Felszólalás adatai

Felszólalások:   109-115   115-121   121-127      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae az államtitkári választ. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 109 igen szavazattal, 43 ellenében, 3 tartózkodással elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Ungár Péter, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Mikor adnak valós értékű béremelést a szociális szférában dolgozóknak?” címmel. Ungár Péter képviselő urat illeti a szó.

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm szépen a lehetőséget. (Fülöp Attilához fordulva:) Tisztelt államtitkár úr, nagyon szépen köszönöm, hogy ön is eljött a parlamenti ülésre és lehet öntől kérdezni. Az a helyzet, hogy a szociális szektor február 19-én béremelést kapott, amely béremelést 14 százalékkal jelentett be az EMMI, és ez  mint azt az EMMI is beismerte  bár tartalmaz egy 8 százalékos olyan béremelést, ami a garantált bérminimum növekedése végett következett be, további 6 százalékról beszélt. Fontos lenne a számok mögé nézni, hogy mit jelentett ez a további 6 százalék.

A legfontosabb probléma ennél a 6 százaléknál az, hogy ez nem az alapbér emelésével történt meg, hanem csak egy pótlék emelése. Ezért nyugdíjalapot nem képez ez a 6 százalékos emelés. Amúgy arra szeretném kérni államtitkár urat, hogy ezt a 6 százalékos emelést a szociális dolgozók átlagbérénél ne százalékos arányban, hanem nominális alapon gondoljuk végig. Ez a legtöbb esetben nem éri el a 10 ezer forintot.

Tehát az a helyzet, hogy jelenleg a szociális dolgozókat képviselő szakszervezetek sztrájkkészültségben vannak, sztrájkolni szeretnének. Nem azért van ez így, mert valamilyen külföldi összeesküvés az ármányuk köré vette őket, hanem azért, mert jelenleg elviselhetetlenül alacsony a bérszínvonal a szociális szektorban. Az a helyzet, hogy jelenleg az önök teljesen értelmezhetetlen és összevissza összeállított bértáblájának következtében egy 18 éve dolgozó, felsőfokú végzettséggel rendelkező, szociális szektorban dolgozó ember és egy frissen érettségizett kezdő sok esetben ugyanannyit keres. Azok az emberek, akiknek szakirányú végzettségük, sokszor felsőfokú végzettségük van, nincsenek megbecsülve, ezért is javasolja Hohn Krisztina képviselőtársam a garantált diplomás-bérminimum bevezetését, ami azt jelentené, hogy azok, akik külön szereztek valamilyen felsőfokú vagy szakirányú végzettséget, többet kapnának.

Ez az a szektor, amely olyan embereket gondoz, olyan emberekre vigyáz, akiket más nem gondozna. Szerintem nemzeti konszenzus, és mindenki egyetért a Házban, hogy a szociális dolgozók bérét meg kell növelni. Mindenki tudja, milyen élethelyzetben lévő emberek kerülnek ide. Mégis az a helyzet, hogy önök e pótlék emelésével nem elégítették ki a dolgozókat, illetve a szakszervezeteket, pontosan tudják, hogy ez nem elegendő, csupán azért tették meg, hogy megpróbálják elkerülni a sztrájkot.

(16.20)

Nem fogják tudni a sztrájkot elkerülni, előbb-utóbb a bíróság ki fogja tudni mondani, hogy mikor és mi lesz az elégséges szolgáltatás, és akkor nem lesz elég egy felhatalmazás nélkül tárgyaló államtitkár-helyettest küldeni a szakszervezeti vezetőkkel tárgyalni.

A válasza előtt még annyit szeretnék önnek jelezni, hogy 2009-ben érettségiztem, így a Gyurcsány-Bajnai-kormány jelentős részén én a középiskolában voltam. Köszönöm szépen. (Taps és derültség az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm, Ungár képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Fülöp Attila államtitkár úrnak.

FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az elején azért egy mondatot engedjen meg nekem: az interpellációt mint a parlamentáris ellenőrző eszközt azért az átlagosnál is nagyobb határozottsággal és dinamizmussal sikerült a félretájékoztatás eszközévé tenni. Egypár objektív adat azzal kapcsolatban, hogy mi hangzott el. A minisztérium nem beismerte, hanem bejelentette a béremelés tényét. Az elejétől kezdve azt mondtuk, hogy 14 százalék, és ebben a 14 százalékban benne van a bér- és a pótlékemelés együttes hatása. Magyarul, aki a szociális területen dolgozik, az kap egy alapbért, és erre van egy rendszeres pótlék. A rendszeres pótlék a képviselő úr állításával szemben járulékfizetési kötelezettséggel jár, így beleszámít a nyugdíjba is. Ahol minimálbér-emelés volt, ott a 14 százalék részét képezi, ahol pedig nem volt minimálbérből eredő béremelés, ott van olyan ember, aki mind a 14 százalékot megkapja járulék formájában. Tehát az az állítás sem igaz, hogy 6 százalék került emelésre.

Mint ahogy az az állítás sem igaz, hogy pár ezer, 5-10 ezer forint  azt hiszem, ez hangzott el korábban is  az igazi emelés mértéke. Úgy néz ki  az erről szóló határozat egyébként megjelent a Magyar Közlönyben, tehát elég egyszerűen visszakereshető , hogy a legkisebb emelés mértéke 21 ezer forint, a legmagasabb 58 ezer forint, és az átlagos emelés mértéke 30 ezer forint. Mint ahogy azt is fontosnak gondolom, hogy intézményfenntartótól függetlenül  állami, önkormányzati, egyházi és civil  összesen 84 ezer ember kapta meg ezt az emelést, függetlenül attól, hogy szakmai munkát végez valaki vagy technikai dolgozó.

Az is elhangzott, nem most, hanem az előző heti nyilatkozatban, hogy ezzel nem csináltunk mást, mint hogy az inflációt megőriztük. Nos, az infláció 3,4 százalék, itt pedig 14 százalékról beszélünk. Tehát ez az állítás sem fogja megállni a helyét.

Én értem, hogy 2009-re vonatkozóan tett egy utalást, de azért mégiscsak fontos ennek az összehasonlítása. 2010-hez képest a szociális átlagbér 137 ezer forintról 296 ezer forintra nő ebben a hónapban, ezzel az emeléssel is számolva, tehát közel 300 ezer forintra. Ez azt jelenti, hogy tíz év alatt ezek a kormányok 115 százalékkal növelték. 2002 és 2010 között, az állítólag ezen a területen igazán érzékeny baloldali-liberális kormányok 87 ezer forintról 137 ezer forintra növelték ezt az összeget, ami 58 százalékot jelent. A két év különbségért elnézést kérek, az nem kormányzati döntés, hanem a választópolgárok akarata, ezért a nyolc évet csak a tíz évvel tudom összehasonlítani, de a lényeg az, hogy 115 százalékkal nőtt az átlagbér.

Azt gondolom, abban teljesen egyetértünk, hogy ez egy olyan terület, főleg ha valakinek a hozzátartozóját gondozzák, ápolják, ahol a világ minden pénzét megéri, hogy ha őt úgy gondozzák, hogy az rendben van. De azt vélhetően képviselő úr is tudja, hogy a kormányzatnak az az eszköze van, hogy lépésről lépésre segítsen. Azt gondolom, hogy az idei 14 százalék pontosan egy ilyen fontos lépést jelentett. Egyetlen kérésem maradt, miután képviselő úr kellő érzékenységgel bír a szociális terület iránt, hogy ha valóban segíteni szeretne, akkor egyet tegyen meg, hogy az ilyen típusú félretájékoztatástól legalább azokat óvja meg, akik a szociális területen dolgoznak, szerintem ezzel ki lehetne fejezni a megbecsülésüket. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Kérdezem Ungár képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ.

UNGÁR PÉTER (LMP): Az a helyzet, hogy amiket elmondott, azok nagyon jól mutatnak így papíron, meg jó, amikor bemennek a televízióba, és kérdésre elmondják, de 15 ezer ember hiányzik jelenleg a szektorból. Az ott dolgozó emberek nagy része már nyugdíjközeli állapotban van. Amiről ön beszél, az lehet, hogy a propagandában meg az EMMI sajtóközleményeiben így van, de a magyar valóságban nem. Nézze meg, hogy mennyi volt a szociális szektor átlagbére és a piaci átlagbér közötti különbség 2010-ben, és mennyi most. Ez egy lényegi adat. Persze, ha nőnek a bérek, és nő a szociális szektorban a bér, az nagyon jó, de nemcsak a szektoron belül van verseny ilyenkor, hanem a magánbérek és az árak között is pontosan így van. Ezt a választ nem tudom elfogadni. De az mindegy, hogy én nem tudom elfogadni, de a szociális dolgozók sem tudják elfogadni azt, hogy ez a kormány tíz év után pótlékokat emel ahelyett, hogy végre rendesen rendezné a szociális szektorban dolgozók bérét. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem, intsen a fejével, hogy elfogadjae a választ vagy nem. (Jelzésre:) Nem, köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, elfogadjáke az államtitkári választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 112 igen szavazattal, 45 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszter úrhoz: „Miért nem teszi közzé a KSH a medián béradatokat?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

Felszólalások:   109-115   115-121   121-127      Ülésnap adatai