Felszólalás adatai

Felszólalások:   328-332   332-339   340-349      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván-e még valaki felszólalni az adott napirendünk keretében. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván reagálni. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron az következik „Az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosításáról szóló, 2018. július 13-i (EU, Euratom) 2018/994 tanácsi határozat kihirdetéséről” szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája. A kormány-előterjesztés T/2933. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e felszólalni. Államtitkár úr jelzi, nem kíván most, a vita e szakaszában felszólalni. Tehát tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést: a kijelölt Külügyi bizottság nem állított előadót.

Megadom a szót Tessely Zoltán képviselő úrnak, a vitához kapcsolódó Európai ügyek bizottsága előadójának. Képviselő úr, öné a szó.

TESSELY ZOLTÁN, az Európai ügyek bizottságának előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai ügyek bizottsága 2018. november 6-i ülésén folytatta le a T/2933. számú törvényjavaslat részletes vitáját kapcsolódó bizottságként. A törvényjavaslattal kihirdetendő határozat jogalapjából és a tartalmából fakadóan lényegében egy nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére irányuló eljárást folytat le az Országgyűlés, amelynek megfelelően a határozat tartalmát érintő módosító javaslat nem volt benyújtható, és a törvényjavaslat többi részéhez sem érkezett ilyen indítvány. Bizottságunk a törvényjavaslat vizsgálata során tekintettel volt arra, hogy a határozat kihirdetése nem csupán az uniós jogból fakadó kötelezettségünk miatt fontos. Ez az Európai Parlament kezdeményezése nyomán született tanácsi határozat már nem tartalmazza az európai egyesült államokat megalapozó olyan jogintézményeket, mint például a nemzetek feletti pártlisták, ugyanakkor olyan fontos kérdésekről rendelkezik, amelyek az uniós választásokra vonatkozó jogszabályokat átható elvek érvényesülését elősegítik. Ilyen a harmadik országban élő uniós polgárok európai parlamenti választáson való részvételének elősegítése. Ez talán a legfontosabb újdonsága a törvényjavaslatnak, amelyet nem árt elégszer hangsúlyozni: a választójog már májusban az EU-tagállami állampolgársághoz kapcsolódhat, nem lakóhelyhez vagy tartózkodási helyhez.

A kihirdetendő határozat további tartalma is azt célozza, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán még többen vegyenek részt szerte az Unióban. Azonban egyes rendelkezések nem relevánsak számunkra, ezért a jelen előterjesztéssel párhuzamosan benyújtásra került törvénymódosítás hivatott arra, hogy megnevezze azokat a határozatban szereplő, Magyarországon is hasznosítható megoldásokat, amelyeknek jogrendszerünkbe történő beillesztése szükséges lehet.

Bizottságunk azonban csak az előttünk fekvő törvényjavaslat tartalmáról foglalhatott állást. Egyetlen kötelességem maradt tehát: tájékoztatást adni arról, hogy a részletes vitát november 6-i ülésünkön lezártuk, és a bizottsági jelentést benyújtottuk. Kérem képviselőtársaimat, ennek megfelelően támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(20.50)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bana Tibor képviselő úrnak, aki a bizottsági kisebbségi véleményt ismerteti. Természetesen az időkeretet az ön esetében is az előző időkerethez igazítjuk. Parancsoljon!

BANA TIBOR, az Európai ügyek bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Meglehetősen érdekesen zajlott ez a szakbizottsági ülés, ezért is foglalom össze azt, hogy azon a bizonyos bizottsági ülésen milyen módon nem válaszolt a főosztályvezető úr az általam elmondott kérdésekre, és mi volt annak az oka, hogy nem fogadtam el a bizottság által benyújtott jelentést. Tartózkodtam ebben az esetben, noha magát a törvényjavaslatot a Jobbik frakciója a holnapi szavazás során meg fogja szavazni, hiszen valóban csak egy tanácsi határozat átültetéséről beszélhetünk ebben az esetben. A választási törvénnyel összefüggésben, ami kapcsolódik ehhez a javaslathoz és néhány hét múlva szavazunk róla, már további kérdőjelek merülhetnek fel. Én részben ezeket próbáltam előhozni a szakbizottság ülésén. El is mondtam őket, de főosztályvezető úr azt mondta, hogy a másik bizottság, az Igazságügyi bizottság ülésén vegyek részt és ott tegyem fel ezeket a kérdéseket. Egyik szakmai jellegű felvetésemre sem tudott semmi érdemit mondani, amit meglehetős megdöbbenéssel fogadtam, hiszen visszautaltam arra, hogy az országgyűlési választások vonatkozásában is nagyon komoly visszaélésekről, adott esetben csalásokról volt szó a harmadik országbeli magyar állampolgárokkal összefüggésben. Egyébként a kormánynak a hozzáállása meg az a politikája, amit az elmúlt évek során folytatott, magyar és magyar közé is éket vert, ami semmiképpen nem érdeke sem a Magyarországon élő magyaroknak, sem a határon túli testvéreinknek, az elszakított területeken élő honfitársainknak.

Komoly visszaélésekről beszélhettünk tehát a korábbiakban, és arra próbáltam rákérdezni, milyen módon fogják azt megakadályozni, hogy ezek a bizonyos visszaélések akár az európai parlamenti választások során is bekövetkezzenek, de semmilyen érdemi választ nem kaptam erre a felvetésemre. Valamint utaltam arra is, hogy a levélszavazással összefüggésben nagyon fontos az, hogy ne tegyünk különbséget az elszakított területeken élő magyarok és a kivándorolt magyarok között, tehát számukra is meg kell adni azt a jogosultságot, hogy kifejezhessék levélben a véleményüket, akár egy európai parlamenti voksolás alkalmával ugyanúgy, mint a parlamenti választások esetében.

Valamint arra is rákérdeztem, hogy azzal kíván-e élni a kormány, hogy egy küszöböt állapít meg az EP-választásokra. Most nincs ilyen, nagyjából 4,7 százalékos a kvázi küszöb, de lenne erre lehetőség. Én csak érdeklődtem volna, hogy mi a helyzet, de esetleg államtitkár úr felé most ugyancsak jelzem ezt a kérdést, tehát jó lenne, ha erről mondanának valamit, mert az Európai ügyek bizottságának ülésén sajnos nem derült ki az, hogy ezzel kapcsolatban mi a helyzet, mint ahogy az elektronikus és internetes szavazással összefüggésben felvetett javaslataimra, véleményemre, a Jobbik álláspontjára sem érkezett semmilyen felelet.

Ezért is tartózkodtam, és ezért fogalmaztam meg ezt a kisebbségi véleményt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Varga László képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tulajdonképpen csatlakozhatnék is az előttem szólóhoz, így is fogalmazhatnék, hiszen hasonló gondolatok fogalmazódtak meg bennem, amikor az előterjesztő, illetve a Külügyi bizottság tagjának a mondatait hallgattam. Két nagy csoportra lehet az aggályokat osztani, ha már ez a téma ma az asztalon van, és lesz a következő hetekben is, és azt gondolom, hogy az európai parlamenti választás kiírásáig mindenképpen van lehetőség az Országgyűlésnek ezeket a problémákat korrigálni. Először is a korábbi választásokon tapasztalt visszaélések kapcsán: amik előttem elhangzottak, azok nagyon is jogosak. Azt gondolom, hogy a választói akarat minden ilyen irányú befolyásolása vagy torzítása, ezek a visszaélések visszautasítandók. S mindent meg kell tennünk itt az Országgyűlésben azért, hogy olyan jogszabályok kerüljenek elfogadásra, amelyek ezeket akadályozzák, vagy minél szűkebb körre korlátozzák.

Másrészt azt szeretném mondani, hogy magyar állampolgár és magyar állampolgár között nem lehet különbséget tenni, a választójog gyakorlásának mikéntjében sem lehet különbséget tenni. Nyilvánvalóan itt a következő hetekben az európai parlamenti választás tekintetében, a határon túli magyar állampolgárok kapcsán könnyítést tartalmaznak az önök javaslatai. Ezt mi értjük, és azt javasoljuk, hogy minden határon túl élő magyar állampolgár számára tegyenek könnyítő javaslatokat a következő időszakban. Gondolunk itt kifejezetten azokra a magyar állampolgárokra, akik magyarországi lakcímmel rendelkeznek, csak éppen külföldön vállalnak munkát, vagy ott tanulnak. Sokszor elhangzik ez a politikai vita, de hát nagyon sok esetben ezek az emberek a mai magyar közállapotok, a gazdasági helyzet okán mennek külföldre, több százezren.

Azt szeretném mondani, hogy ha már egy ilyen javaslat van az asztalunkon, amely tényleg arról szól, hogy minél több magyar állampolgár is vegyen részt az európai parlamenti választáson, kihasználhatjuk azt, hogy ebben egész Európa érdekelt, minél magasabb legyen a részvétel az európai parlamenti választáson, akkor szerintem helyes, ha önök úgy fognak dönteni a következő hetekben, amit én remélek, hogy a lakcímmel rendelkező, de külföldön élő magyar állampolgárok számára is kinyitják a levélben szavazás lehetőségét. Szerintem ez egy nagyon fontos kérdés. Ráadásul konkrétan ennek a választásnak a kapcsán azok az aggályok sem merülhetnek fel, ami a voksolás bonyolult jellegére utalna, hiszen nem szavaznak az állampolgárok egyéni jelöltekre ebben a tekintetben, tehát nem 106, választókerületenként eltérő szavazólap áll majd rendelkezésre, hanem egy nagyon egyszerű szavazásról van szó, egy listás szavazásról. Azt gondolom, egy jó próbája lehetne a választói jog kiteljesítésének ilyen módon egy olyan döntés, amely lehetővé tenné a határon túl dolgozó vagy élő, lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok számára is a levélben való voksolást.

Tehát röviden erre szerettem volna kihasználni itt e késői órán az előterjesztést. A következő hetekben, azt gondolom, van lehetőség az Országgyűlésnek ezt a hibát még korrigálni. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem Völner Pál államtitkár urat, hogy kíván-e reagálni. (Dr. Völner Pál: Igen.) Államtitkár úr, öné a szó.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak hogy ne maradjon válasz nélkül a feltett kérdés, bár a bizottsági ülésen helyesen hangzott el, hogy ennek a törvénynek nem tárgya a választási eljárásról szóló törvénynek a szavazat mikéntjéről való döntése. Csak megismételni tudom, mert több vitában elhangzott és többszöri felvetésre is adott válasz volt, hogy a vonatkozó alkotmánybírósági, velencei bizottsági és egyéb döntések alapján pontosan a mostani választási eljárásról szóló törvény felel meg annak a kritériumnak, hogy homogén választói csoportokat kell létrehozni. Az tehát nem működik, hogy akik Magyarországon vannak, azok a helyszínen kell hogy szavazzanak, az állandó lakóhellyel rendelkezők, akik meg éppen külföldön vannak, azokat pedig a levélben való szavazás is megilleti. Ki tudja ellenőrizni egy ilyen rendszerben, hogy ez bemondásra valóban megtörténik-e vagy nem. Ami pedig Bana Tibor képviselőtársam felvetését illeti: gyakorlatilag azok a visszaélések, amelyekről ön beszélt, semmiféle igazolást nem nyertek azon kívül, hogy az ellenzéki pártok, akik ezekből a szavazatokból nem részesedtek kellő arányban, ezeket a rémhíreket terjesztik. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   328-332   332-339   340-349      Ülésnap adatai