Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Jegyző Urak! Itt a késő esti órákban egy látszólag jogi természetű megfelelést szolgáló jogszabálytervezet van előttünk, amelynek a gerince a védjegyekről és a földrajzi árujelzők alkalmazásáról szóló 1997. XI. törvény módosítását tartalmazza, elsősorban azért, mint ahogy az korábban elhangzott, hogy végbement az Európai Unióban egy védjegyreform, a védjegy szabályozásának egy jogi kodifikációja, amely alapján tisztázódnak a hatáskörök, és amely alapján olyan szabályozások, mint például a madridi megállapodás, értelmét vesztette. Egységesíti az európai védjegyhasználat szabályozását, ennek kapcsán jogharmonizációs kötelezettséget is előír az európai uniós szabályozás, amit a kormány jelen javaslat benyújtásával indít el, és remélhetőleg a Magyar Országgyűlés a benyújtott törvényjavaslat elfogadásával eleget fog tenni jogharmonizációs kötelezettségének.Ez az irányelv 2016. január 12-én lépett hatályba, és ahogy államtitkár úr mondta, 2019 elejére jogharmonizáltnak kell lennie a magyar védjegyjogi szabályozásnak az európai uniós védjegyreform keretében megalkotott irányelvvel. Én azt látom, hogy a szabályozás továbbtekint a szorosan vett harmonizációs elvárásokon, átfogó szabályozását adja nemcsak a védjegynek, hanem az ahhoz kapcsolódó egyéb iparjogvédelmi szabályoknak, megkönnyítve ezzel a védjegyeljárások lefolytatását, megszüntetve a joggyakorlat eddigi negatív tapasztalatait, amivel harmonikusabbá, könnyebbé teszi a védjegyeljárások lefolytatását, és egyértelműsíti a szabályozásban meglévő fogalmai rendszert. Fontosnak tartom, hogy a könnyítés kiterjed az elektronikus ügyintézés szélesebb körű felfogására és alkalmazhatóságára, amely azt mondja ki, hogy egyébként ezek a finomhangolási módosítások nemcsak az ügyfelek, hanem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala számára is kötelezővé teszi az elektronikus kapcsolattartást. Úgy gondolom, hogy a szabályozás összességében átfogó és nagyon fontos gazdasági célt szolgál.

Csak az érdekesség kedvéért jelzem, hogy a hatályos védjegytörvényünk 1997-ben lépett hatályba, de az első magyar védjegytörvény 1890-től volt hatályos, és tulajdonképpen 80 évig, 1970-ig volt hatályban az eredeti védjegytörvény. Érdekesség még emellett, hogy van egy 1875. évi XXXVII. törvényünk, a kereskedelmi törvény, amelynek még a mai napig is vannak hatályos rendelkezései, és nem véletlen az, hogy az 1890-es védjegytörvény mint az első magyar védjegyszabályozás, akkor lépett hatályba, amikor leginkább szüksége volt a magyar gazdaságnak, a magyar iparnak és a magyar termék-előállítási folyamatnak egy olyan árujelzőnek, mint a védjegynek  ami egy árujelző intézmény  a szabályozására. Anélkül nem ismernénk talán a Törley pezsgőt, a Hunyadi János vizet és a Singer varrógépet, mert ezek akkor kerültek védjegyoltalom alá, amikor ez a szabályozás megszületett.

A védjegy önmagában, sokan nem foglalkoznak vele, de azért egy nagyon fontos jogi, iparjogvédelmi, szellemitermék-védelmi, bizalmi kategória, mert bizalmat garantál, az árunak és a szolgáltatásnak egyfajta minőségét, amelyben a szolgáltatást igénybe vevő, valamint a vevő megbízhat. Ez a bizalom nagyon nehezen kivívható, ellenben nem megfelelő minőségű áru vagy szolgáltatás nyújtásával könnyen eljátszható ez a bizalom, és ezért is nagyon fontos, hogy miután a globalizáció szempontjából az áruk előtt nincsenek határok és nincsenek egyéb korlátok, nagyon fontos, hogy ez a fajta védjegyszabályozás reagálni tudjon arra a kihívásra, amit a védjegybitorlás igen magas szintje és hatalmas károkat okozó szintje jelent.

Nagyon remélem, hogy a beterjesztett javaslat, összhangban az európai uniós alkotással, alkalmas lesz ennek a nagyon fontos jogpolitikai és gazdaságpolitikai feladatnak az ellátására, és a magyar védjegyoltalom alkalmazhatósága is jobbá, európaibbá, piacképesebbé válik.

(21.00)

Hozzá kell tennem, hogy ahogy az államtitkár úr elmondta, hogy milyen szakmai egyeztetés folyt le, remélhető, hogy ez a szakmai egyeztetés a törvényjavaslat megalapozottságát tudta szolgálni, és ennek tükrében, ezek elmondása mellett javaslom a vita lefolytatását, majd a részletes vita lefolytatását és a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.