Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Balczó Zoltán képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport: „Az uniós helyreállítási alap felhasználásáról” címmel. Öné a szó.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A 2022-es költségvetéshez uniós tagságunkkal összefüggésben a helyreállítási alapból is rendelkezésre állnak források. Április közepére elkészítette a kormány Magyarország helyreállítási és alkalmazkodási tervét az elérhető teljes, a támogatási és hitelrészből álló 5800 milliárd forintos keretre. Meglepetésre azonban Orbán Viktor brüsszeli tárgyalásai során úgy döntött, hogy csak a 2500 milliárd forintos támogatási összegre pályázik, a hitelkeretet mégsem veszi igénybe, és rapid módon átalakítva a tervet azt be is nyújtotta Brüsszelnek  ezzel semmibe vette az előzetes társadalmi egyeztetést.

Mit ér az egyeztetés például az önkormányzati szövetségekkel a felzárkózó települések komponensben, ha az eredeti 220 milliárdos összegű programot 77 milliárdra csökkentették? Zárójelben: kérem az államtitkár urat, hogy ne rajtam kérje számon, ha más párt képviselője másképp ítéli meg, hogy volte társadalmi egyeztetés.

Orbán Viktor szerint azért mondanak le a hitel igénybevételéről, mert nem akarják az államadósságot tovább növelni. Ugyanakkor a kormány novemberben 2,5 milliárd eurós hitelt vett fel éppen az uniós helyreállítási összeg esetleges kiváltására  kedvezőtlenebb feltételekkel, mint amit a közös uniós hitel biztosít. És persze van egy másik különbség is: ezt nem ellenőrzi az Unió Csalás Elleni Hivatala.

A Jobbik mindenáron rá akarja venni a kormányt az államadósság növelésére? Szó sincs róla. Az uniós hitelkeret, annak egy részének a hasznos igénybevételéhez két feltételnek kellene teljesülnie: egyrészt az uniós források felhasználását hínárként behálózó korrupció felszámolására, másrészt a gazdaságpolitika megváltoztatására van szükség.

Magyarország az uniós források nem szabályszerű felhasználásában élen jár  ez nem ellenzéki vádaskodás. A számszerű adatok szerint Magyarország esetében a felzárkóztatási alapok és agrárpénzek 2015 és ’19 közötti összes kifizetésének közel a 4 százalékát találták problémásnak, és tettek javaslatot büntetésre. És tegyük hozzá: ennek döntő része valóban a 4-es metróhoz kapcsolódik, ha azt levonjuk, akkor 1 százalék köthető az Orbán-kormány kifizetéseihez, ami háromszorosa annak, ami Románia és Bulgária esetében a feltárt összeg.

A Miniszterek Tanácsa az uniós források felhasználásával kapcsolatban több súlyos megállapítást tett, amelyek közül most csak egyet emelek ki, idézem: „Nincs határozott és szisztematikus fellépés a magas szinten elkövetett korrupció üldözésére.” A kormány azzal tudná egyértelműen kifejezni elkötelezettségét az uniós források szabályszerű felhasználása iránt, hogyha csatlakozna az Európai Ügyészséghez, ahogyan azt a 2004 után az Unióhoz csatlakozott 13 ország közül Magyarország és Lengyelország kivételével az összes többi megtette. A Jobbik erre vonatkozó határozati javaslata tárgysorozatba vételre vár.

A hitelkeret, valójában minden uniós forrás eredményes felhasználásának másik feltétele a jelenlegi gazdaságpolitika megváltoztatása. Matolcsy György szerint Magyarországnak nincs egységes és világos jövőképe. Az nem a jövőt szolgáló gazdaságpolitika, amely kiemelten a nagy nemzetközi cégeket támogatja olyan kedvezményekkel, amelyekről a hazai kis- és közepes vállalkozások nem is álmodhatnak. A kormány gazdaságpolitikája: a versenyképesség biztosítása alacsony bérekkel, az EU-ban a legalacsonyabb társasági adóval és további kedvezményekkel. Egy friss és konkrét példa: a kecskeméti Mercedes gyár 2019-es adózott teljes nyereségét, 31 milliárd forintot a tulajdonos osztalékként úgy viszi haza, hogy a kedvezmények révén az effektív társasági adó 2 százalék.

Ez tehát a kormány gazdaságpolitikája: adóparadicsom és olcsó munkaerő a nemzetközi cégeknek, küzdelem a talpon maradásért a hazai kkv-knak. Erről mondtak ítéletet azok a százezrek, akik a biztos megélhetést nyújtó munkahelyek hiányában elhagyták az országot.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az ország érdekében én azt szeretném, hogy a szükséges változások most elkezdődjenek (Az elnök csenget.), és ne kelljen várni rájuk egy 2022-es kormányváltásig. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Orbán Balázs államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Van annak azért valami pikantériája, hogy pontosan ugyanazt a témát hozza fel a Jobbik, mint a Demokratikus Koalíció a napirend előtti felszólalásukban (Balczó Zoltán közbeszól.  Dr. Brenner Koloman: Még egy kis gyurcsányozást!), de hát ez már a szép új világnak a része. Persze, annak is van pikantériája, hogy a „Tagok legyünk, vagy szabadok?” kampányt (Derültség a kormánypártok soraiban.) anno lefolytató politikai formáció beszél teljesen egyértelműen Brüsszel nyelvén itt, a magyar Országgyűlésben (Egy hang a kormánypártok soraiból: Ajjaj!), de ez is része a szép új világnak, nem tudunk mást tenni, mint alkalmazkodunk hozzá.

(9.50)

Ha megengedi, először azokat az állításait cáfolnám, illetve árnyalnám, amelyek a magyar uniósforrás-lehívással kapcsolatosak voltak. Itt abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nemcsak véleményeket tudunk ütköztetni, hanem tényeket is, ugyanis van egy folyamatban lévő fejlesztési ciklus is, és azzal kapcsolatban számok is rendelkezésünkre állnak, amelyek mérhetők, összehasonlíthatók, és abból meg lehet ítélni a magyar uniósforrás-felhasználás hatékonyságát. Engedje meg, hogy pár ilyen számot mondjak önnek!

Szinte minden felhasználási mutató esetében Magyarország vezet V4-es viszonylatban  a 2014-20 közötti fejlesztéspolitikai ciklusról beszélek , valamint az EU-s 28 átlag felett teljesít a lehívások tekintetében. Az Európai Bizottságtól eddig a keretünk 62 százalékát hívtuk le, míg Szlovákia például 47 százaléknál áll. A kötelezettségvállalások 117 százalék felett járnak. A keret 98 százalékát a kormány már kifizette a projekt végrehajtóinak, a többi ország esetében ugyanez a mutató 45 és 66 százalék között van. A V4-országok tekintetében Magyarország eredményei kimagaslóak mind a megítélt támogatások, mind a leszerződött, mind a kifizetett támogatások vonatkozásában. A megigényelt támogatások mértéke is kimagasló, 168 százalék.

Vannak olyan intézetek is, amelyek mérik, hogy ezek a források hogyan hasznosulnak a magyar gazdaságban. Az egyik ilyen intézet a Moody’s, amely éppen pár hete publikált egy elemzést, amelyik azt mondja, hogy a magyarországi GDP-növekedést évente átlagosan 2,6 százalékponttal emelték meg az európai uniós források. Ez így önmagában nem mond sokat, de ha összehasonlításba tesszük ugyanezt az adatsort, akkor látszik az, hogy egyes országok intézményrendszerei, fejlesztéspolitikája hogyan működik és hogyan hasznosul a gazdaságban. A régiós országok közül ez a 2,6 százalékos eredmény a legjobb eredmény, máshol átlagosan 1,6 százalékponttal tudta az uniós forrás emelni a GDP-növekedést. Nem véletlen, hogy maga Angela Merkel kancellár asszony mondta nem is olyan régen, hogy Magyarország jól használja fel az uniós pénzeket, okos beruházásokat eszközöl és okos gazdaságpolitikát folytat, összessé-gében pedig, szemben azzal, amit a baloldalon önök állítanak, az emberek jólétének növelésére használja ezeket a pénzeket. Nem velem van tehát vitájuk, hanem például Angela Merkel kancellár asszonnyal.

A magyar RRF-terv, amiről ön is beszélt, legfontosabb célkitűzései az első dokumentumok közzététele óta nem változtak. Ez 2500 milliárd forintnyi stratégiai fejlesztési projektet foglal össze a következő hat évre. Ezeket a terveket mi leadtuk május 11-én. A magyar terv benyújtásának napjáig a 27 tagállamból 14 tagállam tervét kapta meg a Bizottság. Azt reméljük, hogy a jóváhagyást szintén az elsők között fogjuk megkapni a nyár végén. Ez azért fontos, mert mi az önök javaslataival ellentétben azon dolgozunk, hogy ezek a források minél előbb megjelenjenek a magyar gazdaságban. Szerintem tarthatatlan az az álláspont, még akkor is, ha politikailag nem értünk egyet, hogy ’22-ig ne jelenjenek meg ezek a források. Ugyanis ön és a szövetségesei is folyamatosan azt hangoztatják, hogy ne jelenjenek meg ezek a források, mert majd önök pártpolitikai alapon akarnak dönteni arról. Itt van a koronavírus-járvány, és szerintünk most kell segíteni az embereknek, most kell ezeknek a forrásoknak a magyar gazdaságban megjelenni.

A másik része az Európai Ügyészség. Több más olyan tagállam is van, amely úgy döntött, hogy nem csatlakozik: Lengyelország, Dánia, Írország, Svédország. Mi úgy értelmezzük, hogy ez a megközelítés jelen pillanatban sérti a tagállami szuverenitást, de együttműködünk, nyitottak vagyunk. Az Európai Ügyészség jelenlegi vezetője, Laura Kövesi pedig alkalmatlan a posztra, mert politikai alapon magyar képviselők ellen lejárató kampányokat és eljárásokat folytatott Erdélyben. Régen önök mindig a magyarok érdekében szólaltak fel, de úgy látom, hogy most már Brüsszel nevében beszélnek Budapesten. Szép új idők! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   13-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai