Készült: 2024.09.22.21:15:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

45. ülésnap (2018.11.28.), 56. felszólalás
Felszólaló Nacsa Lőrinc (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:19


Felszólalások:  Előző  56  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! A népszámlálás olyan rendszeresen, általában tízévente ismétlődő teljes körű állapotfelvétel, amely az ország népességének egészére kiterjed, és egy előre meghatározott időpontra vonatkozik.

(12.10)

A társadalmi folyamatok változása szükségessé teszi, hogy a döntéshozók számára döntéseik előkészítéséhez és hatásainak méréséhez megbízható, időszerű és területileg részletes adatok álljanak rendelkezésre.

2021-ben a 16. népszámlálásra fog sor kerülni. A fontosságát, az előnyeit államtitkár úr, illetve fideszes képviselőtársam már elmondta, de nagyon fontos, hogy a 2021. évi népszámlálás a hagyományos adatgyűjtés mellett fokozottan kívánja felhasználni a közigazgatásban vezetett adminisztratív nyilvántartások adatait, és a különböző adatforrásokból származó adatokat integrálva, a korábbi tízévenkénti helyett folyamatos információbázist biztosítva, széles körű elemzési és ezáltal döntés-előkészítési, illetve monitorozási potenciált tud biztosítani a következő évtized folyamán. Ezt rendkívül fontos előrelépésnek vagy innovációnak tartjuk.

Nyilvánvalóan az adatvédelem megfelelő garanciájának biztosítása létfontosságú itt a 2021. évi népszámlálás végrehajtásánál, különös tekintettel az új típusú adatforrások felhasználására. Nem kívánok hivatkozni, hiszen korábban elhangzottak azok a magas számok, hogy a KSH által végzett közvélemény-kutatásban az emberek saját nevének felvállalásával kapcsolatban milyen magas volt az elfogadottság, de hangsúlyozni kell, hogy a hazai népszámlálások történetében 2001 és 2011 volt az a két darab népszámlálás, amikor a név nem szerepelhetett a kérdőíven. Az uniós tagállamok közül 2011-ben csak Magyarországon került sor a népszámlálás személyazonosításra alkalmatlan módon történő összeírására.

A személyazonosításra alkalmas adatgyűjtés a nemzetközi gyakorlatban nem zárja ki a különleges adatok gyűjtését. 2011-ben a kérdőíves adatgyűjtést alkalmazó 22 európai ország közül 21 országban a népszámlálás személyazonosításra alkalmas módon történt. A nemzetiségi hovatartozás vonatkozásában 15 országban gyűjtöttek adatot, ezek közül Ciprus, Csehország, Bulgária, Egyesült Királyság, Észtország, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Románia és Svájc népszámlálási kérdőíve nevet is tartalmazott a nemzetiségi kérdést is illetően, csak a magyarországi és a szlovákiai nem tartalmazott nevet, Szlovákiában azonban személyazonosító számot igen.

Itt szeretném külön is üdvözölni azt a folyamatot, hogy a 2011-es népszámlálási adatokban azt láthattuk, hogy a 2001-eshez képest a magukat valamilyen őshonos nemzetiséghez tartozónak vallók száma megnőtt. Ez egy külön üdvözölendő folyamat, és azt reméljük, hogy nyilvánvalóan az Országgyűlésben a nemzetiségi szószólók munkájának eredményeképpen, illetve a megnövekedett, több mint négyszeresére nőtt nemzetiségi támogatásoknak, intézményeknek köszönhetően ez a folyamat tovább fog erősödni a 2021-es népszámlálás kapcsán is. A vallásról, felekezeti hovatartozásról 14 országban gyűjtöttek adatot, európai uniós országokról beszélek, és 12 országban, Bulgária, Ciprus, Csehország, Egyesült Királyság, Észtország, Horvátország, Írország, Litvánia, Németország, Portugália, Románia és az Európai Unión kívül pedig Svájc, az érintettek nevének felvétele mellett gyűjtöttek erről adatot.

A vallásra vonatkozó kérdés az 1949. évi népszámlálásig mindig szerepelt a népszámlálások kérdőívén, és 2001 óta ismét része a népszámlálások programjának. A kommunista rezsim alatt nem szerepelt a vallási hovatartozás a népszámlálási kérdőíven, és tudjuk, hogy a Gyurcsány-kormány egyházellenessége és az egyházakat lenéző szerepvállalása tette azt is lehetővé, hogy 2009-ben a szocialista kormányzat olyan törvényt készített elő, amelyben a felekezetre irányuló kérdés egyáltalán nem szerepelt a kérdések között. Ezt 2010-ben az Orbán-kormánynak kellett korrigálni, holott Sólyom László akkori köztársasági elnök is pont emiatt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a törvényjavaslatot, ám ennek ellenére sem rakta bele az akkori szocialista-liberális parlamenti többség, így 2010-ben a második Orbán-kormány módosította ezt a törvényt úgy, hogy a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdés is szerepeljen a kérdőíven.

Jobbikos képviselőtársamra szeretnék egypár mondatban reagálni. Egyrészt arra, hogy az elvándorlás kérdésében önök nem velünk vitatkoznak, hanem statisztikai adatokkal, az Eurostat adataival vitatkoznak elvándorlási kérdésekben. Pontosan a tavalyi eredmények kijöttek, hogy a régióban az egyik legalacsonyabb az elvándorlási arány Magyarországon. Talán egy kicsi pozitív tendencia, hiszen többen tértek haza, mint ahányan elmentek, ez első évben tavaly valósult meg, reméljük, hogy az idei lesz a második év. Itt teljesen szilárd, egzakt statisztikai adatok állnak rendelkezésünkre, megmondták, hogy 325 ezerre teszik a külföldön dolgozó honfitársaink számát; ezek az Eurostat adatai. Az Eurostat nem magyar intézet, ezek nem a kormányzat adatai, nem a Fidesz-KDNP adatai, hanem az Eurostat adatai, és ebből is az valószínűsíthető, hogy ebből a 325 ezres számból 70-80 ezer ember az, aki naponta ingázik a nyugati határon például Ausztria felé.

Képviselőtársam szólt itt a mindenféle listákról meg listázásról. Ezt nem pont a Jobbiknak kellene megtennie, hiszen az önökhöz köthető szennyportál volt az, aki rendszeresen neveket tett közzé telefonszámokkal, lakcímekkel, családtagokkal. Nyilván ez a szennyportál már (Z. Kárpát Dániel: Egyrészt ne mondd meg, hogy az ellenzék miről… Te a saját csicska…) azóta nem annyira támogatja önöket, mióta a Spinoza-házban felbukkantak, és így már nem követi ezt a magatartást, de korábban rendszeresen Fidesz-KDNP-s politikusok családtagjairól tett közzé telefonszámot, lakcímet, iskolát, mindenféle adatot, úgyhogy az adatbiztonságban nem a Jobbiknak kérjük ki a tanácsait, ha ezt elfogadják tőlem. (Farkas Gergely: Szatellitszervezet! Szatellitpárt!  Ne adjatok nekik ennyi pénzt!)

A KDNP-frakció üdvözli ezt a javaslatot, üdvözli, hogy sok innovációt tartalmaz, és üdvözli, hogy az adatvédelemre is külön figyelmet fordított a kormányzat, ezért támogatjuk a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  56  Következő    Ülésnap adatai