Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes iparjogvédelmi szabályok módosításáról szóló T/1659. számú törvényjavaslat elfogadásának célja a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2015/2436. irányelv átültetése a védjegytörvény módosítása útján. Az irányelv rendelkezéseinek átültetésére a tagállamoknak a hatálybalépéstől számított 3, illetve a 45. cikk tekintetében 7 év áll rendelkezésére. Ennek határideje 2019. január 14-én jár majd le.

Engedjék meg, hogy elsőként a törvényjavaslat jelentős részét kitevő jogharmonizációs célú módosításokat ismertessem. A 2007-2015 között zajló európai uniós védjegyreform eredményét az irányelv, az európai uniós védjegyről szóló rendelet, valamint annak végrehajtási jogszabályai, a végrehajtási rendelet és a felhatalmazáson alapuló rendelet tartalmazza.

A védjegyoltalmi rendszer létrehozása óta bekövetkezett társadalmi, technológiai és egyéb jelentős változások a tagállami védjegyjogi jogharmonizációt célzó irányelvi rendelkezések és az egységes uniós piaci védjegyoltalmat biztosító rendeleti előírások felülvizsgálatát szükségessé tették.

A felhatalmazáson alapuló rendelet tartalmazza az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala előtti felszólalási, törlési és a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárások és a fellebbezési eljárások részletes szabályait, valamint a Fellebbezések Tanácsának összetételére vonatkozó rendelkezéseket.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat eltörli a megjelölés grafikai átláthatóságának követelményét a védjegyként lajstromozható megjelölések tekintetében. Kiegészíti a védjegy fogalmát a megjelölés lajstrombeli ábrázolására vonatkozó új irányelvi követelmények meghatározásával, a védjegytípusok példálózó felsorolását pedig az újonnan lajstromozható védjegytípusokkal. Ezzel a változással a jelenlegihez képest többféle megjelölés válik oltalmazhatóvá, így lehetőség lesz olyan típusú védjegyek lajstromozására is, mint például a hang, videó, mozgás, illetve ezek kombinációjából álló megjelölések.

(20.40)

A törvényjavaslat az irányelvre tekintettel felülvizsgálja a lajstromozást kizáró okok rendszerét. Új okként jelenik meg a védjegyjogon kívüli jogszabály által tiltott megjelölés védjegyként való lajstromozásból való kizártsága. A földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban is új, feltétlen és viszonylagos kizáró okok kerülnek bevezetésre, amelyeket az oltalom alatt álló borokkal kapcsolatos hagyományos kifejezésekre és a hagyományos, különleges termékekre, valamint a növényfajtanevekre vonatkozó új, hivatalból vizsgálandó lajstromozást gátló okok egészítenek ki.

A védjegyoltalomból eredő jogok tartalmának pontosítását és kiegészítését a törvényjavaslat szintén az új irányelvi rendelkezésekkel összhangban hajtja végre. E körben kifejezetten védjegybitorlási tényállásként nevesíti a védjegy kereskedelmi névben vagy cégnévben megvalósított engedély nélküli használatát, ahogyan a védjegynek összehasonlító reklámban történő jogellenes használatát is. A védjegyoltalomból eredő jogok megsértését jelenti olyan tranzitáruk harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül történő behozatala, amelyeken engedély nélkül szerepel a lajtromozott védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés. Védjegybitorlásnak tekinthető bizonyos előkészítő cselekmények keretében történő engedély nélküli használat is, mint például a védjegynek csomagoláson, címkén történő elhelyezése.

A törvényjavaslat a védjegyoltalom korlátai körében is az irányelv szövegéhez igazítja a védjegytörvény rendelkezéseit, a bitorlásért való felelősséget pedig az irányelv szerinti továbbhasználati jogok biztosításával korlátozza. Módosulnak a védjegyek árujegyzékére vonatkozó szabályok is, növelve a jogbiztonságot. Az irányelv szabályaihoz igazodva átláthatóbbá válnak a védjegy használatával kapcsolatos rendelkezések, módosul az együttes és tanúsító védjegyekre vonatkozó, valamint a védjegyoltalom megújításának szabályozása is.

Tisztelt Országgyűlés! A következőkben a törvényjavaslatnak a védjegytörvény jogalkalmazás során felmerült igényekre tekintettel végrehajtott módosításait szeretném röviden ismertetni. A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése esetén a védjegy megszűnésével kapcsolatos eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, lerövidít egyes eljárási határidőket, továbbá változtat a tárgyalás tartásának feltételeire vonatkozó szabályokon is.

A módosítások harmadik része a védjegytörvénynek a nemzetközi védjegyekkel kapcsolatos szabályait érintik. Országunk más uniós országokkal együtt a madridi megállapodáshoz kapcsolódó jegyzőkönyv stockholmi szövegének részese. 2015. október 31-től azonban már kizárólag a jegyzőkönyv alkalmazandó a Madridi Unió valamennyi szerződő állama tekintetében. Ennek eredményeként a madridi megállapodás kiüresedett, a madridi rendszer pedig lényegében egyetlen szerződéses rendszerként működik. Ez a körülmény indokolja a nemzetközi védjegyekkel kapcsolatos szabályok összevonását egyetlen fejezetbe, megszüntetve a jelenlegi kettős szabályozást.

Az iparjogvédelmi hatósági ügyekben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező SZTNH az elektronikus ügyintézési törvény szerint elektronikus ügyintézést biztosító szerv. Az EU általános adatvédelmi rendeletében, az Alaptörvényben, valamint az infotörvényben foglaltakra figyelemmel a javaslat kiegészíti az iparjogvédelmi törvényeket az SZTNH-hoz benyújtott kérelmekben kötelezően megadandó adatok körének kibővített szabályozásával.

A tavalyi év folyamán került sor a szellemi tulajdoni ágazati törvények módosításaira annak érdekében, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 2018. január 1-jétől alkalmazható legyen az SZTNH előtti szellemi tulajdoni eljárásokban is. A javaslat pontosítja az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény iparjogvédelmi, szabadalmi, illetve a használatiminta-, a topográfia- és a formatervezésiminta-oltalmi, valamint a védjegy- és a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos eljárásokban alkalmazható szabályainak körét.

A szabadalmi törvény és a használatiminta-oltalmi törvény szabályait kiegészíti az atomenergiával kapcsolatos nemzeti szabadalmi és használatiminta-oltalmi bejelentéseknek az Európai Bizottsággal történő közlési kötelezettségére vonatkozó rendelkezésekkel, figyelemmel az Euroatom-szerződés, az EU általános adatvédelmi rendelete és az infotörvény alkalmazandó rendelkezéseire.

A törvényjavaslat társadalmi egyeztetés keretében széles szakmai körben véleményezésre került. Ennek során véleményt adott az AmCham Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, a Magyar Védjegy Egyesület, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, az UNION-IP Magyar Csoportja. A társadalmi egyeztetés során beérkezett észrevételek is hozzájárultak a hatékonyabb, a gyakorlatban jobban alkalmazható jogszabályok kialakításához.

Tisztelt Ház! Az előzőekben ismertetett törvényjavaslat elfogadása szükséges mind az Európai Unió jogából fakadó kötelezettségeknek való megfelelés, mind pedig a védjegyeljárások gyorsítása és összehangolása érdekében. Elfogadása elengedhetetlen az elektronikus ügyintézési törvényben meghatározott kötelezettség és az adatvédelmi előírások teljesítéséhez is.

Hozzájárul az innovációs tevékenység ösztönzéséhez, a nemzetgazdaság élénkítéséhez és a piaci szereplők helyzetének javításához. Kérem ezért, hogy megvitatását követően a törvényjavaslatot egyetértésükkel támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket.