Felszólalás adatai

Felszólalások:   264-275   276-287   288-293      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. A döntésre a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön az egyes törvényeknek a nyugdíjasok helyzetének javítását célzó módosításáról szóló T/1158. számú törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt a Népjóléti bizottság utasította el.

Elsőként megadom a szót az előterjesztőnek, Hohn Krisztina képviselő asszonynak, ötperces időkeretben.

HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mindenkori öregséginyugdíj-minimum emeléséért próbáltam törvényjavaslatot benyújtani, amelyet sajnos a bizottság elutasított. Miért fontos az öregséginyugdíj-minimum emelése? Ugye, mint azt önök bizonyára tudják, 2008 óta nem emelkedett ez az összeg, ez azóta 28 500 forint. Még az inflációt sem követte, bár az azt megelőző években ez mindig adott volt. Tehát az inflációemelés mindig rá volt emelve, mostanában sajnos az elmúlt tíz évben ez nem történt meg.

Igazából mi a nyugdíjminimum? Eredetileg azért hozták létre, hogy ennél kevesebbet ne kaphasson senki teljes nyugdíjat, mint 28 500 forintot. Ez lehet az alja.

Tény, hogy a nyugdíj-megállapítás kapcsán már nincs akkora jelentősége ennek az összegnek, viszont az alsó határt megszabja. Nemrég egy kormánypárti rádióban  hangsúlyozom, nem ballib sajtóban  hallottam azokat a tényszámokat, hogy hányan vannak olyanok, akik 30 ezer forint körüli nyugdíjat vesznek fel, illetve annyit visz nekik a postás egy hónapban. Azért megdöbbentően magas volt ez a szám.

(19.10)

Azt gondolom, ezen öregségi nyugdíjminimum emelésének leginkább a legfontosabb dolga az lenne, hogy a mélyszegénységben lévő emberek helyzetén javítson. Az, hogy egyrészt ne legyen olyan nyugdíjas, aki 28 500 forintot vagy 30 ezer forintot kap havonta, a másik pedig az, hogy rengeteg szociális ellátásnak ez a nyugdíjminimum az alapja. Ennek bizonyos szorzatai azok, amelyek meghatároznak különböző feltételeket, különböző ellátások feltételeit, például az aktív korúak ellátása, ugye a sokat emlegetett foglalkoztatást helyettesítő támogatás és az egészségkárosodási járadék. Igen, tudom, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás alacsonyan tartásának az volt a célja, hogy az emberek elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon  ezt értjük , illetve a közfoglalkoztatásban. Rendben van. Viszont nem gondolunk azokra a szerencsétlenekre, akiket valamilyen baleset ér vagy valamilyen betegség, és emiatt, mondjuk, a korábbi években már például közmunkából éltek, illetve a foglalkoztatásuk nem volt folyamatos, vagy nincs megfelelő mennyiségű év ahhoz, hogy rendes nyugdíjat kaphassanak.

Ők 27 ezer forintot kapnak havonta, ami a mindenkori öregségi nyugdíjminimumtól függ, és annak a sajnos 90 százalék körüli összege. 27 ezer forintból nem lehet megélni, 54 ezerből sem, ami a közmunkások munkabére általában, de 27 ezer forintból egy beteg ember maximum éldegélni tud, de még azt sem nagyon. Ha nincs a helyi önkormányzatban egy olyan családsegítős, aki fel tudja mérni ennek az embernek a helyzetét, és aki tud arról, hogy az illető beteg, és megpróbálja valamilyen módon segíteni, akkor szerencsétlen se fűteni, se enni nem tud. 27 ezer forintból nem lehet élelmet venni, nem lehet egy hónapban ellátni saját magát egy embernek. Számtalan ilyen példát láttam. Hogy csak egyet említsek, volt olyan tüdőrákbeteg dolgozónk, aki kiesett a közfoglalkoztatásból a betegsége miatt, és 27 ezer forintból élte le a hátralévő három hónapját, ami még visszavolt. Próbáltunk neki élelmet adni naponta, de azért egy önkormányzat nem tudja felvállalni azt, hogy havonta 30 ezer forint segélyt adjon valakinek, nem is szabályos. Tehát ez nem lehet a megoldás.

A másik pedig az, hogy a közgyógyellátás is ettől függ. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság feltételei között szintén szerepel a nyugdíjminimum bizonyos százaléka. Az ingyenes gyermekétkeztetés, és a többi, ezek is lehetnek ennek a függvényei, a gyámok pénzbeni ellátása, a gyes, a gyet, az anyasági támogatás  ezt is a nyugdíjminimum különféle százalékos mértékeiben határozza meg a törvény. Azt kell látni, és igen, erre már kaptam olyan választ, hogy akkor majd rettenetesen sok ember lesz olyan, aki majd igénybe vehet különböző szociális ellátásokat. Ez nem igaz. Ha az önkormányzati segélyekre gondolunk, akkor az önkormányzatoknak jogukban áll a szorzókat megváltoztatni az összegnek megfelelően. De azt ugye belátja mindenki, hogy sem 22 800-ból, sem 27 ezerből, sem 28 500-ból nem lehet megélni egy hétig sem. Vannak, akiknek ez egynapi költésük vagy félnapi költésük, van olyan is, aki egy perc alatt ennyit keres vagy egy másodperc alatt ennyit keres.

Emiatt van az, hogy mi szeretnénk azt javasolni, és többször is meg fogjuk tenni, hogy gondolkodjunk azon, hogy emeljék meg ezt az összeget, mert ez tíz éve nem változott, és ha csak az inflációt ráemeljük, akkor is már sokkal jobb a helyzet, mint így. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük. Most képviselőcsoportonként kétperces hozzászólásra van lehetőség. Elsőként megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, a Jobbik részéről.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Hohn Krisztina képviselőtársunk által előterjesztett jogszabálytervezet indokolt, és a méltányos, igazságos elosztás elveivel teljes mértékben egyezik. Magyarországon rendkívül komoly probléma nemcsak az, hogy nagyon sok honfitársunk él nyugdíjasként nagyon alacsony jövedelemből, de komoly probléma a nyugdíjak szélsőségessége, azaz az, hogy nagyon sokan élnek nagyon csekély nyugdíjból, és egyre többen élnek olyan összegekből, amely nem szimplán a létfenntartást szolgálja, hanem bőségesen teremt felhalmozásra is.A nyugdíj 90 éves intézmény. Az USA-ban, ahol először bevezették, az volt a célja, hogy az öregkori éhezést megpróbálják elkerülni. Akkor a várható élettartam felett két évvel határozták meg azt az időpontot, amikortól lehetett nyújtani. Természetesen ekkor senki nem fizetett nyugdíjjárulékot, de az állam érzékelte, hogy az idősek sokszor éhen halnak és nem egyéb betegségekben halnak meg. Viszont 1936 óta nyugdíjbiztosítás és nyugdíjjárulékok vannak. Ezáltal mindazok, akik nyugdíjat kapnak, az aktív korukban megszerzik a befizetéseikkel nemcsak a jogot, hanem a mértéket is.

Évente 3100 milliárd forintot fizet a kormány nyugdíjakra. Ugyan 2000 milliárdot fizetnek be az aktív dolgozók nyugdíjjárulék formájában, de ne felejtsük el azt, hogy a nyugdíjasok nyugdíja átlagosan 130 500 forint. Ennek jelentős részét bizony már adott hónapban a költségvetésbe áfa formájában befizetik. A nyugdíjasok áfabefizetései a vásárlásaikkal évente 1100 milliárd forint, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjkassza nem deficites. A nyugdíjakat megtermelik az aktívak, és megtermelik maguk a nyugdíjasok a vásárlásaikkal.

Nagyon kérem az összes képviselőtársamat, hogy ezt a javaslatot támogassák, vagy ha nem tudják, üljön össze a hét párt, és találják ki azt, hogy azt a célt miként lehet elérni, amely ezzel a törvénnyel elérni kívánt volt. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, a DK részéről.

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez a javaslat és az, hogy tárgyaljunk róla, mindenképp indokolt. Ugyanakkor muszáj vagyok jelezni, hogy ez tulajdonképpen csak a jéghegy csúcsa, hiszen egyrészt a nyugdíjrendszernek olyan alapvető problémái vannak, ahol a legkisebb nyugdíj persze nem a legnagyobb probléma  bocsánat ezért a furcsa mondatképzésért , hiszen nem egyszerűen csak a legalacsonyabb nyugdíjasok vannak méltatlan helyzetben, hanem sok százezer nyugdíjasnak alacsony a nyugdíja. Ráadásul ezek a nyugdíjak valójában nem őrzik meg az értéküket, szemben a kormányzati fogadkozásokkal, hiszen annak a fogyasztásnak, amit a nyugdíjasok fogyasztanak, annak egészen más inflációs számai vannak, mint annak a nagy inflációs számnak, aminek alapján önök dolgoznak. Ezek az emberek egyre nehezebb helyzetben vannak, fokozatosan leszakad a nyugdíjuk, és akkor nem is beszélünk arról, hogy a bérekhez képest hogyan szakadnak le a nyugdíjak az elmúlt években. Nő az a szakadék, amely főleg a régebben nyugdíjba vonultak nyugdíja és a dolgozók bére között van.Más oldalról pedig a szociális ellátásoknál is ez csak egy tüneti, felszíni kezelés, hiszen az egész szociális ellátórendszert önök szétverték, az önkormányzatokra tolták a feladatok döntő részét, nem biztosítanak hozzá forrásokat. Próbálok kulturáltan fogalmazni, mondjuk így, hogy egy álomvilágot festenek itt elénk, ahol boldog közmunkások rohangálnak és készülnek vissza a munkaerőpiacra, miközben tudjuk, hogy a közmunka az esetek döntő részében olyan zsákutca, amely sem a tisztességes megélhetést, sem a munkaerőpiacra való visszatérést nem teszi lehetővé.

Mi tehát azt mondjuk, hogy ennél sokkal többre van szükség, egy alapvető nyugdíjreformra és alapvető szociális reformra, a szociális rendszer újjáépítésére, sok szempontból új alapokon való újjáépítésére, de ez az intézkedés egy fontos első lépés lenne, amit a képviselő asszony javasol, ezért támogatjuk azt, hogy tárgysorozatra tűzzük, és reménykedünk abban, hogy ennél többet is el lehet majd érni a törvényjavaslat vitája során. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, az LMP részéről.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ma már egyszer itt az Országgyűlésben hivatkoztam az Alaptörvényre, nevezetesen annak a mondatára, amely azt mondja, hogy valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Gondoljuk végig ezt a mondatot tovább! Ahhoz, hogy valaki emberi méltóságát érezze, annak biztos, hogy egy alapfeltétele a tisztes megélhetés. Viszont ha a nyugdíjas-társadalmat látjuk, amely egyre nő és öregszik el a társadalom, azt látjuk, hogy a nyugdíjas időskorúak jó részének ez nem jut osztályrészül.

(19.20)

Tehát az a 600 ezer ember, akinek 100 ezer forint alatt van a nyugdíja vagy a nyugdíjszerű ellátása, biztos, hogy nem tud ebből tisztességesen megélni. Nagyon sok idős van egyedül, a rezsiköltség, nem akarom sorolni, az árak emelkednek. Aki jár a piacra, tudja, hogy az élelmiszerárak milyen dinamikusan növekednek, és várható a további jelentős növekedés, mert tudjuk, hogy az aszály következtében például a burgonyatermés ebben az évben a fele lesz.

Ez a törvényjavaslat a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők helyzetén szeretne javítani. Én magam is többször benyújtottam már azt a törvényjavaslatot, hogy a minimálnyugdíjat legalább 50 ezer forintra emeljük fel, de önök ezt sosem vették komolyan, és mindig lesöpörték az asztalról. Bár megjegyzem, egy fél évvel ezelőtt talán volt arra jel, hogy mégis történhet valami, mert akkor a miniszterelnök úr egy azonnali kérdésemre azt mondta, hogy meg fogják majd vizsgálni ezt a kérdést, de a legutóbbi kérdésemre ezt már lesöpörte az asztalról. (Arató Gergely: Még odébb vannak a választások.) Igen, valóban, még egy picikét arrébb vannak az európai parlamenti választások és az önkormányzati választások.

Én azt szeretném kérni képviselőtársaimtól, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót Korózs Lajos képviselő úrnak, az MSZP részéről.

KORÓZS LAJOS (MSZP): Rabjai vagyunk egyfajta régi stokinak, hiszen olyan szavakat használunk, és olyan kifejezéseket citálunk ide, amelyek már rég nem fedik le azt, amiről szó van. Még mindig nyugdíjrendszerről beszélünk, pedig ez már rég nem rendszer, még mindig beszélünk szociális ellátórendszerről, holott már rég nincs benne semmilyen rendszer, csak ad hoc intézkedések vannak. Itt is erről van szó. Bár dicséretes, hogy a kormánypárti média legalább már beidéz néhányszor engem is. Kedves barátaim, arról van szó, hogy amit mi nyugdíjrendszernek hívunk, abban borzasztó igazságtalanságok vannak, és ezek mind az Orbán-kormány intézkedéseinek következtében kerültek előtérbe. Az, hogy ma Magyarországon 20 ezer embernek kevesebb a nyugdíja, mint 30 ezer forint, azt hiszem, hogy kimondani is szégyen.

Az, hogy ma Magyarországon 590 ezer embernek kevesebb a nyugdíja, mint 100 ezer forint, az, hogy a nyugdíjasok egyharmadának kevesebb a nyugdíja, mint az egyszemélyes nyugdíjasháztartás létminimuma, azt gondolom, hogy kimondani is szégyen.

És az is szégyen, hogy a nyugdíjasok több mint kétharmada nem kapja meg az átlagot, ami következésképpen rávilágít arra az igazságtalanságra, amit az előbb említettem, ugyanis az orbáni politika következtében alakultak ki ezek a torz igazságtalanságok. Az, hogy önök azt hazudják, hogy megőrzik a nyugdíjak vásárlóértékét, ez egy 100 ezer forint alatti nyugdíjasnak a következőt üzeni: te a múlt évben nyomorultul kevés nyugdíjból kellett hogy éljél, mert Orbán Viktor így döntött. Ez azt jelenti, hogy jövőre ugyanolyan nyomorultul kevés pénzből fogsz élni, mint tavalyelőtt, mert a pénzed csak annyival fog növekedni, konkrétan a nyugdíjad, mint amennyi a pénzromlás mértéke. Innentől kezdve ez az ember élete végéig ilyen helyzetben marad, ha ezt az inflációkövető nyugdíjemelési technikát alkalmazza Magyarország. S innentől kezdve nézhetjük azt is, hogy hogy áll a leggazdagabbak, a milliós nyugdíjjal rendelkezők jövedelme. Erről kellene itt beszélni. Mi természetesen támogatni fogjuk az indítványt, de úgy látom, hogy a kormánypárti képviselők a fülük botját sem mozdítják erre az egészre. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e hozzászólni az elhangzottakhoz. (Hohn Krisztina jelzésére:) Hohn Krisztina képviselő asszony jelzi, hogy igen. Öné a szó, képviselő asszony.

HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Nagyon fontos még azt elmondani, hogy létezik többféle segély, az önkormányzatok is adhatnak segélyt, de nem újabb és újabb segélyeket kell kitalálni, hanem annyi pénzt kell adni mindenkinek, hogy ne szoruljon rá az alamizsnára és a segélyekre. Nem nyugdíjprémiumot kell adni szerintem  bár nagyon jó, és kapják meg; holnap tele lesz az újság, hogy én azt mondtam, hogy nem kell nyugdíjprémium, tehát adjunk , hanem miért nem tudunk annyi nyugdíjat adni, hogy mindenki megfelelőképpen tudjon élni. Szörnyű az, hogy tényleg vannak olyanok, akiknek a nyugdíja nem éri el a minimálbért. Miért nem? Hát, ha a minimálbérre azt mondjuk, hogy ennyi, akkor miért nem mondjuk azt a legkevesebb nyugdíjra is, hogy ennyi? Én azt gondolom, hogy nem vagyunk elég felelősségteljesek akkor, ha nem gondolunk elesett embertársainkra, a mélyszegénységben élőkre. Igenis, kutya kötelességünk róluk gondoskodni, nem hagyhatjuk őket az út szélén. Vannak olyan emberek, akik ha lerobbannak és nincs családjuk, egyszerűen nincs annyi pénzük, hogy valamilyen krónikus osztályon kezeltessék magukat. Vagy nemigen vannak helyek a szociális otthonokban, mert 28 meg 27 ezer forintért senki sem akarja őket ellátni.

Az otthonukban vannak egymaguk minimális pénzből, talán ki tudják fizetni a villanyt, de lehet, hogy már se víz, se villany. Nagyon sok helyen a cipőiket égetik el, meg a ruháikat az emberek, mert nincs tüzelőre pénz. Még szerencse, hogy idén ilyen jó kis tél van, hogy nem kellett még annyit fűteni, mint máskor, hiszen nincsenek még mínusz fokok. De az, hogy valakinek 30 ezer forintból kelljen megélni, borzasztó.

Ez szerintem tarthatatlan, úgyhogy kérem, hogy legalább gondolkodjanak el azon a kormánypárti képviselők és a kormánytagok is, hogy valamit ki kell találni ezekre az emberekre, mert ez így tovább nem mehet. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   264-275   276-287   288-293      Ülésnap adatai