Felszólalás adatai

Felszólalások:   201-210   211-220   221-228      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni az innovációért és technológiáért felelős miniszter úrnak: „Hogyan segíti a kormány a kis és közepes vállalkozásokat?” címmel. A miniszter úr államtitkár urat bízta meg a válaszadással. Kérdezem, elfogadjae Nacsa Lőrinc válaszadónak Cseresnyés Péter államtitkár urat.

NACSA LŐRINC (KDNP): Elfogadom.

ELNÖK: Elfogadja. Öné a szó, képviselő úr.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány és a Fidesz-KDNP-s parlamenti többség is stratégiai partnernek tekinti a Magyarországon tevékenykedő kis- és közepes vállalkozásokat. A kis- és közepes vállalkozások fontos szerepet töltenek be az ország jövedelemtermelésében és a foglalkoztatásban is, ezért fontosak azok az intézkedések, amelyeket korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium is megtett.Ezért volt örömteli az a bejelentés, hogy amikor tavaly, közel egy éve megalakult az Innovációs és Technológiai Minisztérium, akkor Palkovics László miniszter úr a legfőbb feladatának a magyar kis- és közepes vállalkozások termelékenységének, innovációs és versenyképességének javítását tűzte ki, hogy a kkv-szektor által előállított terméket minél nagyobb hozzáadott értéket képviseljenek. Ez tehát a minisztérium egyik fő célkitűzése  ez örömteli , de az első szó a köszöneté, hiszen hihetetlen munkát végezve a magyar kkv-szektor jelentősen tudta növelni exportképességét az elmúlt 8-9 évben, és a teljesítményük is a magyar átlag felett nőtt.

Ezért is fontosnak tartom, hogy itt a parlamentben és a kormányban is olyan döntések szülessenek, amelyek a vállalkozói környezetet segítik, barátságosabbá teszik, különösen az adózási és szabályozási kérdésekben, valamint célul tűzi ki a hatékony technológiai fejlődés, a digitalizáció és a bürokráciacsökkentés elősegítését. Technológiaváltás előtt állunk, ezért fontos, hogy a kkv-k hatékonysága, egy főre jutó termelékenysége és hozzáadott értéke növekedjen az elkövetkezendő időszakban.

Első kérdésem tehát ehhez kapcsolódna: mit tesz a kormány, milyen intézkedéseket, programokat tart fontosnak, és milyeneket támogat, hogy egyre közelebb kerüljünk a kitűzött célokhoz a kkv-k tekintetében?

A célok megvalósítása miatt is örülök, hogy széles körű társadalmi egyeztetéssel a hátunk mögött készül a kormány kis- és középvállalkozásokat segítő stratégiája, amelynek célja, hogy Magyarországon erős hazai tulajdonú vállalkozói réteg legyen. Ezért kérdezem a tisztelt államtitkár urat: mit tesz a magyar kormány a kis- és közepes vállalkozások megsegítéséért? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, Nacsa Lőrinc képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Cseresnyés Péter államtitkár úrnak.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy ön is említette, a Fidesz-KDNP-kormány és a minisztériumunk is szövetségesként tekint a kis- és középvállalkozásokra, amelyekre mindig támaszkodhatott a különböző, gazdaságot érintő ügyekben. Éppen ezért támogatásuk és a sikeres gazdasági szereplésüket lehetővé tevő feltételrendszer kialakítása 2010 óta a politikánk egyik jelentős részét jelenti. Ennek is köszönhetően ezek a vállalkozások mérhető fejlődésen mentek át. 2009-17 között egy átlagos kis- és közepes vállalkozás árbevétele reálértékben 15 százalékkal, exportból származó árbevétele 47 százalékkal nőtt. Az általa előállított hozzáadott érték reálértékben 27 százalékkal lett magasabb. A szektor foglalkoztatottjainak száma 155 ezer fővel bővült.

Az EU Bizottság számai alapján 2010-17 között a magyarországi kkv-k termelékenysége 31,6 százalékkal nőtt. Ez kétszerese a hazai nagyvállalati termelékenységjavulásnak. Ez idő alatt  csak összehasonlításképpen mondom  a visegrádi régióban 6,3 százalék, uniós átlagban 9,8 százalékkal nőtt a kisvállalati termelékenység.

Ezekhez a sikerekhez a kormány is komoly segítséget nyújtott, például azzal, hogy csökkentettük az adókat. A vállalkozások társasági adója 2010 előtt 19 százalék volt, most 9 százalék. 300 ezren alkalmazzák a katát, közel 30 ezer vállalkozás a kivát. 2010 előtt egy átlagos középvállalat adóterhelése 52-56 százalék között alakult, most ez 39 százalék.

Szeretném elmondani, hogy az új Széchenyi-terv keretében 2010-13 között 331 milliárd forint, majd 2014-től a „Széchenyi 2020” terv keretében közvetlen és közvetett módon összesen mintegy 3000 milliárd forint finanszírozási összeg jutott el a vállalkozásokhoz; és a többi adatot, amit szeretnék még mondani, a rám jutó, rám eső egy percben folytatom.

ELNÖK: Nacsa Lőrinc képviselő urat illeti a szó.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm az eddig is elmondott adatokat. Kitűnik ebből, hogy a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a kkv-szektort minél versenyképesebbé tegye, és minél jobban hozzásegítse ahhoz a technológiához, amelyre a XXI. századi versenyben szükség van. Még egy témát hoznék ehhez a mostani témánkhoz ide.

(18.10)

Ez pedig a generációváltás, amely egy kulcskérdés lesz az elkövetkező időszakban. A fiatalok segítése, mentorálása, a fiatalok vállalkozóvá válásának segítése és a vállalkozói kedv növelése rendkívül fontos lesz az elkövetkezendő időben. Ebben fontos lépés a pénzügyi tudatosság tanítása, a vállalkozói ismeretek tanítása már akár a középiskolában is, és olyan különböző mentorprogramok vagy vállalkozóvá válást segítő programok támogatása, ami ezen az úton elengedhetetlen.

Ezért nyilvánvalóan a további válaszokhoz még arról kérdezem államtitkár urat, hogy hogyan segítik a generációváltást. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A viszonválasz megilleti az államtitkár urat is.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Még mielőtt a generációváltásra utalnék, szeretném elmondani először is, hogy a vizsgált, az előbb említett időszakban, 2010 és ’18 között több ezer milliárd forint állt rendelkezésre kedvezményes hitelként például a kis- és közepes vállalkozások számára éppen azért, hogy fejleszthessék a saját vállalkozásukat a tulajdonosaik.A kis- és közepes vállalkozások előtti kihívások kezelésére és a vállalkozások további megerősítésére a következő időszakban  és itt a második kérdésére szeretnék visszajelezni  a digitális és automatizációs kihívások közepette még inkább szükség lesz. Éppen ezért 2019-ben 90,8 milliárd forint vissza nem térítendő és 76,7 milliárd forint visszatérítendő forrást, azaz 167,5 milliárd forint forrást nyitunk meg a kkv-k számára, támogatva őket a digitalizációban és a generációváltásban éppúgy, mint a technológiaváltásban és bővülésben. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

A versenyképes erős magyar vállalkozások ugyanis kulcsfontosságú szerepet fognak betölteni a következő időszakban a gazdaságfejlesztésben, a gazdaság fejlődésében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   201-210   211-220   221-228      Ülésnap adatai