Felszólalás adatai

Felszólalások:   72-77   78-84   84-89      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr elfogadta az államtitkári választ.Tisztelt Országgyűlés! Brenner Koloman képviselő úr, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „A magyar tudományos utánpótlás vége, avagy menjünk mindannyian árufeltöltőnek?” címmel. Dr. Brenner Koloman képviselő urat illeti a szó, parancsoljon!

(15.30)

DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Egy társadalom fejlettségi szintjének egyik legfontosabb mutatója az értelmiség anyagi és erkölcsi megbecsültségének mértéke és színvonala. 1945-öt követően a kiépülő kommunista diktatúra ebben az ügyben is komoly roncsolásokat okozott hazánkban, azonban ez a pártállami szemléletmód és felfogás napjainkra újjáéledt. A Fidesz az elmúlt időszakban egyértelművé tette: inkább ellenséget, mint partnert lát a magyar értelmiségben. Mindez kiegészül a kisebb városokban és kistelepüléseken lakó, egzisztenciálisan a helyi Döbrögiknek kiszolgáltatott írástudók függésben tartásával és megfélemlítésével.A kép lesújtó: a felsőoktatási szakemberek bérviszonyai nem egy erős és büszke ország, hanem egy banánköztársaság szintjén mozognak, bár meg kell jegyeznem, hogy egyes latin-amerikai országokban is kétszer-háromszor annyit keresnek kollégáink, mint Magyarországon. Ráadásul rettentő anomáliák jellemzik az összképet, hiszen a sajtóban is napvilágot látott az a tény, hogy mondjuk, a doktoranduszhallgatók ösztöndíja magasabb, mint az őket oktató egyetemi adjunktusok fizetése. A közoktatásban dolgozókhoz képest megalázóan keveset kap egy egyetemi tanársegéd, akik nagy többsége már doktori címmel is rendelkezik. Erre egyébként annak idején a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pálinkás kolléga is felhívta az önök figyelmét, amikor bevezették a pedagóguséletpálya-modellt, persze Pálinkás elvtárs azóta már trockista elhajlónak minősül, ha jól olvastam a híreket.

Nemrég találkoztam egy kollégámmal, aki négy-öt éve habilitált, ezenkívül most nyújtja be az akadémiai nagydoktori címét, ehhez képest adjunktus, hiszen a kivéreztetett magyar egyetemek nem a tudományos vagy oktatói teljesítmény alapján tudják a kollégákat előléptetni.

Persze nem csoda, hiszen a Fidesz 2011-ben a Széll Kálmán-tervben kimondta, hogy a magyar felsőoktatás nem termel értéket, ezért aztán le is csökkentették az elemi költségvetésben az egyetemek támogatását 200 milliárdról 132 milliárdra, amit lassan azóta visszacsöpögtetnek, és azt hiszik, hogy ez most már így rendben van.

Kérdezem tehát államtitkár urat: mikor és mit kíván reagálni a kormány a Magyar Rektori Konferencia és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete által többször a felsőoktatási bérfejlesztések érdekében benyújtott közleményeire? Idézem a legutóbbi szakszervezeti közleményt, amely szerint „az oktatói bérek rendezésével el kell érni, hogy a kezdő oktatók garantált havi nettó keresete érdemben haladja meg a végzős doktoranduszok ösztöndíjának mértékét”.

Felhívom a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy a magyar felsőoktatás bérei még közép-európai összehasonlításban is megalázóan alacsonyak, nemrég az ELTE rektorhelyettese nyilatkozta, hogy cseh vagy szlovák kollégáink, tehát a nagy visegrádi együttműködés országaiban is kétszer-háromszor annyit keresnek az egyetemi oktatók, mint nálunk.

Tehát az a kérdés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy a magyar tudományos utánpótlás jövőjét valóban eljátsszuk-e, hiszen az önök kormánya szerint akkor mi mindannyian menjünk el árufeltöltőnek, hiszen ott a jelenlegi bérünkhöz képest nagyságrendekkel többet keresnénk. Köszönöm a válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A választ Rétvári Bence államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Láthatóan az ellenzéki pártoknál beragadt ugyanaz a lemez, és nem tudnak új lemezeket feltenni az új ciklusban sem, maradnak ott, ahol korábban voltak; nem veszik észre azokat a lépéseket, amelyek megtörténtek, és 2010-es lemezeket tesznek föl újra, újra és újra. Ha megnézzük, hogy a felsőoktatás terén milyen előrelépés volt, és az oktatás egész terén, akkor azt láthatjuk, hogy itt most már idén végre 2000 milliárd forint fölött van az az összeg, amit oktatásra fordítunk, ebben természetesen benne van a köznevelési rész és a felsőoktatási rész is. Ha a felsőoktatás többletforrásait nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy itt csak az elmúlt éveket vizsgálva, 2010-től egy 38 százalékos emelkedésről beszélhetünk, és most már 247 milliárd forint az, amit Magyarország felsőoktatásra költ. A legnagyobb bővülések egyike az volt, amikor az oktatói és kutatói pályát vonzóbbá akartuk tenni, és a béremelésről döntött a kormányzat. Több éven keresztül folyamatos béremelés zajlott Magyarországon. 2016-ban egy 15 százalékos béremelés volt a felsőoktatásban, ezt követte 2017-ben és 2018-ban újabb 5 és 5 százalékos béremelés, ennek következtében összességében 27 százalékos az átlagos béremelkedés, és egy egyetemi tanár illetményminimuma ezzel 554 400 forintra emelkedett.

Ugyanakkor fontos szempont az, amire egyébként célzott képviselő úr is, hogy az utánpótlást minél inkább tudja az egyetem biztosítani. Éppen ezért igyekeztünk a különböző programokat, a különböző béremeléseket úgy megvalósítani, hogy a pályájuk elején lévő fiatalok számára, akik nyilván kevesebbet keresnek, mint akik a pályájuk végén vannak, még inkább érezhető legyen ez az emelés. Egyetemi docenseknél, aki egyetemi docens 1. kategóriában van, 596 090 forintos illetményével egy 70 százalékos emelést könyvelhetett el az elmúlt években. Egy egyetemi adjunktus 1. kategóriában lévő is 50 százalékos emelést, egy egyetemi tanársegéd 1. kategóriában lévő 37 százalékos emelkedést könyvelhetett el, pontosan azért, hogy minél inkább meg tudjuk tartani azokat a fiatal, pályakezdő egyetemi oktatókat, akik az egyetem versenyképességét megalapozhatják.

Fontos volt az egyetemek gazdasági helyzetének stabilitása. Ha emlékeznek rá, 5-6 évvel ezelőtt vagy 10 évvel ezelőtt a PPP-konstrukcióktól szenvedtek az egyetemek. Azért nem tudták kigazdálkodni a megfelelő költségvetési kereteket akár bérre vagy másra, mert ezek a korábbi szociálliberális kormány alatt megkötött konstrukciók rendkívül hátrányosak voltak az egyetemek számára. Éppen ezért 2016-ban 12 PPP-konstrukciót váltottunk ki költségvetési támogatásból 29 milliárd forint értékben, 29 milliárd forintot adott a költségvetés, de még 14 milliárd forint megtakarítást eredményezett ezen túl az egyetemek számára az, hogy egy jó konstrukcióban sikerült ezekből viszont kiszállni. 2017-ben is 5,3 milliárd forint, 2018-ban pedig 2 milliárd forint áll rendelkezésre a PPP-kből való kiszállásra az egyetemeknek.

A PhD-ösztöndíjasok körében is igyekeztünk minél jobb anyagi körülményeket teremteni: 100 000 forint helyett most már az első két évben 140 000 forint az ő ösztöndíjuk, majd a kutatóévekre szintén 180 000 forint, tehát egy jóval nagyobb emelkedés van.

A felsőoktatási intézményi kiválósági programra idén már 15 milliárd forintot költünk, ami jóval magasabb, mint korábban, és ez a fajta gazdálkodási pluszsegítség, illetőleg nagyobb fegyelem meg is hozta az eredményét, hiszen mindamellett, hogy töredékére esett vissza az egyetemek adóssága, míg 2014ben az egyetemek bankszámláján 50 milliárd forint volt  50 milliárd! -, most 320 milliárd forint van az egyetemek bankszámláján. Ebből látható, hogy mennyivel stabilabb az egyetemek gazdálkodása.

Azt a lekicsinylést pedig, tisztelt képviselő úr, amit ön az árufeltöltőkkel kapcsolatban megfogalmazott, azt a leghatározottabban visszautasítom. Magyarországon természetesen árufeltöltőkre is szükség van (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és büszkék vagyunk arra, hogy az ő bérüket is a duplájára tudtuk emelni azzal, hogy a minimálbért és a garantált bérminimumot megdupláztuk Magyarországon. Ahhoz, hogy ön be tudjon vásárolni, az ő munkájukra is szükség van. (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Így van!) Ne így beszéljen róluk, mert akkor nem talál semmit a polcokon, amit önmagának meg tud vásárolni! Ezt a megjegyzését a leghatározottabban visszautasítom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Brenner Koloman képviselő úré a szó. Parancsoljon!

DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Válaszában semmilyen módon nem reagált az általam felvetett anomáliákra, semmilyen módon nem reagált arra a tényre, hogy az ön által felsorolt százalékos béremelések mögött milyen konkrét béremelések vannak; főleg az egyetemi hierarchia alacsonyabb szintjein lévő egyetemi tanársegédi és adjunktusi bérekről beszélek, és hogy az ön által említett százalékok előtt 2001 óta nem volt az egyetemeken korábban bérfejlesztés.Azt pedig, hogy az egyetemek gazdálkodása milyen a kancellári rendszer bevezetése óta, szerintem ne ebben a napirendi pontban beszéljük meg. Az egyetemi autonómia és az akadémiai szféra komoly sérelméről beszélünk.

Ráadásul az a tény, hogy az árufeltöltő kollégák mennyit keresnek, hogy én ezzel egybevettem az egyetemi oktatók bérét, szerintem nagyon-nagyon hatékonyan mutatja meg azt, hogy itt egy komoly lemaradás van az egyetemi oktatók bérezésében, én erre utaltam, és nem pedig az ő munkájukat próbáltam bármilyen formában negatívan megítélni, természetesen. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Válaszát ezek miatt sajnos nem tudom elfogadni. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt feltenném szavazásra a kérdést, tisztelt képviselő úr, önnek ez volt az első felszólalása, azért nem részesítettem közben figyelmeztetésben. Önnek nincs arra lehetősége, hogy eltérjen az interpelláció szövegétől, különösen nincs arra lehetősége, hogy attól eltérve, mondjuk, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökét méltatlan jelzőkkel lássa el, erre pedig különösen nincs lehetősége. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 118 igen szavazattal, 32 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

(15.40)

Tisztelt Országgyűlés! Juhász Hajnalka képviselő asszony, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „Milyen feltételekkel vállalhatnak munkát nyáron a diákjaink, és ezt hogyan támogatja a kormány?” címmel. Juhász Hajnalka képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon!

Felszólalások:   72-77   78-84   84-89      Ülésnap adatai