Felszólalás adatai

Felszólalások:   83-92   93-102   103-112      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm a miniszter úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Hiller István, az MSZP képviselője, alelnök úr azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Az MTA kutatóhálózatáról” címmel. A miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter urat jelölte ki. Kérdezem a képviselő urat, elfogadjae a válaszadó személyét, vagy a miniszterelnök úrtól személyesen kéri a választ.

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Elfogadom, elnök úr.

ELNÖK: Öné a szó, alelnök úr.

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Igen tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Tudományos Akadémia kutató-, illetve intézményhálózatával kapcsolatos kormányzati döntésről szeretném kérdezni. Ezt az ügyet nem aktuálpolitikai botrányként javaslom megtárgyalni, hanem egy olyan döntésként, amely jelentősen befolyásolja a magyar tudományos élet, a magyar kutatás és egyébként a magyar felsőoktatás jelenét és közeljövőjét. Egyezzünk meg abban, hogy az elmúlt 70 évben igen jelentős szellemi potenciál, igen jelentős hazai és nemzetközi kutatási eredmények és  szeretném hozzátenni  igen jelentős anyagi, intézményi felhalmozódás történt a Magyar Tudományos Akadémia jóvoltából a kutatóhálózatban. A jelen döntésük, amelyet költségvetési javaslatként terjesztenek be, de élő kutató nincs ebben az országban, aki költségvetési javaslatként tárgyalja és gondolja magában, felveti azt a kérdést, miniszter úr, hogy a kormány nem kívánjae hatalmán túlterjeszkedve az eddig független magyar akadémiai kutatást kormányzati ellenőrzés alá vonni.

(15.40)

Egykori kollégáim és számos egykori hallgatóm, tanítványom ma a Magyar Tudományos Akadémia különböző kutatóintézeteiben dolgozik, és azt mondhatom önnek, hogy pártállástól teljesen függetlenül mindenki fenntartással fogadja ezt a döntést, nem tartja helyesnek, a függetlenség és a magyar tudományos kutatás szabadságának csonkítását látja benne.

Senki nem gondolja úgy, hogy ez egy anyagi jellegű döntés. Mindenki úgy gondolja, hogy a kormány rá akar telepedni a magyar tudományos kutatásra és intézményhálózatra. Arról kérdezem miniszter urat, hogy ön is így látja-e. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gulyás Gergely miniszter úrnak. Parancsoljon, miniszter úr!

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Alelnök Úr! Azt a meglepő választ tudom adni, hogy nem így látjuk, a kutatás-fejlesztésre fordítható összegek az elmúlt években nőttek, és ezt követően is folyamatosan növekedni fognak. Az innovációra szánt forrásoknál a kitűzött cél az, hogy 2020-ra a GDP 1,8 százalékát érje el a kutatás-fejlesztésre fordítható költségvetési források aránya. Amennyiben viszont, ha jól értem az egyeztetés eredményét  amin egyébként nem voltam jelen és ami Palkovics miniszter úr és a Tudományos Akadémia elnöke között jött létre , abban még az egymással vitázó felek között is egyetértés volt, hogy egy akkora ország esetén, mint Magyarország és ilyen bővülő, jelentős, de a nagy államokéval még így sem összehasonlítható források esetén az a jó, ha egységes kutatás-fejlesztési innovációs irány van.

Van egy Innovációs Minisztérium. A Tudományos Akadémia autonómiáját az Alaptörvény biztosítja. A cél és a szándék az, hogy ezeknek az innovációs forrásoknak a felhasználása az Akadémia bevonásával történjen, ugyanakkor az Innovációs Minisztériumnak döntő beleszólása lehessen ebbe. Én ezért azt remélem, és nyilván ezért is egyeztet egymással Palkovics miniszter úr, illetve a Tudományos Akadémia elnöke, ez azt eredményezi, hogy a magyar fejlesztés, kutatás, tudományirányítás világában egy egységes álláspontot tud a kormány és az Akadémia elfoglalni, és ennek megfelelően lesznek az innovációs források felhasználhatóak a következő időszakban.

Semmi mást nem szolgál a módosítás, csak és kizárólag ezt. A szervezeti függetlenségét és ennek költségvetését egyébként az Akadémiánál nem érinti a költségvetési törvényjavaslat. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Viszonválaszra megadom a szót az alelnök úrnak. Parancsoljon!

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Aligha hiszem! Történetesen az még csak kevés lenne, hogy én aligha hiszem, de a Magyar Tudományos Akadémia vezetői között, megválasztott tisztségviselői között, egész életüket a tudományos kutatásban töltött emberek között egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hányan vannak, akik miniszter úr véleményét vallják, mert úgy gondolják, hogy ez igenis nem egyszerűen egy finanszírozási, nem egyszerűen egy gazdasági, nem egyszerűen egy költségvetési lépés, hanem teljes egészében a magyar kutatás szabadságának és függetlenségének megsértése. Sőt, még azt is feltételezik, hogy van egy olyan szándék, amely egyébként Martonvásártól, mondjuk, a Mátráig terjedő ingatlanhálózat későbbi ügyeinek kezelésére vonatkozik, ami már egyáltalán nem a tudományos kutatás, hanem az a felhalmozott anyagi potenciál, amiről beszéltem. Azt kérem és azt javasoljuk, ezt fogjuk képviselni, hogy a költségvetésből ezt a javaslatot vegyék ki, módosítsák, hagyják békén a Magyar Tudományos Akadémiát és a tudományos kutatást Magyarországon! (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg Gulyás Gergely miniszter urat. Öné a szó.

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Jelen pillanatban az innovációra, kutatás-fejlesztésre rendelkezésre álló összegek a magyar állam egészét vagy a költségvetés egészét tekintve úgy néznek ki, hogy a felsőoktatási intézmények több mint 29 milliárd forintot fordíthatnak állami támogatásból kutatás-fejlesztésre. Van egy Országos Tudományos Kutatási Alapprogram, ami majdnem 13 milliárd forintnak a kutatás-fejlesztésre fordítását teszi lehetővé (Dr. Harangozó Tamás folyamatosan közbeszól.), és a Tudományos Akadémia kutatásában hasznosul 28,1 milliárd forint. A kérdés az, hogy hatékonyabban használhatóake ezek az összegek, ha az erről szóló döntés során azok, akik kutatás-fejlesztésről ma Magyarországon különböző helyeken döntenek, kénytelenek egyeztetni és egyetértésre jutni. A mi véleményünk az, hogy erre a kérdésre a válasz igen. A gyakorlat be fogja bizonyítani, hogy kettőnk közül melyikünknek van igaza. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Felszólalások:   83-92   93-102   103-112      Ülésnap adatai