Készült: 2024.04.26.05:45:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

86. ülésnap (2019.10.22.),  21-24. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:35


Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Latorcai János képviselő úr, az Országgyűlés alelnöke, KDNP-képviselőcsoport: „A WTO előtt álló aktuális kihívásokról” címmel. Öné a szó, alelnök úr.

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A GATT utódjaként 1995-ben megalakult Világkereskedelmi Szervezet a szabályokon alapuló nyitott és megkülönböztetésmentes nemzetközi kereskedelem letéteményese, mely a világ legtöbb országát sikeresen beillesztette szabályozott világkereskedelmi rendszerébe. A nemrég befejeződött 2019. évi, tehát az idei nyilvános fórum azonban már azt jelezte, hogy baj van a WTO működésében, talán egyesek úgy is fogalmaztak, és a valósághoz közel jártak, hogy a világ legnagyobb válságát éli meg, melynek egyik legfőbb oka a globális gazdasági súlypontok eltolódása.A fejlődő országok és különösen Kína világgazdasági részesedése az elmúlt harminc évben drasztikusan megnövekedett. Kína az új gazdaságfejlesztési tervének és az állami támogatásoknak köszönhetően vezető szerepre tett szert a világgazdaságban, kiemelten az információtechnológia, a robotika, az önvezető és elektromos autók piacán. Az Amerikai Egyesült Államok mindezt geopolitikai kihívásként éli meg, amely nemzetgazdaságát és világgazdasági pozícióját, politikai befolyását is veszélyezteti. Ennek a lassan kereskedelmi háborúvá szélesedő konfliktusnak vált egyik csataterévé a Világkereskedelmi Szervezet, mivel az USA álláspontja szerint a WTO szabályrendszere és vitarendezési mechanizmusa nem képes Kína nemzetközi piacokat torzító, államkapitalista kereskedelmi gyakorlatait megfékezni. E kihívásokra reagálva 2018 őszén kezdődött meg a WTO szervezeti reformja, melynek egyik legfontosabb célja, hogy az USA Kínával kapcsolatos kereskedelmi konfliktusának megoldását a sokoldalú kereskedelmi rendszer keretein belül biztosítsa.

A modernizációs törekvések első pillére a WTO vitarendezési mechanizmusával kapcsolatosan kialakult válság megoldása. Jelenleg az Egyesült Államok blokkolja a vitarendezés második fokát jelentő fellebbviteli testület új tagjainak kinevezését, mert meglátása szerint a testület döntései nem képesek biztosítani a szabadkereskedelmet és meggátolni a Kína által nyújtott piactorzító állami támogatások kifizetését.

A modernizációs törekvések második pillére a WTO-szabályok felülvizsgálata. A világgazdaság átalakulását nem követte mindenben a szabályozás reformja. Sajnos sok ország tagja a WTO-nak, amelyek felvételükkor még fejlődő országnak számítottak részben, és ezek közül sokan utolérték fejlődésükben a világvezető gazdasági országokat. Az Egyesült Államok harminc ilyen volt fejlődő országot zárna ki a támogatási körből. A kedvezményeket felülvizsgálva az EU is jogosnak ítéli a valós szükségletekhez igazodó speciális elbánás lehetőségét.

A modernizációs elképzelések harmadik pillére a szervezet hatékonyságának a javítása, a tagok kereskedelempolitikájának átláthatóbbá tétele, amely most folyamatban van. A reformfolyamat tétje, hogy a jövőben a WTO a világkereskedelem szabályozásában meg tudja-e őrizni kiemelt szerepét. A modernizációs törekvések kudarca esetén ugyanis a kereskedelmi világrendszer egymással szembenálló nagy kereskedelmi tömbökre esett szét, amelyek jelentős megkülönböztetést alkalmazva egymás áruival és szolgáltatásaival szemben, növelhetik az egyes blokkok közötti kereskedelmi ügyletek költségét, és a viták intézményi megoldása helyett az egyoldalú büntetőintézkedéseket részesíthetik majd előnyben.

(10.00)

Mindezek különösen negatív hatással járhatnak az olyan országokra, mint Magyarország, amelynek a gazdasága kiemelten beágyazódott a nemzetközi ellátási láncokba.

Magyarországnak ezért mint exportorientált, nyitott gazdaságnak a számára fontos a szabályokon alapuló, kiszámítható és nyitott nemzetközi kereskedelmi rendszer. Ezért támogatjuk a WTO megerősítését, szervezeti reformját, a vitarendezés válságának a megoldását és a szabályrendszer átalakítását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Vargha Tamás államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt években tapasztalható negatív kereskedelempolitikai folyamatok, amelynek a legsúlyosabb gócpontjait az Egyesült Államok, Kína, Európai Unió közötti kereskedelmi feszültségek, valamint ennek a multilaterális kereskedelmi rendszert érintő következményei jelentik, tehát a negatív kereskedelempolitikai folyamatok a kormányt is komoly aggodalommal töltik el, és még nyilvánvalóbbá tették számunkra a világkereskedelmi szervezet, a WTO fontosságát.Magyarország, elsősorban az autóipari és elektronikai globális értékláncokba való magas fokú integráltsága miatt, különösen kitett a nemzetközi kereskedelmi folyamatoknak. Exportorientált gazdaságként Magyarország számára létfontosságú a szabályokon alapuló, nyitott, kiszámítható és átlátható multilaterális kereskedelmi rendszer, amelyet a WTO és a szabályok betartásának kikényszerítését biztosító vitarendezési funkciója garantál, ezért a kormány minden rendelkezésre álló eszközével támogatja a WTO reformját.

A WTO minden eddiginél is súlyosabb válságára reagálva 2018 nyarán megindultak a szervezet reformját célzó egyeztetések, amelyekben az Európai Unió minden területen vezető szerepet játszik. Az Európai Bizottság által az uniós tagállamokkal, beleértve Magyarországgal, együttműködésben kidolgozott javaslatcsomagja négy területen javasol fellépést.

Elsőként javaslatokat tesz a WTO fellebbviteli testületével kapcsolatosan kialakult válság megoldására, amelynek célja az USA-nak a fellebbviteli testület működésével kapcsolatban felvetett aggályainak kezelése. Továbbá a jelenlegi WTO szabályrendszerének felülvizsgálatát, illetve kiegészítését javasolja. Emellett a szabályok alkalmazása alóli rugalmasságot, az úgynevezett speciális és megkülönböztetett elbánást az egyes fejlődő országok valós és igazolható szükségletei mentén biztosítaná. Végezetül a WTO-tagok kereskedelempolitikájának átláthatóságát, a notifikációs kötelezettségek betartását is növelni kívánja.

Az Európai Unió modernizációs elképzelései egyben azt a célt is szolgálják, hogy az Egyesült Államok Kínával kapcsolatos kereskedelmi aggályait a multilaterális kereskedelmi rendszeren belül oldja meg. Fontos ugyanis látni, hogy a WTO-modernizáció, illetve minden egyes kereskedelmi szabályozási probléma az Egyesült Államok-Kína-Európai Unió háromszög függvénye. Amíg nincs megoldás ebben a háromszögben, addig a WTO modernizációját illetően sem várható előrelépés.

Az elmúlt húsz évben, különösen a 2001-es kínai WTO-csatlakozást követően az Atlanti-óceán két partjáról egy súlyponteltolódás kezdődött a világgazdaságban, tekintettel arra, hogy egy új gazdasági centrum jött, illetve jön létre fokozatosan Ázsiában.

Trump elnök adminisztrációja részben belpolitikai, részben geopolitikai, nem utolsósorban pedig biztonságpolitikai megfontolásoktól vezérelve új alapokra kívánja helyezni a kereskedelempolitikai elképzeléseit, nem nélkülözve a protekcionista vagy merkantilista elemeket sem. Az USA azt a doktrínát képviseli, hogy a mai háborúkat gazdasági, geoökonómiai eszközökkel vívják. Időnként alábbhagyó, de tartós kereskedelmi feszültségre kell felkészülni, ez pedig folyamatosan hatással lesz a nemzetközi kereskedelmi szabályozás egyetlen multilaterális fórumára, a WTO-ra.

Amennyiben a tárgyalások eredményeképpen megfelelő ambíciójú, a WTO-tagok széles köre által támogatott megállapodások jönnek létre, úgy a WTO továbbra is a nemzetközi gazdasági kapcsolatok meghatározó szereplője marad. A kormány aktívan követi a WTO-modernizáció tárgyalási folyamatait, és hozzájárul mind Brüsszelben az uniós fórumokon, mind a genfi képviseleten keresztül az uniós álláspont kialakításához, valamint részt vesz az uniós javaslatok kidolgozásában, ebben is képviselve és érvényesítve a magyar érdekeket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)




Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai