig feltartóztathatatlan, nem állítja meg őket semmilyen kerítés. Nem, nem bevándorlókról, menekültekről, migránsokról van szó, én egy valós problémáról beszélek: a robotizációról. A klímaváltozás mellett ma minden normális európai ország azzal foglalkozik, hogy felkészüljön és felkészítse a társadalmat a robotizációra, hiszen a robotok miatt számtalan munkahely fog megszűnni. Árufeltöltők, recepciósok, eladók, pénztárosok, könyvelők, telemarketingesek, és még sorolhatnánk sokáig, veszíthetik majd el az állásukat egyik napról a másikra. S lehetne még sorolni Magyarországon és a környező országokban is számtalan példát, s nemcsak a kétkezi munkásoknál, hanem az irodai dolgozóknál is.

Azokban az országokban, amelyeket felelős kormányok irányítanak, két dolgot tesznek: az összeszerelő üzemek helyett olyan vállalkozásokat ösztönöznek, amelyek innovatív fejlesztésekkel foglalkoznak, illetve támogatják a tudományt, a kutatásokat. Önök ezzel szemben tönkreteszik a Magyar Tudományos Akadémiát, az egyetlen intézményt, amely képes lehetne választ adni arra, hogy mit is kellene csinálni, hogy tud erre felkészülni az ország. Mit fognak önök tenni, ha jön a robotizáció, és a robotok tényleg elveszik a munkát? Kiraknak majd pár plakátot? Lesz erről is nemzeti konzultáció, hogy ugye, milyen felháborító? Nagyjából ezt nézem ki önökből, pedig a valós problémákat nem lehet ezzel megoldani, ehhez dolgozni és kormányozni is kellene.

A robotizáció nem kellene hogy negatív dolog legyen, ha a kormány felkészülne, a javunkra is fordíthatnánk. Olyan kutatásokra kellene költeni, amelyek megmutatják, hogy a robotizációnak milyen hatásai lesznek a társadalomra, olyan átképzési programokat kellene indítani, amelyek felkészítik a veszélyeztetett szakmában dolgozókat, hogy ha elveszítik a munkahelyeiket, gyorsan tudjanak máshol elhelyezkedni. Magyarország az EU öt legrosszabbul teljesítő országa között van az élethosszig tartó tanulás tekintetében, és nagyon magas a számítógép-analfabetizmus is. Pedig a kettő kulcsfontosságú. Meg kellene tanítani a programozás alapjait a gyerekeknek már az általános iskolában, hiszen annál biztosabb munkahely nem lesz, mint a robotok kezelése, fejlesztése és irányítása. Ezt tenné egy felelős kormány, csak sajnos tudjuk, hogy önök nem azok.

Kérdezem hát államtitkár urat, hogy önök mit fognak tenni. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Cseresnyés Péter államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr!

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Érdekes egy olyan képviselő szájából hallani a riogatást a munkahelyek megszűnéséről a robotizáció kapcsán és azzal összefüggésben, amely képviselő annak a pártnak a tagja, amelyik nyolc éven keresztül, 2002-től 2010-ig anélkül, hogy robotizáció lett volna, képes volt arra, hogy körülbelül duplájára emelje a munkanélküliek számát, vagy éppen a foglalkoztatottak számát jelentős mértékben csökkentse. Én azt kérem öntől, képviselő úr, és önöktől, képviselő asszonyok és képviselő urak az ellenzéki oldalon, hogy ne riogassák a magyar embereket. Azért, mert mi például  és Nyugat-Európa számos országában  a robotizációban egy lehetőséget látunk, lehetőséget látunk arra, hogy jobb munkahelyeik legyenek a munkavállalóknak, és ezeken a munkahelyeken több jövedelemhez jussanak. Egy ilyen technológiai változás mellett, amely átalakítja a munkaerőpiacot, ugyanis új munkahelyek teremtődnek. Ezt számos kutatás mutatja. Ezek a munkahelyek magasan képzett munkaerőt, nagyobb hozzáadott értéket, termelékenységnövekedést és innovációt igényelnek, ráadásul lényegesen több bért is fizetnek a tapasztalatok alapján, s mindezzel kedvező hatást gyakorolnak az ország gazdaságára, javítják a magyar családok életminőségét.

A munkaerőpiaci átalakulás azzal jár, hogy a technológia felváltja a rutinszerű szellemi és kézi gyakorlati feladatokat. Az emberi munkaerő felértékelődik, és szerteágazóbb szerepek kerülnek előtérbe, ebben pedig nagy lehetőségek vannak, amelyeket a lehető legnagyobb mértékben ki akarunk aknázni. Számos kutatás, felmérés szerint is sokkal több munkahely jöhet létre, mint amennyi esetleg megszűnik. Ön nem fejezte be a kutatások második részét, amely a megszűnés mellett az új munkahelyek létrejöttét is mutatja.

De hogy néhány példát mondjak, a Deloitte felmérése szerint például Nagy-Britanniában az elmúlt tizenöt évben az automatizáció miatt 800 ezer munkahely szűnt meg, de 3,5 millió jobban fizetett munkahely jött létre. A Pricewaterhouse szerint pedig önmagában a mesterséges intelligencia térnyerése 200 ezerrel fogja növelni a következő húsz évben Nagy-Britannia munkaerőpiacát, megszüntetve 7 millió és létrehozva 7,2 millió új munkahelyet. (Zaj a DK soraiban.) Vadai Ágnesnek javaslom, hogy a hetedik osztályos általános iskolai történelemtankönyvet, az ipari forradalom idejét lapozgassa, hogy az ottani félelmek hogy valósultak meg, amikor a géprombolások voltak. (Dr. Vadai Ágnes: Oktatással!) Igen, oktatással, ezért kéne elolvasni például azt a történelemkönyvet is, amely hasonló, paralel módon utal ezekre a veszélyekre.

Visszatérve a robotokra: a robotok megjelenésével felértékelődik azoknak a munkahelyeknek a szerepe is, ahol az emberi tényező nem helyettesíthető. Ugyanígy fontosabbá válnak az emberi együttműködéssel kapcsolatos készségek, a komplex problémamegoldás, a kritikus gondolkodás és a kreativitás. A megfelelő alkalmazkodáshoz, a korszerű elvárásokhoz rugalmasan igazodó készségekkel és képességekkel bíró munkaerőre van szükség. Az ITM munkaerőpiaci szempontból a változások valós igényeit kiszolgáló képzési rendszer létrehozásán dolgozik. Ha a napi munkában részt vennének, látnák azt, hogy ez a folyamat zajlik jelenleg is, éppen a munkaerőpiac által megkövetelt tudás átadására, az emberek által való elsajátítására. A jövőben tehát nem a képzések folyamatát fogjuk mérni és szabályozni, hanem a kimenetét, tehát azt, hogy a képzés résztvevője valóban elsajátítottae a szükséges ismereteket, és ezeknek az ismereteknek az elsajátításával komolyan számolunk például a felnőttképzés területén belül a munkaadókra, a különböző cégekre, amelyek ebben a képzésben részt akarnak venni.

Tehát ha önnek fontos, hogy milyen lesz a magyar munkavállalók helyzete 2030-ban, akkor kérem, hogy támogassa a kormányzat szakképzéssel, felnőttképzéssel foglalkozó törvényjavaslatait és szándékait. Köszönöm a figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ.

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Kérdeztem már a minisztériumot korábban is, hogy az oktatás területén milyen átalakítást terveznek annak érdekében, hogy a robotizáció ne vegyen el 1 millió munkahelyet. Akkor sem tudtak választ adni, most sem tudnak választ adni. Nagy-Britanniáról beszél, államtitkár úr. Igen, ott megvizsgálták és megcsinálták a szükséges átalakításokat. Külön nézték, hogy az általános iskoláknál minden tantárgyat hogy kellene módosítani annak érdekében, hogy a robotizációra felkészüljenek. Ezt Kanadában is megcsinálták. S ami érdekes, a két országban nem ugyanaz az eredmény jött ki. Magyarországon se lehet ezt a munkát elkerülni, ám ön csak beszél, de nem hajlandók semmit sem csinálni. A szakképzésre hivatkozik. Persze, lebutították a szakképzést is. Azok a gyerekek, akik azt elvégzik, nem lesznek képesek arra, hogy a robotizációval felvegyék a versenyt. Százezer diák hagyta abba az iskolát anélkül, hogy érettségit vagy szakmát kapott volna. Önök így készülnek fel. Ez elfogadhatatlan, tisztelt államtitkár úr!

(15.00)

Azt szeretném önöktől kérni, hogy végre vegyék komolyan ezt a dolgot (Kunhalmi Ágnes: Szégyen!  Az elnök csenget.), vegyék fel a kapcsolatot a Tudományos Akadémiával (Kunhalmi Ágnes: Haha! Most zárják be!  Dr. Rétvári Bence: Most zárják be?!), hogy hátha kijön belőle valami megoldás.

A választ nem tudom elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a DK, az LMP és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem ezért a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 112 igen, 36 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Keresztes László Lóránt képviselő úr, az LMP frakcióvezetője, interpellációt nyújtott be az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez: „Miért nézi tétlenül a kormány a vidéki úthálózat pusztulását?” címmel. A frakcióvezető úré a szó, parancsoljon!

Felszólalások:   39-45   45-51   51-57      Ülésnap adatai