Felszólalás adatai

Felszólalások:   11-14   15-18   19-22      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP-képviselőcsoport részéről: „Kinek az oldalára áll a magyar kormány Katowicében?” címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tegnap kezdődött Katowicében a klímacsúcs, aminek tétje sokkal nagyobb, mint a korábbi részes felek találkozóié. Azt gondolom, még a párizsi klímacsúcsnál is nagyobb, hiszen nemrégen jelent meg az IPCC-jelentés, amely elég sötét képet fest a jövőről. És ha nem cselekszünk gyorsan és érdemben, akkor bizony a jövőnket veszélyeztetjük. Csak emlékeztetőül: a párizsi klímacsúcs azt tűzte ki célul, hogy a hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fokon belül maradjon, de a 1,5 Celsius-fok a kívánatos. Azt viszont már tudjuk, hogy ha az önkéntes vállalásokat nézzük, amit összeadtak, amit a kormányok önkéntesen vállaltak a csökkentésre, az 3 Celsius-fok felett marad. Ami nagyon-nagyon nagy probléma, és ez tragikus jövőt fog jelenteni az emberiség számára. Ezzel szembe kell néznünk.Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos a világ országai különböző arányban, de összességében elfogadhatatlan mértékben és egyre gyorsuló ütemben élik fel a Föld igencsak véges erőforrásait. Az ember felelőtlen viselkedése következtében napjainkra az emberiség egyik legnagyobb közös problémája az éghajlatváltozás lett. Az ENSZ legutóbbi jelentése szerint az emberiségnek alig tíz éve maradt arra, hogy csökkentse a légkörbe jutó és az ott felhalmozott szén-dioxid-mennyiséget, különben drámai környezeti, társadalmi és gazdasági változásokkal kell szembesülnünk.

A kritikus szintet jelentő 1,5 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés elérése már 2030-ra várható, még akkor is, ha addigra minden egyes ország legalább 45 százalékkal csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást, és a hasznosított energiaforrások 85 százaléka megújuló energiaforrásból származna. De mit tesz Magyarország, miközben Európában az egyik legérzékenyebb és legsérülékenyebb térség vagyunk az éghajlatváltozás tekintetében? Mit tesz a magyar kormány, hogy hazánk és tágabban a Kárpát-medence ne váljon egy élhetetlen, kietlen régióvá? Sajnos szinte semmit.

A nemzeti éghajlatváltozási stratégia, amit nemrégiben tárgyalt a parlament, nem túlzok, ha azt mondom, hogy megkésett és nagyon kevés. Több éves csúszással és a megváltozott hazai körülményeket nem figyelembe véve került az Országgyűlés elé. Ugyanis egy olyan kiinduló helyzetre épült, mint amilyen a rendszerváltás utáni gazdaságszerkezeti átalakítás, illetve a pénzügyi és gazdasági válság hatásainak következtében volt. Ezzel szemben a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében 2015-tól évente átlagosan 5,6 százalékos növekedés tapasztalható, ami meghaladja a GDP ez idő alatti 2-4 százalékos növekedési ütemét.

Vagyis a magyar karbonintenzitás romlik, fenntarthatatlan pályát mutat. A NÉS ezért már most elavult. Arról pedig nem is szólva, hogy az alkalmazkodási feladatok számbavétele, meghatározása, azok végrehajtási ütemezése, a végrehajtás feltételeinek biztosítása messze alatta maradnak a szükségesnek. A kormány valódi álláspontját Szijjártó Péter mondta ki nemrégiben: a német autógyárak kiszolgálása fontosabb, mint a magyar emberek egészsége. Sajnos a kormány egész környezetpolitikája ezt támasztja alá.

A környezetvédelmi intézményrendszer teljes leépítésétől kezdve az egyszer használatos műanyagok betiltásának elszabotálásáig, a lakóépületek szigetelése helyett a drága és veszélyes Paksi Atomerőmű bővítéséig terjed a magyar kormány gondolkodása, ha a közös jövőnkről és a klímaváltozás megfékezéséről van szó.

Tisztelt Képviselőtársaim! A klímaváltozás globális probléma, amit csak más országokkal együtt lehet megoldani, de nem fogják mások helyettünk ezt megtenni. A most zajló klímacsúcson két álláspont lesz: akik elkötelezettek a klímaváltozás megfékezéséért, és azok, akik ki akarják magukat vonni. Előbbieknek a bolygónk és a jövőnk megmentése lesz a fontos, utóbbiakban a tőke és a multinacionális cégek további kritika nélküli kiszolgálása. Nagyon reméljük, én nagyon bízom abban, hogy a kormány az első álláspontot fogja támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Cseresnyés Péter államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr!

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Szeretném leszögezni, hogy a magyar kormánynak a magyar gazdaság és a magyar emberek egészsége egyaránt fontos. Nem biztos, hogy egy nyilatkozat, ami nem hangzott el, ilyen kifordításra érdemes gondolatot kell hozzon magával.

(11.40)

Tehát annyira fontos nekünk az emberek egészsége, mint az emberek ittlétének és jólétének biztosítását szolgáló magyar gazdaság, és emellett természetesen, miután felszólalásában a klímaváltozásról szól, a környezet is nagyon fontos a magyar kormánynak, a klímaváltozás mérséklése, annak lehetséges megállítása, ami ránk hárul e tekintetben, mindent meg fogunk tenni.

Ugyanis elmondható az, hogy a globális éghajlatváltozás a környezetet és az emberi társadalmat fenyegető probléma, amely részlegesen a társadalmunk és a gazdaságunk működésének is okát jelentheti. (Sic!) Szükséges, hogy ezt a betegséget, ezt a problémát megfelelő diagnózis felállításával, megfelelő megelőzésre törekedve próbáljuk rendbe tenni. Ennek a problémának a helyzetével és következményeivel a kormány tisztában van, a fontosságával is tisztában van, és természetesen tudjuk azt, hogy a Kárpát-medence is mennyire érintett ebben, hazánk mennyire érintett ebben.

Éppen ezért Magyarország az elmúlt időszakban is a globális felmelegedés ügyében és annak kezelésében példaértékűen élen járt. Energetikai pályánk, energiamixünk fejlesztése a tiszta és karbonsemleges működés irányába fejlődik, például a nukleárisenergia-termelés szerepének fenntartásával és a megújuló energia szerepének növelésével tesszük mindezt. Jelenleg is az Országgyűlés előtt fekszik egy olyan törvényjavaslat, amely arra irányul, hogy a kibocsátási kvótakereskedelemből befolyó bevételeit Magyarország kizárólagosan csak zöldítési, klímavédelmi célokra fordítsa, ezekről ön is biztos tájékozódott.

Ezen forrásokból 2021 és 2030 között várhatóan több száz milliárd forint értékben valósulhatnak meg projektek, amelyek megfelelő kiválasztása jelentős mértékben elősegítheti a hazai energiarendszer fejlesztését, karbonsemleges és tiszta energiákra történő átállását, egyúttal növelve hazánk versenyképességét. Azonban természetesen egyedül nem tudjuk megoldani ezt a problémát, ezért nagyon fontos az együttműködés különböző országokkal vagy éppen a nemzetközi szervezetekkel, azokkal a szervezetekkel, amelyek a klimatikus problémákat kezelni próbálják a különböző klímapolitikai intézkedések és tárgyalások során.

Mi ugyanazt az álláspontot képviseljük, amit a tagállamokkal közösen az EU képviselt, az EU tagállamaival együtt alakítottunk ki. Ennek folyamán legfőbb célunk az, hogy a párizsi megállapodás végrehajtásának 2020-tól való eredményes megkezdhetősége érdekében a megállapodás végrehajtási szabályait tartalmazó úgynevezett párizsi munkaprogram elfogadásra kerüljön, és ezt alkalmazzuk is. Az EU a 2014ben bejelentett vállalásának végrehajtásával kiemelkedően jól áll.

Elfogadásra kerültek azon EU-s jogszabályok, amelyek biztosítják, hogy a Közösség elérje az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ra kitűzött legalább 40 százalékos csökkentését, ez nincs ellentétben azzal, amit ön is mondott a 45 százalékos célszámmal, már az ön által megfogalmazott célszámmal.

A nemzetközi klímafinanszírozási tárgyalások a klímacsúcson is kiemelt jelentőségűek lesznek. Az EU arányaiban jelenleg a világ legnagyobb klímafinanszírozója. Ebben az erőfeszítésben Magyarország is arányosan részt vesz, mind kétoldali kölcsönös programokon keresztül, mind a nemzetközi szervezetekbe való befizetések által.

A maradék időben hadd mondjak néhány szót arról, hogy milyen eredményeket sikerült nekünk már elérni ezen a területen. A kormány a klímavédelmi célok melletti elkötelezettségének megfelelően kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az ország földrajzi és gazdasági adottságaihoz mérten minél alacsonyabb szintre szorítsa a hazai energiatermeléssel együtt járó kibocsátási értékeket, és az atomenergia szerepének stabilizálása mellett növelje a megújuló energiaforrások használatának részarányát. Ez utóbbi téren már Magyarország felülteljesíti az uniós elvárásokat. 2020-ra a számunkra kötelezően előírt 13 százalék helyett már 14 százalék fölött, pontosan 14,65 százalékos megújuló részarány elérését tűztük ki célul, tehát mi ezt túlteljesítettük, már amit ránk róttak az európai uniós szabályok. A bruttó végső energiafogyasztásban már 2016-ban 14,2 százalékos megújulós részarányt értünk el, ami azt jelenti, hogy a 2020-as évhez képest négy évvel korábban teljesítettük a kötelező célszámot.

Fontos hangsúlyozni, képviselő asszony, hogy 2010-ben Magyarországon a tiszalöki erőmű minimális vízenergia-termelése mellett szinte nulla százalék volt a megújuló energiából hasznosítható energia, tehát lehet látni, hogy a kormány elkötelezett a klímavédelem mellett, és elkötelezett a megújuló energia használata mellett is. Köszönöm szépen a figyelmüket (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   11-14   15-18   19-22      Ülésnap adatai