Felszólalás adatai

Felszólalások:   268-271   272-284   284-287      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A kérdések tárgyalásának végére értünk, 17 óra 41 perc van. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló T/6322. számú törvényjavaslat 623. számú módosító javaslatának határozathozatala során a leadott szavazatok száma tévesen került kihirdetésre. A leadott szavazatok száma helyesen: 53 igen, 116 nem, 0 tartózkodás. Köszönöm figyelmüket.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott, zárószavazás előtti jelentés és zárószavazás előtti módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/6457. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. A Törvényalkotási bizottság zárószavazás előtti módosító javaslata T/6457/20. számon, a zárószavazás előtti jelentése pedig T/6457/21. számon a honlapon elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót… (Jelzésre:) Sajnos, a Törvényalkotási bizottság képviselője nincs jelen a teremben, tehát most a képviselői felszólalások… (Dunai Mónika belép az ülésterembe.  Közbeszólás: Itt van, megjött.) Igen, képviselő asszony ebben a pillanatban lépett be a terembe.

Tehát a vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak, a Törvényalkotási bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő asszony.

DUNAI MÓNIKA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. július 4-én megtartott ülésén megtárgyalta a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló T/6457. számú törvényjavaslatot, és a zárószavazás előtti jelentést és a zárószavazás előtti módosító javaslatot 21 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy a köznevelés még inkább képes legyen betölteni rendeltetését, általános műveltség és versenyképes tudás birtokában lévő fiatalokat képezzen, valamint nagyobb anyagi megbecsülést kapjanak az iskolaigazgatók, és ezáltal az intézményvezetői pálya vonzóbbá váljon a fiatalok, valamint a pedagógusok számára.

A javaslat tartalmazza, hogy az intézményvezetőknek az intézmény létszámától függő pótlék kerülhessen megállapításra, továbbá ösztönzési keresetkiegészítés meghatározására is lehetőséget biztosít a tervezet. Meg kell említeni továbbá, hogy a pedagógusok esetében pluszfeladatért adható céljuttatás lehetővé tétele is szerepel a javaslatban.

A tervezet magában foglalja, hogy a magántanulói jogviszonyt az egyéni munkarend váltja fel, és ennek engedélyezése egy hatósághoz kerül, ami az egységes jogalkalmazást biztosítja. Itt lényegében fogalomváltozásról van szó, ami magában hordozza a tanuló érdekének előtérbe helyezését.

A törvényjavaslat mindemellett eleget tesz az Alkotmánybíróság által kért jogalkotási feladatnak is, miszerint megerősíti a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekre, tanulókra vonatkozó jogi és szakmai garanciákat.

A törvényjavaslat módosítja a 2015-től bevezetett, hároméves kortól kötelező óvodába járás nyomon követését, és egyértelműbbé teszi az óvoda-iskola átmenet feltételrendszerét is. Ezenkívül fontos megjegyezni, hogy 2020. szeptember 1-jétől a teljes köznevelésre kiterjed az ingyenes tankönyvellátás. Ezzel is célunk, hogy a gyermeket nevelő családok terhein még tovább enyhítsünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A zárószavazás előtti módosításra azért volt szükség, mert a tanuló teljesítményének érdemjegyekkel való értékelése általánosan kötelező előírásának alkalmazhatóságával kapcsolatos koherenciazavar elkerülése érdekében a módosuló rendelkezés teljes köznevelésre való alkalmazásának bevezetéséről az új Nemzeti alaptanterv megalkotása kapcsán, azzal egyidejűleg érdemes döntést hozni.

Kérem a tisztelt Házat, hogy az előttünk fekvő javaslatot a végszavazásnál támogatni szíveskedjen. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselői felszólalások következnek. Írásban előre senki nem jelentkezett. A képviselőcsoportok 5-5 percben, a független képviselők összesen 3 percben szólhatnak.Megadom a szót Brenner Koloman képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez a salátatörvény mind a törvényalkotás módja szerint, mind a legtöbb elem tartalma szerint semmilyen választ nem nyújt az oktatás minden szereplő által évek óta jelzett válságjeleire, arra, hogy a tanulók és a pedagógusok túlterheltek; semmilyen XXI. századi kihívásra nem reagál, nem reagál arra, hogy hogyan építjük be a digitalizáció eszközeit és eredményeit a tanulásba, nem reagál arra, hogy az idegennyelv-tudást a közoktatás nem biztosítja mindenki számára, nem biztosítja a leszakadó szociális rétegekből jövő gyermekek felzárkóztatását. Persze, a fideszes elitnek, tehát az elitbűnözőknek és tettestársaiknak a fizetős elitoktatás magániskolák révén megoldja a problémáit, viszont ezek a törvénymódosítások bezárnak olyan kapukat a középosztály azon tagjai előtt, akik szintén nincsenek megelégedve azzal a lebutított állami oktatással, amit önök a „KLIK-esedéssel” rájuk szabadítottak, hanem valami jobbat szeretnének a gyermekeiknek. Ez a teljes összevisszaságból összeálló salátatörvény, amelynek van néhány kiragadott, pozitív eleme kétségtelenül, de az összességét tekintve nem reagál ezekre a felvetett kérdésekre, ráadásul úgy került elénk  és nem véletlenül vonták ezt átmenetileg vissza természetesen ebben az egész folyamatban , hogy az érintett közösségek egyöntetűen elutasítják. Önök megint nem egyeztettek senkivel, tisztelt képviselőtársaim a Fidesztől.

Ráadásul eltörlik a pedagógusok, a szülők és a nemzetiségi önkormányzatok véleményezési jogát, mondjuk, az igazgatóválasztásnál, amely  lássuk be  egy elég gyenge jogosítvány volt eddig is, és most még ezt is eltörlik, és helytartókat csinálnak gyakorlatilag az iskolaigazgatókból.

(17.50)

És abból  lássuk be  semmilyen oktatásiminőség-fejlődés nem fog következni, hogy senki nem szólhat bele abba, hogy ki egy iskola gyakorlatilag teljes jogú vezetője. A Jobbik mint nemzeti néppárt kiáll tehát amellett, hogy a tantestületnek, a szülőknek, a diákönkormányzatoknak és a nemzetiségi önkormányzatoknak érdemi beleszólása kellene hogy legyen abba, hogy mi folyik a közoktatásban. Értem, hogy az kínos, hogy ha mondjuk, egy véleményezésben a tantestület 95 százaléka nem a fideszes pártjelöltre szavaz, és akkor ebből kínos jelenetek vannak, de azt is értem, hogy akkor ezzel ezt a, mondjuk, néhány másodpercre kínos pillanatot szeretnék a rendszerből kiiktatni.

Fel kell tehát tenni azt a kérdést, hogy növelie ez a csomag azt, hogy Magyarországon az oktatás minőségibb legyen-e, növelie az eredményességet, növelie a méltányosságot. Teljesen egyértelmű, hogy az oktatáshatékonysági index szerint a magyar pedagógusok minden tiszteletet megérdemelve, vért izzadva még valahogy működőképessé teszik a magyar közoktatást. Itt is jelezném megint, hogy viszont a pedagógustársadalom közel fele 50 év feletti, és éveken belül egy nyugdíjazási hullám alapjaiban fogja megrengetni a közoktatás rendszerét.

Viszont a méltányosság szempontjából azoknak a diákoknak az aránya, akik nagyon rossz családi hátterük ellenére jól teljesítenek, messze elmarad az OECD-átlagtól hazánkban. Javítjae ez az intézkedéscsomag azt, hogy ők jobban tudjanak teljesíteni? Természetesen nem. Tehát ezzel a köznevelésitörvény-módosítási csomaggal önök áterőszakolnak megint a parlamenten érdemi egyeztetés nélkül egy salátatörvényt, amely semmilyen olyan kérdést nem fog megoldani, amely valóban az emberek hétköznapjait érinti, a szülők, a tanulók, a pedagógusok hétköznapjait érinti.

És azt gondolom, hogy felháborodás helyett nem véletlen, hogy a pedagógusok sztrájkot próbálnak megint szervezni; persze az önök olyan hatékony ellenintézkedései mellett, amelyben minden jogi és egyéb eszközt, megfélemlítést felhasználnak azért, hogy a pedagógustársadalom ne emelje fel a szavát.

Az, hogy egy szülő kiszolgáltatva, hiszen a gyerekének jót akar mindenki, aztán persze beáll abba a sorba, amit az iskolaigazgató mond neki, és gyűjti az aláírásokat majd a választásról, azt már csak mellékesen jegyzem meg. Szégyelljék magukat, ez így elfogadhatatlan! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hiller István képviselő úrnak, az Országgyűlés alelnökének, az MSZP képviselőcsoportja részéről. Öné a szó, alelnök úr.

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Meghallgattam a Törvényalkotási bizottság véleményét összefoglaló képviselő asszonyt, aki világosan és tisztán beszélt. Ezért érdemes is lefordítani. Most azért vagyunk itt ennek a törvénymódosításnak az újbóli esetével, mert önök úgy szerették volna megfojtani az alternatív iskolákat, hogy közben nem tudták, hogy mit csinálnak. Sikerült az előzetes törvénymódosításba ugyanis beépíteni a Waldorf-iskolák gyakorlatilag teljes szellemi megsemmisítését, amelyet nem úgy csináltak, hogy azt mondták, nekünk márpedig nem kellenek Waldorf-iskolák, ezért nem lehetnek; hanem ennek a nemzetközi rendszernek az egyik meghatározó elemét, történetesen, hogy a diák, a gyermek teljesítményét nem egyszerűen egy számjeggyel  2, 4, 3, 5, 1 , hanem részletes szöveges értékeléssel bemutatva a fejlődést, a változást, tényleges információkat nyújtva a szülőnek, a nevelőnek. Na, ezt sikerült az előző módosításban  ahogy egyébként képviselő asszony is elmondta  tulajdonképpen eltörölni, ami által ugyan lehetett volna olyan iskola, aminek a névtáblájára az van kiírva, hogy Waldorf, csak éppenséggel a Waldorf-módszer vált volna emiatt teljesen alkalmazhatatlanná és fölöslegessé.

A múlt hét óta a Waldorf-módszer kidolgozásában és megvalósításában semmilyen változás nem történt. A múlt héten még nem tudták, hogy ezzel a törvénymódosítással megfojtják, most meg tudják, ezért még egyszer ide kellett jönni és erről a törvénymódosításról beszélni. Az a helyzet, hogy totális szakmai tévedés történt. Érdemes azért ezt mégiscsak beismerni. Kétharmaduk van, de a kétharmad nem volt elég ahhoz, hogy sikerüljön megtanulni, mi a Waldorf-iskola, miközben erre egy egész minisztériumot tartanak. Ez a valóság.

És ha már itt vagyunk, igenis még egyszer, és ha esetleg most is elszúrtak valamit, akkor talán megint vissza kell hozni, akkor megint el fogjuk mondani, hogy a törvénymódosításuk emellett elképesztő szakmai irányba viszi a magyar közoktatást, amelyet önök egyébként köznevelésnek neveznek és tartanak.

Először is, elrendelik minden egyes magyar iskolaérett gyerekre, hogy mikor lesz iskolaérett. Nagykanizsától (Dr. Brenner Koloman: Igen. Gratulálok!) Nyíregyházáig egy rendelettel, egy paragrafussal megmondják napra, hogy mikor lesz minden magyar gyermek iskolaérett.

Ezenkívül nem egyszerűen megmondják, hanem azt is megmondják, hogy ennek mi a módszere, ezért kénytelen vagyok az államtitkár urat idézni: nyilvánvaló, hogy ez jó dolog minden olyan esetben, amikor indokolt, viszont nem jó, ha ezzel trükköznek, már az, hogy a szülő kéri, hogy úgy látja a saját gyermekéről, hogy még nem iskolaérett  trükközés , egyébként a hivatal nem egy újonnan szervezendő hivatal, az Oktatási Hivatal lesz az, amely ez ügyben mérlegelni tud, nyilván szakértői vélemények alapján.

Magyarul: kérem, hogy ezt életszerűen gondoljuk végig! Zalalövőn él egy hatéves kisgyermek. Apukája és anyukája tisztességgel neveli. Úgy gondolják, hogy jobb lesz még egy évig, ha óvodába jár, ezért szeretnék, ha egy év múlva kellene iskolába mennie. Egyszerűen nevelni akarják a gyermeküket. Önök egy paragrafussal ezt megtiltják, de ezt úgy fogják megtenni, hogy Budapesten az Oktatási Hivatal szakértői vélemény szerint eldönti, hogy Zalalövőn ez a kisgyerek érett vagy nem érett. (Szilágyi György: Ez van benne a törvényben.) Hogy tetszik ezt gondolni, komolyan?!

Ennek az egésznek, ha valóban lebontjuk és életszerűvé tesszük a dolgot…  akkor valószínűtlen dolgok fognak előállni. Valószínűtlen dolgok, mert szerencsére különbözőek vagyunk, és a gyermekeink is különbözőek, és nagyszerű, hogy különbözők! Mindenkiben másfajta tehetség van. Ezt a sablonosítást pedig én személyesen is és őszintén remélem, egyébként talán önök közül is, akiknek a gyermekeik ugyanolyan fontosak és különbözőek, mint az én gyermekeim, belátják, ezért ezt a javaslatot én soha, soha nem fogom elfogadni és támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, a Demokratikus Koalíció képviselőjének. Parancsoljon!

ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Ott folytatnám, ahol Hiller képviselő úr abbahagyta. Jól láthatóan az történt, hogy későn ébredtek föl, nyilván azt a sokfajta szakmai ellenérvet, amit itt a vitában elmondtunk, például annak a paragrafusnak a kapcsán is, amelyet most módosítani, pontosan elhagyni javasolnak, elengedték a fülük mellett, mint ahogy elengedték a fülük mellett a szakmai szervezetek, szakszervezetek, érdekképviseletek tiltakozását is ezekben az ügyekben. Nagyon jellemző, és bocsánat, hogy ezt megemlítem, hogy a képviselő asszony egészen más indoklást mondott el itt, mint ami egyébként a zárószavazás előtti javaslat indoklásában szerepel. Ott ugyanis a speciális nevelési igényű diákok érdekeire és nem a Nemzeti alaptantervre hivatkoznak, de természetesen önmagában ez a javaslat helyes, mert kivesz egy abszurd és fölösleges szabályt a törvényből, kiveszi azt a szabályt, hogy ha egyébként a gyerek sem szeretné, az iskola sem szeretné, a szülő sem szeretné, akkor is kell osztályzatot adni a gyereknek.

Ezt az abszurd szabályt veszi ki most a törvényjavaslatból ez a zárószavazás előtti módosítás. Ez rendben van, csak nem lehetne, hogy akkor elolvassák a többi részét is az elfogadott törvényjavaslatnak? Azt, hogy mit rakott bele eredetileg a kormány, és mi volt az, amit a kormány nem mert belerakni, de önök az előző ülésünkön egy Törvényalkotási bizottság által behozott módosító indítványban beleszavaztak ebbe a törvénybe.

(18.00)

Ha például cél az, akár az, amit Hiller miniszter úr említett, hogy ne tegyük tönkre az alternatív iskolákat, akár az, hogy ne tegyük tönkre azokat a gyerekeket, akik ilyen-olyan okok miatt speciális nevelési igényűek  ahogy a zárószavazás előtti módosító indítvány szövege ezt tartalmazza , vagy akár az, hogy megvárjuk azt, hogy milyen lesz az új Nemzeti alaptanterv, amelyhez majd alkalmazkodni kell, és majd az új Nemzeti alaptantervhez csináljunk új törvényi szabályozást, ahogy a képviselő asszony mondta, mert ez is egy teljesen észszerű szempont, ez mind a három tökéletesen észszerű szempont  csak akkor magyarázzák meg nekem, hogy miért ragaszkodnak ahhoz az igazgatási és pedagógiai abszurditáshoz, amelyet a Törvényalkotási bizottság legutóbbi javaslatában tettek bele ebbe a törvénybe, és amely ugye arról szól, hogy igazodnia kell mind a félévi tananyagbeosztásban, mind a tantárgyakban az összes iskolának a Nemzeti alaptantervhez tartozó kerettantervekhez.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Most arra kényszerítik ezeket az iskolákat, hogy írják át a kerettantervüket, miközben egyébként még majd lesz valamikor előttünk új Nemzeti alaptanterv és új kerettanterv. Ez, ha minden egyébtől eltekintünk, praktikusan is egy elképesztő méretű  majdnem csúnyát mondtam; mondjuk úgy, hogy  meggondolatlanság, és akkor nagyon visszafogottan fogalmaztam. Ennek tehát semmi értelme nincsen, magyarán szólva; valakinek eszébe jutott, hogy rendnek köll lenni, és nem érdekes, hogy ez milyen károkat okoz.

De hogyha képesek voltak arra, és ezt nagyra becsülöm, hogy egy másik szabálynál önök megértsék azt, hogy milyen kárt okoz ez a szabály  nyilván segítettek azok a képviselőtársaink a Fideszben, akiknek a gyereke maga is ilyen alternatív iskolába jár, és talán elmesélte önöknek azt, hogy milyen kárt okoznak ezeknek az intézményeknek , akkor ennél a szabálynál is legyen ugyanennyi belátás önökben! Ne hozzák be szavazásra ezt a javaslatot pénteken! Mi örömmel fogjuk támogatni azt, hogy újra szavazzunk, újra halasszuk el a zárószavazást, és nézzük már meg még ezt a pontot is. Fölöslegesen okoznak gondokat és tesznek tönkre iskolákat. Tényleg, azért nem tételezek fel rossz szándékot önökről, csak azt tételezem föl, hogy azok a minisztériumi tisztségviselők vagy kormánypárti képviselők, akik ezt előkészítették és megszavazták, azok nem ismerik részleteiben az alternatív iskolák működését, nem tudják pontosan, hogy ez hogyan van. Én ezt tökéletesen megértem, nem mindenki lehet oktatáspolitikus vagy oktatáshoz értő ember, de kérem, hogy hallgassák meg az önök soraiban legalább azokat az embereket és azokat a szakértőket akár a minisztériumból, akik ehhez tényleg értenek.

Hadd tegyem azt is hozzá, hogy eddig is miniszteri engedélyhez volt kötve az ilyen eltérés, tehát önök a minisztertől, a saját miniszterüktől veszik el azt a jogot, hogy eltérést engedélyezzen ezeken a területeken. Hát, én ugyan nem nagyon bízom az önök miniszterében meg az önök államtitkáraiban, de hát legalább önök bízzanak már bennük, hogyha támogatják ezt a kormányt  ami rossz ízlésre vall egyébként. Tehát a miniszter és a miniszter mögött álló szakmai apparátus ítélte meg azt, hogy egy kerettanterv, egy alternatív kerettanterv egésze megfelele a Nemzeti alaptantervnek vagy nem. Most önök törvényben elő akarják írni (Az elnök csenget.) a saját miniszterüknek és minisztériumuknak, hogy ezt hogy kell csinálni. Ennek semmi értelme nincsen. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, Arató Gergely képviselő úr. Megkérdezem, hogy a képviselőcsoportok, illetve a független képviselők részéről kíváne még valaki hozzászólni. (Jelzésre:) Igen, ketten is szót kérnek. (Szilágyi György szólásra emelkedik.  Derültség és közbeszólások a kormánypártok soraiból Szi-lágyi Györgynek: 15 másodperc!) Elsőként megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak (Derültség.), Fidesz.

DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Van olyan, hogy egy törvényjavaslat benyújtása után is, azokban a hetekben, napokban folynak tovább azok az egyeztetések, viták, amelyek egy-egy törvénynek a tökéletesítését szolgálják. (Dr. Brenner Koloman: Csak az érintettekkel nem!) Ez a mostani példa egy jó bizonyíték erre. A törvényjavaslat benyújtása előtt az államtitkárság, a minisztérium mindig lefolytatja egyébként azokat a szükséges egyeztetéseket, amelyeket a törvény előír. Nyilván így került az asztalunkra ez a törvényjavaslat is. De, igen, ezt mindig hangsúlyoztuk eddig is, és most is örülök, hogy ez előjött, és Brenner Koloman és Hiller István is az egyeztetések és a mostani vitának és a módosító javaslatnak a miértjére, hogyanjára  természetesen pozitívan  reagálva hívta fel a figyelmet. Igen, van olyan, hogy egy törvényjavaslat benyújtása után a képviselőket és akár bizottságokat, frakciókat megkeresnek különféle szakmai szervezetek, intézmények, és mi magunk is  én magam is pedagógus vagyok, tisztában vagyok a Waldorf-módszerrel  bizony, ha megtehetjük, akkor kötelességünk, hogy a javaslatot jobbá tegyük. Ez történt most. Én azt gondolom, hogy ez egy előremutató és jó dolog, hogy a végszavazás előtt van mersze, bátorsága a kormánynak egy olyan módosítást benyújtani, amely éppen ezeknek a vitáknak a végeredményeként kristályosodik ki, és jobbá teszi az alapjavaslatot. Én érzékeltem egyébként Hiller István felszólalásában is, de Arató Gergelyében is, hogy ezt azért méltányolják. Én azt kérem mindenkitől  hiszen azért vagyunk itt az Országgyűlésben pártoktól függetlenül is , hogy a javaslatokat, addig, amíg a vita folyik és a végszavazás nem történik meg, mindig, ha tehetjük, tegyük jobbá. Ez történik most is, és kérem, hogy ezért támogassák a javaslatot, legalábbis ezt a részét. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Szilágyi György jobbikos képviselő úrnak 15 másodperce van. (Derültség a kormánypártok soraiban.)

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hiller István elmondja, hogy nem szolgálja a gyermekek érdekét az, hogyha nem az óvodapedagógus és a szülő döntheti el, hogy hatéves korában iskolaérett-e, Cseresnyés Péter államtitkár úr pedig rázza a fejét, hogy nem is ez van a törvényben. (Cseresnyés Péter: Nem ráztam!) De, államtitkár úr (Cseresnyés Péter: Ne hazudj!), ez van a törvényben, és azt nem tudom, hogy ha ön nem tudja, hogy ez benne van a törvényben, akkor hogy fog erről felelősségteljesen szavazni. (Cseresnyés Péter: Ne hazudj!  Az elnök csenget.) Szégyen, hogy így állnak hozzá! (Cseresnyés Péter: Hazudsz, az a szégyen, hogy hazudsz!  Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíváne még valaki hozzászólni. Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. A határozathozatalokra a pénteki ülésünkön kerül sor. (Dr. Rétvári Bence az elnök felé integetve: Én még hozzászólhatok?!  Közbeszólások az ellenzék soraiból.)Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes adótörvények (Arató Gergely: Mondtam, hogy megszűnt a bizalom a minisztérium iránt!) és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló (Dr. Rétvári Bence az ellenzéki képviselőknek: Csak ti szólhattok, én nem!  Közbeszólások az ellenzéki képviselők soraiból.) előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. (Zaj.  Az elnök csenget.) A kormány-előterjesztés T/6349. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton… (Balczó Zoltán közbeszól.) Balczó képviselő úr, Brüsszel és Budapest között van különbség. Köszönöm szépen… (Rig Lajos: Sok különbség nincs, az államtitkár úr nem tudta elmondani a választ!  Balczó Zoltán: Az államtitkár úr szeretett volna szólni, csak azt jeleztem! Hogy nem kapott szót, csak azt jeleztem! Bocsánat, elnök úr!) Nem jelentkezett az államtitkár úr, néztem a képernyőn. Köszönöm szépen. (Dr. Brenner Koloman: Ez némi kritika a minisztériummal szemben, de nem baj!)

Bejelentem, hogy az előbb jelzett előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor 15 perces időkeretben. Megadom a szót Ovádi Péter képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

Felszólalások:   268-271   272-284   284-287      Ülésnap adatai