Felszólalás adatai

Felszólalások:   1   1-12   13-26      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 30. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Földi László és Arató Gergely jegyző urak lesznek a segítségemre.Köszöntöm kedves vendégeinket, és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a vagyonnyilatkozat megtételéhez szükséges nyilatkozatokat, tájékoztató anyagokat és a családtag vagyonnyilatkozatához tartozó borítékot a képviselők az ülésterem elnöki bejáratánál található recepciós pultnál, a nemzetiségi szószólók a Magyarországi nemzetiségek bizottsága titkárságán névre szólóan kapják meg.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2017. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” címmel benyújtott beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem dr. Darák Péter urat, a Kúria elnökét. A Kúria elnöke által benyújtott beszámoló B/716. számon, az Igazságügyi bizottság által benyújtott határozati javaslat pedig H/3607. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Darák Péter úrnak, a Kúria elnökének, a beszámoló előterjesztőjének. Parancsoljon, elnök úr!

DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2017-es évet a Kúria szempontjából a felkészülés igénye vezette, hiszen 2017-ben annak tudatában tevékenykedhettünk, hogy 2018-ban új eljárásjogi kódexek lépnek hatályba. Tevékenységünk jelentős része tehát arra irányult, hogy ezeket a már elfogadott, illetve elfogadás alatt álló törvényeket értelmezzük, azok alkalmazására a bírói szervezetet szakmailag felkészítsük. Emellett azonban természetesen folytatódtak azok a 2012-ben indult új tevékenységi formák, amelyek jelentősen gazdagították a Kúria tevékenységét. Gondolok itt különösen a joggyakorlat-elemzésre, illetve azoknak a testületeknek a munkájára, amelyek a szakmai döntéshozatalt kívánták elősegíteni. 2017-ben a Kúria jelentős számú, négy jogegységi határozatot hozott, és ennél több kollégiumi véleményt fogadott el. A Kúria különböző testületei is komoly szakmai anyagokat készítettek, ezek közül szeretnék néhányat kiemelni.

A jogegységi határozatok egy része azt az elvi felülvizsgálatot végezte el, amely az új eljárásjogi kódexek hatálybalépésével kapcsolatosan elkerülhetetlenné vált. Nevezetesen, felülvizsgálta a korábbi iránymutatásokat abból a szempontból, hogy azok az új eljárásjogi kódexek szempontjából fenntartandóke, vagy pedig meghaladottnak kell hogy tekintsük.

Szeretném kiemelni a 2017-ben hozott hét kollégiumi vélemény közül az ingatlan közös tulajdonának megszüntetésével kapcsolatos PK-véleményt, valamint azt a polgári kollégiumi véleményt, amely a Kúria belső élete szempontjából talán a legnagyobb jelentőségű, ez pedig a felülvizsgálati eljárások befogadásával kapcsolatos kérdéseket tárgyalja.

Alapvető ugyanis, hogy hogyan alakítja a Kúria a befogadási gyakorlatát, miután jelentős ügycsoportokban nem lehet a továbbiakban automatikusan a Kúriához fordulni, és a jogfejlesztési szempont, a joggyakorlat egységességének szempontja alapján a Kúria ezeket a felülvizsgálati kérelmeket szűri. E vonatkozásban igyekeztünk támaszkodni az Alkotmánybíróság immár több évre visszatekintő gyakorlatára. A Kúria teljes ülésén hallgatta meg Sulyok Tamás elnök úr és Bitskey Botond főtitkár úr előadását e tárgyban.

A Kúria tanácsadó testülete, az Új Polgári Törvénykönyv Tanácsadó Testület a 2017-es évben hat állásfoglalást tett közzé, amelyek a Kúria honlapján elérhetők, és orientálják a bírói gyakorlatot az új polgári törvénykönyv alapján. 2017-ben folytatódott más konzultációs testületek munkája is. A legfontosabb talán a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos konzultációs testület munkája ebben az évben, amelynek hatásaként jelentősen csökkentek a civil szervezetek bejegyzésével, változásbejegyzésével kapcsolatos fellebbezések, és jelentős mértékben javult az eljárási helyzet.

A devizakölcsön-szerződésekkel kapcsolatos konzultációs testület üléseiről minden esetben emlékeztető készült, és ezeket az emlékeztetőket a Kúria a teljes nyilvánosság elé tárta, a kúriai határozatokat tartalmazó Kúriai döntések című lapban publikálta.

Folytatódott a Kúria szervezete háttértámogatásának kiépítése, a doktoranduszprogram, illetve a tartós titkári foglalkozást megszüntettük a Kúrián, ehelyett újabb főtanácsadói helyeket rendszeresítettünk. Ennek megfelelően ebben az évben már 18 főtanácsadó támogatta a bíróság szakmai munkáját.

A Kúria folytatta azt a gyakorlatát, hogy a Kúria teljes ülésén az egyes tanácselnökök beszámoltak az elmúlt egy-másfél év bírói gyakorlatáról, ezzel informálva a más ügyszakban dolgozó kúriai bírákat arról, hogy milyen fejlemények következtek be adott ügyszak ítélkezése vonatkozásában. Ki kell emelni a büntetőkollégium-vezetők évente kétszer megtartott rendszeres országos értekezletét, amely számtalan elvi kérdésben foglalt állást, illetve az egyes kollégiumok kiemelkedő munkáját, például véleményt alkottak a Nemzeti Agrár- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara perbe történő beavatkozásáról, perbe lépéséből, a választási eljárásban felmerülő elektronikus kapcsolattartás kérdéséről, és rendkívül alapos és fontos döntések születtek az egyenlő bánásmód és a joggal való visszaélés vonatkozásában a munkaügyi szakágat illetően.

Fontos fejlemény volt, hogy a Kúria jogegységi határozatban foglalt állást a 12 éven aluliak terhére elkövetett szexuális bűncselekmények minősülésével összefüggésben. E kérdésben az Alkotmánybíróság is állást foglalt, megállapítva, hogy a Kúria jogalkotói kompetenciát érintett ebben a jogegységi határozatában. A jogértelmezés helytállóságát azonban alátámasztotta, hogy ezt követően a Magyar Országgyűlés az egyébként hatályon kívül helyezett jogegységi határozatban tükröződő jogi álláspontot magáévá tette, és a büntető törvénykönyvet ennek megfelelően módosította.

Nagyszámú állampolgárt érintenek az ingatlanforgalom kérdései, és hosszú évek óta mutatkozik bizonytalanság a tekintetben, hogy hogyan kell eljárni, amikor egy ingatlan átruházása a haszonélvezeti jog fenntartásával történik, milyen formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie a szerződésnek, illetve az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek. E vonatkozásban a Kúria határozott irányt mutatott jogegységi határozatában, kiemelve, hogy a haszonélvezeti jog visszatartása nem kíván önálló bejegyzési jogcímet a haszonélvezeti jog vonatkozásában, illetve a szerződés is viszonylag egyszerűen megszövegezhető e vonatkozásban.

Fontos állomása volt a jogegységi munkának a gyülekezési jog bíróságokat érintő gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló közigazgatási kollégiumi vélemény, amely kimondta, hogy az ingatlanok belső terei nem minősülnek közterületnek.

(9.10)

Ugyancsak fontos volt a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos kérdésekről szóló azon polgári kollégiumi vélemény, amely végre emancipálta a társasházzá alakítást mint a közös tulajdon megszüntetésének elfogadott módszerét.

A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos polgári kollégiumi vélemény azt a célt tűzte ki maga elé, hogy orientálja az ügyvédi kart a vonatkozásban, hogy milyen jellegű vizsgálatra számíthatnak felülvizsgálat-engedélyezési kérelem benyújtása esetén. Egyértelművé tette a Kúria, hogy hiánypótlásra csak alaki okokból kerülhet sor, a tartalmi kérdéseket a Kúria érdemben fogja elbírálni.

2017-ben is jelentősen járult hozzá a joggyakorlat-elemzés a Kúria szakmai munkájának fejlesztéséhez. Fontos joggyakorlat-elemzést folytatott a Kúria a kényszerintézkedések vonatkozásában, az új közbeszerzési törvény alapján alakuló bírói gyakorlat feltárásában. A választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslatok helyzetét tisztáztuk még 2017-ben, a választásokat megelőzően. Ugyancsak komoly konklúziókra jutottunk a munkáltató kártérítési felelősségét illetően.

Szeretném külön kiemelni az elmúlt évtized talán legfontosabb joggyakorlat-elemzését, amely jogágakat átívelő módon foglalkozott az ítéleti bizonyosság elméleti és gyakorlati kérdéseivel, nevezetesen, hogy milyen mértékű bizonyítottság szükséges ahhoz, hogy a bíró tényként fogadjon el bizonyos körülményeket. Érdemes hangsúlyozni, hogy az egyes jogterületek vonatkozásában eltérő bizonyítottsági fokot kíván meg a gyakorlat, és ez a sokszínűség illeszkedik a jogterületek eltérő jellegéhez; másképp fogjuk fel a bizonyítottság kérdését a büntetőjogban, mint a polgári jogban, a közjogban és a magánjogban. Fontos feltárást végzett a jegyző birtokvédelmi eljárását elemző joggyakorlat-elemzés, amely felhívta a figyelmet arra a helytelen gyakorlatra, hogy a jegyzők időnként jogi kérdéseket is elbírálnak, és előirányozta ez a jelentés az ezzel kapcsolatos jogorvoslati lehetőség megteremtését.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa 2017-ben is eredményesen működött: 45 ügyet fejezett be, 39 esetben hozott érdemi döntést. Jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására öt esetben került sor.

A legtöbb önkormányzati normaalkotási kérdés telekadó és építményadó tárgyában került a Kúria elé, ugyanakkor, talán az elmúlt évek gyakorlatának is köszönhetően már csak kisszámú megsemmisítésre került sor. Nem érintette a Kúria gyakorlata ebben az évben az adó mértéke vonatkozásában a megváltozott helyiadó-törvényi szabályozást, erre várhatóan a következő években kerül sor. A Kúria hangsúlyozta, hogy az önkormányzati rendeletek célszerűségi vizsgálatát nem végezheti el, kizárólag törvényességi szempontokra hagyatkozhat. Fontos konklúzióra jutott azonban például az adómaximum alatti telekadómérték-meghatározás alkotmányossága vonatkozásában, kimondva, hogy lehet törvényes, azonban nem találta törvényesnek az adóalany mentesülési lehetőségét abban az esetben, ha azt a jogalkotó a lakhatástól tette függővé. És ismételten hangsúlyozta a korábbi döntésekhez hasonlóan, hogy az adóalanyi kört nem lehet diszkriminatív módon, célzottan meghatározni.

Sok félelem előzte meg a települési adó bevezetését, hiszen ez nyitottá tette a helyiadó-rendszert, kinyitotta a helyi önkormányzatok elvi lehetőségeit új adótárgyak bevonására. A Kúria gyakorlata az ezzel kapcsolatos félelmeket nem támasztotta alá; úgy tűnik, hogy a települési adó vonatkozásában az önkormányzatok mértéktartóak voltak. Néhány olyan végletes eset került a Kúriára, ahol már fedett, tehát más adónemmel érintett adótárgy volt érintett. Így például egy városi önkormányzat esetében törvénysértést állapítottunk meg, ahol az újonnan létrehozott lakásokat adóztatták települési adóval; ez nem lehetséges, hiszen a lakások az építményadó tárgyát képezik.

Érdekes új fejleménye az önkormányzati normakontrollnak a közjogi és magánjogi jogintézmények határát tisztázó döntések köre. Egy esetben útépítési érdekeltségi hozzájárulás és útépítési hozzájárulás eltérő jogintézményét kellett definiálni és összevetni, egy más esetben pedig a Kúria tulajdonképpen megnyitotta az utat a településrendezési szerződések mint sajátos polgári jogi eszközök alkalmazása előtt abban az esetben, ha ezeknek a szerződéseknek a megkötése kölcsönös és önkéntes megállapodáson alapul.

Folytatódott a közösségi együttélés szabályait illetően az előző években megindult gyakorlat. Ezzel kapcsolatban ismételten hangsúlyozta a Kúria  megerősítve korábbi gyakorlatát , hogy csak ott lehet tilalmazni például a hajléktalanok jelenlétét, ahol valóban védendő értékek teszik ezt szükségessé.

Néhány esetben szabályozási technikai problémák kerültek a Kúria elé. Tipikusan több esetben fordult elő, hogy nem a helyi építési szabályzatban, hanem más rendeletekben szabályoztak állattartással kapcsolatos védőtávolságokat. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet a Kúria, hogy az önkormányzatok szabályozási jogkörének gyakorlása során az arányosság alkotmányos elvére mindig tekintettel kell lenni, és elismertük azt a lehetőséget, hogy a képviselő-testület bizonyos ügyekben a polgármesterre ruházza át a hatáskörét.

Mind a jogegység megteremtése érdekében, mind az önkormányzati normakontroll vonatkozásában tehát a Kúria folytatta a korábbi évek előremutató gyakorlatát, és igyekezett segíteni az alsóbb fokú bíróságokat szakmai munkájukban. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, az Igazságügyi bizottság elnökének, a határozati javaslat előterjesztőjének. Elnök úr, öné a szó.

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Kúria-elnök Úr! Engedjék meg, hogy megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem én is a plenáris ülésünkön dr. Darák Péter urat, a Kúria elnökét és megjelent kollégáit; annak a Kúriának az elnökét, amely évszázadok alatt kialakított szakmai és erkölcsi mérce örököseként jogállamiságunk egyik alappillére. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 117. § (1) bekezdés b)-e) pontja alapján a Kúria elnöke benyújtotta az Országgyűlésnek a Kúria 2017. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című B/716. számú beszámolóját, amelyet az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága mint feladat- és hatáskör szerint illetékes bizottság 2018. november 20-ai ülésén kijelölt bizottságként megtárgyalt.

Az Országgyűlés az elmúlt két évben fogadta el az új büntetőeljárási és új polgári perrendtartási kódexeket, és épp most folyik, mint ahogy önök is tudják, az önálló közigazgatási bírósági rendszer kialakítása. Mindezen új törvények alapvetően pozitív irányba befolyásolják a bíróságok működését.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az információs és digitális forradalom egyre gyorsabb ütemben robog, amelynek vívmányaira mindenkinek, így a bírósági szervezetnek is reagálnia kell.

A bizottság a vitában megállapította, hogy a Kúria 2017. évre megfogalmazott szakmai célkitűzései  így különösen a befogadási eljárás gyakorlatának kialakítása, valamint az új eljárási kódexek alkalmazására történő felkészülés is  maradéktalanul megvalósultak.

(9.20)

Fontosnak tartotta a bizottság a magas színvonalú ítélkezés folyamatos biztosítása érdekében a meglévő jogegységi határozatok felülvizsgálatát és új határozatok kialakítását is.

Bizottságunk üdvözölte a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák, valamint a devizakölcsön-szerződésekkel kapcsolatban felmerülő jogértelmezési problémák feltárása érdekében végzett kúriai munkát, továbbá az ítélkezési, az ítéleti bizonyosság kérdésében történt állásfoglalást is, amelyeket ezúton is szeretnénk megköszönni a Kúria elnökének és kollégáinak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Kúriának fontos szerepe van továbbá az álláspolgárok tájékoztatása és az ítélkezési gyakorlat megismerhetősége és közérthetősége területén is. E tevékenység a hazai bírósági gyakorlat mellett kiterjed az európai uniós jogi, illetőleg az emberi jogok európai egyezményével összefüggő ügyekre is.

Az állampolgárok tájékoztatása körében kiemelkedő jelentőséggel bír a döntések lényegre törő összefoglalása, amely úgy valósul meg, hogy a kiemelkedő jelentőségű ügyekben hozott ítéletekről a kúriai tanács elnöke köteles összefoglalót készíteni még a határozat meghozatalának a napján, amelyek rövid időn belül meg is jelennek a kúria honlapján. A legfontosabb döntésekről pedig rövid angol nyelvű összefoglalók is készülnek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján az Igazságügyi bizottság 2018. november 20-i ülésén a Kúria elnökének a Kúria 2017. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című B/716. számú beszámolóját egyhangúlag, 11 igen szavazattal elfogadta. Az Igazságügyi bizottság a házszabályi rendelkezések 84. § (2) bekezdése alapján benyújtott H/3607. számú határozati javaslatában a Kúria elnökének beszámolóját a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlja. Kérem, támogassák önök is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Vízkelety Mariann államtitkár asszony jelezte, hogy a vita később szakaszában kíván szólni. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Becsó Károly képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Kúria elnökének mint hazánk legfőbb bírói szervezete vezetőjének törvényen alapuló kötelezettsége, hogy minden esztendőben beszámoljon az Országgyűlésnek a Kúriának az adott tárgyévben végzett tevékenységéről és működéséről. Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága meghallgatta Darák Péter elnök úrnak a Kúria 2017. évi tevékenységéről szóló beszámolóját, amelyet megvitatott és értékelt. Most pedig szeretném a beszámoló értékelését tisztelt képviselőtársaimmal ismertetni. A közelmúltban új eljárási kódexek léptek hatályba. A hozzájuk igazodó egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakításában a Kúriának alapvető kötelessége volt részt venni. A Kúria jogegységi tanácsai a 2017-es esztendőben összesen négy jogegységi határozatot hoztak meg, amelyek iránymutatást adtak arra vonatkozóan, hogy a korábbi eljárási joggyakorlatból mely eljárási cselekményeket kell alkalmazni a bíróságoknak az új polgári, illetve büntetőeljárási törvény alkalmazása során. Ezek a jogegységi határozatok továbbá rámutatnak arra is, hogy mik az újonnan alkalmazandó szabályok a régi törvények szerint folytatott eljárásokhoz képest.

Az egységes és magas színvonalú ítélkezési gyakorlat biztosítása, valamint az új jogegységi eszközökben rejlő lehetőségek feltárása érdekében nyolc joggyakorlat-elemző csoport került felállításra 2017-ben. A vizsgált tárgykörök között szerepeltek a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati, a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos peres, valamint egyes további büntető- és polgári peres eljárások gyakorlata. Az elemzőcsoportok munkáját a korábbi évek hagyományaihoz igazodva most is külső szakterületeken elismert személyek segítették.

A Kúria jogegységi tanácsai és kollégiumai határozataikkal, valamint véleményeikkel nagymértékben hozzájárultak az új polgári perrendtartás, illetve a közigazgatási perrendtartás alkalmazására való felkészüléshez. Elnök úr hangsúlyozta annak kiemelkedő jelentőségét, hogy a polgári és közigazgatási ügyszakban a befogadási eljárás az állampolgárok számára átlátható, egységes szempontrendszeren nyugvó eljárásként szilárduljon meg a Kúria gyakorlatában. Ehhez segítségül hívták az Alkotmánybíróság befogadási gyakorlatát.

Tisztelt Ház! A civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák feltárása az elmúlt esztendőben tovább folytatódott. A 2015-ben életre hívott kezdeményezés és felállított konzultációs testület munkája eredményeként a nyilvántartási ügyszakban egységesebbé vált a gyakorlat, tovább csökkent a fellebbezések száma is.

Az elmúlt esztendőkben sikeresen folytatódott a Kúria gyakornoki programja, melynek során a Kúria instruktori bírái segítették a különböző ítélkező tanácsokhoz beosztott doktoranduszhallgatók szakmai ismereteinek fejlődését.

Jelenleg 18 főtanácsadó segíti a kúriai bírák munkáját, ezek a főtanácsadók betekintést nyernek a Kúria belső működésébe, szembesülnek a napi jogértelmezési problémákkal. Ezt a lehetőséget felhasználva pedig elmélyült szaktudásuk révén hatékony segítséget tudnak nyújtani a bírák számára ítélkezési tevékenységük során.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2017-ben a Kúria elnöke három alkalommal hívta össze a legfelsőbb bírói fórum teljes ülését. A teljes ülés igen fontos belső szakmai fórumnak minősül, hiszen a joggyakorlat-elemző csoportok és a kollégiumok vezetői, továbbá a tanácselnökök itt is megtehetik beszámolóikat az általuk vezetett testületek tevékenységét illetően. Mi több, az Alkotmánybíróság elnöke személyesen is ellátogatott erre a fórumra, hogy ismertesse az Alkotmánybíróság befogadási gyakorlatát, ezzel segítve a Kúriát saját befogadási eljárásainak szilárd egységgé alakítása érdekében.

Kiemelendőnek tartom, hogy a Kúria Polgári Kollégiuma, illetve a közigazgatási és munkaügyi kollégiuma eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásokat fogadott el, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a Kúria hatékonyan tudta kialakítani a felülvizsgálatra vonatkozó gyakorlatát az új Pp. és az új Kp. alkalmazásával kapcsolatosan. Szintén említésre méltó, hogy a Kúria Büntető Kollégiuma új, az idevonatkozó alkotmánybírósági határozatnak is megfelelő jogegységi határozatot bocsátott ki a kiskorú sértettel szemben elkövetett szexuális erőszak törvényi tényállásának pontos körülírásával kapcsolatosan.

A Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiuma véleményében tisztázta az egyenlő bánásmód megsértése miatt indult munkaügyi perekben felmerült kérdéseket is, valamint hogy miként alakul a bizonyítás terhe az ilyen típusú perekben. Az ítélkezési gyakorlat egységesítése érdekében a joggal való visszaélés miatt indult munkaügyi perekben felmerülő kérdések tisztázása okán is adott ki a kollégium véleményt, melyben foglaltak a munkavállalók érdekeinek érvényesítését segítik elő.

Tisztelt Országgyűlés! A Kúria két alapvető, Alaptörvényben rögzített feladata a jogegység biztosítása, valamint az önkormányzatok feletti normakontroll gyakorlása A joggyakorlat-elemző csoportok segítségével ezen két alkotmányos jelentőségű feladat ellátása egyre hatékonyabbá vált az elmúlt esztendőben. Úgy vélem, a Kúria 2017-ben előirányzott, illetve megvalósított tervei kitűnően fogják segíteni a bíróságok munkáját az új eljárási kódexek alapján lefolytatandó ügyekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatban.

A beszámoló alapján kijelenthető, hogy a Kúria kielégítően ellátja Alaptörvényben előírt feladatkörét. A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja a benyújtott határozati javaslatot támogatja. Kérem valamennyi képviselőtársamat, tegyék ezt önök is. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Darák Elnök Úr! Kónya István Elnökhelyettes Úr! Köszöntöm önöket is. A Kúria beszámolója minden évben, azt kell mondjam, a legszakmaibb előterjesztés. Ez jól is van így, de azért a Legfőbb Ügyészség és az OBH esetében is jobban örülnék neki, ha ilyen szakmai vitát lehetne folytatni. No persze, ezt csak azért hozom itt elő, nem mintha ez az önök felelőssége lenne, hanem egyfajta ellenzéki kérés vagy talán inkább pusztába kiáltott szó az irányba, hogy valódi társadalmi problémákról szakmai módon is lehessen tárgyalni a Házban.

(9.30)

Azt azonban el kell mondanom, hogy az a gyakorlat, amit a Ház folytat, hogy ezeket a beszámolókat gyakorlatilag egyre inkább az év vége felé tárgyaljuk meg; sőt, most már az utolsó ülésnapon vagyunk, és ha Áder János nem küldte volna vissza az egyik törvényt, és nem kellene jövő pénteken szavazni, amikor, gondolom, elfogadásra kerülhetnek ezek a beszámolók is, akkor tulajdonképpen azt jelentené az előzetes menetrend szerint, hogy 2019-ben tudna a Ház döntést hozni az OBH, a Kúria és a legfőbb ügyész beszámolójáról.

Ezt önmagában botrányosnak érzem, főleg úgy, hogy ezek a beszámolók nyárra elkészülnek. A Kúria beszámolójánál július 12-e az aláírás dátuma, de feltételezem, hogy gyakorlatilag még ennél is előbb elkészült, tehát semmi akadálya nem lett volna annak, hogy szeptemberben ezzel kezdjünk, illetve az Országgyűlés elé kerülhessenek a beszámolók. Egyébként ennélfogva sokkal inkább közelebb kerülnénk a tárgyévi időszakhoz. Képzeljék el azt, ha valamely eset vagy ügy 2017 elejével szerepel, márpedig a 2017-es beszámolóról beszélünk, akkor ez azt jelenti, hogy közel két év távlatából tud véleményt mondani az Országgyűlés. Ez oly mértékben elszakad az adott ügy témájától, időben oly messze kerül, ami tulajdonképpen a beszámoló és annak az Országgyűlésben való megvitatása lényegét ássa alá.

Azt is látjuk, hogy sajnálatos módon, mivel ez évről évre megtörténik, évről évre elmondjuk itt az Országgyűlésben és a bizottsági üléseken is ezt a problémát, de pont annyit sikerült elérnünk, hogy még később tárgyalja a Ház. Sőt, az idén, ahogy mondtam, tulajdonképpen már a szavazásra sem kerülhetett volna sor, ha nincs egy törvény visszaküldése. Nos, azt kell látnunk, hogy ez tudatos; tudatos, hogy ne lehessen a legaktuálisabb problémákról beszélni. Aláhúznám, hogy még itt sem a Kúria gyakorlata az, ami miatt ez leginkább megtörténik, hanem a legfőbb ügyész és az OBH elnökének a tevékenysége. Bár hozzáteszem, nagyon fontos kérdések vannak, illetve voltak idén is, például a Kúria devizahitel ügyében történt döntései, majd erre ki fogok térni néhány mondat erejéig, illetve előrebocsátott eljárások megindítása. Arról meg nem is beszélve, hogy véleményem szerint egy következetesen rossz joggyakorlat alakult ki, azt is mondhatnám, hogy alkotmánysértő, Alaptörvényt sértő joggyakorlat az Igazságügyi bizottság és a Ház munkarendjében is, lévén, hogy egy nagyon szűk időkeretben, nyolc percben tudnak az ellenzéki frakciók hozzászólni a bizottsági üléseken.

Egyébként minden országban, minden demokráciában a bizottsági ülés az, ahol a legélénkebb és leginkább valódi érdemi vitát lehet folytatni, vagy leginkább a beszámoltató és a beszámoló funkciója meg tud jelenni, ahol esetleg több körben is tudnak válaszolni a legfőbb jogi méltóságok az általuk elvégzett munkára, az lenne az igazi terep. Ehhez képest ott egy jelentős időszűkítés van, aminek egyébként nincs semmi valódi indoka. Megnézhetik, hogy jobb példával ne éljek, mondjuk, az Egyesült Államokban sokszor 7-8 órán keresztül tartanak meghallgatásokat, amennyiben olyan kérdések vannak, amelyek a képviselőket vagy a szenátorokat oly mértékben érdeklik, és nem kapnak rá megfelelő választ. Akkor bizony az adott közjogi vezetőt, tisztségviselőt, bármilyen, akár bírósági, ügyészségi vezetőt vagy éppen más ügyekben egy gazdasági társaság vezetőjét is meghallgatják. Ez egyébként egy rossz gyakorlat.

A másik fele, hogy nemcsak egy időkorlát van, megszólalási időkorlát került úgymond gyakorlatként bevezetve, hanem az az alaptörvény-ellenes értelmezése a beszámolónak, ami úgy szól, hogy csak és kizárólag az előző évről lehet kérdéseket feltenni és véleményeket hozzáfűzni. Ha az Alaptörvényt megnézik, teljesen egyértelmű, hogy ott ilyen kitétel nincs. Az Alaptörvény csak annyit mond el, vagy annyit vár el, hogy évente egyszer, ha már az OBH elnökéről, a Kúria elnökéről és a legfőbb ügyészről beszélünk  vannak más tisztségviselők is, de most akkor csomagban beszéljünk róluk, egyébként más esetben is megjelent ez az anomália , tehát évente egyszer beszámolnak a szakbizottságnak, illetőleg az Országgyűlésnek. Ez azt jelenti, hogy nyilvánvalóan elkészítik a beszámolójukat, de ez nem azt jelenti, hogy a szakbizottságban és az Országgyűlésben ne lehetne bármely időszakra kérdéseket feltenni, véleményt nyilvánítani, lévén, hogy az Alaptörvény, ahogy mondtam, nem úgy szól, hogy az előző évre vonatkozóan történik ez meg, hanem csak az van meghatározva, hogy milyen gyakran történik meg ez a beszámoló.

Jelen felvezető után, amit egyébként én fontosnak és az Alaptörvényünk, a demokrácia érvényesülése szempontjából is kulcsfontosságúnak tartok, rá szeretnék térni a beszámoló érdemi részeire, illetve a hozzá kapcsolt érdemi részekre, hiszen ha már a közigazgatási bíróságok felállítása elhangzott, és az is elhangzott, hogy ez milyen csodálatos és előremutató intézkedés, nekem jó néhány kérdés merült fel, ezt elmondtam itt, az Országgyűlés előtt is.

Ha megnézzük a Kúria beszámolóját, amely szerintem szakmaiságában…  persze, mindig lehet olyan pontokat találni, amiben 100 százalékig a jogászok nem értenek egyet, de az kirajzolódik, hogy a Kúria megfelelő szakmaisággal látja el a feladatát. Ha egyébként olyan pontok voltak, amiket oly sokszor vitattunk, például a devizahitelügyek, teljes egészében érezhető volt, hogy ott a politikai ráhatás, az ilyen-olyan politikai nyomásgyakorlás volt az, ami akár a Kúriának a tevékenységét jogilag torzítani volt képes. Azt mindig elmondtam, hogy ezt 100 százalékban a Kúrián nem is lenne igazságos ilyen formában számonkérni. De amikor szakmailag tudnak dolgozni a Kúria bírái, a Kúria vezetése, akkor igenis kiemelkedő szakmai munkát tudnak letenni az asztalra. Ugyanez igaz egyébként a közigazgatási ügyekre vagy éppen a közadatok szolgáltatására, a közadatügyi döntésekre.

Ha viszont így van, akkor egy közigazgatási bíróság felállítására nem lehet olyan szakmai indokot találni, hogy azért lenne szükség rá, mert anomáliák vannak a jelenlegi rendszerben, vagy szakmailag, vagy akármilyen más szempont alapján ne működnének jól a bíróságok. Az persze lehet egy politikai indok, hogy talán túl függetlenül is működnek a kormánypártok szempontjából a bíróságok. És ha lehet hinni a híreknek, rövid időn belül ki fog derülni, hogy az új közigazgatási legfelsőbb bíróságnak ki lesz az elnöke, itt befutóként Patyi Andrást szokták emlegetni. Nos, ha az ő tevékenységét megnézzük, de majd ha egyébként mást jelölnének, akkor nyilván ott is górcső alá lehet venni, hogy mennyiben valós a független bíróságok iránti aggódás.

Tehát visszatérve, ha Patyi András vagy egy hasonló szakmai múltat maga mögött hagyó ember kerül a közigazgatási legfelsőbb bíróság élére, akkor az látható, hogy a kormány egyedüli szándéka a közigazgatási bíróság bedarálása, a bírósági függetlenség csorbítása. Abba a részletszabályozási rendszerbe nem mennék bele, amit itt a vitában elmondtam a közigazgatási bíróságok kapcsán. Ha itt jogászemberek között beszélhetünk, azt mindenki tudja, és aki átolvasta ezt a javaslatot, akkor látja, hogy egy sokkal inkább a kormány alá rendelt rezsim jelenik meg.

Hozzáteszem, én idéztem azt is, hogy a sokszor hivatkozott XIX. századi közigazgatási bírósági rendszer akkori kialakítása mögött, olvassák el a jogtudósok könyveit, akár a korszakban, akár később, az adott korszakról írt könyveket, teljesen egyértelműen arról szólt, hogy nem merték teljesen függetlenné tenni akkor politikai indokokból a közigazgatási bíróságokat. Ezért alakítottak ki egy olyan rendszert, amit most, azt gondoljuk, hogy modernként, illetve a kormány úgy állítja be, és Trócsányi miniszter úr is, hogy modernként terjeszthet elő. Nos, ez már a XIX. században sem volt modern. Ha valaki hosszú távon a jogi megítélésre vagy a történelem általi jogi megítélésre gondol, akkor biztos vagyok benne, hogy ezzel a javaslattal nem úgy fog senki, aki a nevét adta hozzá, bevonulni a jogtörténetbe, mint egy valódi, modern rendszer megalkotója, hanem mint a bírósági rendszer egy részének a kormány alá rendelője.

(9.40)

De hogy néhány pontot ki is emeljek, bár véleményem szerint a ’17-es beszámolóban a közigazgatási döntések vagy az ez ügykörben elvégzett kúriai munka is alátámasztja azt, hogy a Kúria el tudja látni a feladatát, és jó szakmai munkát végzett a közigazgatási téren is, de ki szeretnék emelni néhány olyan pontot, amely a beszámolóból külön is érdemes arra, hogy itt a Ház előtt szó essen róla.

Elnök úr is említette azt a polgári kollégiumi véleményt, amely a közös tulajdon megszüntetéséről szólt. Ezt jómagam is előremutatónak tartom, lévén, hogy ez egy régi probléma, hogy nagyon nehezek, nagyon nehézkesek a közös tulajdont megszüntető perek. Nagyon elhúzódnak; a bíróságoknak valójában nagyon nehéz a döntést meghozniuk; adott esetben nagyon elmérgesedett emberi viszonyok közt kell egy anyagi kihatással is bíró döntést hozni. Ez esetben az az iránymutatás, amit a Kúria hozott, valóban előremutató, és talán a bíróságok számára is egy könnyebb döntést és a jogkereső állampolgárok számára is egy gyorsabb, könnyebb döntéshez jutást biztosíthat.

Én külön örültem neki, ezt ki is írtam magamnak, hogy megjelenik az a pont is, hogy adott esetben ne kelljen minden tulajdonostársat perbe vonni. Ez is a bírói gyakorlatban egy napi szinten jelentkező, elképesztő probléma, hogy volt olyan bíróság, amelyik akár több száz tulajdonostárs perbe hívását, perbe vonását elvárta, még úgy is, hogy gyakorlatilag semmi közük nem volt ahhoz a jogvitához.

Ez a jogközösségen belüli jogközösség, ami szerepel a beszámolóban, nekem jogilag külön tetszett, és valóban leírja azt, ami a problémát valójában feltárja, hogy csak azokat a tulajdonostársakat kelljen bevonni, akik az adott ügyben valóban érintettek. Ez pénzt spórol meg a peres feleknek, munkát spórol meg a bíróságoknak, és egy hatékony és gyorsabb döntést eredményez, tehát nagyon reméljük, hogy ez valóban minél gyorsabban megjelenik a bíróságok gyakorlatában is.

Aztán a rokontartás szabályai szintén egy olyan terület, amely sok, akár vita, akár meg nem értettség kereszttüzébe került a társadalom részéről. Fontosnak tartom, hogy itt is megjelenik egyrészt ez a sorrend, hogy hogyan, milyen formában kell ezt vagy kik élveznek elsőbbséget, illetve hogy a szülőtartás esetében azokat a társadalomban is megjelenő és az Alaptörvénybe beemelt passzusok kapcsán a társadalomban is megjelent félreértéseket sikerült adott esetben eloszlatni. Aztán, hogy hogyan tud eljutni a társadalomhoz egy ilyen jogi kérdés: bízom benne, hogy a jogalkalmazókon és az ügyvédeken keresztül, akiknél első körben ezek az emberek megjelennek, vagy akár közérthető cikkeken keresztül el tudnak jutni ezek a döntések. Itt kimondásra kerül, hogy a szülőtartás nem az Alaptörvényből levezethető módon, illetve nyilván onnan levezethető módon, de hivatkozási alapként ez a polgári törvénykönyvre és a megfelelő vonatkozó passzusokra vonatkozik, és nem egy alanyi jogként minden helyzetben hivatkozható módon.

Aztán szintén egy valós problémát feszeget a javaslat a társasház perbeli jogképességének a kérdéseivel. Itt államtitkár asszonyhoz fordulok, hogy a társasház perbeli jogképességénél lehet, hogy a kormánynak  nyilván most már csak jövőre  ebben, ha ez nem indult meg, valamiféle szakmai munkát meg kellene kezdenie, mert valóban, a Kúria felhívása jogos, és a társasházak esetén úgy a perbeli jogképességnél, és úgy egyébként, bár ez a beszámolóban nem szerepel, de a kisebbségben maradt társasházi tulajdonosoknál a jogvédelem egy fontos szempont. Itt arra hívnám fel a figyelmet, hogy sok esetben nem kérnek mást a társasházi tulajdonosok, mint hogy betekinthessenek minden iratba, és az ellenőrző funkciót a felügyelőbizottságtól függetlenül ők is tudják olyan formában gyakorolni, hogy az információkhoz hozzájussanak. Ez ma nem teljes körű, tehát kérem, hogy ha már erről beszélünk, akkor ezt esetleg fontolja meg a kormányzat.

Aztán a haszonélvezetijog-fenntartással történő eladás esetei. Ez megint csak, azt kell mondjam, hogy amikor olvassuk, egy triviális kérdésnek tűnik, de úgy tűnik, hogy mégsem volt az a különböző földhivatali, vagy gondolom, akár a földhivatalok eljárását követően történő bírósági döntések kapcsán.

Arra is felhívnám egyébként a figyelmet, és ezért külön örülök neki, hogy a Kúria figyelt erre is, mármint a különböző ingatlan-nyilvántartási eljárásokra, mert a legtöbb esetben, és ezt gyakorló ügyvéd kollégák elmondták, hogy ha mondjuk, az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság rossz joggyakorlatot folytat, mondjuk, hiánypótlást kér olyan ügyben, amit megfellebbezve könnyedén megnyerne a beadványozó, sok esetben akkor sem fogja megtenni, hiszen az elhúzza a bejegyzést. Inkább azt mondja, hogy megteszem. Azt mondja az ügyvéd is, hogy na, megcsináljuk azt a módosítást, még ha a magyar jogszabályok alapján nem is kellene megtenni, hogy gyorsabban lezáruljon az ügy. És ennélfogva kialakulhatnak olyan rossz gyakorlatok, hogy nyilvánvalóan az ügyintézők kapcsán  mert nekem a jogi egyetemen azt tanították a tanáraim, hogy a jog sajnos sokszor addig terjed, ameddig az ügyintézőnek a jogtudása ér, és sokszor nem is jogvégzett ügyintézőkről beszélünk az állami szektorban  ez esetben nagyon fontos, hogy monitorozva legyenek ezek az eljárások, és ne csak arra építsünk, hogy majd akár egy ügyvéd vagy egy sérelmet szenvedett fél pereket nyújt be. Ebben az esetben nem fognak pereket benyújtani, inkább megcsinálják azt a módosítást, és akkor két hét alatt túl vannak a dolgon, de hát a gyakorlat rosszul fog beidegződni a hatóságokba.

Aztán szó volt az útépítési hozzájárulás tekintetében az önkormányzat rendeletalkotási jogköréről. Ez valóban egy fontos kérdés. Elsőre talán nem tűnhet úgy, viszont ha ezt kiterjesztjük abba az irányba, hogy sok esetben a különböző területrendezések kapcsán, a közös tulajdonnál is említettem, és ez, mondjuk, a zártkerti övezeteknél a tulajdonostársak nagy száma, de kihat arra is, hogy ha egy ilyen helyzetet rendezni szeretnének a lakók vagy az önkormányzat, akkor ez csak kisajátítással mehet, amire az önkormányzatnak nincs pénze, és ennélfogva elvárja azt, hogy egy megállapodást kössenek a tulajdonostársak, amiben mindig lesz egy-két renitens tulajdonostárs, akinek jó az ötven éve kialakult állapot, és nem szeretné valami miatt, hogy többet érjen az ő ingatlana is. Nos, ez esetben azért kellene egy olyan jogi megoldás, hogy ezek a területek fejlődni tudjanak, és itt főleg a Budapest környéki zártkertekre gondolok. Ez csak az államtitkár asszony felé lehet egy kérés, hogy a kormány esetleg elgondolkodhatna azon, hogy ezeket a területeket, ahol az önkormányzatok gyakorlatilag nem tudnak kisajátítani, mert nincs pénzük, itt az utak építésére és a közművesítésre gondolunk, de a tulajdonostársaknál 100 százalékos egyezség vagy 100 százalékos konszenzus nem várható el, ott hogyan lehet ezt jogilag… Itt például arra kell gondolni, vagy én olyan irányba indulnék el, hogy ha adhatok egy javaslatot, hogy mondjuk, abban az esetben, ha egy kisajátítás történik, de bizonyíthatóan a többszörösét fogja érni az az ingatlan, akkor lehet, hogy a kisajátításnál a fizetendő összegbe bele lehetne kalkulálni ezt az értéknövekményt, akár úgy is, én ezt ki merem mondani, hogy akkor ne járjon a kisajátításért pénz, hogyha ezek a fejlesztések bizonyíthatóan közpénzből valósulnak meg, viszont az ottani ingatlantulajdonosok ingatlanjainak az értéke a többszörösére megy fel. Egy ilyen szabályozás esetében nagyon sok terület bevonható lenne akár a fejlesztésekbe, akár az építkezésekbe, ami szerintem a város szempontjából, a nagyvárosok vagy akár a vidéki települések szempontjából is előremutató lenne.

Aztán még egy dolgot ki szeretnék emelni, ami szintén előremutató egy elvi döntés kapcsán. A kapcsolati erőszakkal kapcsolatosan kimondásra került, hogy két elkövetés esetén is megállapítható a rendszeresség.

(9.50)

Ez egy fontos téma, és a kapcsolati erőszak önmagában is sokszor talán túlságosan is átpolitizálva jelent meg, de legalább ennek annyi eredménye lett, hogy a Btk.-ba beemelésre került a kapcsolati erőszak mint új tényállás, és ahogy a Kúria is próbálja pontosítani ezeknek a tényállási elemeit, az szerintem jó irányba hat, és az, hogy nem kell adott esetben azt várni, hogy ez ötvenszer megtörténjen. Ez az elvi döntés szerintem a bíróságok munkáját is elősegítheti, illetve a jogkereső állampolgárokat is abba a helyzetbe hozhatja, pontosabban a sérelmeikre jogorvoslatot kereső állampolgárokat is könnyebb helyzetbe hozza, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a bizonyítás ezekben az ügyekben roppant nehéz.

A végén még meg szeretném említeni azt, ami szintén fontos és visszatérő téma volt az elmúlt években, ez nem más, mint a devizahitelügyek. Ez azért került újra napirendre, mert az Európai Unió Bírósága hozott több olyan döntést, amely hatással lehet a magyar bírósági joggyakorlatra is, illetve várható még  ha hinni lehet a híreknek, márpedig több ilyen eljárás van folyamatban, azt lehet hallani , hogy több ilyen döntés is lehet. Itt gyakorlatilag október 20-án még nem érezte úgy a Kúria, hogy jelentős tennivalója lenne  itt is a hírekből tudok nyilvánvalóan én is értesülni, tehát minden kúriai mozgásnak és háttérszakmai munkának nyilván nem lehetünk a birtokában , ez önmagában engem nem töltött el örömmel, viszont december 7-ei hír, hogy átfogó vizsgálat indulhat jövőre ezzel kapcsolatban, a Kúria konzultatív testülete a devizahitelügyekben át fogja tekinteni, hogy mi az, ami a már meghozott uniós bírósági döntések, illetve a jövőben meghozandó döntések kapcsán teendője lehet. Ezt mindenképpen üdvözölnünk kell, bár úgy jelent meg a december 7-ei hír, hogy az október 20-ai döntésbe vagy véleménybe illeszkedik, én azért ezt úgy értelmezem  és engedtessék meg, hogy ezt megtegyem , hogy azért a december 7-ei, sajtónyilvánosságot kapott döntés egy előremutató és várakozásokkal teli eljárást vetít előre, míg az október 20-aiból én nem ezt láttam ki, úgyhogy én mindenképpen pozitívan értékelem, hogy az időrend így alakult.

Itt azért kiemelném, a Kúria-elnök úr figyelmét is szeretném felhívni arra, hogy itt próbáljon meg személyesen is akár  idézőjelben  napi szinten odafigyelni ennek a konzultatív testületnek a működésére. Engedtessék meg, hogy a már oly sokszor korábban említett Wellmann Györggyel kapcsolatosan némi szkeptikus hozzáállással legyünk, de persze nagyon örülnénk neki, ha az Európai Unió Bíróságának döntései akár Wellmann György urat is arra sarkallnák, hogy pozitív módon kelljen csalódni azokban a döntésekben és abban a munkában, ami a jövőben meg fog történni, illetve reméljük, hogy meg fog történni. Úgyhogy azt kell mondjam, hogy mivel mindenkinek jár a második esély  ha szabad így fogalmazni , ezért én nagyon bízom benne, hogy azok a kritikák, amik elhangzottak itt korábban akár az ő tevékenységével is vagy a devizahiteles ügyben megfogalmazott szakmai tevékenységgel kapcsolatban, azok talán megfontolásra kerülnek, és a jövőben olyan döntéseket láthatunk, amelyek valóban egy kicsit előrébb viszik ezeknek a devizahitelügyeknek az olyan szakmai megoldását, amiben, mondjuk, ugyanúgy tudjuk majd elmondani vagy ugyanolyan pozitívan tudunk nyilatkozni, mint azokban az ügyekben, amelyeket egyébként itt megemlítettem, illetőleg mindig ellenzéki oldalról is a magam részéről nem éreztem problémásnak, sőt nagyon örültem neki, ha a Kúria gyakorlatát dicsérni tudtuk.

Ezekkel együtt én a frakciónk számára támogatásra fogom javasolni a beszámolót, elnök úr beszámolóját, azzal a várakozással  bár a ’17-es beszámolóról döntünk , hogy a december 7-ei, konzultatív testület felállításáról szóló hírek egy olyan pozitív irányt jelölnek ki, amihez a magunk részéről is, azt gondolom, hogy meg tudjuk adni így a támogatást, és látjuk azt a jogfejlődést vagy akár a Kúriának a önkorrekcióját azokban az ügyekben, amelyek esetében erre szükség volt.

Ennélfogva nagyon várjuk a jövő évi különböző eredményeket az ügyben, illetve természetesen a ’18-as beszámolót is, amit bízunk benne, hogy nem jövő év végén fog az Országgyűlés tárgyalni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy Arató Gergely képviselő úr, a DK képviselőcsoportjának vezérszónoka jelezte, hogy eláll felszólalási szándékától. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhatna. Bősz Anett képviselő asszony jelezte ugyan felszólalási szándékát, de nem tartózkodik a teremben, tehát nem áll módomban lehetőséget biztosítani a számára.

Tisztelt Országgyűlés! Most további képviselői felszólalások következnek. Kérdezem, kíván-e valaki ezzel a lehetőséggel élni, kíván-e valaki a további vitában felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, így az együttes általános vitát lezárom.

Megkérdezem elnök urat, kíván-e reagálni az elhangzottakra, a vezérszónoki felszólalásokra. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót Darák Péter elnök úrnak. Parancsoljon, elnök úr!

DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm Vejkey Imre képviselő úr azon véleményét, amelyek egyezik a sajátommal és a Kúria testületének véleményével is, hogy az új eljárásjogi kódexek valóban jelentősen segítik a bíróságok munkáját, és korszerűbb, gyorsabb és alaposabb ítélkezést tesznek lehetővé. Nagyon köszönöm, hogy kiemelte azt a törekvésünket, hogy az állampolgárok számára érthetőbbé tegyük a jog egyébként pontosságra törekvő és emiatt nehezen érthető nyelvezetének megértését az ítéleti összefoglalók segítségével. Köszönöm azt a véleményét is, hogy a civil szervezetek és a devizakölcsönügyek megfelelő szakmai intézését a 2017. évben valóban elő tudták segíteni azok a konzultatív testületek, amelyek e tárgyban rendszeresen üléseztek a Kúrián.

A kormánypártok hozzászólásából szintén azt szeretném kiemelni, hogy a Kúria civil szervezetekkel kapcsolatos elemző, joggyakorlat-orientáló tevékenysége valóban hasznosnak bizonyult. Ez számunkra fontos, hiszen az elmúlt évek egyik visszatérő, kritikus pontja volt a magyar civil társadalom számára nagyon nehezen teljesíthető nyilvántartási-változásbejegyzési eljárások bürokratikus jellege. Valóban nagy hangsúlyt helyeztünk 2017-ben a befogadási eljárások átláthatóságának megteremtésére. Én bízom benne, hogy a Kúria elsősorban ebben az évben alakuló gyakorlata ezeknek az eredeti célkitűzéseknek meg fog felelni. Köszönöm azt az összegző véleményt is, hogy a Kúria alapfeladatait 2017-ben közmegelégedésre teljesíteni tudta.

A Staudt Gábor képviselő úr által elmondottakkal kapcsolatban először is szeretném megköszönni azt az elmélyült elemzőmunkát, amelyet a Kúria éves beszámolójának szakmai tartalmát illetően elvégzett, és köszönöm azokat a kiemeléseket a közös tulajdon megszüntetésével, a rokontartás sorrendiségével, a félreérthető új szabállyal, a társasházak jogképességével, a haszonélvezeti jog visszatartásával, a településrendezés valóban minden magyar települést érintő, koncepcionális kérdéseivel kapcsolatban, amelyeket pozitív véleményként fogalmazott meg.

(10.00)

Szeretném jelezni, hogy a Kúria hozzáállását illetően október 20. és december 7. között lényeges változás nem következett be. Azzal a jelenséggel állunk szemben, amellyel az elmúlt években gyakran találkoztunk; a sajtó időnként ilyen vonatkozásokat emel ki, időnként olyan vonatkozásokat hangsúlyoz egy kúriai sajtótájékoztató vagy egy kúriai közlemény kapcsán. A Kúria alapvető hozzáállása a devizahiteles ügyekhez, hogy a fejleményeket folyamatosan figyelemmel kísérjük, rendszeresen és alaposan elemezzük, és igyekszünk ezzel kapcsolatban mindig idejekorán olyan, a bírákat orientáló véleményt, nem kötelező véleményt fogalmazni, amely elősegíti ezeknek a pereknek az eredményes lezárását.

Jelen pillanatban, amely tulajdonképpen a december 7-i hír alapját képezte, a Kúria azt vette napirendre, hogy a konzultációs testület keretében elemezni fogja a kockázatfeltáró nyilatkozatok tartalmát illetően alakuló bírói gyakorlatot, illetve tisztázni kívánja azt a kérdést, hogy ha a devizahiteles szerződés érvénytelensége kerül megállapításra, akkor melyek lehetnek az érvénytelenség jogkövetkezményei, nevezetesen az érvényessé nyilvánítás milyen feltételek mellett történhet meg. Ebben a tevékenységben évek óta kiemelkedő szerepet játszik és kiemelkedő hozzájárulást tesz Wellmann György kollégiumvezető úr, akinek a tevékenységével a Kúria vezetése teljes egészében egyetért.

Köszönöm a képviselő úrnak azt az összegző megállapítását, hogy a korábbi évektől eltérően ebben az évben a frakciónak támogatásra javasolja a Kúria beszámolóját. Mindannyiuknak köszönöm a hozzászólást, és köszönöm az értékes támogató véleményeket. (Taps.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm elnök úr válaszait, további munkájához pedig sikert és áldott ünnepeket kívánok önnek és munkatársainak is. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, Vejkey Imre elnök urat, kíván-e válaszolni. Igen, megadom a szót Vejkey Imre úrnak, az Igazságügyi bizottság elnökének. Parancsoljon, elnök úr!

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában ellenzéki képviselőtársaink részéről, a Jobbik részéről Staudt Gábor képviselőtársunk szólalt fel, és ő fogalmazott meg olyan véleményeket, olyan álláspontot, amellyel ebben az ügyben és úgy általánosan sem értek egyet. Ezért fontos arról nyilatkoznom, hogy nem igaz az, hogy az Igazságügyi bizottság bármilyen alkotmánysértő joggyakorlatot folytatna. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tudniuk kell, hogy az Igazságügyi bizottság úgy jár el, hogy az ülésének legelején, miután megállapítja a határozatképességet, utána legeslegelső pont, amivel foglalkozik, a napirend megállapítása. A napirend megállapítása, ami aztán kötelező erővel bír. Jelen esetben az Igazságügyi bizottság megállapította a napirendjét, amely napirend a Kúria elnökének 2017. évi beszámolója volt. Képviselőtársam kifogásolta, hogy akkor 2018. évi ügyekről miért nem volt szó a bizottság ülésén. Hát, tisztelt hölgyeim és uraim, azért nem volt szó, azért nem lehetett szó róla, hiszen a Kúria elnökének beszámolója a 2017. évi tevékenységről szólt, a napirendet is ekként fogadtuk el, tehát kifejezetten jogszabálysértő lett volna (Dr. Staudt Gábor: Ez az alaptörvény-ellenes.), ha más dolgokról is tárgyalunk. Viszont örülök annak, hogy a Jobbik is támogatja a Kúria elnökének a beszámolóját.

A másik kérdés, amit képviselőtársam feszegetett, az az volt, hogy mi az, hogy csak 8 percben tudott reagálni, tudtak reagálni az egyes frakciók. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Igazságügyi bizottság ezen ülése alkalmával egy ügyrendről döntött. Az ügyrendnek kettős lényege volt: egyik oldalról meghatározta azt, hogy a vitát a Kúria elnökének 2017. évi beszámolója vonatkozásában úgy fogjuk lefolytatni, hogy kétkörös lesz: első körben kérdéseket lehet feltenni a Kúria elnökének, amire válaszolni fog, második körben pedig észrevételeket lehet megfogalmazni. És ezekről valóban úgy is döntöttünk, hogy az Igazságügyi bizottságban jelen lévő frakciók 8-8 perces időkerettel tudnak gazdálkodni. (Dr. Staudt Gábor: Na, ez az alaptörvény-ellenes!) Ezt az Igazságügyi bizottság megszavazta, és az Igazságügyi bizottság teljesen törvényesen ezen megszavazott ügyrend szerint járt el. Megjegyzem, hogy Staudt Gábor képviselőtársunk szólalt fel ott, ha jól emlékszem a Kúria elnökének a beszámolójával kapcsolatban, mérte is az időt, de nem merítette ki ezt a 8 percet, tehát nem is értem, hogy miért mondja azt, hogy nem volt elég az idő. (Dr. Staudt Gábor: Nem voltam ott, Imre! Nem tudtam ott lenni!)

Végül harmadrészről szintén ellenzéki képviselőtársam kifogásolta a közigazgatási bíróság felállítását. Azt mondta, hogy politikai indokok vezettek erre. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez nem igaz. Nem politikai indokok vezettek, kifejezetten jogi, szakmai indokok. Ha csak a szomszédos országokat nézzük meg, hogy kik vezettek be mostanában közigazgatási bíróságot, akkor ha nyugati szomszédunkra, Ausztriára figyelünk, megnézhetjük, hogy három éve vezették be a közigazgatási bíróságot. És az az igazság, hogy lényegében az abban foglalt elveket honosítottuk meg mi Magyarországon.

Tehát azok a kifogások, amelyek furcsa módon most itt előálltak, semmiképpen nem állják meg a helyüket, hiszen az európai uniós próbát, az osztrák alkotmánybírósági próbát is kiállta az osztrák közigazgatási bírósági törvény és bevezetése.

Egyébként pedig fontos tudniuk, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a közigazgatási bíróság, bíráskodás Magyarországon nem új jogintézmény. Egy régi, kiválóan működő bíróság volt, csak 1949-ben, a szovjet szuronyok árnyékában ránk kényszerített szovjet típusú alkotmány meghozatala után egyszerűen eltörölték. Eltörölték, és itt volt az idő, hogy ezt visszahozzuk.

Én mindezek alapján javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy úgy a Kúria elnökének a 2017. évi beszámolóját, mint azt a határozati javaslatot, amelyet ezzel kapcsolatban az Igazságügyi bizottság előterjesztett, támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   1   1-12   13-26      Ülésnap adatai