Felszólalás adatai

Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Az alkalomhoz illően szeretném megköszönni azon nő képviselőtársaimnak azt, hogy csendben végighallgatták államtitkár urat, és ezzel megadták a tiszteletet neki, hogy államtitkár úr férfi. Úgyhogy köszönjük szépen a viszonzást azok részéről, akiktől ezt megkaptuk. (Arató Gergely: Azt nem tudhatjuk, hogy tényleg férfi-e.  Dr. Rétvári Bence: Ez a ti oldalatokon van így!) Schmuck Erzsébet következik. (Zaj, közbeszólások.) Már aki el tudja dönteni, hogy fiú vagy lány, persze azokra gondoltam.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az éghajlatváltozás rendkívül gyorsul, a káros környezeti hatások egymásra rakódnak, és ennek bizony komoly egészségügyi és gazdasági vonatkozásai vannak. Ezt mindenki érzékelheti most már a pénztárcáján, például az élelmiszerárak drasztikus növekedésén, összefüggésben a múlt évi szélsőséges időjárási viszonyokkal. Azt látjuk, hogy a kormány még mindig a szép szavak szintjén maradt, és úgy gondolja, hogy potyautasok lehetünk ebben a nemzetközi folyamatban. Ebben az évben novemberben rendkívül fontos klímacsúcs lesz Glasgow-ban, ugyanis a 2015. évi párizsi klímamegállapodás értelmében meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyek másfél Celsius-fokon belül tartják a hőmérséklet-emelkedést. Ezek között a legfontosabb kérdések a következők: a klímasemlegesség elérésének a céldátuma, a 2030. évi csökkentési célok, alkalmazkodási feladatok, pénzügyi kérdések, a fejlődő országok támogatása, hogy a legfontosabbakat soroljam. Ott az Európai Uniónak és minden egyes országnak színt kell vallania, hogy mit akar és mit vállal az éghajlatváltozás megfékezése érdekében.

Múlt héten klímavédelmi és környezetvédelmi szempontból fontos események zajlottak Brüsszelben. A Bizottság bemutatta a klímavédelmi törvény rendelettervezetét, amely tulajdonképpen megalapozza az Európai Unió alacsony üvegházgáz-kibocsátási stratégiáját. Ezt a stratégiát kell ősszel az ENSZ-nek benyújtani a párizsi egyezmény szerint. Mivel Magyarország tagja az Európai Uniónak, a saját stratégiánk nem lehet ellentétes az Unió stratégiájával.

S akkor most beszéljünk a kényes pontokról! Az Európai Unió egyelőre az 50-55 százalékos csökkentésben gondolkodik 2030-ra, és 2050-ben kívánja elérni a karbonsemlegességet, amit ősszel kell véglegesíteni a tagállamokkal történő konzultáció alapján. Gondolom, a kormányt ez a 2030-as célkitűzés sokkolja, mert ahogyan a nemzeti energia- és klímatervben szerepel, a kormány még mindig a 40 százalékos csökkentést akarja vállalni 2030-ig, azt a 40 százalékos csökkentést, amit már 2013-ban egyszer elértünk, és most növekvő szén-dioxid-kibocsátási pályán vagyunk.

A kormány számára az meg különösen rossz hír, hogy 2030-ra az európai zöldek és zöld civil szervezetek már az 50-55 százalékos csökkentést sem tartják elegendőnek. Szakértők, tudósok véleménye szerint ha a célt teljesíteni akarjuk, akkor 65 százalékos üvegházgáz-kibocsátási csökkentést kell elérni 2030-ra, a karbonsemlegességet pedig 2040-re 2050 helyett. A szigorúbb célokkal az LMP maximálisan egyetért.

Tisztelt kormánypárti Képviselők! Szeretném felhívni az önök figyelmét arra, hogy nem ücsöröghetünk azon az elképzelésen, hogy 2030-ra elegendő lesz a szén-dioxid-kibocsátásunk 40 százalékos csökkentése. Forgatókönyvet kell arra készíteni, és fel kell készülni, hogy a 40 százalékos csökkentési cél messze nem elég, könnyen lehet, hogy ez a 60 százalékot is meg fogja haladni.

Sajnos a kormány nyolcpontos akcióterve az éghajlatváltozás megfékezése szempontjából szinte semmit sem ér. Hanyagolják a keretrendszer elkészítését, amit mi nagyon hiányolunk. Ezt meg kell alkotni mind a csökkentési célokra, mind az alkalmazkodási feladatokra vonatkozólag. A NÉS-2-n már akkor is túlhaladott az idő, amikor azt önök többségi szavazattal elfogadták itt az Országgyűlésben. Nincsenek benne konkrét, megfelelő célok, a célokhoz teljesítési időpontok.

Tisztelt Ház! Az éghajlatváltozás ügye az egész magyar társadalom ügye, mindenkit érint. Éppen ezért elvárjuk a kormánytól, hogy a novemberi klímacsúcsra való felkészülés érdekében itt az Országgyűlésben legyen érdemi vita a hazai kitűzendő célokról és a végrehajtás feladatairól. A kormány ne az Országgyűlés háta mögött döntsön nemzetstratégiai kérdésekben! A nem cselekvés sokkal többe fog kerülni, mint az azonnali cselekvés.

Az LMP mindannyiunk közös érdekében felszólítja a kormányt, hogy számoljon 2030-ra a 65 százalékos üvegházgáz-csökkentéssel és a karbonsemlegesség 2040-re történő elérésével. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót Schanda Tamás államtitkár úrnak. Parancsoljon!

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A magyar kormánynak is az az álláspontja, hogy nem üres szavakra, hanem cselekvésre van szükség a klímavédelemben, éppen ezért furcsa, hogyha ezzel pont minket akarnak vádolni, az egyetlen politikai szereplőt, aki már eddig is valódi intézkedéseket tett, és nem kizárólag csak beszélt erről a kérdésről. Másrészt azzal fejezte be a felszólalását, hogy fontos lenne, hogy az Országgyűlés előtt is vitassuk meg ezeket a valóban fontos kérdéseket. Azt gondolom, erre többek között pont az ön indítványa nyomán lesz lehetőség, ha ezen alkalommal megtisztelnek bennünket a jelenlétükkel, és eljönnek egy olyan politikai vitanapra vagy egy olyan határozat megvitatására, amit önök kezdeményeztek.

(13.30)

Erre, emlékszünk jól, a tavalyi vagy tavalyelőtti év során, ugye, nem volt mód, hiszen hiába kezdeményeztek politikai vitanapot, azt követően kizárólag csak a Fidesz és a KDNP, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója, illetve a kormány képviselői voltak jelen a parlamenti vitán.

Egyetértünk azzal is, hogy a teremtett környezetünk védelme mindannyiunk közös érdeke és egyben felelőssége is, és hogy mindenkinek kell tennie a környezet megóvásáért is. Emlékeztetném arra, tisztelt képviselő asszony, hogy korábban Brüsszelben is sikerült egyezségre jutniuk a tagállamoknak. Megcélozzuk, hogy 2050-re szén-dioxid-mentes legyen az európai gazdaság. Ezt Magyarországon is el tudjuk érni, de ehhez sok munkára és komoly összefogásra van szükség, hiszen hazánk alapvetően egyetért ezzel a céllal, de világossá kell tenni azt is, hogy ezeknek nem lehet a következménye az energia- és élelmiszerárak emelkedése, és többletköltségek nem terhelhetik a fogyasztókat. Az is világos és egyértelmű a magyar kormányzati álláspontban, hogy a leggazdagabb államoknak, a legnagyobb szennyezőknek és a legnagyobb multinacionális cégeknek kell ebből a legnagyobb mértékben kivenniük a részüket. Ragaszkodunk ahhoz, hogy ne a magyar családokkal fizettessék meg a költségeket a klímarombolók helyett, és mindenképpen el fogjuk kerülni az élelmiszer- és energiaárak emelését.

Arra is szeretném felhívni a figyelmét, tisztelt képviselő asszony, hogy az Európai Bizottság javaslatáról az Európai Tanács szükséges, hogy döntést hozzon. Az Európai Tanács pedig ezt a döntést biztos, hogy hosszas viták után fogja majd meghozni, már csak azért is, mert az európai uniós intézményrendszerben számtalan egymásnak ellentmondó, különböző ambíciószinttel rendelkező javaslat kering az asztalon; egyrészt az ön által említett bizottsági dokumentum, másrészt pedig érdemes megnézni az Európai Unió költségvetéséről szóló javaslatot, amely egy alacsony ambíciószinttel rendelkezik, kevés forrást szeretnének költeni szerintünk a szükségeshez képest a klímavédelemre és a klímaadaptációra ahhoz az összeghez képest, amit mi egyébként szükségesnek és reálisnak tartunk.

Éppen ezért mondjuk azt, és örülünk, hogyha ezt az álláspontunkat ön is elfogadja és alátámasztja, hogy ragaszkodnunk kell a kohéziós támogatások megtartásához, nem fogadhatjuk el, hogy a klímavédelemre hivatkozva brüsszeli vagy baloldali érvelés alapján a rezsit, illetve az élelmiszerárakat emeljék, vagy éppen a nekünk járó támogatásokat akarják csökkenteni. Tudom, hogy önnel ezen a téren nem tudunk egyezségre jutni, de kiemelten fontosnak tartjuk az atomenergia hasznosítását is, mert határozott álláspontunk az is, hogy anélkül nincsen hatékony kibocsátáscsökkentés, és továbbra is várjuk végre az LMP, az LMP-Zöldek zöldfordulatát, amikor belátják, hogy atomenergia nélkül, az atomenergia-technológia támogatása nélkül nem lehet a közös klímavédelmi céljainkat elérni.

Tisztelt Képviselő Asszony! A 2018-as statisztikák szerint az uniós szén-dioxid-kibocsátás 43,5 százalékát egyébként a három legnagyobb szennyező, Németország, az akkor még EU-tag Egyesült Királyság és Olaszország okozza. A volt szocialista országok ugyanakkor a Közösség összes kibocsátásának csak az egyötödéért felelnek, és ennek több mint kétharmadát pedig Lengyelország, Csehország és Románia együttesen okozza. Magyarország egy főre jutó éves szén-dioxid-kibocsátása ehhez képest elenyésző. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai