Készült: 2024.09.20.12:12:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

22. ülésnap (2018.09.17.),  223-229. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 12:39


Felszólalások:   217-223   223-229   229-230      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint hallhattuk, a frakcióvezető úr nem fogadta el az államtitkári választ. Tisztelettel kérdezem önöket, elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Szávay István képviselő úr, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a külgazdasági és külügyminiszterhez: „Meddig lesz még fontosabb a ’történelmi csúcson’ lévő szerb-magyar viszony, és ezzel valójában Orbán Viktor európai ambícióinak kiszolgálása, mint a délvidéki magyarság határozott, következetes védelme?” címmel. Szávay István képviselő úré a szó. Menczer államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon!

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A vajdasági parlament június 19-ei ülésén született döntés arról, hogy november 25-e, Délvidék elszakításának és az ezer éve ősei földjén élő magyar közösség kisebbségbe szorításának évfordulója ünnepnap lesz a tartományban. Sőt, ugyanez a parlamenti döntés még egyet rúgott a magyarságba: december 1-jét, Erdély elszakításának napját is vajdasági ünneppé tette a szerbiai románok kérésére.

A szerb-román magyarellenes összefogáson talán meg sem lepődünk, az azonban egészen mélyen felháborít, hogy a legújabb kori kisantant döntését büszkén helyeselte a magát a magyar közösség első számú, sőt egyedüli képviselőjének tartó Vajdasági Magyar Szövetség, a Fidesz helyi fiókszervezete is; igen, büszkén, hiszen Pásztor István pártelnök már a szavazást megelőzően bejelentette a magyarságot porig alázó döntés támogatását.

Szijjártó Péter miniszter úr több alkalommal elmondta, hogy ha a délvidéki magyarságot valamilyen jogsérelem éri, akkor azt majd a VMSZ önöknek jelzi. Remélem, ez után a gyalázatos döntés után már az önök számára is világos, hogy délvidéki hűbéresük nemhogy nem jelez, de még partner is a magyarellenes döntések meghozatalában. Ennek fényében nyilván érthető, hogy a VMSZ miért nem tájékoztatta önöket arról sem, aminek kapcsán egyébként a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, valamint a Magyar Mozgalom már számos alkalommal és idejében szót emelt: a Magyar Nemzeti Tanács jogköreinek súlyos szűkítésére készül a szerb hatalom.

A nyár elején egyébként el is fogadott törvény szerint az MNT-t minden területen megfosztották egyetértési jogától, de még a megmaradt véleményezési jogkörök is bizonyos területekre szűkültek, korlátozták a nyelvhasználati jogokat, valamint azon szervezetek körét is, amelyekkel a nemzeti tanácsok együttműködést alakíthatnak ki, a magyar kulturális autonómia felszámolását pedig a VMSZ belgrádi képviselői megszavazták. De a Fidesz helyi vazallusai szerint a fentiek alapján nyilván az sem probléma, hogy ezrével folyik koszovói, muszlim vallású, albánul beszélő cigányok betelepítése a délvidéki magyarlakta településekre, többek között Martonosra, Kishegyesre és a bánsági szórvány falvaiba. De az etnikai viszonyok erőszakos megváltoztatásával szemben az európai szintű bevándorlásellenes propagandát folytató magyar kormánynak mindeddig egy árva szava sem volt.

A fentiek alapján kérdezem az államtitkár urat, hogy mi a kormány véleménye a VMSZ és a szerb hatalom újabb gyalázatos döntéséről, Délvidék elszakításának ünnepnappá tételéről. Budapesti sugallatra döntött-e a VMSZ az igen mellett, mint ahogyan azt sokan sejtik és sejtetik? Miért nem tiltakozott a kormány már akkor, amikor a szerb hatalom a nemzeti tanácsok jogköreinek szűkítését tervbe vette? Miért nem tiltakoztak a vonatkozó törvény elfogadása ellen sem? Végül pedig miért nem tiltakozik a kormány a délvidéki magyar falvakba történő koszovóicigány-betelepítések ellen, ezzel pedig az etnikai viszonyok erőszakos megváltoztatásával szemben? Kérem, államtitkár úr, hogy az előzőekkel szemben a kérdéseimre válaszoljon, Szotyori-Lázár Zoltán sztoriját meg már hallottuk egypárszor. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szávay István képviselő úr elhangzott interpellációs kérdésére, mint említettem, Menczer Tamás államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr! (Z. Kárpát Dániel: Halljuk a sporthíreket! - Szilágyi György: Sporthírek következnek.)

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Megtisztelő, hogy a teljes Jobbik-frakció figyelemmel kíséri munkásságomat, ez kitüntető, örülök ennek, maradjon így a jövőben is. Tisztelt Képviselő Úr! A kérdésével kapcsolatban szeretném biztosítani, hogy a Kárpát-medencében sem az anyaországban, sem a külhonban élő magyarok, így a Vajdaságban élő magyarok sem ünneplik a trianoni döntés következményeit, soha sehol nem ünneplik az új államalakulatok létrejöttét.

A szóban forgó döntéssel kapcsolatban, a vajdasági parlament arányait figyelembe véve, a VMSZ-nek korlátozott a mozgástere, ugyanakkor éppen a VMSZ érdekérvényesítő erejét mutatja, hogy a végső döntésben, amelyben a Vajdaság jelentős napjai kerültek meghatározásra, a vajdasági nemzeti kisebbségek is meghatározhattak egy-egy ünnepnapot, ami a vajdasági magyarság esetében augusztus 20a. Kevés olyan ország, régió van, ahol sikerült azt elérni, hogy a magyar nemzeti ünnep egyben hivatalos ünnep is.

Praktikusan szólva tehát arról van szó, hogy mindenki javaslatot tett, a többség és a kisebbség kölcsönösen tiszteletben tartotta egymás javaslatát. A VMSZ nem tartja november 25-ét ünneplendő napnak, de mivel a szerb többség tiszteletben tartja a magyar nemzeti ünnepeket, a magyar nemzeti jelképeket, a helyi magyar közösség képviselői is tiszteletben tartják a többség számára fontos napokat. A VMSZ a konstruktív együttműködésben érdekelt a Vajdaságban, más szervezetek azonban destruktív politikai viszályokat keltenek.

Ami a koszovói romák Vajdaságba történő beletelepítésének kérdését illeti, arról tudom a tisztelt képviselő urat tájékoztatni, hogy a magyar kormány természetesen figyelemmel követi azt, ami zajlik, folyamatosan kapcsolatban vagyunk, erről a kérdésről is tárgyalunk a Vajdasági Magyarok Szövetségével. A kérdéssel kapcsolatos diplomáciai lépéseket egyeztetjük és minden bilaterális fórumon napirenden tartjuk. Ugyanakkor arról is szeretném biztosítani ezzel kapcsolatban, hogy sokfajta információ van, és nem mindegyik egymással megegyező a kérdéssel kapcsolatban. Minden forrásból tájékozódunk, a kérdést természetesen fontosnak tartjuk, és foglalkozunk is vele a nemzetközi bilaterális és egyéb fórumokon.

A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény esetében arról tudom tájékoztatni, mint az ön előtt bizonyára ismert, hogy a törvényt a szerb parlament elfogadta, a döntéskor azonban figyelembe vették a Magyar Nemzeti Tanács javaslatait. Ennek köszönhetően arról tudom tájékoztatni, hogy a korábban szerzett kisebbségi jogokban visszalépés nem történt, a vajdasági magyarság legitim képviselőinek továbbra is beleszólásuk lesz oktatási, kulturális és tájékoztatási intézményeik működtetésébe, vagyis továbbra is kulturális autonómiával rendelkeznek majd.

Tekintettel arra, hogy kritikával illette felszólalásában a VMSZ-t, szeretném arra felhívni a figyelmét, hogy a VMSZ a legitimitását nem a magyar kormánnyal történő együttműködésből szerzi, nem innen ered a legitimációja, hanem abból, hogy a szerb parlamenti, tartományi és önkormányzati választásokon a vajdasági magyar szavazók tették meg a pártot a vajdasági magyarság legitim képviselőjévé.

A magyar-szerb kapcsolatok fejlesztésével kapcsolatban pedig arról szeretném tájékoztatni, hogy a magyar kormány prioritása a magyar-szerb kapcsolatok fejlesztése, és ezen belül természetesen a vajdasági magyarság helyzetének megőrzése és javítása. Hosszú és kitartó munka után sikerült elérni, hogy Szerbiában a legmagasabb szinten elismerték a vajdasági magyarság ellen 1944-ben és 1945-ben elkövetett atrocitásokat, amelyekről a két köztársasági elnök együtt emlékezett meg. Az elmúlt években magyarellenes incidens regisztrálására nem került sor, és a korábbi helyzethez képest ez is fontos eredmény. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(19.20)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Szávay István képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ. Parancsoljon, képviselő úr!

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Nagyon köszönöm, államtitkár úr. Némileg sikerült meglepnie, de tényleg köszönöm, hogy érdemi válaszokat adott azokra a kérdésekre, amiket fölvetettem. Jó lenne, ha ez máskor is így történne. Nagyon gyorsan: nagyon örülök, hogy figyelemmel kíséri a magyar kormány a koszovói cigányok betelepítését a magyar falvakba. Az én kérdésem arra vonatkozott, hogy miért nem tiltakoznak ez ellen. Miért tartják önök azt jónak és helyesnek, hogy idegen kultúrkörből érkezett, idegen vallású személyekkel és családjukkal borítják föl a magyarlakta települések etnikai egyensúlyát? Önök a VMSZ-szel tárgyalnak, mert őt tartják legitimnek. De legitimációja nemcsak a VMSZ-nek van, a Délvidéken még egyelőre többpártrendszer van, bár gondolom, ez nem föltétlen tetszik önöknek, de egyelőre az a helyzet még ott is, meg itt is.

A kisebbségi jogban visszalépés nem történt? Államtitkár úr, ez egész egyszerűen nem igaz. Tehát amit ön mond, az nem igaz. Elmondom még egyszer: a Magyar Nemzeti Tanácsot minden egyetértési jogától megfosztották, és az eddigi egyetértési jogokat csupán véleményezési jogkörré degradálta az a törvény, amelyet az önök szövetségesei is megszavaztak.

Nem tudom elfogadni a választ. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mint hallottuk, képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem ezért a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 23 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! 19 óra 22 perc van. Az interpellációk véget értek. Most tartunk két perc szünetet annak érdekében, hogy akik távoznak, azt zavartalanul tehessék. (Rövid szünet. - Számos képviselő elhagyja az üléstermet.)

Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának a végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek.

Napirend utáni felszólalásra jelentkezett az LMP képviselőcsoportjából „Miért nem halad az azbesztmentesítési program végrehajtása?” címmel Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.




Felszólalások:   217-223   223-229   229-230      Ülésnap adatai