Felszólalás adatai

Felszólalások:   151-158   159-166   167-174      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Juhász Hajnalka képviselő asszony, a KDNP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a külgazdasági és külügyminiszternek: „Hogyan tovább a kárpátaljai magyarok jogainak védelmében?” címmel. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Látjuk, hogy Magyarország és Ukrajna viszonyát árnyalttá teszi a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak kérdésköre, helyzete, és az is látható, hogy az ukrán kormány különböző törvényalkotási eszközökkel igyekszik a kárpátaljai magyarok szerzett jogainak csorbítására és tendenciózus megfélemlítésére.Az ukrán oktatási törvény kapcsán a Velencei Bizottság ajánlásainak megvalósítása sem sikerül az ukrán kormánynak, hiszen érdemi párbeszéd nem indult el, valamint az ukrán oktatási törvény 2023-ra történő kitolásában sem történt előrelépés. Az elmúlt hétnek van két olyan aktuális eseménye, amit mindenképpen meg kell említenünk.

Az egyik, hogy az ukrán parlamentbe az úgynevezett nyelvtörvény benyújtása első olvasatban bekerült, és így egyértelműen látszik az ukrán jogalkotói szándék, aminek az a célja, hogy az ukrán nyelv kizárólagos uralmát biztosítsa a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élet teljes területén, ezzel gyakorlatilag teljesen visszaszorítva a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát, ezen belül a magyar nyelv nyelvhasználati jogát.

A másik ilyen aktuális esemény volt, hogy a beregszászi konzulátuson titkosszolgálati akciót hajtottak végre, és kiutasították a beregszászi konzult. Erre természetesen egy arányos válasz a magyar kormány részéről megtörtént. Látjuk azt, hogy nyomás alá próbálják helyezni Magyarországot, hogy Ukrajnával ezt a kérdéskört, a kárpátaljai magyarok jogainak védelmét kétoldalú viszony keretében rendezze, és ne gátolja és blokkolja tovább Ukrajna NATO-csatlakozási szándékait. A KMKSZ ellen is két támadás történt, a második alkalommal az ungvári székhelyet érte robbantás.

(14.40)

Látható, hogy Kijev nem a konfliktusok megoldásában, hanem elmélyítésében érdekelt. Ezért kérdezem államtitkár urat, hogy mit kíván a magyar kormány (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) tenni további lépésként a kárpátaljai magyarok jogainak megvédése érdekében.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A válaszra Magyar Levente államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Olyan problémáról beszélt, amely talán a legégetőbb, legsürgetőbb feladatot adja jelenleg a magyar diplomáciának, hiszen valóban a kárpátaljai magyarság, nyugodtan mondhatjuk, végveszélyben van, hiszen az ukrán állam egy egészen döbbenetesen nyílt sisakos támadást indított ellene kettő évvel ezelőtt, amely folyamat éppen egy éve az oktatási törvény elfogadásával kulminált. Legalábbis akkor azt gondoltuk, hogy ennél messzebb nem fognak elmenni, de csalódnunk kellett, hiszen részben felsorolta azokat az intézkedéseket, azokat az eseményeket, amelyek azóta következtek be, és amelyek arra mutatnak, hogy Kijev bizony elszánta magát, hogy a kárpátaljai magyarság ellen minden lehetséges eszközzel fellép, és ebben a játszmájában Magyarországot is bűnbakként használja. Az interpretáció az, hogy Magyarország szeparatista törekvéseket dédelget, és szeparatista törekvéseiben támogatja a kárpátaljai magyarságot.

Annak ellenére, hogy ezek a vádak megfogalmazódtak, és ennek megfelelően megindultak különböző vizsgálatok, például a magyar kormány kárpátaljai vállalkozásokat célzó fejlesztési programjával kapcsolatban, mind ez idáig egyetlen értelmezhető konkrét vád sem fogalmazódott meg, nem fogalmazódhatott meg Kijev és az ukrán hatóságok részéről, tekintve, hogy ezek mindenfajta alapot nélkülöző állítások. Ahogyan említettem, a vádak híján gyakorlatilag ki is derült, hogy ezeknek nincsen alapja.

Néhány kiegészítést tennék a képviselő asszony által felsoroltakhoz. Egyrészt a magyar külügyminiszter felkerült egy halállistára, egy olyan listára, amit az ukrán titkosszolgálatok működtetnek az interneten, és amelyre felkerült személyek korábban gyilkosság áldozatai lettek.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a nyelvtörvényt első olvasatban elfogadta az ukrán törvényhozás, és küszöbön van az állampolgársági törvény, ami talán (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) minden korábbinál nagyobb csapást jelentene a kárpátaljai magyarságnak.

A magyar kormány minden lehető eszközzel felvette a harcot ezen jelenség ellen. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Egyperces viszonválaszra Juhász Hajnalka képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon!

JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm, államtitkár úr. Mindannyian tudjuk, hogy az identitás megőrzésének alapvető feltétele, hogy az oktatási jogok biztosítva legyenek Kárpátalján, és ahogy Brenzovics elnök úr, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke mondta: „Csak Magyarországra számíthatunk.” Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyperces viszonválaszra államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon!

MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Azt gondolom, hogy nekünk nem kell megijedni attól a helyzettől, amiben vagyunk. Magyarország az elmúlt száz évben, de korábban is sokszor találta már egyedül magát olyan nemzeti törekvéseinek képviseletében, amelyeknek a nemzetközi közösség támogatását is a jog ereje által élveznie kellett volna. Ilyen esettel állunk szemben, hiszen hosszan lehetne sorolni azokat a nemzetközi egyezményeket, jogi normákat és politikai sztenderdeket, amelyeket mind jogi, mind morális értelemben Ukrajna sorozatosan megsért. Amikor kapnak egy nemzetközi felszólítást arra például a NATO által vagy például az Európai Unió által arra, hogy tartsák be a kisebbségi jogokat biztosító törvényeket, akkor ezt nemhogy megfogadnák és ezek szerint járnának el, hanem tovább mennek a kisebbségi jogokat korlátozó úton. Ahogyan említettem, újabb és újabb olyan törvényjavaslatok kerülnek elő, amelyek 1920 óta nem látott szigorítással lépnének fel a kisebbségi jogok ellen. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarország a falig el fog menni annak érdekében, hogy ezek a lépések ne történhessenek meg. Ha pedig megtörténnek, akkor azok hatályát elodázzuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   151-158   159-166   167-174      Ülésnap adatai