Felszólalás adatai

Felszólalások:   73-83   83-89   89-94      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Túlment erősen az időkeretén, legközelebb legyen kedves betartani. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Az Országgyűlés az államtitkári választ 114 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Miért nem akadályozzák meg a kilakoltatásokat?” címmel. Az interpelláció megválaszolásával a miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Trócsányi László igazságügyi miniszter urat bízta meg. Az interpellációra miniszter úr felkérésére Völner Pál államtitkár úr válaszol. Öné a szó, képviselő úr.

BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Április 30-án lejárt a kilakoltatási moratórium, és el is kezdték az utcára tenni az embereket, a családokat. Az összesített adatok alapján tavaly, az úgynevezett családok évében több mint 3200 embert, családot lakoltattak ki Magyarországon. Ez a szám az elmúlt három évben elérte a tízezret. Családok, egyedülállók, idősek, betegek, sőt mozgássérültek kerültek egyik napról a másikra utcára. Bár a családok többsége megpróbálta rokonoknál, barátoknál meghúzni magát, ez azonban nem mindenkinek sikerült, nem mindenki volt ilyen szerencsés. Így további tragédiák történtek, az ilyen esetekben ugyanis a gyámhivatalnak kötelessége a kiskorú gyermeket kiemelni úgymond a családból és elhelyezni, magyarán: ezeket a családokat szétszakították a törvény erejénél fogva, a kilakoltatások tragikus következményeként. Budapesten ez a szám nem pontosan ismert, mivel a kormányhivatal titkolja ezeket a statisztikákat.

Tavaly és két hete ebben a témában kezdeményeztük az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását, hogy legalább a legsúlyosabb problémán, a családok kilakoltatásán lehessen segíteni, el lehessen érni a törvény erejénél fogva, hogy a kilakoltatásokat előzzük meg, és az ilyen helyzetbe került családokat kötelező legyen az önkormányzatnak valamilyen szociális bérlakásban elhelyezni.

Sajnos, ezt a javaslatot többszöri nekifutásra sem sikerült elfogadtatni, ennek pedig egyetlen oka van, ezt az okot pedig úgy hívják, hogy Fidesz-KDNP. A kormánypártok ugyanis egyik rendkívüli ülésre sem jöttek el. Ezzel megakadályozták ezeknek a törvényeknek az elfogadását, sőt még tárgyalni, vitatkozni sem voltak hajlandók a legszomorúbb helyzetbe került családok problémáinak megoldásáról. De mit is várunk egy olyan kormánytól, olyan kormánypártoktól, amelyek miniszterelnöke egy kilakoltatásra került kilencgyermekes családanyának csak annyit tud mondani, hogy kitartást és sok szerencsét?

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem tehát, hogy mi az oka annak, hogy ők nem hajlandóak sem részt venni, sem pedig intézkedéseket tenni a kilakoltatások megakadályozásáért. Miért nem segítik meg a bajbajutottakat például szociális bérlakások biztosításával? Várhatóe bármilyen intézkedés ebben a tárgykörben? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Hány gyermeket szakítottak el a családjától az elmúlt nyolc évben a kilakoltatások következményeként? Tisztelettel várom államtitkár úr válaszát.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Völner Pál államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném tisztázni, hogy a kilakoltatási moratóriumot éppen ez a parlament hosszabbította meg évről évre, és a téli kiterjesztési időszakot is mi fogadtuk el. Talán a képviselő úr nem volt itt a teremben, amikor ezek az események történtek. Szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét arra, hogy a kilakoltatások, lakáskiürítések kapcsán a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapja rendszeresen közöl statisztikai adatokat, így a kiürítések kapcsán a kiskorú és nyugdíjas személyek érintettségére vonatkozóan itt lehetne elnyerni adatokat, de ilyen statisztika valóban nincsen.

Hangsúlyozandó, hogy a kiürítésekre különböző esetekben, különböző típusú végrehajtási ügyekben kerül sor. A honlapon is ilyen struktúrában kerülnek az adatok közzétételre. A végrehajtási eljárásokban nem minden esetben banki követelés meg nem fizetése esetén kerül sor, hanem egyéb, például magánszemély követelése, közös tulajdon megszüntetése, gyermektartásdíj meg nem fizetése esetén is vannak ilyen ügyek.

Önök mindig kilakoltatásról beszélnek, és ezeket a devizahitelekre vezetik vissza, holott legtöbb esetben az adós önként teljesíti fizetési kötelezettségét, illetve önként adja el az ingatlant, más esetben egyéb ingatlannal is rendelkezik, és csak kivételes esetben kerül sor rendőri közreműködéssel történő ingatlankiürítésre, illetve birtokba adásra.

(15.50)

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány elkötelezett abban, hogy a krízisbe került családokat segítse. Ebből a szempontból a családok átmeneti otthonai a legfontosabbak, mert otthont teremtenek az otthontalanságban, esélyt az esélytelenségben. Jelenleg országosan 4 ezer férőhelyet biztosítunk a családok számára a családok átmeneti otthonaiban. Amennyiben az önkormányzat a kérdéssel érintett családnak nem tud segíteni, akkor a családok átmeneti otthonában tudják lakhatásukat átmenetileg megoldani. A család a megfelelő intézmény megtalálásához segítséget tud kérni a helyi család- és gyermekjóléti szolgálattól vagy a járásközpont szerinti család- és gyermekjóléti központtól.

Tisztelt Képviselő Úr! Egyetlenegy dolgot azonban látnia kell: ezt a felelősséget és a társadalom ellen elkövetett bűnt, amit a szocialista-liberális kormány megengedett magának akkor, amikor a devizahitelezést lehetővé tette…  és ennek a kormánynak önök, az MSZP és annak a fattyúhajtása, a DK az utódai. (Gréczy Zsolt: 2001!) Emlékeztetném, hogy a szocialisták 2002-es hatalomra kerülésük után korábbi ígéretüket megszegve eltörölték a családi adókedvezményt, és megszüntették a kedvezményes kamattámogatott hiteleket, majd a devizahitelezés csapdájába terelték a magyar családok százezreit.

Aztán emlékezhetünk, hogy 2008-tól 2010-ig a devizahitelezés problémájával abszolút nem foglalkoztak, a családok hitelei az égbe szöktek, a kamatok elszálltak. Emlékeztetni szeretném, hogy 2009-ben Bajnai Gordon miniszterelnökként egyik első interjújában a bajba jutott devizahitelesekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az ingatlant el lehet adni, lehet kisebbe menni, ha nem bírja fenntartani.

Mindezek után 2010-ben, bő egy évvel az általuk előidézett államcsőd után az MSZP-kormány úgy adta át az ország kormányzását, hogy több mint egymillió olyan magyar állampolgár  s ők általában nem egyének, hanem családok , több mint egymillió magyar család volt, aki nem saját fizetési eszközében, tehát nem forintban adósodott el, hanem euróban, valamint döntően, 90 százalékban svájci frankban.

A képviselő úr által benyújtott interpelláció szövegéből is látszik az a szemlélet, amelyet önök képviselnek, és céljuk akár a parlamenti összehívásoknál, akár ezeknél az interpellációknál egyedül a politikai botránykeltés, és soha nem mutattak abba az irányba, ami ténylegesen az emberek megsegítését szolgálná.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr válaszát. Megkérdezem képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ. Öné a szó.

BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr, engedje meg, hogy felfrissítsem emlékezetét, mert szemmel láthatóan memóriazavarokkal küzd. A devizahitelezést Orbán Viktor kormánya tette lehetővé 2001-ben. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Így van!) A magas kamatokért az önök által kinevezett jegybankelnök, Járai Zsigmond felelős. (Felzúdulás és közbekiáltások a kormánypártok soraiból: Nem igaz!) Az ő kamatpolitikájának következtében alakult ki a devizahitelek kamata és az egyéb, forintban folyósított hitelek kamata közötti drasztikus különbség. A harmadik: a forintot 2010-ben mi erős paraméterekkel adtuk át a kormányzáskor önöknek, önök hónapokon belül bedöntötték. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból, köztük dr. Rétvári Bence: Mint amilyen a listás eredményetek volt tegnap. Olyan erősen.) Ha az lenne az eurónak és a svájci franknak az árfolyama, mint 2010-ben a kormányváltás előtt volt, akkor a devizahiteles problémáról ma nem kellene beszélni.

Az pedig végképp cinikus és aljas, hogy önök azt követően forintosították piaci alapon a devizahiteleket, miután bedöntötték gondosan a forintot. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ezért sem az emlékezete nem elfogadható, sem a válasza, mert a problémamegoldásról egyetlen szót sem ejtett. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés az államtitkári választ 114 igen szavazattal, 33 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Dunai Mónika, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Kelle számítanunk további brüsszeli kritikákra a babaváró támogatással kapcsolatban?” címmel. Dunai Mónika képviselő asszonyt illeti a szó.

Felszólalások:   73-83   83-89   89-94      Ülésnap adatai