Felszólalás adatai

Felszólalások:   1   1-56   57-98      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 11. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében későbbi időpontban Szűcs Lajos jegyző úr és Hiszékeny Dezső úr lesznek segítségemre.Köszöntöm kedves vendégeinket, és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy Simonka György, Fidesz, országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány érkezett KSB. 4861/2014/82-I. számon a legfőbb ügyésztől közvádas ügyben. Az Országgyűlés elnöke ezt megvizsgálásra kiadta a Mentelmi bizottságnak.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Nemzeti Bank 2017. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. A Magyar Nemzeti Bank által benyújtott beszámoló B/26. számon, a Gazdasági bizottság által benyújtott határozati javaslat pedig H/2024. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm az előterjesztés tárgyalására érkezett Matolcsy György urat, a Magyar Nemzeti Bank elnökét és kedves munkatársait.

Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Matolcsy György úrnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, a beszámoló előterjesztőjének. Parancsoljon, elnök úr!

DR. MATOLCSY GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a napirendi pont előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen, elnök úr. Öröm és megtiszteltetés, hogy itt lehetek, beszámolhatok a Magyar Nemzeti Bank 2017-es működéséről. Örömmel jelenthetem, hogy a Magyar Nemzeti Bank, ahogy 2013 után minden évben, így 2017-ben is sikeresen és eredményesen működött. Sikeresen működött, mert a törvény szabta mindhárom mandátumának maradéktalanul eleget tett, és eredményesen, mert a mérlegét pozitív eredménnyel zárta.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvény három mandátumot ír elő a magyar jegybank feladataként, és ezekben sorrendet is meghatároz. Elsőként az árstabilitást kell a Magyar Nemzeti Banknak biztosítania. Az árstabilitás azt jelenti, hogy egy évben az árszínvonal emelkedése ne haladja meg a jegybank célul kitűzött 3 százalékos célját; ne haladja meg, de lehetőleg ne is legyen ennél kevesebb, tehát az árszint stabil legyen.

A második mandátumunk, ami ezt követően lép érvénybe, ez a pénzügyi stabilitás megőrzése. A Magyar Nemzeti Bank 2017-ben is, ahogy az első mandátumát, a második mandátumát is maradéktalanul teljesítette, a magyar pénzügyi rendszer stabilnak bizonyult, a magyar bankrendszer ellenálló képessége jelentősen megerősödött, és a pénzügyi rendszerben óhatatlanul feltűnő csalfa és hamis szereplőket a Magyar Nemzeti Bank rendre lefüleli. A magyar pénzügyi rendszer 2017-ben az Európai Unió egyik legstabilabb pénzügyi rendszerének bizonyult, ezt is jelzi, hogy a magyar nemzeti fizetőeszköz 2017-ben a világ tíz legstabilabb valutája közé került.

(Dr. Szűcs Lajos elfoglalja helyét a jegyzői székben.)

Harmadik mandátumunk a gazdaságpolitika támogatása, miután a magyar kormánynak  megítélésem szerint helyesen  2010 óta a foglalkoztatás bővítése és a növekedés először helyreállítása, majd a magyar gazdaságot fenntartható felzárkózási pályára emelő célja teljesült, és a Magyar Nemzeti Bank 2017-ben ezt érdemben volt képes támogatni.

Tisztelt Ház! Az árstabilitást a Magyar Nemzeti Bank igen sok eszközzel célozza meg. Van egy középtávú célkövető monetáris politikánk, ami 5-8 negyedéven belül célozza meg a fenntartható inflációs célt, tehát a 3 százalék elérését. Az, hogy egyik negyedévben kisebb vagy egyik negyedévben nagyobb az infláció Magyarországon, az még nem veszélyezteti a fenntartható 3 százalékos inflációs célt. Felmerülhet a tisztelt Ház tagjaiban, a magyar közvéleményben, hogy egyáltalán miért van szükség inflációra, ezen belül miért van szükség pozitív inflációra, hiszen lehetne negatív is, ahogy egyébként a globális világválság után, a globális pénzügyi válság után sok országban megtörtént.

Nos, az nagy baj, szeretném önöknek jelezni, hogy amennyiben tartósan csökkennek az árak egy országban, az azt jelenti, az összes korábban felvett hitel súlya nehezebbé válik, és az összes később felvett hitel súlya is egyre nehezebbé válik. Valamint, ha egyik évről a másikra csökkennek az árak, az azt jelenti, hogy nem érdemes most vásárolni, elhalasztják a fogyasztók a vásárlásaikat  ez történt Japánban és bizony néhány más országban is , ami először lefékezi, majd megszünteti a növekedést, nagyon rosszat tesz a munkahelyeknek, és végül a költségvetéseket is bajba sodorja. Tehát helyesen írja elő a Magyar Nemzeti Banknak a törvény, hogy az árstabilitást biztosítani kell. A 3 százalék körüli árszínvonal-emelkedés tartós fennmaradását a Magyar Nemzeti Bank 2019-ben, 2020-ra már pontosan előre jelzi, és 2017-ben minden lépést megtettünk ennek biztosítására. Az infláció 2017-ben már a jegybanki célsávon belül 2,4 százalékos szinten alakult. Ez is jelzi az első mandátum teljesítését. Miután önök tudják, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy 3 százalék plusz-mínusz tartaléksávot vagy rugalmas sávot alkalmaz, ez már 2,4 százalékos értékkel ezen a sávon belül maradt.

A monetáris tanács, a Magyar Nemzeti Bank legfőbb monetáris döntéshozó testülete, 2017 őszén olyan nem hagyományos, nem konvencionális eszközök bevezetéséről döntött, amelyek sikeresen eredményezték az állampapírok mind rövid, mind hosszú hozamgörbéjének a csökkenését. Ez is rendkívül fontos, hiszen a költségvetésünk a korábban felhalmozott államadósság után jelentős kamatot fizet, minél alacsonyabbak a kamatszintek az állampapírpiacon, annál kevesebbet kell kamatkiadás formájában kifizetni, és annál több marad a költségvetés többi céljára.

Hogy milyen eredményes volt a Magyar Nemzeti Bank, egyébként 2012 augusztusától, de azután 2017-ben folytatott kamatpolitikája, azt az jelzi, hogy az alapkamat 610 bázispontos csökkenését követően, valamint a bevezetett nem konvencionális, nem hagyományos monetáris politikai eszközök hatásaként a hosszú állampapírpiaci hozamok átlagosan mintegy 560 bázisponttal csökkentek, miközben a rövid hozamok 680 bázisponttal csökkentek.

(9.10)

Gondoljuk csak el, mi lenne a magyar államadósság finanszírozásával; biztonságosan éppen meg lehetne oldani, de milyen drágán lehetne megoldani, ha ezek a több száz bázispontos csökkenések nem következtek volna be.

Tisztelt Elnök Úr! Így, ennek következtében a magyar költségvetés bruttó hazai termékhez mért kamatkiadása 2017-ben 2013-hoz képest 600 milliárddal volt kevesebb; ugyanez a szám, amit majd 2019 őszén látunk pontos számként, viszont már 800 milliárd forint. Ennyit ér egy helyes monetáris politika. Mindezekkel együtt 2017 végére 2013-tól 1600 milliárd forintot takarított meg a magyar költségvetés az államadósság után fizetett kamatok során. Óriási megtakarítás. Együtt értük el, természetesen, alapvetően a 2010-ben megkezdett gazdaságpolitikai fordulat vezetett ahhoz a 2013-as indításhoz, amely lehetővé tette a monetáris politika fordulatát.

Tisztelt Ház! Így a magyar költségvetés bruttó kamatkiadása 2017-ben már 1,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2013-ban. Ez is egy nagyon izgalmas szám. Gondoljuk el, hogy ha a 3 százalék alatti költségvetésihiány-követelményt be akarjuk tartani, mit ér egy 1,7 százalékos kamatmegtakarítás.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Képviselő Urak! A Magyar Nemzeti Bank 2017 márciusában lezárta a 2013 közepén indított, igen sikeres növekedési hitelprogramot. A sikernek vannak látható és nem látható eredményei. A látható eredmények is nagyon értékesek. Gondoljuk el, hogy 2800 milliárd forint áramlott be a növekedési hitelprogramon keresztül a magyar gazdaságba, a mára 7000 milliárd forint körüli vállalati hitelállomány majdnem felét a növekedési hitelprogram adta. Az is nagyon jelentős eredmény, hogy mintegy 40 ezer mikro-, kis- és középvállalat élt a növekedési hitelprogram 2,5 százalékos fix kamatozású hitelével. Azt gondolom, hogy a gazdaságtörténet Magyarországon rendkívül kevés olyan szakaszt és programot ismer, amelyben és ami elérte volna, hogy a mikro-, kis- és középvállalati kör ilyen mértékben vegyen részt egy hitelprogramban.

Azt gondolom, az is nagy eredmény, hogy a hitelprogram révén a mikro-, kis- és középvállalati szektorban már kétszámjegyű hitelállomány-bővülés történt. Az egész szektort a növekedési hitelprogram később, már ’17 nyarán-őszén, majd 2018-ban a fenntartható hitelállomány-bővülés útjára terelte. Sikeres volt tehát a növekedési hitelprogram, mintegy 2-2,5 százalékkal járult hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez.

De meg kell mondanom önöknek, tisztelt képviselő hölgyek és képviselő urak, hogy még ennél is jelentősebb a nem látható hatás. Magyarország 2013-ban egy rendkívül veszélyes gazdasági helyzetben volt, ezt úgy hívjuk, a szakma, a közgazdászok úgy hívják, hogy hitelkiszáradás. Senki nem kapott semmire hitelt, különösen nem kaptak a mikro-, kis- és középvállalatok, sem beruházásra, sem forgóeszközre, sem munkahelybővítésre nem kaptak hitelt. Nem lehetett volna a növekedési fordulatot végrehajtani Magyarországon 2013-ban, ha még időben, a legutolsó percben a Magyar Nemzeti Bank a kormány támogatásával nem indítja el a növekedési hitelprogramot.

Sikeres volt, mégis véget ért, azért, mert közben a bankrendszer felkészült arra, hogy folytassa már a Magyar Nemzeti Bank más programjainak támogatásával a hitelállomány bővítését. Ezek egyike volt a piaci hitelprogram, amely igen sikeres volt. 2016-ban a bankrendszer, felkészülve a növekedési hitelprogram kivezetésére, befogadta a piaci típusú új hitelprogramot, és a vállalásaikat túlteljesítették, mégpedig igen jelentősen, 250 százalékos teljesítési értéket értek el a vállaláshoz képest. Ez is jelzi annak az értékét, ha a kormány és a jegybank, a jegybank és a bankrendszer, a kormány és a bankrendszer és a családok és a vállalkozások szövetséget kötnek valamire. Ez ma a növekedési és foglalkoztatási szövetség.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 2017. évet már az jellemzi, hogy a magyar gazdaság minden egyes rétegében, csoportjában fenntartható módon hitelbővülés, hitelállomány-bővülés valósult meg, már a fogyasztási hiteleknél is, már a vállalati hitelállomány minden egyes rétegében, és ebben segített a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek bevezetése 2017-ben. 2017 szeptemberében indultunk ezzel az igen sikeres programmal, amelynek kimondott célja az volt, hogy Magyarországon a megélénkült lakáspiaci keresletet és kínálatot egy hosszított, hosszú távra tervezhető, minősített hitelformával segítsük. Ez 2017 szeptemberében indult el, 2018 az érett szakasza már.

A Magyar Nemzeti Bank természetesen a monetáris politika mellett egy sor más területen is teljesítette a mandátumát. A jegybank a makroprudenciális tevékenységének a középpontjába 2017-ben a kockázatok, a pénzügyi rendszer, ezen belül a bankrendszer kockázatának a mérését állította, feltártuk új, innovatív eszközökkel a kockázati szinteket pénzügyi szereplőként és a pénzpiac egyes csoportjaiban, és azt gondolom, hogy ez nagymértékben segíti a pénzügyi stabilitás megőrzését.

Tisztelt Elnök Úr! A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti alelnöksége 2017 végén összesen 1544 intézmény prudenciális felügyeletét látta el. Ez önmagában is egy nagy szám, minden egyes esetben azonban rendkívül alapos, részletes vizsgálatot igényel, és ez a garancia arra, hogy sem rendszerszerű kockázat, sem egy-egy nagy szereplő esetében egyedi kockázat nem terheli a magyar pénzügyi rendszert.

Döntött a Magyar Nemzeti Bank 2017-ben arról, hogy a GIRO Zrt. vezeti be azt a pénzügyi rendszert, amely az azonnali fizetést lehetővé teszi. Ez egy újabb, jelentős lépés lesz a következő években a magyarországi pénzforgalom gyorsítására és a pénzügyi stabilitás megőrzésére. Egy sor publikációval, azt gondolom, több száz kiváló jegybanki szakértő publikációjával, valamint a Pénziránytű Alapítvány kiváló munkájával és a Magyar Nemzeti Bank könyvsorozatával és kiadványsorozatával élénkítettük a magyar közgazdasági életet, és azt gondolom, hogy a fejek átállítása, az új pénzügyi gondolkodás, az óvatosabb megközelítés, a konzervatívabb, értékalapú megközelítés igen-igen megerősödött a magyar családoknál, a magyar pénzügyi fogyasztóknál és az üzleti életben is.

A Magyar Nemzeti Bank sikeres működése mellett eredményesen gazdálkodott, 2013 óta nyereséges a magyar jegybank. Minden év nyeresége értékes, a 2017-es mintegy 40 milliárd forintos, 38,3 milliárd forintos pozitív eredmény ugyanilyen értékes, és hasonló módon jelentős fordulat volt az, amikor 2013-ban a korábbi jegybanki vezetés által előre jelzett 203 milliárd forintos veszteség helyett több tíz milliárdos nyereséget ért el a Magyar Nemzeti Bank.

(9.20)

Ezzel elértük, hogy 2013 júniusában Magyarországot kivette az Európai Bizottság a túlzottdeficit-eljárás alól. Egy veszteséges jegybank esetén nem lehet Magyarországot kivenni a túlzottdeficit-eljárás alól, mert a következő éveket olyan költségvetési teherrel lehet tervezni, ami önmagában lehetetlenné teszi a magyar gazdaság eredményeinek az elismerését.

Igen tisztelt Elnök Úr! Végezetül engedje meg, elnök úr és engedje meg a tisztelt Ház, hogy jelezzem, hogy a Magyar Nemzeti Bank valamennyi leányvállalata és alapítványa hasonló módon sikeresen és eredményesen gazdálkodott. Ami jellemző a Magyar Nemzeti Bankra, az jellemző az egész jegybanki családra. Maguk a jegybanki alapítványok, mindenki tudja, csupán az alapítói vagyon hozamát költhetik el, magát az alapítói vagyont 6 milliárd forinttal gyarapították, és több ezer kitűnő pályázatot hagytak jóvá. A Magyar Nemzeti Bank, a leányvállalatok és az alapítványok együtt mintegy 2,5 millió magyar információfogyasztóhoz juttatták el azokat a pénzügyi üzeneteket, amelyek az árstabilitáshoz, a pénzügyi stabilitáshoz, a növekedéshez, a foglalkoztatásbővítéshez és az egész pénzügyi gondolkodás átalakulásához voltak szükségesek.

Végezetül, mélyen tisztelt Elnök úr, engedje meg, hogy innen, a tisztelt Ház pulpitusáról mondjak köszönetet mindazoknak, akik 2017-ben segítették Magyarország jegybankját: a magyar kormánynak, a magyar bankrendszernek, a pénzügyi rendszernek, a bankrendszer képviselőinek, a családoknak, a vállalkozásoknak, az önkormányzatoknak, természetesen magának az Országgyűlésnek. S ne vegyék szerénytelenségnek, ha külön megköszönöm a Magyar Nemzeti Bank mintegy 1400 munkavállalójának, dolgozójának, családtagjának, hogy kitűnő szakmai munkával járultak hozzá Magyarország 2017-es, így a Magyar Nemzeti Bank 2017-es sikeréhez. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hadházy Sándor úrnak, a Gazdasági bizottság alelnökének, a határozati javaslat előterjesztőjének. Parancsoljon, alelnök úr!

HADHÁZY SÁNDOR, a Gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Nemzeti Bank egyik fontos feladata és kötelezettsége, hogy tevékenységéről minden évben beszámoljon az Országgyűlésnek, az Országgyűlés pedig a jogalkotáson kívül felelősséget vállal az ellenőrzési feladatok ellátásáért is. Ennek eleget téve minden esztendőben meghallgatja a Magyar Nemzeti Bank beszámolóját, és dönt annak elfogadásáról. A Gazdasági bizottság  mint a feladat- és hatáskör szerint illetékes bizottság  október 9-i ülésén meghallgatta és megtárgyalta a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Matolcsy György elnök úrnak a beszámolóját a 2017-es évre vonatkozóan. A bizottság döntött arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank beszámolója alapján az önök előtt fekvő határozati javaslatot terjeszti a tisztelt Ház elé, amelynek ismeretében az Országgyűlésnek értékelnie kell a jegybank előző évi tevékenységét.

Tisztelt Országgyűlés! A beszámoló alapján a Gazdasági bizottság megállapította, hogy a Magyar Nemzeti Bank B/26. számú, a 2017. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója megfelel a jogszabályban foglalt követelményeknek, alaposan és részletesen beszámol a Magyar Nemzeti Bank feladatairól, monetáris politikájáról és felügyeleti tevékenységéről. A beszámolóban tájékozódhatunk a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek biztonságos működéséről, illetve a pénzügyi közvetítőrendszerről is.

Az MNB monetáris tanácsa 2018. január 1-jétől bevezette az öt- és tízéves futamidejű kamatcsereeszközt, valamint egy célzott jelzáloglevél-vásárlási programot. A Magyar Nemzeti Bank 2017. évi tevékenysége támogatta az árstabilitás és a makro pénzügyi egyensúly elérését, valamint a gazdaság növekedését. A tartósan alacsony alapkamat, a BUBOR jegyzési rendszer továbbfejlesztése, valamint az irányadó eszközhöz való hozzáférés mennyiségi korlátozása és a forintlikviditást nyújtó finomhangoló FX-swap eszköz aktív használata a hozamgörbe rövid szakaszán laza monetáris kondíciókat és zéró körüli hozamokat teremtett az év során. 2017-ben mind a rövid, mind pedig a hosszú piaci hozamok jelentősen mérséklődtek, ezáltal a háztartási és a vállalati hitelkamatok tovább csökkenhettek. Fontos eredmény a 2017-es évben, hogy a monetáris kondíciók tartós lazítása miatt az állam kamatmegtakarítása elérte a 600 milliárd forintot, 2013 és 2017 között pedig összesítve 1600 milliárd forint kamatmegtakarítás keletkezett.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jegybank 2013 óta aktívan támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, először a növekedési hitelprogram beindításával, amit majd a növekedéstámogató hitelprogram követett. Ezeknek a programoknak köszönhetően 2017-ben a kis- és középvállalkozások hitelezésében folytatódott a dinamikus bővülés, éves összevetésben közel 12 százalékot tett ki a növekedés üteme. Ez azt is jelenti, hogy tartósan a jegybank által kívánatosnak vélt egyensúlyi szintre emelkedett a kkv-hitelezés bővülése.

Miután a növekedési hitelprogram sikeresen teljesítette a hozzá fűzött célokat, a monetáris tanács döntése értelmében a program szerződéskötési időszaka 2017. március 31-ével lezárul. A növekedési hitelprogram sikerét pontos számok támasztják alá. Az NHP eddigi három szakaszában együttvéve közel 40 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás jutott finanszírozáshoz, több mint 2800 milliárd forint összegben. A program nemcsak a jegybank, hanem Magyarország sikere is, hiszen bővült a foglalkoztatás, és gazdasági növekedés ment végbe. 2017-ben a becslés alapján 101 ezer lakásadásvétel történt országos szinten, amelyhez hozzájárult, hogy a 2017-es évben a minősített fogyasztóbarát lakáshitellel áttekinthető, egyszerű és gyors ügyintézés mellett felvehető, kedvező árazású, fix kamatozású lakáshitelek kerültek forgalomba az év során.

Fontos célunk a továbbiakban is, hogy minél több magyar család saját lakáshoz jusson, hiteleket fix kamatozással tudjanak felvenni, valamint a lakosság kamatkockázata tovább mérséklődjön. A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére elindult az ország pénzügyi szektorának legnagyobb digitalizációs projektje, az azonnali fizetési infrastruktúra kiépítése. Ennek hatására 2019-ben, a program tervezett elindulása után jelentősen csökkenhet a készpénzforgalom, és javulhat a pénzforgalmi szektor versenyképessége.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Nemzeti Bank a 2017-es évet is jelentős pozitív eredménnyel zárta. A költségvetés számára a jegybank működése semmilyen terhet nem jelentett, mivel nyeresége 38,3 milliárd forint volt. Ehhez a pozitív eredményhez nagyban hozzájárult a kamateredmény 26,3 milliárd forintos javulása és pozitívba fordulása is. A Magyar Nemzeti Bank eredménytartaléka a 2017. évet követően 200 milliárd forint fölé emelkedett, ami fedezetet jelent az esetlegesen felmerülő kockázatokra.

(9.30)

Tisztelt Ház! A Magyar Nemzeti Bank már 2013 márciusa óta hatékonyan alakítja hazánk, Magyarország gazdaságpolitikáját, hatékonyan működik együtt a magyar kormánnyal. Az elnök úr és az általam elmondottak, valamint a jegybank idei eredményei is alátámasztják, hogy egészséges ütemben fejlődik a magyar gazdaság, dinamikusan emelkednek a bérek, a nyugdíjak megőrzik értéküket, és ez érzékelhető a magyar állampolgárok mindennapjaiban is. A Magyar Nemzeti Bank működése is segíti abban a magyar kormányt, hogy évről évre csökkentse a szocialista kormányok által felhalmozott adósságállományt, bővítse a foglalkoztatást és támogassa a magyar családokat.

A Gazdasági bizottság és a magam nevében is azt mondhatom, hogy a jegybank 2017-ben példásan teljesítette kötelezettségeit. A Fidesz-frakció természetesen támogatja a Ház előtt lévő javaslatot és kérem elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány képviselője jelezte, hogy nem kíván álláspontot ismertetni a vita során. (Gréczy Zsolt: Köszönjük szépen.  Bangóné Borbély Ildikó: Ennyit erről!)Tisztelt Országgyűlés! Most vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 15-15 perces időkeretben. Megadom a szót Barcza Attila képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. (Dr. Matolcsy György elhagyja az üléstermet.  Bangóné Borbély Ildikó: Ennyi volt, elnök úr?)

BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadházy Sándor képviselőtársam részletesen ismertette a Gazdasági bizottság álláspontját a Magyar Nemzeti Bank 2017. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója kapcsán, ami egyben a Fidesz-KDNP-frakció álláspontja is. Vezérszónoki felszólalásomban először is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a jegybank és a magyar kormány hatékony együttműködése a magyar gazdaság és Magyarország pénzügyi stabilitása érdekében. A beszámolóban olvasható, hogy a Magyar Nemzeti Bank a 2017. évben sikeres működési évet zárt, és az előzetes célkitűzéseit kimagasló szinten tudta teljesíteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy kitérjek néhány fontos dologra a beszámolóval kapcsolatosan. Az egyik legfontosabb a pénzügyi stabilitás. Magyarország a 2008 utáni globális pénzügyi válságban a világ tíz legkockázatosabb, legsérülékenyebb gazdaságai közé került. Ennek okait ismerjük, talán most felesleges ezeket itt újra végigvenni. Mára már az ország a közepesen kockázatos, közepesen sebezhető globális gazdaságok közé tartozik. Ez óriási eredmény azért is, mert Lengyelország is ebbe a csoportba tartozik, ahol az elmúlt 25-30 év egyik legsikeresebb európai és ezen belül európai uniós gazdasága működik.

A sebezhetőség mérséklődése azt is jelenti, hogy az államháztartás, a költségvetés egy fenntartható pályára került. Ez annak is köszönhető, hogy a jegybank a 610 bázispontos alapkamat-csökkentéssel a költségvetésnek 2017-ben 600 milliárd forintos kamatmegtakarítást tett lehetővé. A Magyar Nemzeti Bank egyik legfontosabb feladata, hogy a kormányzat működését segítse, valamint támogassa a gazdaságpolitikát. Az árstabilitást tekintve a Magyar Nemzeti Bank elérte az inflációs célsávot, ez egy 2,4 százalékos éves átlagos inflációt jelent, amit ritkán ért el a jegybank, főleg a 2002 és 2010 közötti időszakban.

2017-ben a Magyar Nemzeti Bank sikeres fogyasztóvédelmi tevékenységet folytatott, ez döntő mértékben a minősített fogyasztóbarát lakáshitel kialakításához és bevezetéséhez kötődik, amellyel a magyar emberek fix kamatozású, egyszerűbb és átláthatóbb lakáshitel-konstrukciókhoz tudtak jutni.

Tisztelt Ház! Az ellenzék részéről többször támadják a Magyar Nemzeti Bankot a forintárfolyamok miatt. 2017-ben a magyar nemzeti fizetőeszköz, a forint a világ tíz legstabilabb fizetőeszköze volt. (Sic!) Ez nem biztos, hogy mindenki számára ismert, de ez egy óriási eredmény, ami pontosan tükrözi azt, hogy a kormány és a jegybank, egyébként a bankszektorral együtt, tudatosan gyengítette, mérsékelte, illetőleg vezette ki a forint- és az árfolyamkockázatokat. 5,2 milliárd euró államadósságot törlesztettünk úgy, hogy közben 2012-ben 3000 milliárd forinttal csökkent a magyar bankrendszer likviditása. Nagyon szép eredmény az, hogy 53 százalékról 2017-ben 21 százalék körüli mértékre csökkent a devizaállamadósság-rész, most pedig már 20 százalék alatt, nagyjából 18 százalék körül van ez a szám.

A Magyar Nemzeti Bank a gazdaságpolitika támogatásának keretei között jelentős tudományos és oktatási munkát segítő tevékenységet is végez. Ennek keretében kilenc vezető magyar egyetemmel hozott létre a jegybank megállapodást, kiválósági ösztöndíjat alapított, amit évente 400 kiváló közgazdászhallgatónak ad, 25 közgazdasági képzéssel foglalkozó egyetem és főiskola keretei között kerül kiadásra ez az ösztöndíj. Az idei évtől ez kibővült 100 kárpátaljai diákkal is, így tehát 500 kiválósági ösztöndíjat ad az adott egyetemek javaslata alapján a Magyar Nemzeti Bank.

A Budapesti Corvinus Egyetemen a Magyar Nemzeti Bank saját jegybanki tanszéket alapított és geoközpontot, valamint egy, a sanghaji Fudan Egyetemen a Corvinus Egyetem és a jegybank közötti együttműködési megállapodás szerint egy MBA-programot is indított.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Nemzeti Bank a tavalyi évben is eleget tett törvényi feladatainak, teljesítette az elvárásokat és a célkitűzéseket, és sikeresen, a magyar emberek érdekében végezte tevékenységét. A magam és a Fidesz-KDNP-frakció nevében tisztelettel megköszönöm a Magyar Nemzeti Bank sikeres és együttműködő munkáját, amelynek eredményeit, sikereit, valamint pozitív gazdasági hatásait Magyarország polgárai tapasztalhatják meg mindennapjaik során. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most felszólalásra következne Z. Kárpát Dániel képviselő úr, de nem tartózkodik még a teremben, így ellenzéki képviselői felszólalás következik. Megadom a szót Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszöntöttem volna elnök urat is, Matolcsy Györgyöt, de látjuk, hogy az elmúlt években Matolcsy György elmondja beszámolóját, aztán szépen kislisszan a teremből, és itt hagyja nekünk Nagy Márton alelnök urat. Hát, köszöntöm alelnök urat is.De hadd kezdjem azzal, elnök úr, hogy ultragáz, ami itt folyik, ebben az ülésteremben. Ultragáz! Elnök úr, ne haragudjon, a kormány részéről az egyik legfontosabb intézmény beszámolójára még csak arra sem méltatnak bennünket, hogy bejöjjön valaki. Azt már nem is mondom, hogy a kormánypárti képviselők hányan jönnek be. (Nacsa Lőrinc: Az MSZP-frakció hol van?) Ne az ellenzéken kérje számon, tisztelt képviselő úr! A kormánypárti képviselők hol vannak ilyenkor, amikor egy ilyen fontos beszámolóról tárgyalunk?

Remélem, hogy alelnök úr átadja Matolcsy Györgynek az üdvözletünket, és jó lenne, ha egyszer már végre eljutnánk odáig, hogy ha mi bejövünk, akkor ő is ülje végig ezt a napirendi pontot.

Én nem arról szeretnék beszélni, amiről Matolcsy György beszélt a beszámolójában, hanem arról, ami kimaradt belőle 2017-tel kapcsolatban. Matolcsy György jegybankelnök lopja a közpénzt  jelentette ki volt képviselőtársam, Bárándy Gergő volt országgyűlési képviselő. Matolcsy György ezt nem fogadta valami jól, és e miatt a kijelentés miatt beperelte Bárándy Gergelyt. Azonban a bíróság megállapította, hogy állítható Matolcsy Györgyről az, hogy lopja a közpénzt. Az ítélet ellen Matolcsy meglepő módon nem fellebbezett, így ez jogerőssé vált.

A fellebbezés hiánya a polgári eljárásjogi gondolkodás alapján azt jelenti, hogy a felek egyetértenek az ítéletben foglalt döntéssel, ez alapján Matolcsy Györgynél is valószínű, hogy egyetértett Bárándy Gergellyel, hogy ő igenis lopja a közpénzt. 2017 áprilisában derült ki, hogy a rendkívül drágán államosított MKB, amit állami segítséggel megszabadítottak az adósságaitól, majd privatizálták, Matolcsy György rokonaihoz, strómanjaihoz került. Így szerzett a bankban részesedést Szemerey Tamás, aki Matolcsy György unokatestvére és Balogh Ádám, Matolcsy György korábbi jobbkeze. Ketten összesen 30 százalékos részesedést szereztek. Az MKB másik jelentős tulajdonosa a Metis Magántőkealap volt, amely Szily Lászlóhoz, Mészáros Lőrinc üzlettársához köthető.

(9.40)

Szemerey Tamás neve és vállalatai más ügyben is megjelentek. Saját bankja, a Növekedési Hitel Bank, amely egyébként is gyakran nyújt hitelt saját és Matolcsy köreinek, több apró bank ügyfélkörét is átvette. Így került hozzá például 2015-től kezdődően folyamatosan a Buda-Cash ügyfélköre.

Ez az összefüggés azért érdekes, mert a Buda-Cash érintett volt abban a brókerbotrányban, amelyet Matolcsy elmélete szerint egy meg nem nevezett NATO-szövetséges bankpánik gerjesztésére és a magyar kormány megbuktatására akart használni.

Vélhetően a pénzügyi sikerein felbuzdulva Szemerey úgy döntött, hogy alkoholba fekteti immár jelentős vagyonának egy részét. Ennek keretében Szemerey Tamás és Szemerey Zoltán, mindketten Matolcsy György unokatestvérei, a befektetési cégeiken keresztül megszerezték a Pécsi Sörfőzde Zrt. 99 százalékos tulajdonrészét. Rendkívüli befektetési érzéküket jól mutatja, hogy nem sokkal később, még 2017-ben hoztak egy törvényt annak érdekében, hogy 200 ezer hektoliternyi sörmennyiségre lehessen érvényesíteni jövedékiadó-kedvezményt, ezzel jelentősen megemelve a határt. Magyarországon akkor csak egy ilyen sörgyár volt, amelynek ez a kedvezmény valódi előnyt jelenthetett: a Pécsi Sörfőzde. Az unokatestvérek alkoholos sikertörténete azonban itt nem ért véget, ugyanis a vizes vb hivatalos beszállítója is az immár a Matolcsy-családhoz tartozó Pécsi Sörfőzde lett.

Matolcsy Györgynek azonban nem csak az unokatestvérei jártak jól. 2017-ben fia több közbeszerzést is elnyert, összesen több mint 500 millió forint értékben. Bár ezek nem voltak a jegybanki tevékenységhez köthetőek, az összefüggés mégis elgondolkodtató.

A barátok sem szomorkodhattak 2017-ben. Ekkor került be ugyanis a jegybank monetáris tanácsába Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének felesége, Parragh Bianka, annak ellenére, hogy nem számít ismert szakértőnek ezen a területen. A meghallgatásán kiderült, hogy Parragh Bianka nagy rajongója Matolcsy Györgynek, szerinte két évtizede nem értelmezhető a magyar gazdaságpolitika Matolcsy György nélkül.

Matolcsy György a nemzetközi pénzügyi mozgások terén is megcsillogtatta a szaktudását 2017-ben. Ebben az évben adta ugyanis elő azt az elméletét, amely szerint a brókerbotrányt  Buda-Cash-, Quaestor-botrány  külföldi erők gerjesztették a magyar kormány megbuktatásának céljával, és ez már évek óta tart; a brókerbotrányok ennek a hosszú folyamatnak az eredményei voltak. Matolcsy György azt állította, hogy a brókerbotrányt a jegybank és az emberei leplezték le, azonban ez az állítás hamisnak bizonyult. Az eseménysor rekonstruálásakor több portál is bizonyította, hogy a botrány kirobbanásához Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Banknak éppen semmi köze nincs, sőt nekik kellett volna, amúgy a kötelességük lett volna, hogy leállítsák ezt a folyamatot.

Ennek keretében Matolcsy György előadta azt is, hogy a brókerbotrány azzal hozható összefüggésbe, hogy a NATO-szövetséges ország meg akarta buktatni a magyar kormányt, aminek érdekében a külföldi ország titkosszolgálata 2014 óta fel akarja használni a Magyar Nemzeti Bankot, amelynek bankpánikot kellett volna okoznia, hogy ez a magyar kormány bukását eredményezze. Matolcsy György ezen állítását azóta se tudta bizonyítékokkal alátámasztani, annak ellenére, hogy ezt az elméletet a magyar parlamentben többször szóvá tettük. Sokan úgy vélték, hogy ezek a gondolatok az Amerikai Egyesült Államokra utalnak, és ennek keretében meg is kérdezték az amerikai magyar nagykövetséget, ahol azt válaszolták, hogy Matolcsy úr kijelentései egyszerűen hihetetlenek.

Az Amerikai Egyesült Államok szerepe a parlamentben is felmerült, ahol Matolcsy György egy igazán merész gondolatmenettel fejtette ki az őt kérdező ellenzéki képviselőknek, hogy senki nem beszélt az Amerikai Egyesült Államokról, miért gondolta az ellenzék azt, hogy Amerikáról van szó. És visszakérdezett, hogy van-e az őt kérdező képviselőknek információja arról a bizonyos bankpánikról.

Erről a témáról a Gazdasági bizottságban volt képviselőtársam, Szakács László kezdeményezésére meg akarták hallgatni Matolcsy Györgyöt, azonban Bánki Erik, a bizottság fideszes alelnöke kijelentette, hogy nem tartják feladatuknak tárgyalni ezt a fontos témát.

Az üggyel a Nemzetbiztonsági bizottság is foglalkozott. Ennek ülésén azonban az derült ki, hogy egyetlen magyar titkosszolgálatnak sincs semmilyen információja azokról az állításokról, amelyeket Matolcsy György az üggyel kapcsolatban tett. Ezt támasztja alá a titkosszolgálatokért felelős akkori miniszter, Lázár János kijelentése is, aki szintén nem hallott semmit, ami alátámasztaná a Matolcsy György által előadottakat. Molnár Zsolt, a Nemzetbiztonsági bizottság akkori elnöke a bizottság ülése után úgy fogalmazott, hogy a titkosszolgálatok oldaláról „se kép, se hang” cáfolat volt a reakció. Mesterházy Attila pedig feljelentést tett ismeretlen tettes ellen kémkedés és más, állam elleni bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt.

És beszéljünk egy kicsit a jegybank elnökének és munkatársainak a juttatásáról is 2017-ben! 2016-ban megemelték Matolcsy György jegybankelnök fizetését 5 millió forintra; a jegybank többi dolgozójának a jutalmazása sem maradhatott el. Nagy Márton alelnök úr, a havi 9 millió forintos fizetése mellé, egy 43 millió forintos kedvezményes hitelt kapott a Magyar Nemzeti Banktól, azért, hogy a XII. kerületben egy közel 90 négyzetméteres lakást vásároljon magának. Ez a kölcsön része volt annak a csomagnak, amelynek keretében a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes kölcsönt biztosít dolgozóinak. 2017-ben 402 darab élő kölcsönszerződés volt, amelyek közül a legnagyobb 50 millió forintot, a második legnagyobb 45,5 millió forintot tett ki. Örülök annak, hogy képviselőtársam beszélt azokról a fontos családtámogatási rendszerekről, amelyeket a családoknak nyújtanak. Ez igazolja is, hogy a Magyar Nemzeti Bank a saját alkalmazottainak nagyon szeret jutányos kölcsönöket biztosítani.

A jegybanki dolgozók az év végén sem panaszkodhattak. A jegybank összesen nettó 151 millió 605 ezer forint jutalmat osztott ki 2017. év végén a Magyar Nemzeti Bank 468 munkavállalójának. Mindegyik jutalomról Matolcsy Györgynek személyesen kellett döntenie.

Matolcsy György jegybankelnök 2017-ben 2006 milliárd forintot, tízszer annyit költött az alaptevékenységéhez nem tartozó célokra, mint amennyit 2006-ban az akkori jegybank költött. Az ilyen célokra költött források azonban nem voltak megfelelően ellenőrizve, az elszámolások sokszor alacsony színvonalúak voltak, amelyek nem voltak elég átláthatóak, és a támogatott célok megvalósítása elérésének ellenőrzése, a döntési pontokhoz történő visszacsatolás gyakran elmaradt. Sokszor teljesen hiányzott továbbá az elszámolás alapját képező dokumentáció, így a jegybank például elfogadott egy fényképet, ami a támogatott kiadványról készült, pontos elszámolás helyett. Egy fényképet! Nem kell elszámolás, tisztelt alelnök úr, elég egy fénykép.

A Pallas Athéné Domus Animae nevű magyar nemzeti banki alapítvány például egy teljes magyar üzleti delegáció támogatására adott támogatást 2017-ben. A kiutazás célja maga az volt, hogy fórumokon, üzleti találkozókon vegyenek részt az érintettek, azonban a támogatás részét képezte, hogy a delegáció 50 százalékos kedvezményt kapott az ötcsillagos Kempinski Hotelben.

A Magyar Nemzeti Bank ingatlanvagyona is jelentősen bővült, illetve felszereltebbé vált 2017-ben. 2017 májusában az Andrássy út 40-42. alatti Ybl-palotát vette meg az MNB Pallas Athéné Alapítványa, összesen 14,9 millió euróért, amely közel 5 milliárd forint, és amelynek felújítására is jelentős összegeket költöttek. Az Úri utca 21. szám alatt található ingatlan sem panaszkodhatott. A 2016-os megvásárlása után, amelyre a jegybank 1,8 milliárd forintot költött, 2016 végén, 2017 elején a jegybank 3,6 milliárd forintból újította fel az épületet a Pallas Athéné nevű alapítványon keresztül.

A felújítást a Magyar Építő Zrt. végezte, amely közvetve Szíjj Lászlónak, Mészáros Lőrinc üzlettársának az érdekeltsége. Ez volt az az ingatlan, ahol 2017 őszén a Magyar Nemzeti Bank 23 millió forint összegben vásárolt négy darab szőnyeget  négy darab szőnyeget! Novemberben, amikor ezzel kapcsolatban kérdezték Matolcsy Györgyöt, ezeket a vásárlásokat azzal indokolta, hogy egy 800 éves múltra visszatekintő épületnek a múltjához és jelenéhez, mind az unikális közgazdászképzéshez méltó berendezési tárgyakkal kell rendelkezni; ezenkívül a szőnyegszövési szakmakultúra fenntartását segítették elő azzal, hogy ezzel a vásárlással pénzügyileg támogatták a szőnyegeket gyártó vállalkozásokat.

(9.50)

A magyar nemzeti banki alapítványok műveletei egyébként, ahogy fentebb láttuk, már elég drágák voltak, nem voltak valami szabályosak. A Közbeszerzési Döntőbizottság 112 vizsgált szerződés után 66 ügyben szabott ki bírságot, az Ybl-villa felújításához kapcsolódó 9 szerződésből 7-nél talált jogsértést. Alelnök úr, remélem, hogy majd erről fog nekünk tájékoztatást adni, hogy hogyan fordulhatott ez elő.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a 2017. évet megnézzük, Matolcsy elnök úr beszámolójából ezek a botrányok mind-mind kimaradtak. Kimaradtak azok az alapítvány által úgymond közpénzjellegét elveszítette sztorik, amelyeket többször az ellenzék részéről felvetettünk, hogy hogyan lehetett a magyar jegybankból közpénzt kiszivárogtatni, úgymond eltüntetni a Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül. Több száz milliárd forintról beszélünk. Amiről Matolcsy György a bizottsági ülésen beszélt, hogy oktatási célokra, kutatásokra költötték: 2 százalékát költötték ezeknek a forrásoknak oktatásra és kutatási célokra, az összes többit urizálásra, ingatlanvásárlásra, felújításokra és a saját úgymond családjuknak a gazdagodására költötték.

Én nagyon remélem, vagy csak merjük remélni, hogy egyszer elérjük azt, hogy Matolcsy György elnök úr egy ilyen vitát végig fog hallgatni, végig fog ülni, és nem Nagy Mártont küldi ide, hogy válaszoljon helyette, hanem ő maga fog az ellenzék felvetéseire válaszolni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Csak tájékoztatni szeretném, hogy én még a magyar nyelvet a gimnáziumban másképp tanultam, és az értelmező szótárt nem mindig használom, tehát úgy gondolom, a Magyar Országgyűlésben nem árt, ha az irodalmi nyelvet használjuk. Köszönöm szépen a megértését. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.)Tisztelt Országgyűlés! Vezérszónoki felszólalásra következik Nacsa Lőrinc képviselő úr, a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Képviselő úr, öné a szó.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Alelnök Úr! Én komolyan mondom, hogy nem beszéltünk össze Z. Kárpát Dániel képviselő úrral, hogy ő kicsit késsen, és akkor meghallgathatom és reagálhatok az MSZP-s felszólalásra, de ezúton köszönöm, mert azt gondolom, olyan sok csúsztatást hallottunk itt az elmúlt 15 percben, amire érdemes felhívni a figyelmet. Ha a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről és környezetéről beszélünk, akkor két dátumot érdemes megjegyezni: az egyik a 2010 előtti és utáni gazdaságpolitika, a másik pedig a 2013 előtti és utáni jegybanki vezetés  egy kicsit szólnék erről is.

A képviselő asszony szólt itt több mindenről a Nemzeti Bankkal kapcsolatban is, többek között a jegybank vezetőinek a fizetéséről is. Én itt megpróbáltam az internet segítségével keresni, de bárhogy kerestem, nem találtam olyan felszólalást, amikor ön tiltakozott volna az ellen, hogy Simor András, az önök jegybankelnöke több mint másfélszer annyit keresett a válság idején, mint Matolcsy jegybankelnök úr most, a növekedés éveiben, bárhogy kerestem, nem találtam ezt, biztos majd korrigálja a képviselő asszony, és elmondja, hogy ő ez ellen sokszor felszólalt, csak én voltam képtelen megtalálni ezt az interneten.

Azt tudjuk, hogy a 2013 előtti jegybanki vezetésnél folyamatosan mínuszos eredmények voltak, az inflációt hihetetlen magasságokban, 4,7, 4,1, 3 fölött tartották, utolsó éveikben is 3 százalék fölött volt az infláció, és 2013-ban, amikor az új vezetés átvette a jegybankot, akkor, láss csodát, az inflációt le lehetett vinni 1,7-re, aztán még kevesebbre, és azóta is a 3 százalékon belüli sávon tartani azért, hogy a magyar családoknak is könnyebbek legyenek a mindennapjaik. Sajnos, az előző jegybanki vezetés ezzel nem sokat törődött.

Azt is látjuk, hogy a 2013 előtti vezetés rengeteg mínuszos eredményt halmozott fel, olyan eredményekkel találkozunk, mint mínusz 41,5 milliárd, mínusz 35 milliárd, ezeket mind a magyar adófizetőknek kellett kipótolni a jegybankban. A képviselő asszony arról sem beszélt, hogy mire lehetett volna költeni azt a több mint százmilliárd forintot, amit azokban az években a magyar adófizetőknek a jegybanki veszteségek fedezésére be kellett fizetni a jegybankba  sajnos ezekről nem nagyon hallottunk semmilyen eredményt. Azt látjuk, ha összehasonlítjuk a 2010 előtti és a 2010 utáni gazdaságpolitikát, értem, hogy fáj a szocialistáknak, hogy nem folytatta a Fidesz-KDNP-kormány azt a gazdaságpolitikát, ami akkor romba döntötte az országot  segélyeket osztottak és nem munkát teremtettek; nem a családokat támogatták; devizahitelekbe hajszolták az ország jelentős részét; megszorításokat alkalmaztak; elvettek egyhavi bért.

Mi megértjük, hogy a szocialistáknak ez a gazdaságpolitikája, de ne haragudjanak azért, hogy mi ezzel szakítottunk, és 2010 után, amikor a csőd széléről sikerült visszarántani az országot, elindítottuk a növekedés útján, és azóta 750 ezerrel többen dolgoznak, 2011 óta folyamatos átlagbér-növekedés történik. Vállaltuk, hogy megőrizzük a nyugdíjak reálértékét, és megőriztük, sőt most már második alkalommal került sor nyugdíjprémium kifizetésére, sajnos ezekről sem ejtett szót a képviselő asszony, hogy egy merőben más gazdaságpolitikai megközelítés és gazdaságpolitika jellemezte a 2010 utáni kormányzatot, és ez a gazdaságpolitika juttatott el bennünket odáig, hogy most már egy stabil növekedési pályán áll az ország. Ezekről sajnos nem hallottunk.

Én azt gondolom, hogy a közgazdasági szakkifejezések között, szakkönyvekben, tanulmányokban ritkán lehet találkozni azzal a szóösszetétellel vagy szóval, amit viszont fontos megemlíteni, hogy ez egy fontos munka, az értékteremtés és az értékmegőrzés, amit, azt gondolom, a jegybank magára vállalt mint egyfajta szerepet a pénzügyi világban, és tudományos, kutatási, közgazdaságtani vagy kulturális területeken végez egyfajta olyan értékteremtő és értékmegőrző munkát, amit, azt gondolom, mindannyiunknak meg kell becsülnie, és olyan szakmai nívóban is magas szinten lévő tevékenységet végeznek, amire, azt gondolom, mindenki büszke lehet, hogy ennek az országnak jelenleg ilyen jegybankja van.

Szóltak már előttem szólók is arról, hogy az aktuális törvények szerint a Nemzeti Banknak három feladatot ír elő az Országgyűlés által elfogadott jogszabály: ez az árstabilitás biztosítása, a pénzügyi stabilitás biztosítása és a kormányzati gazdaságpolitika támogatását jelenti. Mi azt gondoljuk, hogy 2017-ben, hiszen a 2017. évi beszámolóról is beszélünk, az MNB ezt a három célt kimagasló szinten érte el. Azt látjuk, hogy most is a 3 százalékos sáv alatt tartották az inflációt, ami így első pillantásra nem szokatlan eredmény, de korábban beszéltem arról, hogy nem volt ez mindig így, és a 2013 előtti jegybanki vezetés nagyon magas inflációval sújtotta a magyar családokat.

Azt is látjuk, hogy a pénzügyi stabilitás is egy fontos szempont volt a jegybank tavalyi évi működésében, és ahhoz képest, hogy 2010-ben a tíz legsérülékenyebb gazdaságban volt a világon Magyarország, 2017-re már a közepesen kockázatos globális gazdaságok közé került. Itt szeretném megjegyezni azt, amire az elnök úr is utalt, hogy a forint a világ tíz legerősebb valutája közé került (Gréczy Zsolt: Minden idők legrosszabb árfolyama van!  Z. Kárpát Dániel közbeszól.  Az elnök csenget.), azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos eredmény.

A sebezhetőség mérséklődése azt is jelenti, hogy az államháztartás és a költségvetés egy fenntartható pályára került. Itt a kormányzati gazdaságpolitika és a jegybank tevékenysége közösen eredményezte azt, hogy egy fenntartható pályára sikerült állítani a költségvetést.

Itt látunk egy kamatcsökkenést, hiszen az alapkamat is hihetetlenül magas mértékű volt, a 2013 előtti vezetés nem foglalkozott azzal a ténnyel, hogy ez a magas alapkamat milyen veszélyeket hordoz és milyen terheket ró egyébként a magyar családokra, és egy 610 bázispontos alapkamat-csökkenéssel valósult meg az 1924-es alapítás óta történelmileg is legalacsonyabb alapkamat.

Két dologról szeretnék még gyorsan szólni, hiszen azt gondolom, a jegybanknak a törvényben rögzített feladatain kívül van két-három olyan terület, amit mi is a frakciószövetségben rendkívül fontosnak tartunk. Ez egyrészt a készpénzmentesség, a készpénzkímélés és a készpénzhasználat csökkentése, itt egy nagyon fontos új, innovatív megoldás kerül bevezetésre, az azonnali fizetési rendszer, a GIRO rendszer bevezetése, ami most már nagyjából készen is áll, és a jövő évben teljes valójában tud majd működni.

(10.00)

Azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy olyan innovatív pénzügyi környezetet tudjunk teremteni, ahol az új megoldásokat kínáló fintech cégek is részt tudjanak venni a magyar gazdaságban és a pénzügyi rendszerben.

A második ilyen szempont pedig az, hogy a fiatalok pénzügyi tudatosságának a növelése és a pénzügyi tudatosságnak a szélesebb körű tanítása, a tudásnak az átadása. Azt gondolom, hogy itt a Nemzeti alaptantervnek is vannak feladatai, ezt mi jeleztük is a szaktárca felé, illetve a Nemzeti Banknak is, hiszen olyan szemléletformáló kampányokkal, olyan kiadványokkal vagy olyan, a kilenc egyetemmel kötött partnerségi megállapodáson keresztül egy olyan pénzügyi tudatosságot tudunk a felnövekvő nemzedékeknek átadni, amely nagyon fontos abban, hogy ők már ne essenek elődjeik hibájába, és sokkal tudatosabb gazdálkodóként, sokkal tudatosabb pénzügyi felhasználóként tudjanak majd élni.

Képviselő asszony a szocialisták részéről utalt arra is, hogy milyen elszámolási politikát folytat vagy milyen elszámolási, számonkérési rendszer van a Nemzeti Bankban. Nem ez a jegybanki vezetés volt az, amiről az Állami Számvevőszék megállapította azt, hogy 2010-ben több alkalommal nem tartotta be a közbeszerzési törvényt. Tehát a jegybank maga törvényt sértett, és nem tartotta be a rá vonatkozó szabályokat. Olyan módon írtak ki és bonyolítottak le közbeszerzéseket, hogy ez a törvény sok passzusát megsértette. Persze, nyilván akkor a szocialista frakció élénken tiltakozott ellene, csak mi nem emlékszünk rá. Illetve a saját belső szabályzatait sem tartotta be a jegybank, ez is nyilvánosságra került az ÁSZ-jelentés kapcsán, hogy olyan belső szabályzatokat hozott létre, amihez saját vezetői sem tartották magukat.

Azt gondolom, hogy ennek az időszaknak véget kellett vetni, és egy olyan, az ÁSZ-szabálytalanságok, a magas infláció és a mínuszos eredmény után 2013-ban egy ilyen örökséggel kellett nekikezdenie a Matolcsy György vezette jegybanknak ahhoz, hogy a mostani eredményszintet el tudja érni. És bár nem a 2017-es évhez kapcsolódik, mert közelmúltbeli hír, hogy a jegybank megtízszerezte az aranytartalékot, azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos lépés, hogyha bármilyen olyan negatív előjeleket is láthatunk, és hogyha a közeli vagy a középtávú jövőben valamilyen válság jelei lesznek tapasztalhatóak, akkor egy ilyen stabil tartalékkal rendelkezzünk. Ezzel egyébként a régió országai közül felzárkóztunk sok mindenkihez, hiszen így az aranytartalékunk nagyobbra nőtt, mondjuk, Szlovákia, Ukrajna, Csehország, Szlovénia vagy Horvátország szintjét is meghaladta, a régiós országokban ez egy átlagos vagy az átlagosnál magasabb eredménynek számít. Azt gondolom, hogy ez is egy olyan lépés, ami a Nemzeti Bank felelős gazdálkodása felé mutat.

A KDNP-frakció is támogatja a Gazdasági bizottság által benyújtott határozati javaslatot, és itt szeretném megköszönni elnök úrnak, alelnök úrnak és kollégáinak a Nemzeti Bank múlt évi tevékenységét és magas szakmai munkáját. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka. Megadom a szót, képviselő úr.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kellő visszafogottsággal egy komoly szakmai javaslat esetén igyekszem a nagyon rövid felvezetőmmel kezdeni, mi az, ami jó ebben a jelentésben, és egyébként a róla szóló vita kapcsán mi az, ami pozitív. Nem is feltétlenül a címére gondoltam, de egyértelműen vannak olyan pozitív folyamatok, amelyeket mindig ki szoktunk emelni, ezek maximum az egytizedét teszik ki a mondanivalómnak, de el kell hogy mondjam önöknek, hogy alapvetően vannak olyan szakmai viták, amelyeket itt lefolytathatnánk. A jelentés nem tárgyalja őket, a kormánypárti képviselőtársaim nem hozták szóba őket, hiszen nem szakmáznak, hanem jellemzően inkább csak a politikai attitűdjüket kívánják megosztani általam ismeretlen okokból a szélesebb közvéleménnyel, hiszen megtették ezt negyvenezerszer.Példának okáért arról kellene itt vitatkoznunk  én három pont köré csoportosítottam , hogy hogyan lehetne szakmailag megközelíteni ezt az egész kérdéskört. Az egyik a történelmi rekord alapkamatláb mértéke. Ez történelmileg talán a legalacsonyabb. Tőlem nem áll távol, hogy ez így legyen, hiszen a devizahitel-károsultak érdekeit szem előtt tartva, akiket egyébként részben az MNB részvételével károsítottak meg brutális módon, az ő érdekeiket szem előtt tartva ez különösen fontos számomra. Ugyanakkor nagyon érdekelne az MNB álláspontja arról, hogy fenntartható-e, illetve észszerűnek mondható-e ez a történelmileg nagyon alacsony szint, meddig fenntartható, és értetlenül állok az előtt, hogy amikor külső feszítő nyomás jelentkezik ebben a rendszerben, akkor az MNB miért nem operál azokkal az eszközökkel, amelyek amúgy rendelkezésére állnának.

Tehát mondjuk, a kamatfolyosóval kapcsolatos minimális beavatkozás talán kétszer is elvárható lett volna az utóbbi hónapokban, egy-két évben, erről az érintett intézet előtt sajtótájékoztatót is tartottunk, felhívtuk a figyelmet arra, hogy vannak olyan finomhangoló eszközök, amelyeket lehetne használni. Sajnálatos módon nem használták ezeket. Én abban vagyok érdekelt, hogy a lehető legtovább fennmaradjon az alapkamatláb alacsony szintje, elsősorban a hitelkárosultak érdekében, de magyar nemzetgazdasági érdeket is szolgálhat mindez. Ugyanakkor adódik a kérdés, hogy az MNB tevékenysége meddig teszi mindezt lehetővé.

A másik, ami számomra furcsa, évek óta furcsa, hozzáteszem, tehát nem csak a jelen nem lévő Matolcsy úrnak címzem, és nem csak a jelen lévő alelnökének, akit itt hagyott válaszolni a kérdésekre, reméljük, hogy fog is. Számomra meglepő, hogy a jegybanknak deklaráltan nincsen árfolyamcélja. Lehet hivatkozni arra, hogy a jogszabályok mit írnak elő ezzel kapcsolatban, ugyanakkor egyfajta orientációt mindenképpen várnék, személyesen elnök úrtól, alelnök úrtól, hiszen az utóbbi hónapokban további 3-4 százalékkal gyengült a forint, ami nem csak a már említett károsultak számára lehet elképesztően rossz hír, és számomra megdöbbentő, hogy béna kacsaként semmit nem tesz Magyarország Kormánya.

Az MNB-ről nem tudom, hogy mit tenne, vagy egyáltalán mit szeretne tenni, mit tenne egy olyan helyzetben, hogyha szélesebb jogkörök állnának a rendelkezésére. De azt el kell mondanom, hogy önmagában ez a gyengülés egyértelmű minősített inflációs nyomást fejt ki.

Tehát lehet itt  kormánypárti képviselőtársaimhoz fordulok  az alacsony inflációs környezetre hivatkozni és ezt beállítani nagyon jó dolognak, egyébként nagyon jó dolog, hogyha fenntartható. De itt megint csak arra hívnám fel a figyelmüket, hogy vizsgálják meg az infláció helyzetét adott esetben az alapvető élelmiszerek körében, ahol azt látjuk, hogy a tipikus magyar élethelyzetekben fogyasztott jószágkosár, amely alapvető élelmiszereket sokkal szélesebb körben tartalmaz, mint mondjuk, az MNB alapítványai által fogyasztott javak összessége, az egyértelműen megmutatja, hogy az átlagos inflációhoz képest az alapvető élelmiszerek inflációja brutálisan magas. És ha mondjuk, egy nyugdíjas-jószágkosarat vizsgálunk meg, tehát egy olyan jószágkosarat, amit egy tipikus nyugdíjas háztartás elfogyaszt, azt látjuk, hogy ez az inflációs nyomás lényegesen erősebb, nemcsak a nemzetgazdasági átlagnál, de minden más jószágkosártípushoz képest.

Azt is látjuk ugyanakkor, hogy az MNB jelentésében nem vizsgálja ezeket a tipikus élethelyzeteket, a kormányzat kommentárjában szintén nem vizsgál tipikus magyar élethelyzeteket. Tehát lehet itt egyfajta győzelmi jelentést letenni az asztalra, de pontosan a lényeg marad ki ebből: a magyar emberek, a tipikus magyar családok helyzete, annak javítási lehetőségei. Tehát én arra biztatnám képviselőtársaimat  és ezt most nem az MNB-nek címzem, hanem kormánypárti képviselőtársaimnak , hogy hagyják a pártértekezleti színvonalat, és egy kicsit beszéljünk arról, ami a következtetés lenne ebből az egész anyagból, hogy Magyarországon az életlehetőségek szélesednek-e avagy sem.

Harmadsorban pedig engem megdöbbentett az, hogy KDNP-s vezérszónok képviselőtársunk arra hivatkozott, hogy a készpénzállomány kapcsán milyen pozitív intézkedések történtek. Hát, a számok azt mutatják, hogy 2017-ben 12 százalékkal nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány. Ez egészen pontosan 5114 milliárd forintot tesz ki. Úgy gondolom, hogy ez egy kicsit ellentétes azzal a mainstream szöveggel, amit nemcsak a kormánypárti képviselőtársaktól hallunk, de egyébként az MNB vezéreitől is, és azt kell hogy lássam, hogy a korrupció elleni fellépésnek sem feltétlenül kedvez mindez.

De amiről itt szerintem illene beszélnünk, az az, hogy jó szándékú kezdeményezés lenne a készpénzállomány szintjének tolerálható színvonalra történő csökkentése. Tehát ne tiltsák be a készpénzt, tehát ne viselkedjenek úgy, mint a lakástakarékokkal meg minden egyébbel, ami idegen önök számára és nem tetszik, nem betiltani kell, hanem racionalizálni kell különböző szegmenseket.

Itt is elmondható az, hogy rendben van a készpénzállomány szintjének racionalizálása, de a másik oldalon ott van az a pénzügyi tranzakciós illeték, adó helyett illetéknek nevezték el, hogy kevesebb brüsszeli boksszal és ökölharccal járjon ennek a keresztülvezetése, de ezt a pénzügyi tranzakciós illetéket  itt egyik évben 270 milliárd fölötti szintről beszéltünk, de a nagyságrend ugyanaz marad  teljes egészében, bevallott és deklarált módon az érintett kereskedelmi bankok áthárítják a fogyasztókra.

Mi a probléma ezzel? Elég sok probléma van vele. Az egyik az, hogy a jogalkotó ezt az érintett kereskedelmi bankokra vetette ki. Az, akire kivetették az adófizetési kötelezettséget, önbevalló módon továbbhárítja mindezt.

(10.10)

Magyarország Kormánya az égvilágon nem tesz semmit a kérdésben, megint béna kacsaként tántorog a szorító közepén, és azt sem tudja, honnan kapja az újabb ütést. Az az MNB pedig, akibe beleolvasztották a fogyasztóvédelmi jogköröknek  mondjuk így  jó részét, tehát nem az összességét, de tekintélyes részét, szintén nem tesz érdemi ellenlépést a magyar fogyasztók, a magyar polgárok több száz milliárdos megkárosításával kapcsolatban. Számomra ez megdöbbentő. Lehet persze arról vitatkozni, hogy az MNB alaptevékenysége, illetve kiegészítő tevékenységei kapcsán melyik a fontos, melyik a fontosabb, merre kellene elmozdulni, de ha nettó minősített rablást jóváhagy, helybenhagy a kormány az MNB-vel karöltve, azt nagyon nehéz minősíteni, és nagyon nehéz komolyan venni az összes többi papíron szereplő ajánlást, észrevételt, megállapítást.

Szeretnék még a dicséret szavaival szólni röviden annyiban, hogy örvendetes, hogy az Országgyűlés egyáltalán idén is napirendre vette a Magyar Nemzeti Bank üzleti jelentésének és beszámolójának tárgyalását. Korábban ez nem volt mindig így. Hosszú évek teltek el anélkül, hogy az MNB-ről szóló jelentést tárgyalhattuk volna. Tehát ez pozitív előrelépés, elismerésem érte.

Ugyanakkor magyarázza meg nekem valaki itt a teremben, hogy ha az MNB üzleti jelentését és beszámolóját tárgyaljuk, akkor az MNB felügyelőbizottságának, tehát az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrző szervének jelentését miért nem! Miért próbálják akkor elzárni a parlament elől a felügyelőbizottság észrevételeit, amely ellenőrző szervként igenis érdemi kritikát tudna megfogalmazni az MNB éves tevékenységével kapcsolatban? Az fb ez év júliusában tájékoztatta az Országgyűlést minderről, de valahogy ebből a vitából a kormányzat kifelejtette és az MNB is kifelejtette a saját felügyelőbizottságának jelentését, észrevételeit, megállapításait. Ez a jelentés komolyságát megkérdőjelezi és az egyik tartópillérét rúgja ki.

Azt is látnunk kell, ami talán az egyik legkomolyabb kérdés az előttünk fekvő paksamétából, hogy a devizaárfolyam-változásból az MNB 70,3 milliárd forint bevételre tett szert, és az egyéb bevételek mellett ennek döntő szerepe volt abban, hogy több mint 38 milliárd forint nyereséget realizált a szervezet, 38,3 milliárdról beszélünk egészen pontosan. Ugyanakkor azt látjuk, hogy német, lengyel és egyéb minták ellenére nem történik meg a nyereség osztalék gyanánt történő befizetése a magyar költségvetésbe. Mielőtt az alelnök úr még hevesebben jegyzetelne, nyilván nem önnek címzem ezt a kritikát, hiszen ismerem a releváns jogszabályokat, és ismerem azt, hogy Magyarországon sajnos az én és a frakcióm álláspontjával szemben nem kötelező az MNB nyereségét az utolsó fillérig befizetni a költségvetésbe. De azt látjuk, hogy más, szerintem szerencsésebb  ennyit engedjenek meg nekem  országokban vagy kötelező befizetni ezt a keletkezett többletet, nyereséget, vagy opcionális módon a parlament dönt nemcsak a pénzügyi beszámoló elfogadásáról, de a nyereség felhasználásáról is. Azt érezném szerencsésnek, főleg egy olyan helyzetben, amikor az MNB-t vád éri…  , részemről is egyébként, és én vállalom ezt a vádat, alelnök úr, vádolom önöket azzal, hogy kifosztották a magyar devizahitel-károsultakat, vagyis részt vettek ebben a folyamatban, nem kizárólagos módon, nem az önök nyakába varrom a teljes felelősséget, igyekszem korrekt módon megközelíteni a kérdést, de részt vettek a magyar hitelkárosultak kifosztásában.

Ezek után, amikor rekordnyereségeket realizálnak, többek között a devizahiteles átváltásból korábbi időszakokban, én egészen biztos, hogy az MNB vezetése helyében felajánlanám annak a lehetőségét, felhívnám a figyelmet annak szükséges mivoltára, hogy változzanak a jogszabályok, és dönthessen a magyar parlament adott esetben az MNB-nél keletkezett többletről, nyereségről, tehát legalább próbálnám szélesíteni a kereteket pontosan az önvédelmük érdekében. Így ugyanis egyértelműen az a látszat kél, hogy az MNB-nek bizony nyereségcéljai vannak, miközben önök mindig elmondják, hogy nincsenek; önök mindig elmondják, hogy a jogszabályok értelmében nem is lehet. Én próbálom ezt elhinni. De az a helyzet, hogy a devizahiteles átváltáson keletkezett brutális többlet, százmilliárdokban mérhető összeg, ott parkolt az MNB-ben.

Megmondom, hogy én mit csináltam volna ebből, és érdekel az ön véleménye, az önök véleménye, hogy mennyiben tartják ezt befogadhatónak. Köteleztem volna szükséges jogszabályváltozásokkal az MNB-t arra, hogy a keletkezett többletet egy az egyben fizesse be a költségvetésbe. A költségvetésben egy módosítóval egy kártérítési alapot hoztam volna létre és ezen kártérítési alapból próbáltam volna az in integrum restitutio értelmében a lehető legtöbb élethelyzetben, ha nem is helyreállítani az eredeti állapotot, de legalább közelíteni afelé, illetve a már kilakoltatottakat, a már legnehezebb helyzetbe került családokat megsegíteni ebből az alapból. Még egyszer mondom: több száz milliárdos nagyságrendről van szó.

De az a pénzügyi merénylet, hogy ennek a lehetősége fel sem vetődött  és főleg a kormányzati oldalnak címzem mindezt, nem az MNB-nek, hiszen az MNB-t kötik a hatályos jogszabályok , az egészen elképesztő. De az MNB vezetése részéről saját önvédelmük érdekében tartottam volna fontosnak legalább kommunikációs szinten a keretek szélesítésének kísérletét, legalább arról történő kommunikáció, vita elkezdését, hogy ezek az érintett jogszabályok változtathatók-e, érdemes lenne-e esetleg az MNB-ről levenni a felelősség súlyát és áttenni a Magyar Országgyűlésre.

Nyilván nem a magyar kormányt értem alatta akkor sem, ha kétharmados többsége van, mert hosszú távú folyamatokról beszélünk, több évtizedes folyamatokról, és ez az ország van olyan szerencsés, hogy a jelenlegi kétharmad nem marad fenn örökre. De el kell mondanom, az, hogy még vitát sem folytatunk arról, hogyan lehetne javítani a helyzeten, kiüresíti nemcsak a magyar parlamentet, de egy idő után a magyar közgondolkodást. Tehát erre már nem lehet azt mondani, hogy Soros; erre már nem lehet azt mondani, hogy migráns. Erre szakmai érvekkel kellene válaszolni. Nagyon remélem, hogy ez a vita teret enged ennek.

Szeretném hozzátenni, hogy üdvözöljek még egy dolgot, ne csak rosszat mondjak: az aranykészlet 33 milliárd forintos szintre történő emelése egyértelműen üdvözlendő dolog. Nagyon erősen igényt tartanék egy olyan kimutatásra, amely a teljes „családi ezüstöt” megmutathatóvá, kimutathatóvá teszi számunkra. Itt egyértelműen arra a nemzeti vagyonleltárra célzok, amit 2010 óta ígér ez a kormányzat, és 2010 óta nem készült el. Az állami vagyonnal kapcsolatban voltak előterjesztések előttünk, voltak különböző listák, ahol próbálták taxatíve felsorolni az állami vagyon különböző elemeit. A Parlament épülete, ahol vitatkozunk, szerencsére benne volt ebben a lajstromban, de mondjuk, a Lánchíd már hiányzott róla. Tehát elég nehéz volt komolyan venni azt a megközelítést, nem a szándékot, hanem inkább a kivitelezést, amivel találkoztunk. Én egy jól használható, átlátható nemzeti vagyonleltárra tartanék igényt, pontosan azért, hogy láthassuk, tisztán láthassuk, hogy mivel gazdálkodik mind Magyarország, mind az MNB. Egyébként szeretném azt látni, hogy ezt jó gazda módjára teszi vagy sem.

Amíg ezek az alappillérek hiányoznak, addig nagyon nehéz érdemben vitatkozni egy ilyen jelentésről, ha pedig nehéz róla érdemben vitatkozni, mert ebben nincsenek partnerek, akkor az elfogadása pedig egyenesen lehetetlen. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varju László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először reményemet szeretném kifejezni, vagy annak szeretnék hangot adni, hogy bár magam is egy jó évtizeden keresztül bányászként dolgoztam, de azért törekszem arra, hogy elnök úr elvárásainak megfelelően az irodalmi nyelvet próbáljam használni ilyen környezetben, még egy olyan ügyben is, amely, azt gondolom, tízmillió emberből nyolcat biztosan felháborít, felháborítja, ha elolvassa ezt a beszámolót, ami előttünk van.Hozzáteszem még azt is, hogy bár a hangulatot jelentősen befolyásolhatja az, ahogy elnök úr elköszönt tőlünk a beszámoló megnyitóját, expozéját követően, mert mindenkinek köszönetet mondott, a családoknak, a rokonoknak, mindenkinek, egy dolgot hagyott ki ebből: világbéke. Még ezt kellett volna hozzátenni és akkor teljesen rendben van. Azt hiszem, hogy ilyen körülmények között kell nekünk ezt a vitát lefolytatni. Már csak azért is, mert mondok két példát, hogy hogyan sikerül kiszerelni egy ilyen fontos ügynek, fontos témának a megtárgyalását először a Költségvetési bizottságból. Kormányzati döntéssel vagy kormányzati többség döntésével a Gazdasági bizottsághoz terelték át ennek a vitáját azért, nehogy egy ellenzéki környezetben, ellenzéki vezetésű bizottságnál kelljen ezt megvitatni, holott, azt gondolom, mind a hazai, mind a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően ennek ott lenne a helye.

De mindez nem elég, hanem még az elnök úr távollétében, bár gondolom, alelnök úr, aki a hallgatás bérével meg is van fizetve, majd hozzá fog szólni, de a lényeg az, hogy elnök úr távollétében és a kormánytagok távollétében folytatjuk ezt az inkább beszélgetést, mint vitát, mert úgy látom, hogy két egymástól teljesen elkülönült, egymás mellett elbeszélő helyzetben leszünk.

(10.20)

A parlament ellenőrzése alól gyakorlatilag kivonták mindazt, ami történt. Mikor teszik ezt? Akkor, amikor nyugodtan mondhatjuk, itt az első ilyen állításom: a Magyar Nemzeti Bank részese annak  és folytathatjuk így a vádakat , tudatos árfolyamrontó politikával juttatta el Magyarországot oda, hogy 320 forint feletti és a nyár folyamán egyébként történelmi magasságokat is elérő árfolyamot ért el. Ez, azt hiszem, olyan tett, amivel nagyon sokaknak okozott kárt a Magyar Nemzeti Bank, akkor is, ha egyébként maga pedig eközben bezsebelt olyan hasznot, amire a későbbiekben majd szeretnék visszatérni.

Az, ami idáig a jelentésből kitűnik  és ezt szeretném mindenképpen kiemelni , hogy az a 38 milliárd forint, ami ebben az évben keletkezett, azt hiszem, nyereségként a magyar költségvetést, a magyar embereket illeti meg, illetve azt a jogot a parlamentnek vissza kell adni azért, hogy a döntés itt születhessen meg. Nem az a legfőbb kívánalom  mondom itt Nacsa Lőrinc képviselőtársamnak , hogy nyereségesen gazdálkodjon ez a bank, hanem azokat az érdekeket képviselje, amelyek Magyarország számára a legfontosabbak.

A Magyar Nemzeti Bank törvényben előírt feladata az ország devizatartalékának kezelése, tartaléknak a Magyar Nemzeti Bank mérlegében átlagos bekerülési árfolyamon szerepel. Amikor a Magyar Nemzeti Bank egyébként devizát vásárol, akkor a vásárolt mennyiség és annak árfolyama alapján módosul az átlagos bekerülési árfolyam. Amikor eladja a devizát, akkor az eladási ár és az adott pillanatban érvényes átlagos bekerülési árfolyamon különböztetnék meg a megfelelő árfolyameredményt, és így realizál minden egyes eladott euró után.

2013-17 között, tisztelt alelnök úr, összesen több mint 1000 milliárd forint volt a realizált árfolyameredmény. (Nagy Márton Istvánhoz:) Ugye, jól mondom, alelnök úr? Ennyi volt. Még egy ásítást is elnyomva értem azt, hogy önnek ez a véleménye erről a történetről, de ha ezt a jegybank a Kincstárba befizette volna, akkor ennyivel ugyan nem javult volna a költségvetés maastrichti egyenlege, de az árfolyameredmény ebből a szempontból, azt hiszem, sokkal másképp nézne ki. Javult volna az, hogy sokkal kisebb lenne a tartozás, és a 2019-es költségvetési törvény vitája kapcsán is már egyébként ezt kifejtettük.

Mivel 2018 eddigi hónapjaiban is folyamatosan meghaladja egyébként a napi euróárfolyam a devizatartalék tavaly év végi átlagos bekerülési értékét, ezért nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy most is és a múlt évben is ez az eredmény ott keletkezett önöknél. 1000 milliárd forint tartozásról beszélünk, amit önöknek meg kellett volna fizetni, és itt lehetne a költségvetésben.

Elnök úr még arról is beszélt itt menet közben, illetve az expozéjában, hogy növekedési hitelt kellett bevezetni a szuper kiszáradás ellen. Családokkal szövetséget kötöttek. Ez kétségtelenül így volt. Néhány nagy családdal kötöttek szövetséget, különösen a Szemerey-családdal; egészen Kecskemétig tartott és tart ez a nagy szövetségkötés, és ennek hasznát valóban saját lábon állva, örömmel élvezik.

A fogyasztási hiteleknél, ahol bevezetésre került az önök által is említett minősített hitelek intézménye, eközben pedig egyre többen beszélnek arról és írnak arról hivatalos elemzésben is, hogy hitelkatasztrófa van Magyarországon. És önök ezt figyelmen kívül hagyják. 50 ezer elbukott lakás, több százezres tömeg a BAR-listán. Lehet, hogy a bankok nyilvántartásában jelentősen csökkent a 90 napon túl teljesítendő lakossági hitelek aránya, de eközben jelentős mértékben felhalmozódott, az 550 milliárd forintot is meghaladja a követelésvásárló cégekhez került összeg. Ez a helyzet, és ezzel a bankok kimutatásai jobbak; de ettől még az, amit a devizahitelezés keretében önök elkövettek és ahogy ezt kezelték, ezt a hitelkatasztrófát önök előállították. Ebbe beletartozik az is, hogy 50 ezer család került eddig utcára amiatt, hogy önök egyébként ezt az 1000 milliárd forintot nem arra használták fel, amire kellett volna; ahelyett jelentős részét alapítványba menekítették ki.

Végezetül egy dologra szeretnék kitérni, amivel szeretném indokolni azt, hogy ez a beszámoló miért elfogadhatatlan számunkra és számomra is. Ebből a beszámolóból kiragadok egy elemet, hogy a Magyar Nemzeti Bank kommunikációját meghatározó tényezők között miket sorol fel. Fókuszban a pénzügyi stabilitás kérdéseivel, minősített, fogyasztóbarát lakáshitellel, hiszen az előbb is említettem, pénzügyi tudatosságra…  erre kitérnek, és ez van az önök kommunikációjának fókuszában. De az, hogy mi történik a Magyar Nemzeti Bank alapítványaiba kimenekített pénzzel, ami közpénz, erről alig említenek…  egy szót sem.

Tehát ebben az értelemben ez a beszámoló elfogadhatatlan, mert így az alapítványoknál folytatott tevékenységről, amiről önöknek be kellett volna számolni, ezt nem tették meg; és ráadásul ezt a keretet ugyanúgy, alelnök úr, önöknek a devizahitelesek megsegítésére kellett volna, kellene felhasználni. Önök nem így döntöttek. Ehelyett szőnyegvásárlásba, építkezésbe és egyébként jelentős feláron megvásárolt ingatlanokba fektetnek. Ennek keretében végzik a tevékenységüket.

Tegnap a költségvetés zárszámadásának vitájában Varga miniszter úr kitért azokra a nagyon fontos elemekre, amelyeket a kormány annak tart. Ezek között a fontos projektek között felemlegette Paks II. bonyolítását és ennek különös jelentőségét. Matolcsy úr is, aki különösen fontos ügynek kezeli ezt, és ő is nagyon támogatja ezt a projektet, erre vonatkozóan egyéb, azt gondolom, nem nyilvános beszélgetésekből ez egyértelműen kiderül, de azt hiszem, hogy erre vonatkozó lépéseiről vagy közbeavatkozásairól érdemes lenne ugyanúgy számot adni.

Éppen ezért, ha a kommunikációjukat meghatározó tényezőkről beszélnek, akkor kérem, hogy ezt teljeskörűen tegyék meg. Térjenek ki arra, hogy mit tettek annak érdekében, hogy ezt a 250 milliárd forintot, amely közpénznek minősül a bíróság által is…  erről számoljanak be részletesen, és akkor érdemes lesz talán folytatni ezt a beszélgetést.

Mindaddig, amíg ez a beszámolójukból kimarad, addig az a határozattervezet, amelyet önök ide a Gazdasági bizottság közreműködésével beterjesztettek, nem elfogadható, és ennek megfelelően nem is támogatom annak elfogadását.

Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Csárdi Antal képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A Magyar Nemzeti Bank 2017. évi beszámolójából kiderül, hogy a tavalyi év egyik legfontosabb döntése, amit az MNB meghozott, az a növekedési hitelprogram kivezetése. Ez a tény azért fontos, mert ezzel elismeri a jegybank, hogy véget ért egy időszak, amelyben kedvező finanszírozáshoz juthattak a vállalkozások, és ezt mindenképpen meg kell jegyeznünk, hiszen itt egy felkészülés kellene a szűkebb időszakra. Erre persze nem látunk semmilyen jelet.

(10.30)

Pontosan tudjuk, hiszen a pénzügyminiszter úr, de gyakorlatilag a piaci szereplők is egymástól függetlenül arról beszélnek, hogy gyakorlatilag az a nemzetközi konjunktúra, ami az elmúlt éveket jellemezte, ami nagyban segítette a magyar gazdaságot, kifulladóban van, és amennyiben erre most nem ad választ, illetve nem kezd el felkészülni adott esetben már 2017-ben a Magyar Nemzeti Bank, a magyar gazdaság, akkor ennek a folyamatnak Magyarország súlyos vesztese lehet.

Azt gondolom, Matolcsy György szavai, amelyek a múlt héten hangoztak el arra vonatkozóan, hogy fel kell készülni egy válságos időszakra, illetve a héten történt még egy fontos lépés, az aranytartalék-vásárlás, ugyan erre a felkészülésre utal, de pontosan tudjuk mindannyian, hogy ez egyrészt megkésettnek tűnik, másrészt pedig túl azon, hogy megkésett, 2017-ben erre semmilyen, még csak jel sem mutatott, hogy elkezdte volna a felkészülést. A fizikai aranyvásárlást általában akkor helyezik előtérbe a befektetők, amikor már nem bíznak annyira a piacban és annak kiszámíthatóságában, ezért lehetséges, hogy a Magyar Nemzeti Bank, illetve Matolcsy György e mellett a lépés mellett döntött, amivel egyébként adott esetben egyet is lehet érteni.

A nyár elején történt egy elég erőteljes gyengülés az euró/forint árfolyamban, amire a kormány úgy reagált, hogy spekulánstámadás érte a magyar devizát. Felteszem a kérdést, hogy abban az esetben mi történik, ha nagyobb mértékben, sokkal gyorsabban elkezd gyengülni a forint egy esetleges válsághelyzet kialakulásakor. Akkor hogyan fogunk nyertesen kijönni ebből a helyzetből?

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekre a veszélyekre mindenképpen fel kell hívni a figyelmet, és fel kell készülni, mert ezt a piacot már ismerjük. Egy esetleges korrekció hamar recessziót okozhat, és egy ilyen, úgy gondolom, nagyon súlyos károkat tud okozni a magyar gazdaságnak, annak a konjunktúrának, ami eddig segítette a magyar gazdaságot.

De vegyük részletesen szemügyre a tavalyi évet! Az előbb előrevetített problémák és lehetséges szcenáriók a tavalyi évre nem voltak jellemzőek. Nagyon kedvező volt a világpiaci helyzet, nem volt olyan nagy volumenű történet, ami lépésre kényszerítette volna a Magyar Nemzeti Bankot. A tavalyi évben a kamat változására sem került sor, stabilan 0,9 százalék volt. De azért azt hozzátenném, hogy ez ténylegesen nem a Magyar Nemzeti Bank sikere, hanem valójában annak köszönhető, hogy olyan kedvező környezetben zajlott az egész elmúlt év, hogy ezt lehetővé tette.

Az a tény, hogy ilyen piaci környezetben sokkal több vállalkozás vesz fel hitelt, jut hitelhez, hisz bővülni akar és fejleszteni akar, az rendben van. De azt gondolom, az nincs rendben, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a kezdővállalkozások, amelyek egy ilyen kamatkörnyezetben vállalkoznának, vagy azok a vállalkozások, amelyek a katás adózás okán nem jutnak hitelhez, ők nem jutnak ma semmilyen ilyen jellegű segítséghez, és nincs olyan programja 2017-ben a Magyar Nemzeti Banknak, amely ezt segítette volna.

A beszámoló szerint a 2017. év a pénzügyi tudatosság szolgálatában telt. Azt gondolom, itt muszáj kitérnem a héten történt döntésre. Ha nem is a 2017-es beszámolót érinti teljes egészében, azt gondolom, hogy amikor arról beszélünk, hogy már 2017-ben is mennyire szolgálni kívánta a Magyar Nemzeti Bank a pénzügyi tudatosságot, akkor azt gondolom, ez nem hagyható ki, hogy a magyar parlament alig több mint 24 óra alatt megszüntetett egy olyan megtakarítási lehetőséget, amely elsősorban azoknak a honfitársainknak nyújtott segítséget, akik nem tudnak 20-30 ezer forintokat eltenni, illetve ennél magasabb összegeket félretenni havonta. Gyakorlatilag az állami támogatás kivonásával kiüresítették ezt a megtakarítási formát. Nekem nagyon-nagyon fáj, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem emelte fel a szavát annak érdekében, hogy az öngondoskodás nem helyettesíthető CSOK-kal és három gyerekkel, hanem először van az öngondoskodás. Ez mindannyiunk felelőssége  kormányzat, parlament és Nemzeti Bank , és egyébként, mint ahogy tudjuk, elnök úr milyen jó viszonyban van a miniszterelnök úrral, én azt gondolom, akár segíthette volna is azokat a családokat, akik most elveszítették ezt a megtakarítási lehetőséget.

A 2017. évben is nagy hangsúlyt kapott a szanálás, főleg a kétes hátterű tulajdonosi körrel rendelkező MKB bank esetében. Még az Állami Számvevőszéknek is voltak kifogásai a Magyar Nemzeti Bank szanálási tervével, de végül az MKB szanálásában nem találtak problémát, ettől függetlenül rengeteg kérdés merül fel még mindig a mára már félig Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő pénzintézettel kapcsolatban. Erről többször kérdeztük a parlament plenáris ülésén Matolcsy Györgyöt, aki mindig sikertörténetről beszélt az MKB körüli folyamatokkal kapcsolatban. Bár Matolcsy György a 2010 óta történő gazdasági és monetáris politikai fordulatról sem tud csak pozitívan beszélni, illetve azt gondolom, csak a véletlen műve, hogy ez pont véletlenül egybevág a Fidesz-KDNP 2010-es győzelmével.

Korábban képviselőtársam, Schmuck Erzsébet kérdezte meg a jegybankelnököt, hogy végül is az adófizetőknek mennyibe került, hogy az MKB bankot privatizálták, és végrehajtották a szanálást, azaz megszabadították a rossz hiteleitől. De természetesen a válasz egyértelműen az volt, hogy ez nem került egy adófizetői forintba sem, de mégiscsak egy részben családtag, részben a miniszterelnök jóbarátjának tulajdonában levő pénzügyi szolgáltatóról csak nem lehet rosszat mondani!

Az egyik legfontosabb probléma, ami sajnos a mai napig problémát okoz, és amikor erről a beszámolóról vitatkozunk, akkor sem mehetünk el mellette szó nélkül, hiszen már az elnöki beszámolóban külön említést kap, a lakossági devizahitelek kivezetése. Ez egy több éve zajló folyamat, amely folyamatosan konfliktust és vitát generál a kormány és az ellenzék között, mert önök mindig azt mondják, úgy gondolják, hogy a devizahitelesek problémáját megoldották.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Alelnök Úr! Tudjuk, hogy ez nem igaz. Pontosan tudjuk, mert a végtörlesztés, ami az első lépése volt az önök által sokat hangoztatott megoldásnak, nem tett mást, mint egy rendkívül kedvező árfolyamon lehetővé tette azoknak a jómódú hiteleseknek a kiszállását, akik ki tudták egyben fizetni a fennálló tartozásukat. (Z. Kárpát Dániel: Hány képviselő volt köztük?) És igen, tisztelt képviselőtársam, szerintem ne tagadjuk el azt a tényt, ha már így párbeszédbe elegyedünk egymással, hogy márpediglen érdemes lenne utánanézni, hogy az előző ciklus parlamenti képviselőinek hány százaléka élt a végtörlesztés lehetőségével. Azt gondolom, tökéletesen igazolható a végtörlesztés kapcsán, hogy azt egy átlagos fogyasztó, egy átlagos gazdasági helyzetben levő család nem tudta igénybe venni.

A megoldás másik fele, amiről önök megint csak sikerként beszélnek, a forintosítás, amivel nem csináltak semmi mást, és ez az igazi szégyene az előző és a mostani magyar parlamentnek is, nem csináltak semmi mást, mint hogy konzerválták, realizálták azt az árfolyamveszteséget, amit később, illetve ezzel a döntéssel egy időben bele is raktak a szerencsétlen adósok nyakába. Ezzel összefüggésben azt gondolom persze, és ez már tényleg egy kicsit túlmutat a Magyar Nemzeti Bank beszámolóján, hogy az az európai bírósági döntés, amely szeptember 20-án megszületett, szeretném mindannyiuknak elmondani, lehetőséget ad arra, hogy ezt az egészen súlyos hibát korrigálják, de erre még később vissza fogok térni nem ebben a hozzászólásban.

(10.40)

De a legszomorúbb mégis az, hogy ebből a forintosítási akcióból a Magyar Nemzeti Bank volt az, amely nagyon jól járt, ezt érdemes észrevenni. Annak a forintosításnak, ami az adósok megmentését kellett volna célozza, ki volt a nyertese? Na persze, kedves képviselőtársaim, sajnos nem az adósok voltak a nyertesei, ennek a forintosításnak a Magyar Nemzeti Bank volt a nyertese. Ebből a nyereséghányadból, ami a forintosításból keletkezett, megalapította az alapítványait, amelyek egyébként 2017-ben ugyanúgy működtek szépen tovább, a kuratórium tagjai ugyanúgy szépen felvették a milliós fizetéseiket.

Azt gondolom, hogy az LMP álláspontját erről a kérdésről pontosan ismerik. Az alapítványi pénzek tisztességtelen közpénzmentesítései is egy ugyanolyan aljas folyamat volt, mint a héten a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának megszüntetése, és ráadásul ugyanaz a képviselő nyújtotta azt be, mint az előzőt.

Többször elmondtuk már, hogy az alapítványnál lévő vagyont pontosan a devizahitelesek megsegítésére kellene fordítani, mint ahogy ezt elmondta már több képviselőtársam is, és a Jobbik irányába fordulok, mert ott markánsan képviselték. (Nacsa Lőrinc összefont ujjait mutatja Csárdi Antal felé.) Tudja, én önnel is összefognék, tisztelt fideszes képviselőtársam, ha önnek fontos lenne a devizahitelesek megsegítése, ha önnek nem az lenne a fontos, hogy a Magyar Nemzeti Bank mekkora nyereséget tesz zsebre a forintosítás kapcsán (Z. Kárpát Dániel Nagy Márton István felé: Mi olyan vicces, alelnök úr? Jól szórakozik?), hanem az volna az elsődleges kérdése, tisztelt képviselőtársam, hogy tudok segíteni azokon a szerencsétleneken, akiket az önök kormányainak a kommunikációja rángatott bele a devizahitelezésbe, akkor, amikor a végtörlesztéssel, tisztelt képviselőtársam, az önök kormánya hagyta benne a szuterénben nyakig a szerencsétlen adósokat, mert a gazdagokat gyorsan kihúztuk a bajból, mert azok a haverok. (Nacsa Lőrinc Csárdi Antalra mutat.) Igen, képviselőtársam, én önnel is összefognék, hogy ezt megoldjuk. És ezt csak azért tettem hozzá, mert láthatóan párbeszéd alakul ki, és ez egy új műfaj lesz, a vezérszónoki párbeszéd. Szóval, ezeket a jegybanki alapítványokat, azt gondolom, meg kell szüntetni, mert nincs rájuk semmi szükség.

Tudjuk, hogy az elnök úr sűrűn hivatkozik arra, hogy a nemzetközi jegybankok is rendelkeznek különböző képzésekkel és programokkal, de itt nem is ezeket kérdőjelezzük meg, hanem ennek a módját és azt a folyamatot, amit önök véghez vittek. A tanulmányokkal, képzésekkel semmi probléma nincs, mivel az LMP a tanulást tartja az egyik legjobb befektetésnek.

De azt ne mondja nekem senki a jegybanktól, hogy az a nyugati példa, hogy alapítványokat hozunk létre, ahová kinevezzük jó barátainkat, ismerőseinket, majd ezen keresztül szervezünk látványképzéseket meg kiadványokat, hogy az megoldást tud jelenteni. Azt meg aztán végképp ne mondja nekem egyetlen nemzeti banki tisztviselő sem, hogy az a wellnesseszközökkel telepakolt ingatlan, amit a Várba, az én választókerületembe terveztek, és csak a botrány hatására hátráltak ki belőle, az a magyar lakosság és a gazdaság oktatását célozta. Tehát azt gondolom, annyira tartsuk egymást tiszteletben, hogy ne próbáljuk meg ilyen fals érvekkel meggyőzni egymást.

A magyar jegybank folyamatosan azt hangoztatja, hogy számára nem fontos a forint árfolyama. De önök is tudják jól, hogy ez nem igaz. Az LMP többször elmondta már, a tavalyi beszámoló kapcsán is megemlítettük, hogy a Magyar Nemzeti Banknak fontos a forint árfolyama; de sajnos ezt olyan értelemben, hogy alacsonyan kell tartani az árfolyamot, mert önök szerint az alacsony árfolyam teszi versenyképessé az egyébként is alacsony fizetésekkel párosítva az ország gazdaságát. (Sic!) És egyébként azt már nem vizsgálják  mert aki statisztikát tud csinálni, az bármit elhitethet emberekkel , hogy az infláció mértékét ez hogy pörgeti.

Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Alelnök Úr! Önnek pontosan tudnia kellene, és higgye el, ha kint járna az utcán, akkor pontosan tudná, hogy az alapvető élelmiszerek, de általában az élelmiszerek ára két számjegyű inflációval nehezíti az itt élők helyzetét, és ezen sajnos sem önök, sem a kormány nem próbál segíteni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Burány Sándor képviselő úrnak, a Párbeszéd képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

BURÁNY SÁNDOR, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Alelnök Úr! A Magyar Nemzeti Bank beszámolója fekszik előttünk, de természetesen a vita a teljes monetáris politikáról folyik, amely része a gazdaságpolitikának, és természetesen a vita a Magyar Nemzeti Bank vagy annak vezetőinek tevékenységéről is folyik, bár mindannyian örülnénk neki, azt hiszem, velem együtt, ha utóbbiról nem kellene szót ejteni  de kell. Kezdjük először is a monetáris ügyekkel, a pénzügyi folyamatokkal és a forint helyzetével, mert mégiscsak ez lenne a legfontosabb és a kiindulópont. A helyzet az, hogy a Magyar Nemzeti Bank pontosan ezen a téren muzsikál gyengén. 2010-ben, amikor Matolcsy György akkor még nem a Nemzeti Bank elnökeként, hanem kormánytagként felelős állami vezetői beosztásba emelkedett, ezt a pozíciót, első munkanapját úgy kezdhette meg, hogy a forint erős volt, jóval erősebb, mint most; köszönhetően egyébként egy egész ország áldozatvállalásának és kemény intézkedéseknek, amivel a pénzügyi válság, világválság idején is a forintot sikerült stabilizálni, és úgy az euróval szemben, úgy a svájci frankkal szemben egy olyan erőt tudott mutatni, olyan erős árfolyamon volt, amely ma már csak vágyálom.

Az elmúlt években a forintot viszont önök tönkretették, önök így együtt, a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank. Az, hogy egyébként a szereplők változnak és pozíciót cserélnek, az ebből a szempontból édes mindegy, a közös cél ugyanaz: a forint gyengítése árán is megvalósítani azokat az egyébként meglévő politikai, családi haszonszerzési célokat, amelyek idegenek egy igazi demokrácia működésétől. Ennek a forintgyengítésnek, amelynek önök aktív résztvevői voltak, és jelen pillanatban a forint, ha nem történelmi mélyponton…  mert volt már ennél rosszabb is, de az is az önök kormányzásának idejére esett, az önök nemzeti banki tevékenységének idejére esett, tehát 2010 után olyan történelmi mélypontokra esett a forint árfolyama, hogy egészen egyszerűen ezzel kellene valamit kezdeni, ha önök ezt fontosnak tartanák.

De nem tartják annak, önök egészen egyszerűen a forintot a sorsára hagyták  ha nem gyengítették szándékosan. Ezen a gyengítésen a Magyar Nemzeti Bank nyert, az ország pedig veszített, elsősorban a devizahitelesek veszítettek.

Lehet itt sokféle dolgot mondani, de igazából a devizahitelesek fő problémája nem maga a konstrukció, nem elsősorban a konstrukció, bár abban vannak valóban a bankok számára kihasznált, a hitelesekre nézve káros pontjai, de elsősorban az árfolyam az, ami a devizahiteleseket és a gyenge forint, ami a devizahiteleseket reménytelen vagy legalábbis nagyon nehéz helyzetbe hozta. Annyira nem maga a konstrukció, hogy egyébként ezt éppen Orbán Viktor első kormánya vezette be a magyar parlamentben, csak erre mostanában nem akarnak annyira emlékezni. És azért volt elsősorban népszerű ez a devizahiteles konstrukció, mert már Orbán Viktor első kormányának idején, sőt azon túl is érvényesült az a sajátos személyzeti politika, hogy baráti kapcsolatokon, megszerzett pozíciókon keresztül uralnak olyan ágazatokat, amelyek egyébként a klasszikus demokratikus játékszabályok szerint egymástól szét kellene hogy legyenek választva.

Így nagyon nem meglepő, hogy Járai Zsigmond Orbán Viktor embereként olyan magas jegybanki kamatot alkalmazott a saját monetáris döntései kapcsán, amit egyébként a gazdaság akkori állapota nem indokolt, amelyhez képest minden más hitelkonstrukció, amely kedvezményes volt, csak jobb lehetett. És ez volt a döntő oka annak, hogy emberek milliói vettek fel devizaelszámolású hiteleket, hiszen az ott alkalmazott nagyon alacsony kamat  igaz, árfolyamkockázat mellett, ami később sajnos visszájára fordult  egyszerűen sokkal kedvezőbb volt, mint minden más, a piacon hozzáférhető lakásvásárlási hitelkonstrukció. Egyébként az állami kedvezmények korlátozás mellett ugyan, de akkor is léteztek.

(10.50)

Ez tehát az alaphelyzet. A tisztességes megoldás az lett volna, ha a jegybank ezt a nyereségét elsősorban arra fordítja, hogy azokon a kárvallottakon segítsen, akiket a forint gyengítése ilyen lehetetlen helyzetbe hozott. De nem ez történt. Hogy mi történt ezzel a pénzzel, arról majd a későbbiekben.

Egyelőre még szeretnék amellett is néhány gondolatot elmondani, mert nem akarok elmenni mellette szó nélkül, hogy a forintgyengítés és a forint sebezhetősége még jelenleg is fennáll. Olyannyira fennáll, hogy szakértők szerint ha a Magyar Nemzeti Banknak legalább a kommunikációja nem változik, vagy a kamatemelési gyakorlata vagy kamatgyakorlata nem változik, akkor a forint további gyengülése sem zárható ki. Kiszivárgott információk alapján tudjuk, hogy erre nézve már vannak a Magyar Nemzeti Bankban különböző modellszámítások, és bizony még a mostani gyenge árfolyamhoz képest is kedvezőtlenebb árfolyamokat is lefuttatnak ezekben a modellszámításokban. Ez a gyenge forint veszély az egész országra nézve, hiszen ha a pénzügyi piacokon, a pénzügyi világban megint valami megrebben, Magyarországtól függetlenül valamilyen válsághangulat kialakul, akkor a forint lesz az egyik legsebezhetőbb valuta a régióban, mint ahogy egyébként is az egyik legsebezhetőbb valuta az euróövezeten kívül Európában.

Az előbb említettem, hogy mire használja a Magyar Nemzeti Bank ezt a nyereségét, azt a nyereségét, amit a forint gyengítéséből zsebelt be. Egészen elképesztő, sajátos gyakorlatba kezdett: ezt különböző alapítványokba menti ki, és ezeknél az alapítványoknál, nyugodtan kijelenthetjük, a törvényeket sértő vagy a törvénysértés határát súroló gyakorlatot folytat. Törvényeket sértő, hiszen maga az Európai Központi Bank is felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknél az alapítványoknál nagy mennyiségben tartani államkötvényeket a tiltott finanszírozás fogalmát meríti ki, hiszen a költségvetést ezen keresztül, alapítványokon keresztül maga a jegybank finanszírozza, ez pedig mindenhol a világon törvényellenes. Némi huzavona és vita után a Nemzeti Bank akceptálta az Európai Központi Bank intelmeit, ezt a portfóliót lecserélte, de a mai napig több mint 270 milliárd forint van valamilyen mértékben kihelyezve ezekbe az alapítványokba, hogy fideszes képviselőtársaimat idézzem, ahol a közpénzjellegüket elveszítik. A gyakorlatból sajnos ez következik is, ahogy látjuk.

Nagyon sajnálatos, hogy a Magyar Nemzeti Bank is bekerült abba a körbe, ami évek óta, 2010 óta legalábbis széles körben dívik Orbán Viktor miniszterelnök úrnál és környezetében, nevezetesen, hogy az urambátyám, a rokonok világa jött vissza, a keresztfoglalkoztatás, egymást megsegítjük, a „kéz kezet mos” elve érvényesül az egész államigazgatásban, a személyzeti politikában, az irányított közbeszerzésekben, a megszerzett vagyontárgyakban, a kastélyprogramokban, szinte mindenhol. Sajnálatos, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem maradt sziget ebben a folyamatban, hanem maga is részévé vált ennek az urambátyám világnak.

Több képviselőtársam is utalt rá, de nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének a családja is érintett ebben a fajta működésben, hiszen unokatestvére szállíthatott a vizes vb-re nagy mennyiségben, bevásárolhatta magát a Magyar Kereskedelmi Bankba. A jegybankelnök fia bútorgyár-tulajdonos, ami önmagában persze nem probléma, de több közbeszerzést is nyert, és ismerjük a hazai közbeszerzések most már bizonyítottan irányított voltát; szemernyi kétség nem merülhet fel afelől, hogy nem véletlenül nyerte meg ezeket a közbeszerzéseket, hanem éppen a jól csengő családi név miatt. De utalhatnék a személyzeti politikára is, hiszen a Magyar Nemzeti Bank elnöke gondoskodott a legfőbb ügyész családjáról is, legalábbis olyan mértékben, hogy először alkalmazta havi nagyjából 5 millió forintos fizetés mellett a legfőbb ügyész feleségét; de persze itt még nem állt meg ez a folyamat: valamivel később, igaz, sokkal szerényebb mértékben, havi félmilliós fizetésért pályakezdőként a legfőbb ügyész lányát is felvették a jegybankba.

Többször elmondtuk korábban azonnali kérdések, interpellációk, parlamenti felszólalások ügyében is, hogy mi tiszteletben tartjuk a magánéletet. Sőt, én személyesen is azon az állásponton vagyok, hogy ha valakinek megromlik a házassága, akkor tisztességesebb dolog ezt a házasságot felbontani, mint egy életen keresztül hazugságban élni. Én egyáltalán nem gondolom, hogy csak az az egyedüli családmodell létezhet az országban, amit a Fidesz hirdet, én személy szerint mindenkinek a saját családfelfogását tiszteletben tartom. Önmagában tehát azzal kapcsolatban sincs semmilyen kifogásom, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének is új párja lett. Sok boldogságot kívánok hozzá, és ezt tényleg őszintén mondom.

Nem ezzel van a probléma, hanem azzal van probléma, ha ez közpénzbe kerül. Az nincs rendjén, ha valaki a saját párját kinevezi, kinevezheti osztályvezetőnek, miközben az általa irányított intézményben ilyen osztály nem is létezik. Az nincs rendben, ha kedvezményes, egy átlag magyar állampolgár számára elképzelhetetlen mértékű munkáltatói kölcsönt ad lakásvásárláshoz, miközben a saját párjáról van szó. Mindenhol a fejlett demokráciákban, ahol létrejönnek ilyen kapcsolatok, mert az ember már csak ilyen, egyikünk sincs felvértezve szerelem ellen, soha nem tudhatjuk, hogy kibe leszünk szerelmesek, viszont a munkahelyi szabályok azért irányadók e tekintetben, és szerte a művelt nyugati világban az az általános gyakorlat, hogy ha egy tartós kapcsolat létrejön egy adott intézményen belül, és ennek a tartós kapcsolatnak az egyik szereplője maga az intézmény vezetője, akkor ezt az összeférhetetlenséget megszüntetik. Nem erről beszélünk. Nemhogy nem szüntették meg ezt az összeférhetetlenséget abban az időszakban, amiről beszélek, hanem közpénzből nagyon busás lehetőségekhez jutott Matolcsy jegybankelnök úr párja. Sőt, nem csak a párja, alapítványon keresztül, mondjuk így az egyszerűség kedvéért, az anyósa is.

Azokról az összeférhetetlenségekről már nem is beszélve, amik a sajtóhírek alapján felmerültek, hiszen a Bankszövetség elnökétől bérel a hírek szerint a jegybankelnök vagy bérelt ingatlant, miközben ez egészen nyilvánvalóan összeférhetetlen, hiszen a Bankszövetség elnöke és a Magyar Nemzeti Bank elnöke nem kell hogy egymással semmilyen üzleti kapcsolatban legyenek, hiszen adott esetben az érdekeik egymással ellentétesek. S ha ilyen lekötelezettségek keverednek ezekbe a kapcsolatokba, akkor felmerül a lehetősége annak, hogy az érdekek terén is ez egy összefonódást fog a későbbiekben eredményezni. Ez sem szokás a művelt nyugati világban.

Végezetül engedjék meg, hogy az ezotéria körét is ideidézzem. Semmi bajom azzal, ha valaki hisz a számmisztikában. Vannak erre nemzetközi példák. Hogy mondjak egyet: Kínában ismeretes, hogy vonzódnak a 8-as számhoz, azt ott egy szerencseszámnak tartják. Olyannyira vonzódnak a 8-as számhoz, hogy a pekingi olimpiát 2008. VIII. hó 8-án, kínai időszámítás szerint 8 óra 8 perckor nyitották meg, hogy minél szerencsésebb legyen az olimpia lebonyolítása. Persze Kína, mint tudjuk, nem nyugati értelemben vett demokratikus ország, ott a számmisztika központi elrendelése egyáltalán nem ízléstől távoli dolog. De Magyarországon mégiscsak egy olyan kultúrkörhöz tartozunk, ahol az egyház és az állam szétválasztása alapelv, ahol ha valakinek közhatalom van a kezében, a saját babonáit vagy vallási meggyőződését nem kellene rendeletekben, döntésekben is tükröztetnie. Ezért teljesen érthetetlen számunkra a jegybank elnökének a 8-as számtól való irtózása. Kérem, ez ügyben forduljon kínai kollégájához szeretettel. Azt, hogy irtózik tőle, még csak értem, de hogy a Szabadság tér 8-9. számból a 8-as számot miért kell eltávolítani, miközben az a Magyar Nemzeti Bank hivatalos címe, vagy a megszámozott parkolóhelyek közül miért hiányzik a 8-as szám, és a hírek szerint miért tilos a kollégáknak nyolcoldalas előterjesztést készíteni, az a józan ész szabályai szerint felfoghatatlan.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a függetlenek soraiban.)

(11.00)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselőnek adom meg a szót. Felszólalásra következik Bősz Anett képviselő asszony. Öné a szó.

BŐSZ ANETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Alelnök Úr! Nagyon sajnálom, hogy Matolcsy György már nem vesz részt ezen a vitán, de örülök, hogy így az alelnök úrral is személyesen van lehetőségünk beszélni.Önök arról beszéltek az imént, hogy 2017-ben a forint a világ tíz legstabilabb valutája között volt. Kedves alelnök úr, kérem, engedje meg, hogy a mai nap nyerőszámait felsoroljam, bár nem emelkedő számsorrendben: 322,11; 366,96; 278,64. Ennyibe kerül a mai napon egy euró, egy angol font és egy dollár. (Gréczy Zsolt tapsol.) Amennyiben az elnök úr úgy gondolja, hogy neki semmi köze ezekhez a mai számokhoz az ég egy adta világon, úgy azt gondolom, hogy Magyarország nagyon nagy bajban van.

De még nagyobb bajban vagyunk, ha az elnök úr tisztában van azzal, hogy mi köze ezekhez a számokhoz, ugyanis a számsor végére dzsókerként oda tudnám szúrni a 0,9-et, ennyi ugyanis a jegybanki alapkamat, ami május 25-e óta változatlan, és a tegnapi döntés értelmében az is marad. Nem kívánom természetesen a forint gyengülését teljes egészében a Magyar Nemzeti Bank nyakába varrni, hiszen a globális trendek következtében a feltörekvő országok piacát jellemezte az árfolyamgyengülés, azonban hadd jegyezzem meg, hogy a román lei, a lengyel zloty és a cseh korona azért gyengült a forintnál kisebb mértékben, mert ott a nemzeti bankok emeltek kamatot, szemben a Magyar Nemzeti Bankkal, és ezzel a környező országok mérsékelni tudták fizetőeszközük gyengülését.

Nagyon sajnálom azt is, hogy az elnök úr nem jött el a Költségvetési bizottság ülésére, mert megvitathattuk volna a kamatemelés lehetőségét, és azt is, hogy az akkor 330 forint felé rohamléptekkel rohanó magyar fizetőeszközünk árfolyamának beszakadását hogyan lehet megakadályozni, illetve legalább mérsékelni. De ő sajnos azért nem jött el, mert arra hivatkozott, hogy ez egy ellenzéki bizottság, így politikai szándékot sejtett a meghívás mögött. Azt állította, hogy politikai haszonszerzésből küldtük ki a meghívót.

Nem tudom, hogy a bizottságban jelen lévő kétharmados kormánytöbbség miért nem öntött némi bátorságot Matolcsy Györgybe ahhoz, hogy beszámoljon arról, hogy ha a költségvetés tervezésekor 312 forintos euróval számoltunk, miért nem veszik elejét annak, hogy 6-10 százalékkal drágább legyen számunkra az európai fizetőeszköz. Esetleg a vita után megbeszélhetnénk és összevethetnénk azoknak az elemzőknek a listáját, akik azt javasolták akkor, hogy jegybanki alapkamatot kell emelni, azoknak a listájával, akik úgy gondolták, hogy jó lesz ez így.

Ismerem a kormány álláspontját természetesen, Kovács Zoltán kormányszóvivő elmondása szerint spekulációs folyamatok állnak a háttérben. Kár, hogy nem mondta ki kerek perec, hogy Soros György maga áll a háttérben, és ezzel gyakorlatilag elismerte volna, hogy önök nem tudnak és nem is akarnak mit mondani arról a magyar polgároknak, hogy miért ér a világpiacon jelen pillanatban 20 százalékkal kevesebbet a pénzük, mint 2010. április 15-én. Vagyis miért dolgoznak gyakorlatilag minden ötödik forintjukért teljesen fölöslegesen.

A kormány szóvivője szerint ilyen makromutatók mellett csak valamifajta spekulációs nyomás állhat a forintgyengülés hátterében. Én azt gondolom, hogy a világtrendekkel szembemenő jegybanki politika egy kicsit hitelesebb magyarázat lehet arra, ami történik, és különben is, már nagyon sok mindent varrtak a spekulánsok és Soros György nyakába; volt nekik elég dolguk például a menekültáradat országra való rászabadításával. Nehezen tudom elképzelni, hogy még a forintgyengülésre is jutott volna idejük, úgyhogy kérem, ezt az álláspontot azért gondolják át még egyszer.

Nagyon kevés kérdésem volna. Miért döntöttek úgy, hogy ismét Erdoğannal lépnek egyszerre, és a spekulánsokra kenik a forintgyengülést, hasonlóan a török diktátorhoz, aki szintúgy ezzel magyarázta saját valutájuk gyengülését, szemben azzal, amit közép-európai társaink tettek, hogy megemelték a jegybanki alapkamatot, és ezzel segítették azt, hogy sokkal kisebb mértékben gyengüljön a valutájuk?

Illetve volna még egy kérdésem. Miért nem ismerik el, hogy a magyar makrogazdaság mutatói ugyan erősek, de például a cseh és a lengyel gazdasági mutatók sokkal erősebbek, és ennek köszönhetően tudták ők kiküszöbölni vagy mérsékelni legalább a globális trendekből adódó hazai fizetőeszköz gyengülését? Ez a beismerés nem lenne kevésbé kínos, mint például a jegybank műkincsvásárlási akciója, ami egyébként is megközelíti a 10 milliárdos tételt.

Megköszönöm, ha alelnök úr válaszol ezekre a felvetésekre. Köszönöm. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalásokkal folytatjuk munkánkat. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Örülök, hogy más jellegű vita is kibontakozhat közöttünk, például a devizahitel-károsultak helyzetét illetően. Szeretném azért felhívni a figyelmet, nem véletlenül mondtuk azt, hogy az MNB részt vett a hitelkárosultak kifosztásában. LMP-s képviselőtársamat is figyelmeztetném rá, hogy nem fideszes, hanem KDNP-s vezérszónoktársunk volt az, aki egyébként állította, már nem egy alkalommal képviselőtársaival egyetemben, hogy milyen kiváló beavatkozó lépéseket hozott az utóbbi két Fidesz-kormány a károsultak érdekében.Ezzel szeretnék vitába szállni, nem azt mondva, hogy nettó hazugság volt minden, amit önök állítottak, mert mondjuk, egy árfolyamgát önkéntes alapon átmenetileg némi levegőt biztosíthatott egy viszonylag szűk rétegnek. De az egészen egyértelmű, hogy a piaci árfolyamon történő forintosítás nemcsak az MNB-nél hozott elképesztő hasznot, hanem bizony a magyar emberek, érintettek százezreitől vette el a saját vagyonukat, csoportosította át a Fidesz segédletével azokhoz a kereskedelmi bankokhoz, akikkel szemben látszólag hadjáratot hirdetett a kormány. Ezzel szemben hagyta, hogy a banki ágazati különadó nagy részét áthárítsák rájuk, illetve a pénzügyi tranzakciós illeték egészét hárítsák át az összes érintett fogyasztóra.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy mindezt az érintett kereskedelmi bankok bevallották. Magyarország Kormánya nem tett semmit, a Magyar Nemzeti Bank újabb fogyasztóvédelmi jogkörökkel felruházva pedig szintén nem tett semmit. Ez egy gazdasági típusú árulás gyanúját veti fel. Még egyszer szeretném kérni, hogy röhögcsélés, mutogatás, beszólogatás mellett legyen már önökben annyi bátorság, hogy akár az MNB részéről, akár a kormány részéről legalább egy képviselő nyomja meg a gombot, fejtse ki a véleményét, szálljon vitába az ellenzéki érvekkel, vádakkal. Nincsenek illúzióink egy ilyen vitával kapcsolatban, de abszolút férfiatlan magatartásnak tartom azt, hogy röhögcsélnek, kommentálnak, mutogatnak, beszólogatnak, de annyi bátorság nincs önökben, hogy reagáljanak egy tiszta, normális felszólalás keretein belül, amire aztán mi is tudnánk viszonválasszal élni. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Szívem szerint most azt mondanám, hogy sajnos ez mindegyik frakció sajátja, úgyhogy nem nagy boldogság ezt levezető elnökként megélni. Viszont lehetősége lesz most Nacsa Lőrinc képviselő úrnak reagálni. Megadom a szót kétperces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Varju László képviselő úr a vezérszónoki felszólalásában azt mondta, hogy én azt állítottam, hogy itt a Nemzeti Bank nyeresége a lényeg, és szerinte nem a nyereség a lényeg, hanem a magyar érdekek megfelelő pénzügyi képviselete. Teljesen egyetértek azzal, hogy a Nemzeti Bank elsődleges feladata a magyar nemzeti érdek pénzpiacon való érvényesítése is. Ugyanakkor azt gondolom, a nyereség ehhez hozzátesz, ez növeli a mozgásteret. Az gondolom, az nem a magyar érdek, hogy az önök idejében a jegybank mínuszos volt sok éven keresztül, és ezért az adófizetők pénzéből sok-sok-sok tízmilliárdot, több mint százmilliárd forintot kellett átcsoportosítani a jegybank veszteségeinek fedezésére.Ezért nem azt mondom, hogy a cél a nyereség elsődlegesen, de azt gondolom, hogy a nyereség vagy a jó eredmény növeli a mozgásteret, és semmiképp sem a magyar érdekek ellen való, ha a jegybank pozitívan zárja az évét.

És még kihagytam a vezérszónoki felszólalásomból azt, mert az is ’17-re tehető, amikor befejeződött a növekedési hitelprogram 2017 márciusában, ezért ez is még valamennyire a tavalyi évhez köthető. Azt gondolom, az a tevékenység, hogy közel 2800 milliárd forintot vitt be ez a hitelprogram a magyar üzleti szektorba és így áttételesen a családok beruházási terveibe is, egy olyan hihetetlenül nagy összeg, olyan hihetetlen erőforrást jelentett akkor a magyar vállalkozásoknak, a mikro-, kis- és középvállalkozások közül 40 ezren jutottak ilyenfajta módon forráshoz.

(11.10)

Ez nyilvánvalóan azt is eredményezte, hogy ez közel ezermilliárd forintnyi költségvetési többletbevételt is generált, úgyhogy, ha korrektek akarunk lenni, akkor a 2017. évhez ez is hozzátartozik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gréczy Zsolt képviselő úrnak, DK-képviselőcsoport, kettő percben. Parancsoljon!

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Hadd kezdjem egy idézettel: „Az a miniszterelnök, akinek a kormányzása alatt az euró 300 forint fölé emelkedik, nem tud kormányozni, és le kell mondania.”  mondta Orbán Viktor 2008-ban ugyanezen falak között. Szeretném jelezni, hogy amióta önök kormányoznak, az elmúlt sok-sok évben a 300-tól egyre távolodunk felfelé, nem lefelé, tehát Orbán Viktor definíciója szerint Orbán Viktor nem tud kormányozni és önök sem.A másik probléma: még mindig nem tudjuk, hogy amikor Szijjártó Péter és Kósa Lajos az államcsődről beszélt, akkor kik shortolták azt a sok forinthasznot, ami a forintárfolyam gyengülésével járt abban a pillanatban.

A 8-as fóbiáról csak annyi jut eszembe, hogy inkább itt pszichiátriai problémát lehet feltételezni, tényleg egészen elképesztő, ami itt ez ügyben történik.

És nem kell ez ügyben tagadni, önök cserbenhagyták a devizahiteleseket, a forintárfolyam és a forintgát, amit önök megszabtak, nagyon keveseknek segített, de a folyamatosan gyengülő forintot, ahogy Bősz Anett képviselőtársam említette, a mai 322 forintot nagyon sok devizahiteles aggódva nézi, és azt látja, hogy a következő havi törlesztőrészlete bizony magasabb lesz annál, amint amennyivel eddig számoltak.

Egy rövid kitételt hadd tegyek Z. Kárpát Dániel képviselőtársam szavaira. Ő üdvözölte az aranytartalékok bemutatását, engem ezzel ellentétben ez inkább aggaszt. Tehát gondolom, Hollandia, Svédország, Nagy-Britannia szintén jelentős aranytartalékkal rendelkezik, nem tartom kizártnak, hogy ők is vesznek aranytömböket, de válságban lévő országok szoktak aranytömböket mutogatni a híradókban megnyugtatásul, hogy ne aggódjál, kedves állampolgár, nincs akkora baj. Itt ülünk az Orbán-csomag kellős közepén, devizahitel-probléma, lakástakarék megszüntetése, fizetős egészségügy, fizetős oktatás, átvert nyugdíjasok, leszakadó, romló magyar gazdasági helyzet, és azt kell mondjam, hogy az aranytömbök mutogatása inkább a válság jele. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kettőperces felszólalásra megadom a szót Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak. Parancsoljon!

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csatlakozva az előttem szólóhoz, tudjuk, hogy válság közeledik, mert Matolcsy György hónapok óta vizionálja, hogy válság fogja fenyegetni a világot és főleg Magyarországot, a Gazdasági bizottság ülésén is meghallgattuk ezt, hogy most már ez fog következni, és készülni kell erre az időszakra. Azért kértem szót legfőképpen az elnök úrtól, mert szeretném, ha Nagy Márton nem zárszóban reagálna ránk, hiszen vitázni jöttünk. Tisztelt Alelnök Úr! Ha már a főnöke elment, és arra nem méltat bennünket, hogy ő vitázzon velünk, akkor tegye meg azt, legyen szíves, hogy nem a zárszóban fog majd reagálni, hogy mi ne is tudjunk arra egyáltalán egy mondatot sem mondani, hanem most nyomjon gombot, álljon fel, és kezdjünk el vitatkozni! Nagyon sok kérdést tettünk fel az elmúlt egy órában, két órában, legyen szíves, hogy tudjunk erre reagálni, mert ugyebár évek óta ezt játsszuk, hogy meghallgat bennünket, utána meg zárszóban majd elmondja, hogy egyáltalán ne is tudjunk az ön beszédére egyetlenegy mondatot sem mondani.

Alelnök úr, bátorság, nyomjon gombot (Varju László: Mély levegő!), és utána mi is válaszolunk az ön beszédére. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.  Varju László: Hajrá! Hajrá!)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további kétperces felszólalásra senki nem jelentkezett, most a normál felszólalások következnek. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A csoportdinamikából azt veszem ki, hogy kormánypárti képviselőtársaim, illetve az MNB itt lévő tisztségviselője meglehetősen unja azt, ami a magyar parlamentben zajlik; néha szórakoztatja őket; alelnök úr zavart mosolygásából is, amit most már a kontinuitás tekintetében másfél órásra húz lassan, ugyanerre kell hogy következtessek. Sokkal tisztelettelibb lenne egyébként mindkét részről szerintem, mert minket sem kényszerítenének minősítgetésekre, ha részt vennének ebben a vitában. Alelnök úr, önöknek ez a feladatuk! Mielőtt itt bárki félreértené a helyzetet, önök nem szívességet tesznek nekünk, tehát ön ne viselkedjen úgy, mintha szívességet tenne nekünk azzal, hogy itt van a főnöke helyett! Értem én, hogy kellemetlen a szituáció, aztán majd a zárszóig jegyzetelve ad valami olyan választ, amire nem lehet reagálni. A helyzet az, hogy önnek kötelessége lenne részt venni ebben a vitában. Ön azért helyettesíti a főnökét, aki egyébként nem túl korrekt módon itt hagyta önt, mert önnek kötelessége ezekre a felvetésekre érdemben reagálni úgy, hogy egy oda-vissza párbeszéd alakulhasson ki. Hozzáteszem, egy ilyen súlyú javaslatnál az ország pénzügyminiszterét is szívesen várnám ide a terembe, hiszen teljesen egyértelműen arról beszélünk, hogy az MNB egy részvénytársaság, a részvényei az állam tulajdonában vannak, az államot mint részvényest pedig ki képviseli? Ilyen esetben a pénzügyminisztertől várnám el mindezt. Tehát az a helyzet, hogy eleve egy csonka vitáról beszélünk, vita ki sem alakult sajnos.

Persze, KDNP-s kollégának elismerés, hogy felállt és reagált azokra a felvetésekre, amelyek elhangzottak. Vele is tudnék vitatkozni, hogy az MNB értékmegőrzése mennyiben tekinthető kiemelt szempontnak, hiszen úgy gondolom, hogy az MNB-nek van egy alaptevékenysége, azt jogszabályok viszonylag precíz módon rögzítik, de az, hogy az MNB az utóbbi években szinte kizárólag az alternatív módszerei és a kiegészítő tevékenysége felé fordult el és ezek súlyát gyarapította, számomra furcsa következtetéseknek enged teret. Példának okáért az ingatlanportfólió bővítése nem biztos, hogy a legcélravezetőbb módszer abban az esetben, ha Matolcsy elnök úr válságot vizionál, hiszen válságkörülmények között pontosan az ingatlanportfólió lesz a legnehezebben mobilizálható és a legnagyobb értékcsökkenést átélő szegmens e tekintetben, tehát nem biztos, hogy ez lenne a legjobb politika.

Lehetne műkincsekről, festményekről, rokonokról beszélni. Én magam rokonokról nem szoktam, bár ezt fordított irányban nagyon sokszor átélem, amikor a kormányközeli sajtó munkatársai adott esetben a családtagjaimat is drónnal kameráztatják a saját otthonukban, és zaklatják a családtagjainkat. Aljas, undorító módszerekkel él a kormányközeli média. Nyilván nem az itt ülő képviselőknek címzem az ezzel kapcsolatos kritikámat, hiszen feltételezem, 90 százalékuk semmit nem tud ezekről, de azért engem megnyugtatna, ha egyfajta etikai minimum lenne közöttünk, tehát adott esetben a kormánypárti sajtó sem vegzálná az én családtagjaimat. Én nem tettem ilyet soha senkivel, tehát nekem bizonyítanivalóm nincs ebben a kérdésben. Ezen etikai kódex része lehetne az, hogy ha Magyarország parlamentjében, a sokat látott épület falai között kiír a házvezetés egy vitát és egy napirendet, akkor a vitában méltó módon részt vesz mindenki, akinek részt kell  nem lehet, kell  vennie ebben.

Szeretném elmondani azt is, hogy az ingatlanportfólió bővítése mellett itt azért számtalan furcsaság lelhető fel, de ami engem a legjobban zavar, az nem az értékmegőrzési vagy értékőrzési szándéka az MNB-nek, legalább ennyire hiányolom tevékenységéből egyébként a tudatos pénzügyi oktatás szélesítésének hatékony támogatását. Tudom, hogy kísérletet tett rá, tudom, hogy nagyon sok kormányközeli társaság, közület egyáltalán nem tette meg ezt a kísérletet, de az egészen biztos, ha az alapfokú oktatásba nem visszük be a pénzügyi ismerek tényleg legalább 1.0-s kiszerelését, akkor ezek a pénzügyi válságok újratermelik önmagukat, és különböző formákban újra meg fognak jelenni a magyar nemzetgazdaságban.

Ez egyértelműen tapasztalható példának okáért azon a téren  fogyasztóvédelmi kérdés, alelnök úr, javaslom a figyelmébe , hogy a devizahitel-károsultak tulajdonképpeni újbóli kifosztására egy másodlagos iparág jött létre, hiszen nagyon sok tisztességes jogvédő, civil, életvédő szervezet, alternatívmédia-munkás, jogász mellett azért itt olyan társaságok is létrejöttek, akik újabb 30-40-60-80 ezer forintokkal ezeket a szerencsétlen embereket lehúzzák különböző olyan ígéretekkel, amelyek a helyzetük jobbra fordítását vizionálják, és a helyzet az, hogy a legtöbbször ez következmények nélkül maradt. Egy tisztességes fogyasztóvédelmi szisztémának ilyen esetben be kellene avatkoznia, szankcionálni kéne az amúgy is nehéz helyzetben lévő emberek másodlagos kifosztását. Sajnálatos módon a végrehajtói iparág, merthogy iparágról beszélünk, szintúgy megteheti ezt fogyasztóvédelmi retorziók nélkül.

Továbbmegyek: a közjegyzői szakág is követ el olyan visszaéléseket folytatólagosan, amelyek fogyasztóvédelmi szempontból aggályosak, így legalább az MNB-hez telepített fogyasztóvédelmi jogkörök alapján a figyelemfelhívás eszközével élni lehetne és kellene. Nagyon sok esetben olyan közjegyzői dokumentumok kerülnek aláírásra, amely dokumentumokban szerepel, hogy a mögöttes folyamatok jogszerűségét, valódi mivoltát vizsgálta az érintett aláíró, miközben a valóságban ez nem történt meg. Ezt minden résztvevő tudja, a kormányzat is tudja, mégsem történik semmi.

(11.20)

Szeretném elmondani azt is, hogy az az összességében tényleg ezermilliárd fölötti árfolyamnyereség, amit az MNB realizált az évek alatt, valóban szerencsésebb lenne, ha akár kötelező jelleggel kerülne befizetésre a költségvetésbe, akár mondjuk, a parlament dönthetne arról, hogy mi legyen ennek a sorsa. Még a parlamenti döntés ezen körülmények között is értelmesebb volna, hiszen ha a kétharmados többség úgy dönt, hogy nem fizetteti be a költségvetésbe ezt az összeget, az egy jelzőfénnyel érne fel az éjszakában, az a kormányzat valódi szándékairól nagyon sokat elárulna. Én sokkal nyugodtabb lennék természetesen, ha ezek az összegek bekerülnének a költségvetésbe, egy kártérítési alap létrehozatalára teszek újra és újra javaslatot, ahová becsatornázva ezeket a hatalmas összegeket, azt a szociális katasztrófahelyzetet el lehetne hárítani, ami Magyarországon kialakult, vagy legalábbis az elhárítás révén az eredeti állapotot a lehető legjobban meg lehetne próbálni közelíteni. Nyilván a szétszakított családokat, az át nem aludt éjszakákat nem lehet visszapótolni, visszaadni, az öngyilkosságokról nem is beszélve. De el kell hogy mondjam, az a fogyasztóvédelmi katasztrófa, ami kialakult, és nem csak ebben a szegmensben, az most már rendszerszintű, ebben az MNB felelősségét is tetten érem.

És ha már fogyasztóvédelmi problémák, egy kiutalást engedjenek meg nekem zárásként: el vagyok képedve azon, hogy miután két nap alatt beszántja a lakás-előtakarékossági piac állami lábát a kormányzat, már létrehozta azt a helyettesítő formát, amit eredetileg csak versenytársként jelölt meg két éve, a NOK-ra gondolok, tehát a lakáslottóra, a fideszes pilótajátékra, amelyet úgy hoztak át itt a Házon, hogy ez majd egyfajta versenytársa lehet a lakás-előtakarékosságnak. Most a másik versenytársat nyírták ki, tehát magát a lakás-előtakarékosságot, ily módon ezen a piacon meghagyták 30 százalékos állami támogatással a Rogán Antal-féle lakáslottót. És szeretném elmondani, fogyasztóvédelmi szempontból több mint aggályosnak tartom, hogy itt a lehetséges szervezők azok, akik rutinosak a már betiltott fogyasztói csoportok szervezésében. Hiszen a kiírás úgy szól, lényegében le van írva taxatíve, hogy kik azok, akik ilyen közösségeket működtethetnek, és a leírás értelmében bizony a már betiltott fogyasztói csoportok szervezői komoly karrierútra számíthatnak a Rogán Antalhoz köthető fideszes lakáslottóban. Ennek a 30 százalékos állami támogatása, képviselőtársaim, miért maradt meg? Valaki világosítson fel engem! Nagyon érdekel, hogy ha a magyar fiataloktól elvesznek több tíz milliárd forintot, a magyar jövőtől, akkor vajon miért maradhatott meg a Rogán Antalhoz köthető lakáslottó állami támogatása. Még egyszer mondom: egy ilyen önkéntes befizetési formát, amely egy ennyire szűk kör számára szól, miért támogatják, dotálják 30 százalékos támogatással?

Azt már nem is mondom, hogy kormányzati kommunikációra többet költöttek az előző esztendőben, mint amennyit most, a különböző gondjaikra hivatkozva elvesznek a magyar fiataloktól az LTP-támogatás állami láb 30 százalék tekintetében, de fogyasztóvédelmi szempontból felmerülő problémák tucatjait látjuk. Azt látjuk, hogy amióta az MNB-hez kerültek különböző fogyasztóvédelmi jogkörök, katasztrofális helyzetbe került ez az egész rendszer. Nemcsak azért, mert a Fidesz-kormány még az önálló Fogyasztóvédelmi bizottságot is megszüntette, ezt beintegrálta a gazdasági megabizottságba, ahol fogyasztóvédelmi ügyekről nagyon-nagyon ritkán esik szó, de azért is, mert a hozzáállásukból egyértelműen tetten érhető, hogy bár kozmetikáznak bizonyos területeket, nagyon támogattam például a termékbemutatókkal kapcsolatos lehetőségszűkítést, de azért még mindig folynak az időseket átverő árubemutatók, csak most egy kicsit más eszközrendszerrel.

Tehát ezeknek a teljes körű betiltását nem akarta a kormányzat meghallgatni, az erről szóló ellenzéki felszólalásokat sem. Márpedig, ha feláll itt egy képviselő, és elmagyarázza nekem, hogy az árubemutatónak ilyen formában milyen nemzetgazdasági értelme és hozzáadott értéke van, én meg fogom tapsolni. Vélhetően ilyen felszólalásra ma nem fog sor kerülni.

Arra szólítom fel alelnök urat, hogy tisztázza, az önökhöz tartozó fogyasztóvédelmi jogkörök, lehetőségek ismeretében miért nem tesznek ezen a területen érdemi lépéseket, miért viselkednek úgy, mintha ez egy huszadrangú kiegészítő tevékenységük lenne, miközben más, sokkal inkább marginális kiegészítő tevékenységüket pedig felturbózzák, akár műkincs-, akár festményvásárlásokra több energiát, több időt fordítanak, mint a teljes fogyasztóvédelmi eszközrendszer felülvizsgálatára. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel képviselőtársam említette, hogy én beszéltem az értékmegőrzésről és az értékteremtésről, és hogy az alternatív utakról vagy a nem szokványos pénzügyi és egyéb politikákról is szólt. Képviselő úr, akkor lenne igaza, ha a jegybank a törvényben meghatározott három alaptevékenységét nem végezné el: az árstabilitást, a pénzügyi stabilitást és a kormány gazdaságpolitikájának a támogatását. Én szóltam erről többször; az árstabilitásba most elsőként vagy legfontosabbként az inflációt vehetjük oda. A pénzügyi stabilitásba azt, hogy most már a sokkal kevésbé sérülékeny és sebezhető országok közé kerültünk, és idetartozik az alapkamat-csökkentés, amit Bősz Anett kritizált. Azt gondolom, hogy ez a magyar családokon és a magyar kis- és középvállalkozásokon pont hogy most segít ebben a helyzetben. Így azt, hogy az alapkamat történelmileg alacsony ponton van, ugye 1924, a jegybank alapítása óta nem volt ilyen alacsonyan, mi ezt egy jelenleg fontos és üdvözlendő lépésnek tartjuk, amit, ameddig ez lehetséges, fenn kell tartani.A kormány gazdaságpolitikájának a támogatása pedig, itt akár a növekedési hitelprogramra, akár más olyan eszközökre gondolunk, amivel a Nemzeti Bank az elmúlt időszakban élt, akkor azt mondhatjuk, hogy azért tud és azért van lehetősége és azért van mozgástere más, ön által alternatívnak nevezett módszerekre is, mert a három alaptevékenysége rendben van. Az inflációt a célsávon belül tartja, a pénzügyi stabilitásban folyamatosan javuló számok vannak, és a gazdaságpolitika és a költségvetés egy fenntartható útra lépett, és a kormány gazdaságpolitikáját, a családok, a kis- és középvállalkozások támogatását pedig a jegybank a saját eszközeivel segíti. És erre jön rá az az értékteremtő, értékmegőrző  talán mondhatjuk: plusz  tevékenység, amit ön alternatívnak hívott. Azt gondolom, hogy azért nem helyes ezt megtámadni, mert a három alaptevékenységgel nincsen semmi gond, és a törvényben meghatározott célok alapvetően teljesülnek.

Sőt, ehhez még egyébként egy pozitív eredményt is hoz a jegybank, ami neki mozgásteret ad arra, hogy ilyen megoldásokhoz is nyúljon. Azt gondolom, hogy én mondtam itt a vezérszónoki felszólalásomban a fiatalok pénzügyi tudatosságát, ebben nincs köztünk vita, abszolút fontosnak tartom, és én mondtam a készpénzmentességet is, amire nem azt mondtam, hogy eredményt értünk el benne már, mert ön ezt kritizálta, hanem azt mondtam, hogy az a GIRO rendszer, amitől ebben várunk eredményeket, az a jövő évben kerül bevezetésre. Ez egy olyan pénzügyi informatikai innováció, ami talán ide is fog vezetni. Én a törvényben meghatározott három feladaton kívül, az alternatív értékmegőrző-értékteremtő dolgokon kívül a vezérszónoki felszólalásomban pont ezt a három területet jelöltem meg. Kértem a jegybankot is, hogy ebben tudjunk még tovább is együttműködni, mert a frakciószövetségünk ezeket támogatja, a készpénzkímélés, készpénzmentesség, -csökkentés, az innovációs pénzügyi informatikai megoldások bevezetése és a fiatalok pénzügyi tudatosságának további erősítése, új módszerek, új tanulmányi rendszerek, új anyagok bevezetése. Pont ezt a hármat fogalmaztam meg, és mi ezzel teljesen egyetértünk, és azt gondolom, hogy nem azt mondtam, hogy van már eredménye a készpénzhasználatban, hanem azt gondolom, hogy jó úton haladunk, mert látszanak azok a mérföldkövek, ahonnan várjuk az eredményt.

Jövőre, amikor itt leszünk újra, és már látjuk azokat a számokat is, vagy két év múlva, amikor pont a ’19-es beszámolóról fogunk beszélni, akkor reméljük, hogy ebből a szempontból is tudunk majd már vitatkozni, hogy az új rendszer, a GIRO rendszer ért-e el eredményeket, és beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket. Mi azt gondoljuk, hogy igen, az azonnali fizetés és az ezt lehetővé tevő informatikai és pénzügyi fejlesztés be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket.

Úgyhogy mi azt gondoljuk, hogy ezek rettentő fontosak, és rettentő fontos, hogy ezeket is elérjük, de mellette, és arról beszélünk most, mert erről szól a beszámoló, az alap három feladat működjön jól. És mi azt látjuk, hogy most jól működik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót Varju László képviselő úrnak, DK.

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Akkor folytassuk ezt a gondolatkört, hogy igazából mit tehetne még a Magyar Nemzeti Bank. Én azt hiszem, hogy sok mindent felsorolhatnánk, hogy ezzel is foglalkozhatna, és azzal is foglalkozhatna, hiszen ha akarja, akkor a Magyar Nemzeti Banknak van rá pénze. De térjünk oda vissza, hogy a Magyar Nemzeti Banknak nem ez a feladata. Ő elsősorban a törvényben foglalt kötelezettségének kell hogy eleget tegyen, és ezt a törvényt oly módon módosították, hogy ha egyébként ott a működésből eredmény keletkezik, akkor azt az eredményt a költségvetésbe be kell fizetni. Ha képviselő úr egy komoly lépést akar tenni azért, hogy valóban olyan dolog történjen, olyan esemény történjen, ami a Magyar Nemzeti Bank működését, tevékenységét javítja, és egyébként a magyar emberek számára egy jó dolgot jelenthet, akkor kezdeményezzük azt közösen, hogy igen, ezt a törvényt megváltoztatjuk, és azt a 2013-17 között keletkezett ezermilliárd forint értéket meghaladó többletet, ami keletkezett a Magyar Nemzeti Banknál, azt be kell fizetni ide, a magyar költségvetésbe, és a magyar költségvetés vitájában megvitatjuk, hogy melyek azok a legfontosabb területek, amire ezt fel lehet használni.

(11.30)

Csak a mai vitában három olyat biztosan hallottak, és ezek közül emeljük ki a devizahiteleseket érintő problémákat, amit mi itt problémaként említünk, nekik pedig a családi drámákat jelenti. Ez ellen önök tehettek volna, de nem tettek semmit. A látszatintézkedéseik nemhogy eredményre vezettek, hanem rosszabb helyzetet teremtettek, miközben láthatóan önök ezt megtehetnék, és mégsem teszik.

Ezért legyen egy módosító javaslat, amiben a Magyar Nemzeti Bank nem lenyeli ezt az eredményt, hanem befizeti a magyar költségvetésbe. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kormánypárti képviselőtársaim figyelmét felhívnám arra, hogy ha az MNB-nél többlet keletkezik, tehát marad pénze, van pénze az általam alternatívnak nevezett tevékenységeire, ne csak a műkincs- és festményvásárlásokra, de a teljes portfólióbővítésre gondoljunk, ez fölveti a gyanúját annak, hogy bizony, az MNB-nek jól fog esni, ha többlete van, tehát neki profitcéljai lesznek; én állítom, hogy vannak is. Sokkal tisztességesebb lenne mindezt befizetni a költségvetésbe, már ha bármilyen többlet keletkezik, és főleg a devizahitelesek pénzét illene visszaadni. Ezt mindenféle demagógia nélkül mondhatjuk, hogy a devizahitelesek pénzének egy része ott parkol a Magyar Nemzeti Banknál.Az infláció tekintetében pedig arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy számomra mindig imponálóak az alacsony adatok, de érdemes ezeket rendszerben szemlélni. Például a forint árfolyamának a romlása a többszörösét viszi el a vámon azon devizahiteles családoktól, akiken esetleg egy 1-2 százalékpontos inflációcsökkentés segíthetett volna. De itt az infláció csökkenése sem lelhető fel, inkább szinten maradása.

Azt szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy itt a szórás igen nagy. Tehát ha megvizsgálják az alapvető élelmiszerekből álló tipikus jószágkosár inflációját, akkor úgy gondolom, hogy két számjegyű összeget fognak találni. Érdemes tehát ezen adatok tükrében a teljes képet szemlélni, a tipikus magyar élethelyzeteket vizsgálni, és a beavatkozási formák kidolgozása esetén is azt figyelembe venni, hogy nemcsak festmény- és műkincsvásárló cégek, vállalkozók, magánszemélyek akarnak érvényesülni a magyar piacon, hanem egyszerű, tipikus, ezerféle nehézséggel küzdő magyar családok is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga László képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én két momentumra utalnék, ami itt elhangzott az elmúlt percekben. Az egyik a jegybank nyeresége, illetve az árfolyamnyereségből származó források, amelyeknek egy jelentős részét alapítványokba tette a jegybank, és közéleti botrányok sorozatát okozza folyamatosan azzal, hogy itt milyen fideszes haverokat fizet ki, illetve milyen luxusberuházásokra, luxusköltésekre fordít ebből.Ez nem jól van így. Ezért az előző két felszólalásban mindenképpen támogatandónak tartom, és többször kezdeményeztük mi is, hogy az ilyen típusú nyereséget fizesse be a jegybank a költségvetésbe, legyen annak ellenőrizhető és transzparens a célja, elköltése.

Szerintem ez egy nagyon fontos kezdeményezés. Hasznosabb helye lett volna annak a több száz milliárd forintnak, több mint 200 milliárd forintnak az egyik évben, például a devizahitelesek megsegítése tekintetében is, hiszen a nyereség egyik fontos alapja, a legnagyobb alapja az, hogy árfolyamnyereséget könyvelt el a jegybank. Amennyivel rosszabb lett a devizahitelesek helyzete, annyival lett jobb az MNB helyzete, és ezáltal az alapítványoknak több a forrása.

Erre az önök reakciója az volt egyébként, hogy sokadjára elutasították a tárgysorozatba vételét annak a devizahiteleseket megsegítő és a kilakoltatásokat leállító javaslatomnak, amelyet egyébként hétfőn tárgyalhatott meg az Országgyűlés, úgy, hogy ugyanúgy, mint most, egyetlen képviselője sem volt bent a kormánynak, és ezt leszavazták kedden.

KDNP-s képviselőtársamnak pedig azt mondanám, hogy sokat beszélt a fiatalok pénzügyi tudatosságáról. Azt szeretném mondani, hogy az egyik ezt segítő termék, amely lakástakarék-lehetőséget biztosított sok százezer magyar fiatalnak, az önök által került szétverésre itt kedden, és rohamléptekben már ki is hirdették ezt a jogszabályt. Akkor is szívesen vártam volna az önök véleményét itt az Országgyűlésben, de akkor a KDNP-ből senki nem szólalt fel. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Tegyük tisztába a dolgokat! A jegybanknak nem a nyereség felhalmozása az elsődleges és bármilyen célja. De az adófizetőknek pénzébe került, hogy a szocialista időszakban folyamatosan ki kellett tömni az akkori jegybanki vezetés által hagyott lyukakat. Szerintem pont az káros a költségvetésre, hogyha a jegybank nem tud felelősen gazdálkodni, és folyamatosan újra és újra, évről évre ide kell hozni a parlament elé, hogy egyszer 30, egyszer 40, egyszer 20, egyszer meg 60 milliárdos lyukakat kell betömni a jegybankban, és ezt veszik el a magyar költségvetésből, amit bármilyen, önök által is meghatározott vagy olyan célra lehet fordítani, ami egyébként sokkal fontosabb és hasznosabb cél lenne.2016-ban 50 milliárd forintot fizetett be a jegybank a magyar költségvetésbe, amiből béremelési programok valósultak meg. Egyébként a jegybank működésének eredményeképpen pedig, mind a növekedési hitelprogrammal, mind a gazdaságélénkítő programokkal pedig a kis- és középvállalkozások jártak jól, ezáltal magyar családok jártak jól, és a költségvetésnek is többletbevétele keletkezett. Tehát pontosan nem arról van szó, hogy a Nemzeti Bank mindenféle adóforintokat használna fel a működéséhez, hanem a költségvetéshez és a gazdasághoz többletforrásokat juttat az eredményes politikájának eredményeképpen. Ezért fontos az  nem a nyereség, Z. Kárpát Dániel azt mondta, hogy a nyereség lenne az elsődleges célja vagy a profitfelhalmozás lenne valamiféle elsődleges célja. Egyáltalán nem erről van szó. De ez legalább stabilitást ad, és nem kell újra és újra, mint a szocialista időszakban történt, a magyar adófizetőkhöz fordulni a különböző lyukak betömésére igen nagy összegekért. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kétperces felszólalóknak majd a következő körben tudom megadni a szót. Viszont normál időkeretben kért felszólalási lehetőséget Varga László képviselő úr, MSZP. Öné a szó.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Mind a két gombot megnyomtam, és úgy voltam vele, hogy amelyik hamarabb sorra kerül. De nyilvánvalóan a vitában elhangzottakra kívánnék reagálni nagyon röviden. Itt elhangzott és többek említették itt előttem az árfolyamnyereség, egyáltalán a jegybanki nyereség kérdését. Szerintem a történet végtelenül egyszerű. Itt volt több száz milliárd forint, amely egyértelműen azért keletkezett nyereségként a jegybanknál, mert a forint gyenge. Ez egyébként emberek százezreinek hatalmas tragédia, mert a devizahitelük törlesztőrészlete megemelkedett. Önök egy politikai döntéssel konzerválták ezt az állapotot, rajtuk hagyva ezt a hatalmas terhet.

Én csak azt mondom, ebben lehetett volna egy konszenzus, de önök ezt elutasították, hogy ezt az árfolyamnyereséget lehetett volna fordítani a devizahitelesek megsegítésére, vagy olyan árfolyam-politikát folytatni, ami nem növeli meg ilyen módon a terhüket. Valamelyiket kellett volna választani, nem választották egyiket sem. Helyette javarészt luxuskiadásokra meg kifizetésre, tehát fideszes haverok kifizetésére és in concreto marhaságokra költi el a jegybank jó néhány alapítványa sokszor a forrásokat. Ezt már jobban nem tudom körülírni, csak így konkrétan elmondani önöknek.

Még egyszer hangsúlyoznám pedig még azt röviden, mert erre nem sikerült semmilyen módon választ kapnom, hogy ha tudatos pénzügyi magatartást szeretnénk az állampolgárok részéről, azt szeretnénk, hogy erősödjön a pénzügyi tudatosság a részükről, különösen a fiatal korosztályok tekintetében, akkor nem tudom, miért kellett szétverni azt a rendszert, amelyet a legtöbben használtak, több mint egymillió ilyen szerződés köttetett. Én azt látom, hogy az, hogy részben gondoskodtak ezáltal… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Elnök úr, nem kétpercest nyomtam, hanem normált.

ELNÖK: Elnézést, megkövetem, csak még a kétpercese is bent van, ezért jeleztem. Parancsoljon!

(11.40)

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Igen, rendben, ki fogom nyomni, köszönöm, elnök úr. Tehát az, hogy ők ezáltal már húsz év körül is, tehát az először elhelyezkedők, először munkába állók, akik még a családalapítás előtt állnak bőven, már ők is tudtak félretenni, és ehhez kaptak állami támogatást, ez nagyon fontos volt az öngondoskodás szempontjából is, nagyon sokakban erősítette ezt a tudatot, és nagyon széleskörűen lehetett ezeket a lakástakarékokat felhasználni. Ha bármi problémájuk volt a rendszer működésével kapcsolatban, akkor pedig ennek kapcsán kellett volna valamit lépni. Akkor nem tudtunk erről vitázni kedden, ezt szeretném újra elmondani. Nem értettem akkor még, hogy miért nem tudtunk vitázni, miért nem nyomnak gombot, miért nem szólalnak fel, aztán estére világossá válhatott mindannyiunk számára, hogy azért, mert ennek a rendszernek a szétverésében annyira érdekeltek. Hogy milyen okból?  elhangzott itt Rogán Antal neve. Azt gondolom, hogy jogos kérdések merülnek itt fel az ellenzéki képviselőkben ennek kapcsán, de az okokat egyre világosabbá tette, hogy villámléptekben írta alá Kövér László, majd utána Áder János ezt a jogszabályt, és rendkívüli gyorsasággal jelent meg a Magyar Közlönyben és került kihirdetésre a jogszabály.

Példa nélküli, s a jogbiztonságra nézve is hihetetlenül káros az, ami történt kedden. Nagyon kíváncsi lennék egyébként a jegybank itt lévő képviselőjének a véleményére azzal kapcsolatban, hogy a magyar pénzügyi tudatosság szempontjából ezek milyen mértékű károk önök szerint, és egyébként milyen javaslatuk van ezeknek a károknak az elhárítására. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most következnek a kétperces felszólalások. Megadom a szót Gréczy Zsolt képviselő úrnak, DK. Parancsoljon!

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én csak egy ilyen apró, de nem jelentéktelen nüánszra szeretném felhívni a figyelmet, hogy milyen körülmények között beszélgetünk egyáltalán a jegybank teljesítményéről. Önök, tisztelt fideszes és KDNP-s képviselőtársaim, mit csináltak volna abban a helyzetben, ha mondjuk, a szocialista-szabad demokrata kormány nevezte volna ki a saját miniszterét jegybankelnöknek egy elvileg független intézmény élére? Ez már rögtön egy probléma. Egy másik probléma, hogy gyakorlatilag nincs olyan ellenzéki párt, amelyik ne tett volna büntetőfeljelentést Matolcsy György ellen, és ezek a feljelentések azért akadtak el végül is mindenféle érdemi vizsgálat nélkül, mert Polt Péternek hívják a legfőbb ügyészt, és a jegybank elnöke momentán éppen a legfőbb ügyész egyik rokonát alkalmazza a saját hivatalában. Így aztán minden nagyon tiszta és minden nagyon egyszerű, senki nem várhat el semmit a másoktól, a jegybankelnök biztos lehet abban, hogy nem indul ellene eljárás, hiszen alkalmazza a legfőbb ügyész rokonát, és a legfőbb ügyész is biztos lehet abban, hogy a család rendben lesz, hiszen az anyagi javakban dúskáló jegybank alkalmazza az ő rokonát.

Eljárás nincs, lopni pedig lehet továbbra is, ahogy eddig tették. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP, a DK és a függetlenek soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak. Parancsoljon!

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Rövid leszek. Nacsa képviselőtársamnak mondanám: nyolcadik éve kormányoznak, képviselő úr, szerintem az elmúlt nyolc év és a visszamutogatás csak önöknek szól. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az együttes általános vitát lezárom. Megkérdezem Nagy Márton alelnök urat, kíván-e válaszolni. (Közbeszólás az ellenzéki pártok soraiból: Már ne szóljon! Már felesleges!  Nagy Márton István: Csak zárszó!  Bangóné Borbély Ildikó: Isten őrizz!) Képviselőtársaim, szíveskedjenek figyelni!További felszólalásra senki nem jelentkezett, az együttes általános vitát lezárom. Most van lehetősége alelnök úrnak, amennyiben válaszolni kíván az elhangzottakra, tegye meg felszólalását.

NAGY MÁRTON ISTVÁN, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Hadd kezdjem azzal, hogy nem kellemetlen itt ülni. Tehát annak ellenére, hogy önök azt gondolják, hogy ez számunkra kellemetlen, kényes és nem előremutató, az egy téves hiedelem. (Varju László: Havi kilencmillióért…  Nacsa Lőrinc: Hallgasd végig!  Az elnök csenget.) Számomra…  nagyon sokat tanulok abból, amit, legalábbis a tisztelt Házban egyes politikusok, képviselők gondolnak az MNB működéséről, és ilyen tekintetben muníciót adnak arra, hogy hogyan gondolkodjunk mi is, és mire kell felkészülni, hogy önök mit gondolnak. De hátha azért mi is a válaszokban, a médián keresztül szakmai cikkekben megpróbáljuk megadni ezeket a válaszokat, és hátha elfogadják ezeket a válaszokat. Fogok válaszolni néhány konkrét felvetésre is, és szakmai kérdésekre is, de mielőtt a szakmai kérdésekbe belemennék, szeretnék néhány dolgot a helyére tenni, mert úgy gondolom, hogy mindenkinek jogában áll tudni az igazságot és azt, hogy a valóság ténylegesen hogy alakul. Először is kezdjük azzal, hogy az alapítványok működése. Az alapítványok működését minden évben önök felhozzák, minden évben megkérdőjelezik és a többi. Erre azt tudom mondani, hogy van egy ÁSZ-vizsgálat, ami az MNB-t és az alapítványokat is megvizsgálta (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.), és mindent rendben talált. (Gréczy Zsolt: Úgy, hogy ott dolgozik a legfőbb ügyész rokona!  Az elnök csenget.) Ilyen tekintetben kérem, hogy ezt tartsák tiszteletben.

A másik dolog, amit tartsanak tiszteletben, hogy én végighallgattam önöket, és nem szóltam bele (Bangóné Borbély Ildikó: Ez a baj, hogy nem szólt bele!), úgyhogy legyenek szívesek önök is végighallgatni.

ELNÖK: Bocsásson meg, alelnök úr! Ne haragudjon, nem illik megzavarni önt. Azt gondolom, hogy a válaszokat legyenek szívesek végighallgatni, mert így nem megy a párbeszéd, így nem tudunk előrehaladni. (Z. Kárpát Dániel: Nincs párbeszéd!  Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból.) Nem emlékszem, hogy alelnök úr valamikor is közbeszólt volna az önök beszéde kapcsán. Úgyhogy kérem, ezt tartsák be!

NAGY MÁRTON ISTVÁN, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: Köszönöm szépen. Akkor folytatnám. Tehát az MKB eladása esetén: az MKB eladását ugyanúgy minden egyes alkalommal felhozzák, és figyelmen kívül hagyják azt, hogy az MKB eladását mint a szanálás részét az Unió és az Unió versenypolitikai része felügyelte, és az Unió rendben talált mindent az eladással kapcsolatosan (Gréczy Zsolt: Az a csúnya Brüsszel!), és a hazai törvényi előírásoknak is megfelelt. Ezért amikor azt mondjuk, hogy az MKB eladása sikeres, azt nem csak mi mondjuk, hogy az sikeres. Ami pedig a Bárándy és a Matolcsy közötti pert illeti, elnézést, képviselő asszony, nem azt mondta ki a bíróság, hogy a Bárándynak igaza van, hanem azt mondta ki, hogy a Bárándy számára a szabad véleménynyilvánítás körébe esik ez, és akár hazudhat is, nyugodtan hazudhat is. Úgyhogy ez egy politikai vélemény. Tehát szerintem mindenkinek, még a választópolgároknak is joga van tudni azt, hogy pontosan mi a bíróság ítélete. Kérem, nézzen utána!

Végül pedig, ami a konkrét, nem szakmai hozzászólás: kérem szépen, hogy az MNB alkalmazottjait, az 1400 alkalmazottat ne bántsa meg azzal, hogy nincs joguk MNB-lakáskölcsönt fölvenni (Bangóné Borbély Ildikó: Nem azzal van a baj, hanem, hogy az összes többi embernek nincs joga!), nincs joguk ezt a támogatást igénybe venni. Mert mi ennek az alternatívája: az, hogy akkor a kereskedelmi bankok által vegyék fel ezt a hitelt, és akkor az lenne a bajuk, hogy az OTP-től, a Raiffeisentől, az Erstétől vagy a UniCredittől függnek, mert ott tartják a számláikat az MNB-sek, és felmerül érdekkonfliktus. Tehát ez jól van így. Köszönöm szépen.

Ami a szakmai hozzászólásokat illeti, kezdjük ott, hogy az árfolyam, kamat és infláció témaköre. Több képviselő is megkérdezte ezt, és azt gondolom, hogy itt nagyon fontos néhány dolgot megemlítenem. A jegybank számára az elsődleges cél az infláció, és az inflációra kell reagálnia a kamat tekintetében. Az árfolyam az inflációra hathat, de az infláció mutatja meg azt ténylegesen, hogy reagálnunk kell. Jelenleg az infláció 3,6 százalék; a core, tehát a maginfláció, ami a tartós folyamatokat megfogja, pedig 2,4 százalék, tehát a tartós folyamatokat megragadó inflációs mutató a 3 százalék alatti cél alatt van. Így a jegybank továbbra is fenntartja ezeket a laza monetáris kondíciókat, amit az elmúlt években kialakított.

Itt nemcsak a 0,9 százalékos alapkamatról van szó, hanem a bankközi kamatról is, ami meghatározza a hitelek árát, ami 0 százalék közelében, 15 bázisponton tartózkodik. És amikor azt hozzák fel, hogy mások miért lépnek, és a Magyar Nemzeti Bank a világ más jegybankjaival szembemegy, akkor szeretném azért megkérdezni önöket, hogy milyen jegybankokról beszélnek.

(11.50)

Igen, a Fed emel már, mert teljesen más ciklusban van az amerikai gazdaság. Az EKB emel? Az Európai Központi Bank emel? Nem emel. Jelen pillanatban a piac a kamatok emelkedését novemberre árazza 2019-ben, és az EKB döntéshozói is csak azt mondják, hogy a nyár végén kerülhet sor erre. Tehát miről beszélünk, amikor valakivel szembemegy a Magyar Nemzeti Bank?

A másik, hogy a régiónkban két ország  és talán egy kicsit ezt helytelenül fogalmazta meg valamelyik képviselő , Csehország és Románia emelt kamatot, más ország nem, de ott az infláció mint tradicionálisan az elsődleges célja a jegybankoknak, sokkal magasabb, Romániában 5 százalék  5 százalék! , Csehországban pedig megközelíti a 4 százalékot. Tehát ők is az infláció miatt emelnek kamatot, nem az árfolyamuk védelme érdekében emelnek kamatot, jobb, ha ezt tisztán látja mindenki.

Ami az árfolyamot illeti: az oké, hogy valakire próbálnak mutogatni, és ebben az esetben az MNB az, de az MNB-törvényben nincs benne az, hogy az MNB az árfolyamért felel. Az inflációért felel, az árfolyamot igenis a piac alakítja, a keresleti és a kínálati tételek függvénye. Ilyen tekintetben, ha a nyárra térünk, akkor azt kell elmondani önöknek, hogy a nyáron nem Magyarország volt az egyetlen ország, amely egy fejlődő piaci turbulencián átesett, hanem átesett nagyon-nagyon sok ország, de Magyarország volt az egyetlen ország, ahol a legkevesebb volt a tőkekiáramlás 2018 januárjához képest, tehát Magyarországon volt a legerősebb a tőkemegtartó képesség. Romániában, Csehországban vagy Lengyelországban sokkal több tőke áramlott ki az állampapírpiacról.

Ilyen tekintetben elmondható, hogy Magyarország sérülékenysége tényleg jelentősen csökkent, és tényleg a középmezőnybe kerültünk. Elnézést, ez nem egy szubjektív rangsorolás, hogy a középmezőnyben vagyunk, hanem egy objektív rangsorolás. A 20 legnagyobb befektetési bank sérülékenységi indikátorait, ha összegyűjtjük, akkor 30 fejlődő piaci ország közül mi a 15. helyen vagyunk mint legsérülékenyebb ország, ez a középmezőny, a 16. Lengyelország, de megelőzzük Romániát és Csehországot is. Ilyen tekintetben nagyon nagyot lépett előre az ország, és azt gondolom, hogy ez a kormány, illetve a Magyar Nemzeti Bank közös sikerének is tekinthető.

A következőkben szeretnék a készpénzről ejteni néhány szót. Magyarországon a készpénz állománya majdnem 6000 milliárd, a lakosság kezében 5200 milliárd van. Ennek a fele vagyontartási készpénz, a másik fele tranzakciós, tehát ami forog. A mi vizsgálataink szerint a vagyontartási készpénz jelentős része legális. Itt most már nincsen szó feketegazdaságról, hogy ezért van készpénz. Kérem szépen, higgyék el, hogy az MNB-nek mint készpénzforgalmazónak erről van adata, és tudja mérni, hogy a készpénzállomány hol van, kiknél van, és hogy hol csapódik ki. A vagyontartás  még egyszer  legális készpénz formájában jelenik meg, és nagyon-nagyon fontos, hogy nemcsak azért történik a készpénz felhalmozása, mert vannak, voltak kártalanítások, hanem azért is, mert természetesen egy nullás kamatlábnál ez minden országban megjelenik.

Ugyanakkor a magyar háztartások megtakarítási hajlandósága a legnagyobb a régióban, 6 százalék GDP-arányosan évente, és az állomány, ami több mint 42 000 milliárd forint, több mint 100 százaléka a GDP-nek, az is a legnagyobb a régióban. Tehát azt lehet látni, hogy a magyar háztartások igenis vagyonosak, a háztartási megtakarítás szerkezetét természetesen lehetne jobban használni, azt gondoljuk, hogy erre vannak előremutató lépések a kormány által.

Eredmény. A Magyar Nemzeti Banknak  és ezt újra elmondom  nincs eredménycélja, eredményében egyre kisebbet játszik az árfolyam-realizációs tétel, és egyre nagyobb szerepet játszik a kamatbevétel vagy az egyre kisebb kamatkiadás. Most a nettó kamateredménye a jegybanknak már pozitív, 10 milliárd fölötti, ami a jövőt is meghatározza. Tehát a magyar jegybank igenis a kamatból fog egyre nagyobb bevételre szert tenni. Én mindig azt szoktam mondani a jegybank elnökének, ha a monetáris politika jó, akkor a Magyar Nemzeti Bank mindig eredményes lesz. Ez nem cél, de egy mellékhatása annak, hogy a jegybank jól működik.

Végül, illetve utolsó előtti pontként: devizahitelezés, devizahitelesek. Amikor jönnek azzal, hogy nyáron mi történik az árfolyammal, meg előtte mi történik az árfolyammal, azért szeretném hangsúlyozni, hogy devizahitelezés ma már nincsen. 2014. november 7-e óta nincs devizahitel ebben az országban. (Dr. Varga László közbeszól.) Nincs devizahitel ebben az országban! S amikor arról beszélnek, hogy mi történt 2014-ben, akkor elfelejtik elmondani, hogy ez a kormány az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamgát következtében több mint 800 milliárd forintot adott vissza a háztartásoknak  ezt mindig elfelejtik megemlíteni.

A másik pedig, az MNB-vel közösen: az átváltás következtében, ami piaci árfolyamon történt, de elfelejtik elmondani, hogy mi történt utána; az történt utána, hogy 2015. január közepén a svájci jegybank felfüggesztette az árfolyamküszöbét, és elengedte a svájci frank árfolyamát, amikor felértékelődött, és a számítások szerint, ha nem váltottuk volna át a devizahiteleket, ma több mint 70 százalékkal nagyobb lenne a törlesztőrészletük. Ha utánaszámolok, ez több mint 2000 milliárd forintnyi pluszterhet jelentett volna, és azt elfelejtik elmondani, hogy ettől a 2000 milliárd plusztehertől is megszabadította a kormány és a jegybank közösen a devizahiteleseket. Kérem szépen, ha ezt nem hiszik el, számoljanak utána!

Végül: a Nemzeti Bank megítélése. Igen, a Nemzeti Bank minden évben itt van, minden évben itt is lesz, az eredményességéről számot ad a parlamentnek. Azt gondoljuk, hogy jelenleg a kormány, a parlament többsége elégedett az MNB működésével, de ami emellett ugyancsak fontos, hogy amikor a jegybankot megítélik, akkor egy szereplő van, ami véleményt mond a jegybankról, és talán ez is nagyon fontos: a piac, hogy a piac mit gondol a jegybankról, hogy mennyire hiteles.

Kérem szépen, olvassanak utána, nézzék meg a befektetési bankok véleményét arról, hogy mit mondanak a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájáról, és hozzanak ide olyan irományokat, amelyek azt mondják, hogy nem jó; mert a piac többsége, a befektetési bankok többsége azt mondja, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája jó, sőt egyes befektetési bankok azt mondják, hogy a Magyar Nemzeti Bank az egyik legkreatívabb jegybank a monetáris politika alakításában.

Tehát kérem szépen, hogy ha egymásnak nem hisznek, legalább akkor az olyan nagy befektetési bankoknak higgyenek, mint a Goldman Sachs, a JP Morgan, hogy mit gondol arról, hogy a magyar jegybank hogyan működik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Tordai Bence: Mit gondolnak az emberek?)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr válaszait. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Hadházy Sándor alelnök urat, a Gazdasági bizottság alelnökét, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra.

HADHÁZY SÁNDOR, a Gazdasági bizottság előadója: Elnök úr, igen, szeretnék élni a lehetőséggel.

ELNÖK: Öné a szó, alelnök úr.

HADHÁZY SÁNDOR, a Gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt órákban a Magyar Nemzeti Bank 2017. évi tevékenységéről, munkájáról volt vita, illetve lett volna vita akkor, ha erről vitázott volna a tisztelt Ház, de úgy látom, hogy ide próbáltak hozni olyan témákat, olyan kérdéseket is, ami valójában nem tárgya, nem része a napirendnek. Megköszönöm alelnök úr nagyon pontos válaszait a szakmai jellegű kérdésekre. Megpróbálok én is néhány kérdést felidézni a vitából. Z. Kárpát Dániel úr vezérszónoki felszólalásában azt állította, hogy a Magyar Nemzeti Banknak deklaráltan nincs árfolyamcélja. Ez természetesen nem igaz. (Dr. Varga László: Most mondta!)

(12.00)

A Magyar Nemzeti Banknak nagyon fontos célja az árstabilitás biztosítása  rendkívül fontos! (Szabó Szabolcs: Az árstabilitás és az árfolyam két különböző dolog, ne keverjétek össze!)

Az infláció kérdésében nagyon fontos az, hogy az inflációt megfelelő szinten tartsuk, és nagyon fontos az, hogy a devizaárfolyamok is kedvezően alakuljanak, és ebben a kérdésben rendkívül fontos, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közös célként fogalmazza meg ezeket a kérdéseket.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy 2013. március 4-étől tölti be Matolcsy György az elnöki tisztet a Magyar Nemzeti Banknál, és ennek a munkának a következménye az, hogy a magyar gazdaság olyan levegőhöz, olyan segítséghez jutott, amelyet korábban nem kapott meg a Nemzeti Banktól, mégpedig elindult egy növekedési hitelprogram, amelynek keretében a hazai kis- és középvállalkozások juthattak hosszú lejáratú, nulla kamatozású hitelhez. Ezt a lehetőséget a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül biztosította, és természetesen részt vettek benne kereskedelmi bankok is.

Ennek a programnak vége lett 2017 márciusában, de ez nem azt jelenti, hogy akkor ez a fajta lehetőség a magyar vállalkozások számára a jövőben nem áll majd rendelkezésre, ugyanis ezt a szerepet a kereskedelmi bankok fogják a jövőben átvenni, és igenis, a Magyar Nemzeti Bank határozott célja, hogy ez a hitelprogram nagyon minimális módosításokkal, de tovább folytatódjon.

A Gazdasági bizottság ülésén szóba került az is, hogy az országban van egy olyan régió, ez a központi régió, amely e tekintetben is hátránnyal küzdött az elmúlt időszakban. Ígéretet kaptunk arra, hogy a központi régióban is  tehát Budapesten, Pest megye régióban is  elérhetővé válnak ezek a növekedési hitelkonstrukciók.

Nagyon fontos kérdésnek tartom azt, hogy az ország külgazdasági kitettségére való tekintettel az ország államadósságának szerkezete folyamatosan változzon, és ez a változás abszolút pozitív irányú volt az elmúlt időszakban. A nagyon magas kamatozású, rossz lejárati idejű hitelek jellemzően devizában köttettek meg. Ennek a folyamatos átváltása és kiváltása az egyik legfontosabb feladata a Magyar Nemzeti Banknak, és ebben a kérdésben nagyon sikeres teljesítményt nyújtott.

Ma már elmondható, hogy az államadósság hitelei nagyobb részben forintalapúak, kiszámíthatóak, és nagyon fontos az is, hogy a magyar lakosság és a magyar gazdálkodók is jelentős mértékben vásároltak az elmúlt időszakban kötvényeket, amelyek ennek az átalakítását lehetővé tették és felgyorsították.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt évben is nagyon eredményes munkát folytatott. Én abban bízom, hogy a jövőben is a kormány által megfogalmazott célok támogatását fogja az egyik legfőbb feladatának tekinteni, és ezzel az ország gazdasági helyzete is tovább fog javulni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Felszólalások:   1   1-56   57-98      Ülésnap adatai