Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az asztalunkon fekvő törvényjavaslat meg kívánja teremteni a törvény összhangját az Alaptörvény ötödik módosításával, és le kívánja zárni azokat a nyitott szabályozási kérdéseket, amelyek a jelenleg hatályos szabályozás kapcsán hazai  döntően az Alkotmánybíróságra gondolok  és nemzetközi  Velencei Bizottság és strasbourgi Emberi Jogi Bíróság  fórumokon felmerültek. Ezen túlmenően úgy gondoljuk, hogy hosszú távú megoldást kínál a lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesülésének biztosításához szükséges jogszabályi feltételek megteremtésében, valamint az állam és a vallási közösségek Alaptörvény szerinti különvált, de a közcélú feladatok ellátása terén együttműködésen alapuló működéséhez. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek bejegyzése során a módosítást követően nem az egyházak elismerésére, hanem nyilvántartásba vételükre kerülne sor, a bevett egyházak kivételével bírósági eljárásban, a törvényben meghatározott tárgyilagos és észszerű feltételek alapján, transzparencia és rendes bírói jogorvoslat mellett. A hatálybalépésekor ex lege vélelmek, illetőleg rendkívüli bírósági eljárások biztosítanák azt, hogy a vallási közösségek státuszuk szempontjából ne kerüljenek az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetbe, másrészt megnyugtató módon rendezésre kerüljön azon továbbra is vallási tevékenységet végző közösségek egyházi státusza, amelyeket a 2012-ben hatályba lépett szabályozás az Alkotmánybíróság és az EJEB szerint hátrányosan érintettek.

A törvényjavaslat alapelvként kívánja rögzíteni, hogy minden magát vallási közösségként definiáló közösség  jogi személyiség nélkül is, de főként azért jogi személyiséggel  jogosult mindazon alkotmányos védelemre, amelyet az Alaptörvény a vallási közösségeknek a szabad vallásgyakorlás keretében biztosít. A törvényi szabályozás a javaslat szerint szervezeti formától, jogállástól, elnevezéstől függetlenül valamennyi elsődlegesen vallási tevékenységet végző közösségre, azaz vallási közösségre vonatkozóan biztosítja az állam semlegességét, az állam és a vallási közösségek elválasztását, a szükséges és az Alaptörvényben rögzített együttműködését és annak kereteit, ezeknek a közösségeknek az autonómiáját és szabad önrendelkezését a vallási közösségek egyenrangúságával együtt.

A törvényjavaslat az úgynevezett egyházügyi törvény korábbi szabályait részben megtartva, részben azért több helyen módosítva rögzíti a vallási és lelkiismereti szabadságot, a vallási közösségek nyilvántartásba vételének feltételeit, eljárását, a társadalmi elfogadottság mértékére vonatkozó feltételeket, a hitéleti tevékenység finanszírozásában való állami részvétel alapelveit, és a vallási közösségek törvényes működését biztosító intézményi és eljárási feltételeket.

A törvényjavaslatban foglalt új egyházi szervezetrendszer széles körű autonómiát és hitéleti tevékenységükhöz támogatást biztosít a vallási közösségeknek, elismeri azok társadalmi szerepvállalását, mindazonáltal az állam és a vallási közösségek közfeladatok terén való együttműködése vonatkozásában fenntartja az állam döntési jogát arra, hogy objektív okokból  társadalmi elfogadottság, beágyazottság, súly, közfeladat ellátásában szerzett tapasztalat és az egyházi hagyományok alapján  kivel és milyen társadalmi igényekhez igazodó területeken kíván szorosabban együttműködni a közfeladatok megvalósításában. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a megközelítési mód teljeskörűen megfelel az Európai Jogok Európai Bíróságának a magyarországi egyházi szabályozással összefüggésben hozott ítéletében foglaltakkal.

Bármely vallási közösség legalább tízfős taglétszám esetén vallási egyesületté és így jogi személlyé alakulhat. A vallási egyesületek közfeladatok ellátásában is részt vállalhatnak. A már egyházi státusszal rendelkező, nyilvántartásba vett egyházaknak a vallási egyesületeknél jóval nagyobb a társadalmi támogatottságuk.

(15.30)

A szabályozás a személyi jövedelemadó 1 százalékos felajánlások alapján igazolható társadalmi támogatottságot rögzít és kíván, és legalább 5 éves vallási egyesületként való működést ír elő. A nagy társadalmi támogatottsággal bíró, 5 év átlagában legalább 4 ezer 1 százalékos szja-felajánlással rendelkező és hosszú ideje működő vallási közösségeket a bíróság kérelemre bejegyzett egyházként veszi nyilvántartásba. Tehát ez egy új kategória. Az elvárt működés időtartama legalább 20, illetve 15 éves magyarországi vagy legalább 100 éves szervezett nemzetközi működést jelent.

A törvényjavaslat külön szabályokat is megállapít azon jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek számára is, amelyek hitéleti tevékenységük vagy közcélú tevékenységük érdekében az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programokból, pályázati vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntések alapján támogatást nem kívánnak igénybe venni. Ezen közösségek az szja-felajánlások igazolása helyett igazolt taglétszámuk  nyilvántartásba vett egyháznál 1000, bejegyzett egyháznál 10 ezer tag  alapján is egyházként regisztráltathatják magukat a bíróságnál. Ez az állammal együttműködést nem igénylő vallási közösségek számára is biztosítja az egyházi jogállás megszerzésének lehetőségét.

Kiemelendő, hogy a törvényjavaslat a vonatkozó alkotmánybírósági döntésre figyelemmel külön kedvezményes lehetőséget biztosít a jelenleg az Országgyűlés döntésére váró 16 vallási közösség bíróság által történő egyházkénti nyilvántartásba vételére. Tehát ezt fontos minden képviselőnek tudni, hogy a jelen pillanatban országgyűlési döntésre váró 16 vallási közösség esetében a törvényjavaslat elfogadása és hatálybalépése lehetővé tenné azt, hogy ezeket a bíróság egyházként nyilvántartásba vegye.

A törvényjavaslat azt is tartalmazza, hogy az Ab-határozatnak megfelelően valamennyi vallási közösséget  ezt még egyszer hangsúlyozom a viták és félreértések elkerülése végett: valamennyi vallási közösséget  meg fogja illetni az egyházak javára felajánlható személyi jövedelemadó 1 százaléka, illetve ezen túlmenően az egyházi jogállással rendelkező vallási közösségeket megilleti az állam által biztosított egyéb hitéletbeli támogatás is.

A logikája a szabályozásnak az, hogy az állam és a vallási közösségek együttműködése terén az állam a közfeladatok ellátása érdekében, figyelemmel a társadalmi igényekre, a partnerek képességére, lehetőségeire, nyitottságára, az egyes vallási közösségekkel bizonyos részterületekre vonatkozóan egyedi megállapodásokat köthet. A bejegyzett egyházakkal pedig a történelmi múltjuk, társadalmi elfogadásuk és súlyuk, szervezettségük, társadalmi felelősségvállalásuk, tehát észszerű és objektív követelmények alapján akár átfogó, nem csak egy részterületre kiterjedő együttműködési megállapodásokat is köthet.

A bejegyzett egyházakkal, tehát az egyik kategóriával kapcsolatban a jövőben kötendő úgynevezett átfogó, nem csak egy részterületre kiterjedő stratégiai együttműködési megállapodások rögzítésére, védelmük, jelentőségük és időtállóságuk okán törvényben kerülne sor. Tehát erről önök mint parlamenti képviselők fognak tudni dönteni. Az ilyen, sarkalatos törvényben kihirdetett megállapodással rendelkező bejegyzett egyházak az Alaptörvénynek megfelelően úgynevezett bevett egyháznak minősülnek, amely kategória az állammal való együttműködés mértékére tekintettel eredményez eltérő szabályozást. Ugyanakkor a jelenlegi bevett egyházak jogállását nem érinti. Tehát a törvénymódosítás egy olyan kategóriarendszert próbál felállítani, amelyben a hitéleti függetlensége mindenkinek garantált, a gazdálkodáshoz szükséges feltételrendszerek megteremtésére vonatkozó igény támogatása is garantált, és egyébként a kategóriák közötti különbség az állam és az egyház közötti együttműködés mértékére és elmélyítettségére vonatkozik.

A törvényjavaslatban jogosan fedezik fel önök a lelkiismereti és vallásszabadságról és az egyházakról szóló 1990. évi törvény elemeit, a 2011. évi szabályozás által követett célokat, például a bizniszegyházak megakadályozását. Az elképzelések visszautalnak megítélésünk szerint a magyar történelmi alkotmányra, a nemzeti identitás részét képező korábbi, alapvetően a XIX. századtól fennálló magyar és európai egyházügyi hagyományokra, amelyek arra is figyelemmel vannak, hogy az európai államokban is strukturált szabályozás érvényesül az állam és a vallási közösségek kapcsolatát illetően.

Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat a magyar jogrendszer széles spektrumára is hatást gyakorol, sarkalatos tárgykört érint, a törvényjavaslat 2019. áprilisi hatálybalépéssel számol, egyrészt a kellő felkészülési idő alkotmányos követelményének érvényesítése érdekében, ami kétirányú mint kellő felkészülési idő: egyrészt a jogalkotó rendelkezésére kellő idő álljon a szükséges törvénycsomag előkészítésére, másrészt a vallási közösségeknek is megfelelő felkészülésük legyen.

Összességében azt gondolom, a törvényjavaslat elfogadása esetén a magyar egyházügyi szabályozás belesimul az európai, strukturált egyházi szervezeti formákat biztosító szabályozásba, és ilyen módon megfelel a nemzetközi sztenderdeknek, megfelel a nemzetközi fórumok által támasztott elvárásoknak, megfelel a magyar alkotmányos követelményeknek, és egyben kioltja a hazai szabályozással szemben megfogalmazott valamennyi kritikát. Úgyhogy ezen pontok alapján szeretném kérni, mivel kétharmados törvényről van szó, valamennyi országgyűlési képviselő támogatását.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)