Készült: 2024.09.26.15:43:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

45. ülésnap (2018.11.28.), 138. felszólalás
Felszólaló Nacsa Lőrinc (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:07


Felszólalások:  Előző  138  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Nem szeretnék visszaélni a Ház bizalmával, ezért a normál időkeretet nem fogom kimeríteni, de a két perc kevésnek bizonyult arra, hogy reagáljak ellenzéki képviselőtársaim mondanivalójára.Azt szeretném mondani, hogy a metodista egyház a bevett egyházak része, és benne van a 32 bevett egyházban, benne van a jelenleg hatályos törvény mellékletében is, ahonnan Iványi Gábor egy nap fölállt, kilépett és megalapította saját egyházát. Miért kéne ettől automatikusan neki bármilyen pluszjogosultságokat kapni, amikor az egyház, aminek a hitelvei, a történelmi működése, a hívei megtalálhatók a metodista egyház keretein belül? Ugyanott van, az őt megillető helyen van a metodista egyház.

Iványi Gáborról azért mondjuk el a jegyzőkönyv kedvéért, hogy ő volt az, aki Nobel-békedíjra jelölte Soros Györgyöt. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) Tehát ez azért sok mindent elmond a működéséről és a politikai hozzáállásáról.

Még egyszer elmondom: önök mindenki mást, aki például a kormánypártokkal hasonló retorikában vagy valamilyen kormányzati intézkedést támogatóan felszólal az egyházak vezetői közül, azt önök rögtön elítélik, és rögtön a tévében meg a közösségi oldalakon elmondják, hogy milyen alapon mer beleszólni az egyház a politikába, milyen alapon maradjon a cipész a kaptafánál, miért politizál az egyház. Ugyanakkor, ha Iványi Gábor, ő egyedül teszi ezt, akkor nyilvánvalóan véletlenül pont arra jár az összes balliberális média kamerája, mikrofonja és fotósa. Tehát azt gondolom, hogy ez a kettős mérce önöktől nem helyénvaló és nem szép.

Térjünk vissza oda, hogy ugyanazokat, ahogy említettem, a köznevelési szerződés alapján megkapja a Magyar Evangéliumi Testvérközösség. Nem szeretnék erről több szót szólni. Azaz egy dologra szeretnék még reagálni, ami megütötte a fülemet Bősz Anett képviselő asszony felszólalásában, hogy mi milyen alapon gondoljuk azt, hogy itt a kereszténység élvezhet valamiféle előnyt vagy a kereszténységre építjük a kereszténydemokráciát  benne is van a szóban.

Képviselő asszony, Európa a kereszténységre épült, a keresztény vallásra és a keresztény kultúrára. Alaptörvényünk elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Szent István volt az, az első királyunk, aki a keresztény Európához kötötte Magyarországot. Azért, mert ezen a kontinensen a kereszténység hozta el azt a kultúrát, gazdagságot, tudományt, amit egyébként az elmúlt évszázadig tapasztalhattunk. Azért, mert Európa keresztény gyökerei vitathatatlanok, és azért, mert az itt élő emberek többsége, aki itt magát vallásosnak mondja, 99 százaléka Magyarországon a keresztény felekezetek valamelyikéhez tartozónak mondja magát.

Ilyen alapon nem lehet más…  persze, hogy vannak más világvallások, öt nagy világvallásról beszélünk, de a világ más égtájain vannak jelen ezek a vallások. Itt, Európában és Közép-Európában a kereszténység az, amely évszázadokon keresztül megtartotta ezeket a nemzeteket, felemelte ezeket a nemzeteket, és mi azt gondoljuk, hogy ez ennek a kontinensnek a jövője is, és nem az az önfeladás, amit a vezérszónoki felszólalásomban említettem, hogy sorra előre levesszük a kereszteket, és megszüntetjük az útszéli betlehemeket és karácsonyi vásárokat és kereszteket, és azt gondoljuk, hogy ez a helyes magatartás és ez a helyes testtartás.

Szerintünk az a helyes testtartás, hogy az egyházakkal társadalmi szövetséget kell kötni, mert az egyházak munkája értékteremtő és fontos. Szerintünk az a helyes testtartás, hogy tiszteletben kell tartani és el kell ismerni azt a keresztény kultúrát, amire ez az ország és ez a kontinens épül, és ezt védeni kell. Ez is most már az Alaptörvényünk része, hogy ezt az önazonosságunkat és keresztény kultúránkat védendő belekerült az Alaptörvénybe, hogy ez mennyire fontos és mennyire az állam szerveinek is feladata ennek a védelme. Azt gondolom, hogy idehozni azt, hogy milyen alapon a kereszténység lett itt…  ez egy történelmi tény. Szent István így döntött és helyesen döntött, ezért kapta meg anno a római pápától a koronát, amely öntől 80 méterre itt látható.

Érdemes néha ebbe a történelmi kontextusba belehelyezkedni, ha már olyan szerencsések vagyunk, hogy ilyen helyen dolgozhatunk és ilyen, ma is fontos dolgokat láthatunk itt az Országgyűlésben vagy a Parlament épületében. Azt gondolom, hogy ezt nem szabad megkérdőjelezni, és akkor kerülünk veszélybe, és akkor kerül az identitásunk meg az egész európai életmódunk, kultúránk veszélybe, ha ezekről elkezdünk tagadó módban beszélni, és ha ezeket az értékeket elkezdjük megkérdőjelezni. Robert Schuman nem véletlenül mondta azt, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Az elmúlt 60-70 évben is Európában minden politikai innováció kereszténydemokrata politikusokhoz fűződött. Az Európai Unió mint gazdasági közösség mint a béke fenntartására létrejött közösség is kereszténydemokrata politikusokhoz fűződött.

Azt látjuk, hogy értékalapon, értékmegőrzéssel, a közösséget fontosnak gondolva politizáltak ezek az emberek. Pontosan azért tudtak létrehozni olyan politikai innovációkat, mint amilyen az Európai Unió, és szerintünk ez egy igenis védendő érték, és szeretném azt, hogyha ezek nem kerülnének időről időre megkérdőjelezésre a balliberális politikusok által. És próbáljanak önök is elrugaszkodni attól az SZDSZ-es szellemi örökségtől, ami az egyházakat egyfajta ellenségnek tekintette. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  138  Következő    Ülésnap adatai