Felszólalás adatai

Felszólalások:   151-157   157-163   163-169      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 33 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Varju László, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Miért nem hajlandóak munkaviszonynak elismerni az otthonápolást?” címmel. Varju László képviselő urat illeti a szó.

VARJU LÁSZLÓ (DK): (A felszólaló és a környezetében több képviselő fehér pólót visel, amelyen a felirat: „Az otthonápolás MUNKA! Lépjünk, hogy léphessenek!”) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Ma már sokadszorra hallhatja azt, hogy az otthonápolás munka. Ezt az üzenetet hoztuk itt ma már sokan önöknek, hogy végre vegyék észre azt, hogy több mint 50 ezer család várja, hogy azonnal ismerjék el azt, hogy az ő tevékenységük olyan munka, amit meg kell fizetni, amit honorálni kell. Mondom ezt azért is, mert önök itt az elmúlt hónapokban többször ígérték már meg, hogy végre tenni fognak valamit, bizottsági ülésen, nyilvános üléseken; itt az ideje végre, hogy feltűrjék az ingujjat, és végre csináljanak valamit.

(17.40)

Kedves Államtitkár Úr! Önöknek azt kellene elvégezni, amit egyébként éveken át nem tettek. Itt van az a levél, amiben megígérték (Felmutat egy iratot.) a Költségvetési bizottság elnökének írva, hogy önök végre a bizottságok tagjait meghívják egyeztetésre, és azokat az érintetteket, akik ebben közreműködtek, és nyár óta vissza-visszatérő téma, hogy az otthonápolás díjazását önök felülvizsgálják.

Az otthonápolás heti 7 napon át napi 24 órát jelentő munka. Tudja-e ön, tisztelt államtitkár úr, hogy ha valaki a piacon ezt a munkát meg akarja fizetni, akkor az mennyibe kerül? Én elárulom önnek: 24 ezer forintba kerül, ennyit kérnek ma azok a szolgáltatók naponta, hogy egyébként ezt végezzék, ennyi pénzbe kerül. Ha viszont valaki maga végzi el ezt a munkát, akkor önök 53 ezer forinttal igyekeznek azt honorálni. Ez az oka annak, hogy itt hétről hétre szólunk azok érdekében, akik ezt a munkát végzik.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ma itt voltak az érintettek, azok, akikkel önök nem voltak hajlandók találkozni. (Dr. Rétvári Bence: Ki az? Hogy hívják?) Nem voltak hajlandók átvenni az egyesület képviselőinek a levelét. Ezt hoztam el önöknek, önnek újra és újra, át fogom adni önnek. Itt az ideje annak, hogy foglalkozzanak ezzel, mert Csehországban 180 ezer, Horvátországban 140 ezer, Szlovákiában 138 ezer forint az a munkadíj, amit ezért fizetnek. Éppen ezért önöknek nincs más teendőjük, mint hogy végre cselekedjenek, fogjanak munkához, és ne pedig letagadják magukat akkor, amikor erről szóló téma van.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérem, tegyenek valamit! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a DK és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Rétvári Bence állam-titkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is azt kérem öntől, tisztelt képviselő úr, hogy ne vonja kétségbe a kormánypártoknak is a jó szándékát ebben a kérdésben, amelyet nemcsak a szavak szintjén (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) mutattunk ki az elmúlt években, hanem jogszabályalkotás szintjén is. Először is, ön azt mondta, hogy éveken át nem tett a kormány azért, hogy itt emelésre kerüljön sor. A Gazdasági Minisztériumban 2008 és 2010 között nemcsak Burány képviselőtársunk volt államtitkár, hanem ön is államtitkár volt ugyanebben a minisztériumban, a Gazdasági Minisztériumban. (Szászfalvi László: Egy fillérrel nem emeltétek! - Dr. Vadai Ágnes: Nem is volt 900 forint egy kiló őszibarack!) 2008-ban emelték? Nem. 2009-ben emelték? Nem. 2010-ben emelték? Nem, tisztelt képviselő úr. (Dr. Vadai Ágnes folyamatosan közbeszól. - Az elnök csenget.) Tehát amikor itt föláll és feltűri az ingujját (Közbeszólások.), akkor emlékezzen már azokra az évekre, amikor ön államtitkára volt a Gazdasági Minisztériumnak egy előző kormányban, és egyetlenegy forinttal sem emelték ezt a tételt. (Közbeszólások. - Az elnök csenget.)

A másik, tisztelt képviselő úr: ön azt állította itt, hogy ezekkel a szervezetekkel a kormány nem egyeztetett. Tisztelt Képviselő Úr! Személyesen három órán keresztül egyeztettem ezekkel a szervezetekkel. Ne mondja nekünk azt, hogy a kormány nem áll velük szóba! Ők voltak az egyik elsők, akikkel egyeztettünk erről a kérdéskörről. (Közbeszólások a DK és az MSZP soraiból. - Az elnök csenget.) Mindjárt felolvasom önnek, hogy kikkel egyeztettünk még, de ők voltak az elsők, akikkel az idei évben az egyeztetési folyamatot elkezdtük, és utána folytattuk a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével, az Autisták Országos Szövetségével, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségével, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével, valamint a Siketvakok Országos Egyesületének a képviselőivel. Azokkal is leültünk, akiknek a levelét ön most itt felmutatta, képviselő úr, és azokkal is, akiket én itt felsoroltam, pontosan azért, hogy a lehető legszélesebb körű legyen az egyeztetés.

És azt azért el kell mondani, mert ön elfelejtette ezt megemlíteni, hogy az elmúlt évek költségvetéseiben emelkedő tételekkel számoltunk az ápolási díj tekintetében, bevetettük 2014-ben az új kategóriát, a kiemelt ápolási díjat, így a legsúlyosabb helyzetben lévők havi juttatása 63 százalékkal emelkedett, és természetesen, képviselő úr, ahogy az előző években is igyekeztünk évről évre ezeket a tételeket emelni, a következő években is arra fogunk törekedni, hogy ezeket emeljük. Megvan hozzá most már szerencsére 2013 óta a gazdasági lehetőségünk is, hiszen a magyar gazdaság most már erősebb, és természetesen megvan a szándék is, mind a kettő találkozott.

Akkor, amikor önök emlékeim szerint 2004-ben Mátrai Márta képviselőtársunknak az ápolási díj emelésére vonatkozó javaslatát leszavazták, úgy látszik, önöknek nem volt meg a szándéka, bár akkor az országban talán a gazdasági erő még megvolt; 2008-ban, 2009-ben, 2010-ben, úgy látszik, már se a szándék, se a gazdasági erő nem volt meg.

Azt is elmondanám, amiről ma itt már szó esett, hogy a húsz éven át ápolási díjban részesülő, tehát a közvetlen hozzátartozóját, leszármazóját, magyarul: gyermekét otthon gondozó személyek számára bevezettünk egy 50 ezer forintos nyugdíj-kiegészítő támogatást, az is fontos, hogy az ápolási díj folyósítási ideje alatt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, akik ezt az ápolási díjat kapják, illetőleg amit említettem, hogy szolgálati időként már figyelembe kell ezt venni.

Tisztelt Képviselő Úr! A kormánynak a szándéka az elmúlt években is megvolt az emelésre, ezért volt a legsúlyosabb állapotúak esetében 63 százalékos emelés, azt pedig már felolvastam, hogy az érdekvédelmi szervezetek érdeminek tartották az egyeztetést, előremutatónak tartották az egyeztetést, és látják, hogy olyan komplex javaslat fog létrejönni, amelyik segíthet rajtuk, szó szerint azt mondták, hogy üdvözlik, hogy az egyeztetéseken eredményesen körvonalazódik az ápolás ügyének tényleges megoldása, és erre van kormányzati törekvés.

Ha az érintettek érdekképviseletei ezt mondják, az nekem hitelesebb, mint hogy ön ellenzéki képviselőként, aki államtitkárként semmit nem tett ebben az ügyben, mit mond.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ.

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Igenis kétségbe vonom az ön szavait. Hónapok óta zajlik ez a vita, az érintettek és akár önök között is, és szót kell emelni és támogatni kell őket, mert önök mindezt figyelmen kívül hagyják. És éppen ezért lehetett az is, hogy például nemcsak mi mondjuk ezt, hanem a Sargentini-jelentés is megállapítja (Felzúdulás a kormánypártok soraiban. - Dr. Rétvári Bence: Ezt nem kellett volna idehozni!), hogy önök a szociális jogok tekintetében kifejezetten negligálják, igen, a 12. fejezet is erről szól. Önök ezt ilyen módon végzik és csinálják. Éppen ezért ma, amikor itt voltak és tiltakoztak, önök nem foglalkoztak velük (Közbeszólások a kormánypártok soraiból. - Az elnök csenget.), és ezért kell megtenni azt, hogy én adjam át önnek azt a levelet, hogy végre vegyék figyelembe azoknak az embereknek a kérését (Dr. Rétvári Bence: Személyesen tárgyaltam velük!), akik havi 50 ezer forintot kérnek önöktől azért, hogy egyébként meg tudjanak élni. Ezért kellene önöknek végre döntést hozni. Ezért nem is fogadható el az a válasz, amit ön mondott. Emlékeztetőnek pedig átadom önöknek az ő üzenetüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Szél Bernadett és Szabó Szabolcs, az LMP képviselői, interpellációt nyújtottak be a belügyminiszterhez: „25 gyermeken múlik az ország nemzetbiztonsága?” címmel. Szél Bernadett képviselő asszonyt illeti a szó.

Felszólalások:   151-157   157-163   163-169      Ülésnap adatai