Felszólalás adatai

Felszólalások:   145-151   151-157   157-163      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 99 igen szavazattal, 24 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

(17.30)

Tisztelt Országgyűlés! Korózs Lajos, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „A megbukott reform” címmel. Korózs Lajos képviselő urat illeti a szó.

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző egészségügyi államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán még 2016-ban egyfajta egészségügyi reformot hirdetett meg, és azt mondta, azt állította, hogy át fogják tekinteni a kórházi minimumfeltételek rendszerét, és ezek után meghozzák a szükséges intézkedéseket. A közelmúltban kiderült, hogy az ellátó szervezetek, a kórházak 25 százaléka sem tudja biztosítani a teljes minimumfeltételeket az ellátottak számára. Ebből kiderült: nemhogy felmérés nincs, nem csinálták meg a minimumfeltételek rendszerét, hanem semmiféle érdemi intézkedést nem hoztak ezen a területen.Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat, hogy két héttel ezelőtt a Honvédkórház sürgősségi osztálya majdnem összeomlott, hiszen 112 olyan orvos nyilatkozott, akik nem hajlandók az önkéntes túlórát vállalni, tekintettel arra, hogy az intézmény az addig elvégzett túlórákat nem volt hajlandó kifizetni. (Németh Szilárd István: Nem igaz!) De ez igaz, képviselőtársam! (Németh Szilárd István: Hazudsz, mint mindig!) Ezen túlmenően pedig megfenyegették ezeket az orvosokat (Dr. Vadai Ágnes: Így van!), hogy ha ennek ellenére elmennek az intézményből, akkor gondoskodni fognak arról, hogy semmilyen más egészségügyi intézmény ne alkalmazza őket és nem fognak állásokat kapni.

Szeretném arra is emlékeztetni a tisztelt Házat, hogy 2012-től államosították a teljes egészségügyi ellátórendszert, vagy legalábbis a kórházak állami kézbe kerültek, és egyéb intézmények is állami működtetés alatt állnak. De ehhez képest érdemi változást nem láttunk ezen a területen sem, már ami a reformokat illetné, azon túlmenően, hogy minden felelősség innentől kezdve az államé, hiszen minden feladatot és hatáskört is az állam magához vont.

Ugyanilyen problémás ügy volt a közelmúltban a kórházi fertőzések ügye. Azért hozom szóba, mert többször interpelláltunk itt is az előző ciklusban és a tavaszi ülésszakon is, szinten minden parlamenti frakció a Fideszen kívül megszólalt ebben a kérdésben. Az új miniszter, Kásler miniszter úr az egyik legfőbb problémának tartotta, ugyanakkor a területet irányító egészségügyi államtitkár azt mondja, ő nem is érti, hogy miért kell ezzel foglalkozni, legjobb az lenne, ha a parlament tudomást sem szerezne a kórházi fertőzésekről, nem beszélve arról, hogy semmiféle összefoglaló adat nem áll rendelkezésére egyetlenegy szakembernek sem.

Éppen ebből adódóan kérdezem, tisztelt állam-titkár úr, hogy mikor teszik rendbe a sürgősségi ellátást, mikorra ígéri leghamarabb, hogy egy átfogó, részletes és közérthető jelentés készül a kórházi fertőzések elmúlt nyolc évéről. Szeretném megkérdezni a továbbiakban arról, hogy az egyetemes egészségügyi hozzáférést, beleértve a költségteher elleni védelmet, hiszen a fenntartható fejlődésről szóló Agenda 2030-ra ezt tűzte ki célul, a gyógyszereket, védőoltásokat és a biztonságos, hatásos, megfizethető minőségi gyógyszereket mikor fogják tudni biztosítani.

Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Rétvári Bence állam-titkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Amikor az interpellációja címét olvastam, hogy megbukott reform, azt hittem, hogy végre egy őszinte beismerő vallomás lesz a szocialista egészségügyről. Önök többször megbuktak a saját egészségügyi elképzeléseikkel. Volt, amikor egy népszavazás szavazta le önöket, például 2004. december 5-én, amikor a fizetős egészségüggyel szemben először mondták ki a magyar emberek, hogy nem szeretnék, majd 2008 márciusában a szociális népszavazáson még egyszer megerősítették ezt (Kunhalmi Ágnes: Fizetőssé tettétek az egészségügyet!), amikor mondták, hogy sem privatizációt nem szeretnének, sem pedig vizitdíjat, sem pedig kórházi napidíjat. A magyar emberek kétszer buktatták meg az önök különböző egészségügyi ámokfutásait, majd végül önöket is. Ezzel véget ért az a fajta reform, amit önök vezettek be az egészségügyben. Ezzel 600 milliárd forintot elvettek a magyar egészségügytől, bezártak négy kórházat, leépítettek 16 ezer aktív ágyat, elbocsátottak 6 ezer egészségügyi dolgozót, elvettek egyhavi bért, és ahogy mondtam, fizetőssé akarták tenni szinte minden beteg számára, aki háziorvoshoz fordul vagy kórházba megy, az egészségügyi ellátást.

Önök fizetős egészségügyet akartak (Kunhalmi Ágnes: Ti meg is csináltátok!), mert alapvetően az egészségügyben kicsi profitot láttak, azt igyekeztek privatizálni, az egészet pedig egy problémás területnek gondolták. Éppen ezért a hasznot hajtó részét az SZDSZ megpróbálta kiszervezni, a többivel pedig önök lényegében és érdemben nem foglalkoztak. Ez meglátszódik a nemzetközi összehasonlításokban is, hiszen egyedül Magyarország volt az az ország a legfejlettebb országok közül, az OECD összes országa közül, ahol 2003 és 2010 között csökkent az egy főre jutó egészségügyi kiadás.

Egyetlenegy ország az összes fejlett ország közül! 2010 után viszont a 7. legmagasabb mértékben nőtt az egy főre eső egészségügyi ráfordítás, mert egy új kormányzat kezdte meg munkáját Magyarországon.

A kórházi fertőzésekkel kapcsolatban ön is tudja, tisztelt képviselő úr, hogy az egyik rendelet már elfogadásra is került, emlékeim szerint 11-én, és meg is jelent a Közlönyben. A másik esetében pedig, amely a kórházi fertőzéssel kapcsolatban mind a kormányzatnak, mind a menedzsmentnek, mind pedig a betegágy mellett dolgozóknak az új feladatait rögzíti, annak társadalmi vitája folyamatban van.

Az idei év folyamán valószínűleg ez is meg fog születni. De ettől függetlenül a leggyakoribb három kórházi fertőzés esetében a csökkenő tendenciát ön is felismerheti, azt hiszem, és itt a számaink igencsak jók, akár Finnországhoz is viszonyítva. 8 milliárd forintot a konvergenciarégióban, 1,5 milliárd forintot pedig a közép-magyarországi régióban fordítunk a betegbiztonság növelésére, többek között a kórházi fertőzések kiküszöbölésére is, higiénés szerek fejlesztésére, betegazonosító rendszer fejlesztésére, biztonságos gyógyszeradagolásra, laborfejlesztésekre egyaránt.

Ön azt mondta, hogy mióta állami fenntartásban van az egészségügyi ellátórendszer, nem történt érdemi változás. Hadd mondjam el, hogy mi az, ami önnek nem érdemi változás. A bő száz kórházunk közül 77-et részben vagy egészben felújítottunk, de ön szerint nem történt érdemi változás. 54 rendelőintézetet felújítottunk, de ön szerint nem történt érdemi változás. 104 mentőállomást felújítottunk, de ön szerint nem történt érdemi változás. 23 teljesen új rendelőintézetet építettünk állami fenntartásban, de ön szerint nem történt érdemi változás. 31 teljesen új mentőállomást építettünk, de ön szerint nem történt érdemi változás.

Megvásároltunk összességében, ha a jövő évet is ideszámolom, 793 mentőautót. Ezzel a mentőautók átlagéletkorát 8,3 évről most már leszorítottuk 6 év alá, és a jövő évben 5,5 év lesz egy mentőautó átlagéletkora Magyarországon, de ön szerint nem történt érdemi változás.

Tisztelt Képviselő Úr! Az, hogy 650 milliárd forinttal költünk évente többet egészségügyre, mint amennyit 2010-ben önök erre szántak, ez GDP-ará-nyosan 1,5 százaléknyi növekedés. (Dr. Vadai Ágnes: Nem igaz! Egész egyszerűen nem igaz!) A GDP 1,5 százalékával költünk többet most az emberek gyógyulására. Ami megbukott, az az önök egészségpolitikája, tisztelt képviselő úr. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Kérdezem képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ. Öné a szó.

KORÓZS LAJOS (MSZP): Nem fogadom el az államtitkári választ. Államtitkár úr, lehet vakolni, lehet festeni, lehet betonozni, de ha nincs benne orvos, nincs benne szakdolgozó, ha nincsenek benne nővérek, nincsenek benne a XXI. századnak megfelelő technikák, akkor cseszhetjük az egészet. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokból. - Cseresnyés Péter: Hogy beszél, képviselő úr?!) Ez pontosan így van. Ez pontosan így van! (Dr. Rétvári Bence: Ez a stílus az egészségügyről, ez a vélemény az egészségügyről!) Kérem szépen, ma Magyarországon több mint 300 orvos hiányzik az alapellátásból. Több mint 300 orvosi praxis nincs betöltve azért, mert képtelenek olyan lehetőségeket biztosítani, hogy az orvosok elvállalják az alapellátást. (Dr. Rétvári Bence: Mert így beszélsz az egészségügyről például!) Magyarországon több ezer orvos hiányzik a szakellátásból, több ezer szakdolgozó hiányzik az egészségügyből.Kérem szépen, azt ne mondják nekem, hogy ha egy egészségügyért felelős államtitkár a finanszírozásért, a szakmai ellenőrzésért, a kórházfenntartásért és a betegjogok képviseletéért is felelős, akkor az egy érdemi intézkedés. Márpedig ma Magyarországon ez van. Nem fogadom el a válaszát. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 33 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Varju László, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Miért nem hajlandóak munkaviszonynak elismerni az otthonápolást?” címmel. Varju László képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   145-151   151-157   157-163      Ülésnap adatai