Felszólalás adatai

Felszólalások:   127-168   169-177   177-189      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására november 5-én, hétfőn 16 óráig van lehetőség. Most soron következik a Magyarország és a Thaiföldi Királyság között létrejött kiadatási egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/2921. számon a parlamenti informatikai hálózaton valamennyiünk számára elérhető.

Most megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/2921. számú törvényjavaslat célja a Magyarország és a Thaiföldi Királyság között létrejött kiadatási egyezmény kihirdetése.Jelenleg nincs érvényben ilyen egyezmény, mert Thaiföld nem részese az Európai Tanács égisze alatt kelt multilaterális nemzetközi szerződéseknek, amelyre tekintettel csak bilaterális szerződés megkötésével van lehetőség a kiadatás szerződéses intézményesítésére. Ez utóbbiakkal kapcsolatban jelenleg a thai és a magyar belső jog alapján van lehetőség az együttműködésre. Magyarországon a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény ad lehetőséget a nemzetközi szerződés hiányában történő kiadatásra.

Az egyezmény megkötése kiadatási kötelezettséget teremt a Thaiföldi Királyság és Magyarország között, és egyértelműen szabályozza a kiadatás feltételeit, elősegítve ezzel a nemzetközi bűnözés elleni hatékonyabb fellépést. Az egyezményben Magyarország és a Thaiföldi Királyság kötelezettséget vállal arra, hogy kiadatási kérelem előterjesztése esetén kiadják egymásnak a körözött személyeket.

Emellett az egyezmény meghatározza a kiadatási bűncselekmények körét, a kiadatás megtagadásának kötelező és mérlegelhető okait, rögzíti a kiadatási kérelmek megküldésére és fogadására kijelölt központi hatóságokat, a kiadatási kérelem tartalmi elemeit és kötelező mellékleteit, valamint rendezi a harmadik állam részére történő továbbadás, illetve a kiadatási kérelmek ütközésének eseteit.

Az egyezmény rendelkezik a specialitás elvének érvényesüléséről, az ideiglenes letartóztatásról, a személy átadásáról, illetve annak elhalasztásáról, az ideiglenes kiadatás intézményéről, valamint az átmenő szállításról. Az egyezmény tartalmazza továbbá a tárgyak elkobzásáról és átadásáról, a költségviselésről, az adatvédelemről, a más nemzetközi szerződésekhez való viszonyról és a vitarendezésről szóló rendelkezéseket.

Az egyezmény kihirdetését törvényben szükséges megtenni, mivel az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit is érintő kérdésekben kell állást foglalni. Az egyezményben nem szabályozott kérdésekben továbbra is a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény, az 1996. évi XXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az utóbbi években nagyobb számban fordult elő, hogy Magyarországon bűncselekményt elkövetők Thaiföldre menekülnek, kivonva magukat ezáltal a hazai büntetőeljárás alól. Az egyezmény megkötése elsősorban magyar érdek, mivel kiadatási egyezmény hiányában nem biztosítható a thai fél együttműködése. Ez idáig a Thaiföldre menekült, magyar hatóságok által körözött személyeket idegenrendészeti eljárás keretében szállították Magyarországra, ebből kifolyólag az egyezmény célja Magyarország és a Thaiföldi Királyság között a kiadatási eljárás jogi kereteinek megteremtése.

Az egyezmény csak akkor léphet hatályba, ha a részes államok saját nemzeti joguknak megfelelően kihirdetik az egyezmény rendelkezéseit. Kérem ezért a tisztelt képviselőket, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Csenger-Zalán Zsolt. Parancsoljon, képviselő úr!

CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes országok különböző területeken különböző témákban szoktak kétoldalú megállapodásokat, bilaterális szerződéseket kötni. Van kulturális, gazdasági, adózási, kettős adóztatást elkerülő, vagy éppen a bűnüldözés területén vagy a kölcsönös kiadatást szabályozó szerződésekről beszélhetünk, mint ebben az esetben is.

(18.50)

A közbiztonság megteremtése minden államnak egy kiemelt feladata, hiszen a közbiztonság az állampolgárok mindennapi közérzetét nagyon erősen befolyásolja, de a közbiztonság bűnüldözés és bűnmegelőzés nélkül nem nagyon képzelhető el, mindezt pedig, a bűnüldözést, de különösen a bűnmegelőzést nagyon nehéz megvalósítani, ha a büntetés visszatartó erejét az állam nem tudja szavatolni, jelesül, ha a büntetés végrehajthatatlan lesz. Ez abban a pillanatban csökkenti a visszatartó erőt.

A globalizáció által a világban a mobilizáció kiteljesedésével természetesen a bűnözők előtt is nagyon komoly lehetőségek nyíltak meg. Ahogy államtitkár úr itt már említette éppen Thaiföldet, de nagyon sok egyéb országban is az elmúlt időkből pontosan tudjuk, hogy bűnözők, magyar bűnözők a bűnüldöző szervek, illetve a büntetés-végrehajtás elől elmenekültek, úgyhogy ezért is nagyon fontos ez az egyezmény, amely Magyarország és a Thaiföldi Királyság között megköttetett.

Összesen csak két dolgot emelnék ki ebből az előttünk fekvő törvényjavaslatból; egyrészt azt, hogy nagyon részletesen szabályozza és meghatározza azt, hogy milyen bűncselekményekre vonatkozik a kiadatás. Nagyon részletesen szabályozza az eljárási rendet, a tárgyi bizonyítékok átadását, úgyhogy ezt mindenképpen szerettem volna kiemelni. A másik pont pedig az, hogy alig egy hónappal ezelőtt köttetett a szerződés, 2018. szeptember 26-án, és ezt külön szeretném megköszönni a tárcának, hogy éppen azért, mert egy ennyire fontos bűnmegelőzési eszközről van szó, ilyen gyorsan itt van a Ház asztalán, hiszen ahogy államtitkár úr is mondta, a becikkelyezés feltétele annak, hogy ez életbe lépjen.

A Fidesz képviselőcsoportja a maga részéről támogatja a törvényjavaslat elfogadását, és ezt kérem képviselőtársaimtól is. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Lukács László György képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mondhatnánk, hogy nincs itt semmi látnivaló, mindenki menjen nyugodtan tovább, amikor ezt a törvényjavaslatot tárgyaljuk, azonban szerintem kicsit lassabban vegyük ezt a témát, mert ez egy nagyon fontos, mondhatjuk úgy, hogy mérföldkő akár a hazai bűnüldözés vagy a büntetőeljárások gyakorlatában. Ugyanis arról van szó, hogy egy olyan királysággal kötünk kiadatási egyezményt, illetve ezt hagyjuk jóvá és emelkedik törvényerőre, amelyik rendkívül gyakori és kedvelt célpontja volt a hatóság, a bűnüldöző hatóság elől menekülő vagy elrejtőző személyeknek. Thaiföld volt szerintem az a hely, amire, hogyha valakit felkeltenek ma Magyarországon, álmában is azt mondta volna, hogy oda menekülnek a magyar bűnözők, hogy ott egyébként olcsó árak mellett viszonylag követhetetlenül és a hatóságok vegzálásától mentesen elrejtőzzenek, sajnos sok esetben sikeresen a magyar bűnüldöző hatóságok elől.

Szerintem az elmúlt időszakból mindannyian tudunk fejből mondani olyan sztorikat, olyan eseteket, amikor bár nem a kiadatás alapján, de egyébként sikerült hazahozni Magyarországra bűnözőket, több száz milliós és egyébként ott helyben is bűncselekményeket elkövető emberek akadtak kézre.

Nos, ez sokkal egyszerűbb és könnyebb lesz ezáltal, így azt nyilván egyszerű elmondani, és nyugodtan mondhatjuk, hogy a Jobbik is támogatni fogja ezt, hiszen a magyar bűnüldöző hatóságok integritásához, a munkájuknak nemcsak a jó felderítéséhez, hanem a büntetőeljárás legvégső fázisának az eredményes bekövetkezéséhez is nagyon fontos egy ilyen egyezmény.

60 állammal van egyébként, közel 60 állammal van Magyarországnak ilyen kiadatási egyezménye, amelynek egymással kapcsolatban a kötelező hatályát elismerték a felek. Azt is tudjuk, hogy körülbelül közel ezer fő  és ez egy becslés  élhet Thaiföldön, aminek egy jó százaléka még talán most is olyan személy, aki valamilyen módon a büntetőhatóságok előli menekülésben volt. Így nyugodtan mondhatjuk és üzenhetjük nekik innen, a magyar törvényhozásból, hogy vége annak a jó életnek, ami eddig őket jellemezte, ha egyáltalán lehet jó életnek nevezni azt, hogy az embernek futnia kell egész életében.

Azt is mondhatjuk, hogy sokkal több ilyenre lenne szükség. Láttuk, hogy például a közép-amerikai államokkal, Belize-zel, Hondurasszal vagy más egyéb, különböző államokkal még mindig nem sikerült Magyarországnak ilyen egyezményt kötnie, és nagyon sok bűnöző még ezeket a célpontokat választja. Nem is olyan régi eset, a választókerületemben „Bróker” Marcsit is Belize-ből hozták haza, igaz, csak azért, mert a helyi hatóságok, ha minden igaz, egy másik bűncselekmény elkövetése miatt már elfogták őt, de a magyar hatóságok ebben nem tudtak előrelépni, hiszen ott kiadatást nem tudtak kezdeményezni.

Mindenesetre nagyon sok ilyen egyezmény megkötése vár még ránk, szerintem Magyarországnak és a magyar törvényhozásnak is az a feladata, illetve az a szerepe, hogy ezeknek az egyezményeknek a megkötését egyrészt kérje a kormánytól, másrészt, ha a kormány ezekkel elkészült, ahogy a mostani Thaiföldi Királysággal kötött egyezményt is sikerült megkötni, akkor minél hamarabb ezt törvényekbe foglaljuk, és lehetőség szerint ezáltal még erősebben tudjuk a büntetőhatóságok jogosítványait támogatni.

Így azt tudom mondani összegezve, hogy mivel ez egy mérföldkő a hazai bűnüldözés tekintetében, a Jobbik jó szívvel támogatja, és azt kéri a kormánytól, ha van rá módja és lehetősége, akkor a diplomáciai kapcsolatokat kihasználva a lehető legtöbb országgal kössünk hasonló egyezményt, és a lehető legtöbb ilyen egyezmény kerüljön ide a törvényhozásba, mert a magyar törvényeket és ezáltal az európai törvényeket is így lehet a legkönnyebben kikényszeríteni és végrehajtani. Így, mint ezt már harmadjára is mondtam, a Jobbik támogatja ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Gurmai Zita képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tudjuk, hogy a két ország, Magyarország és a Thaiföldi Királyság között már a XIX. században kialakultak a hivatalos kapcsolatok, és külön öröm, hogy a politikai kapcsolatok is jónak mondhatók. Gazdasági kapcsolatok tekintetében a szocialista kormány alatt 2004 júniusában új gazdasági együttműködési megállapodást írtunk alá Thaifölddel, amelynek alapján a gazdasági együttműködési vegyes bizottság 2005. december 16-án Bangkokban megtartotta első ülését, ez azonban azóta nem volt elég aktív.Külképviseletünk honlapja büszkén hirdeti, hogy Thaiföldre irányuló exportunk 2016-ban 15,3 százalékos, 2017-ben pedig 1,5 százalékos növekedést mutatott, jelenleg 99 millió dollár. Arra azonban nem kapunk választ, hogy 2012-ről 2013-ra miért csökkent több mint 40 százalékkal az exportunk, és a mai napig miért nem sikerült újra elérni a 119 millió dollár értéket. A thaiföldi gazdaság válsága sajnos nem magyarázat erre, hiszen az csak 2013-ban kezdődött, 2013 októberétől kezdődtek a politikai tüntetések, ami 2014 májusában katonai hatalomátvételbe torkollott. Reméljük, Bus Szilveszter nagykövet úr kamatoztatni tudja majd korábbi, a déli nyitásért felelős államtitkárként szerzett tapasztalatait, és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok számai lehetnek ennél szebbek, illetve a politikai kapcsolatok és magas szintű találkozók területén is lehet előrelépés.

A kétoldalú szerződéses kapcsolatok területén szintén mutatkozik némi elmaradás, hiszen 1984-2004 között szinte folyamatosan köttettek ilyenek, de az elmúlt 14 évben mindössze egy ilyen megállapodást, az oktatási és tudományos együttműködési megállapodást sikerült tető alá hozni, mindezt az előző évben. Erre viszont semmi szükség nem lett volna, ha a kormány nem folytat a CEU ellen értelmetlen hadjáratot és nem kényszeríti ilyen bürokratikus lépésre az összes ilyen felsőoktatási intézményt és a külföldi kormányokat.

2018. szeptember 26-án az ENSZ-közgyűlés margóján sikerült egy újabb kétoldalú megállapodást, a jelenleg előttünk fekvő, Magyarország és a Thaiföldi Királyság között létrejött kiadatási egyezményt aláírni.

(19.00)

A magyar fél részéről a külgazdasági és külügyminiszter úr, a thai fél részéről pedig a külügyminiszter-helyettes úr látta el kézjegyével a nemzetközi szerződést. A megállapodás hatálybalépésével a jelenleginél lényegesen egyszerűbb és gyorsabb eljárás keretében lesz lehetősége a két országnak átadnia a területén bujkáló bűnelkövetőket.

Az előterjesztés szerint az utóbbi években egyre nagyobb számban fordul elő, hogy Magyarországon bűncselekményt elkövetők Thaiföldre menekülnek, kivonva magukat ezáltal a hazai büntetőeljárás alól. Azonban még a törvénytervezet indoklása sem tér ki arra, hogy ez hányszor fordult elő, azaz hány bűnelkövető menekült Magyarországról Thaiföldre, és milyen időszakot takar az „utóbbi években” intervallum.

Milyen bűncselekmények esetében sikerült kivonniuk magukat a büntetőeljárás alól ezeknek a bűnelkövetőknek? Hány esetben kellett távollétében elítélni az elkövetőket? Várhatóan hány elkövetőt sikerül kiadatni majd az egyezmény hatálybalépését követően? Fontos lenne, hogy az előterjesztő még az általános vitában adjon választ ezekre a kérdésekre.

Egyetértünk azzal, hogy az egyezmény megkötése elsősorban magyar érdek, mivel kiadatási egyezmény hiányában nem biztosítható a thai fél együttműködése. Az egyezményben Magyarország és a Thaiföldi Királyság kötelezettséget vállal arra, hogy kiadatási kérelem előterjesztése esetén kiadják egymásnak a körözött személyeket. Az egyezmény meghatározza a kiadatási bűncselekményeket, a kiadatási kérelem megtagadásának kötelező és mérlegelhető okait, a kiadatási kérelem megküldésére, fogadására és az egyéb hivatalos levelezésre kijelölt központi hatóságokat, a kiadatási kérelem tartalmi elemeit, az ideiglenes kiadatás, letartóztatás feltételeit, a körözött személyeknél talált tárgyak átadását, a kiadatási kérelemmel kapcsolatba hozható döntéseket, továbbá költségviselési, adatvédelmi és egyéb garanciális szabályokat tartalmaz.

A fentiek alapján bizakodó vagyok, államtitkár úr, hogy választ kapok. A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy a vitában kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok.Az általános vitát lezárom. Megkérdezem Völner Pál államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Völner Pál: Nem.) Nem kíván.

Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására változatlanul november 5-én, hétfőn 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/2922. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

Felszólalások:   127-168   169-177   177-189      Ülésnap adatai