Készült: 2024.04.28.13:28:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

12. ülésnap (2018.06.26.),  17-20. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:56


Felszólalások:   13-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr válaszát. Tájékoztatom a képviselőtársaimat, hogy az államtitkár úr végighallgatta a felszólalását, azt kérem öntől is, hogy szíveskedjen a választ is végighallgatni. Köszönöm szépen a megértését. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Burány Sándor képviselő úr, a Párbeszéd képviselőcsoportjából: „A helyzetről!” címmel. Megadom a szót, képviselő úr.

BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! 2015-ben már súlyos figyelmeztetés érkezett az Európai Uniótól, hiszen akkor lefolytattak, illetve befejeztek egy átfogó vizsgálatot az uniós közbeszerzési pályázatoknál, és nagyon komoly szabálytalanságokat találtak. 2015-ben minden harmadik-negyedik eljárásban találtak valamilyen szabálytalanságot, óriási botrányt keltve, természetesen méltán, hiszen egy botrányos gyakorlatról beszélünk. Azt hihetnénk, hogy ennél már nincs lejjebb, de sajnos szomorúan kellett megállapítanunk, hogy van. Hiszen az Unió nemrég nyilvánosságra hozott adatai szerint mintegy 29 vizsgált uniós pályázatból 24-ben találtak szabálytalanságokat. Tehát nem minden harmadikban-negyedikben, hanem majdnem a teljes mintában szabálytalanságot találtak, és ez azért mégiscsak példátlan, és ahhoz képest nem is övezi olyan nagy figyelem ezt a hírt.

Ha megnézzük egyébként, hogy ezeknek a vizsgált és elmarasztalt pályázatoknak kik a nyertesei, akkor ismerős nevekre bukkanunk. Ott van a nyertesek között Orbán Ráhel fideszes ügyvédje, de ott van természetesen Mészáros Lőrinc és baráti köre is. Most már legalább pontosan tudhatjuk, hogy Mészáros Lőrinc mivel és mennyivel okosabb Zuckerberg úrnál, aki a Facebook tulajdonosa. Zuckerberg úr azt hiszi, hogy a piacról kell megélni, és eszerint gyűjti a vagyonát, Mészáros Lőrinc nála sokkal jobban tudja, hogy nem így kell eljárni; a fényes karrierhez, a gazdagodáshoz, a példátlan gazdagodáshoz pontosan elegendő, ha valaki kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik.

A pályázatok, a szabálytalanságok visszatérő eleme volt a jelentős túlárazás. A kiíráshoz képest az odaítélt értékeknél mintegy 70 milliárd forint túlárazást találtak az ellenőrök, és azért ez egészen egyszerűen példátlan, és világosan rámutat arra, hogy a közpénzek megcsapolásának mi a kedvenc technikája a Fidesznél, illetve a Fidesz-közeli oligarcháknál. 900, közel ezermilliárdos szerződési értékű mintát vizsgáltak meg, és olyan összegű bírságra számíthatunk, ami meghaladhatja akár a százmilliárd forintot is a szabálytalanságok következtében, ami szintén egy példátlanul magas összeg, olyannyira, hogy a tudósítások szerint kormányközeli források fontolgatják, hogy egyszerűbb lenne az Európai Unióval egy 10 százalékos büntetési átalányban megállapodni, mert akkor a büntetés százmilliárd forint alatt maradhatna, ha pedig tételesen, egyenként ezeket a vizsgált és szabálytalannak ítélt projekteket végigvesszük, akkor a büntetés meg fogja haladni minden bizonnyal a százmilliárd forintot.

Különösen felháborító, hogy szabálytalannak találták azt a gyakorlatot is, hogy a kancellária a közbeszerzések ellenőrzését kiközvetítette. Ezt külső cégek és ügyvédi irodák végzik el, és ezeket az ellenőrzéseket nemcsak hogy nem végezték el hatékonyan, hanem több milliárd forint megrendeléshez jutottak. Tehát piacot szereztek, milliárdos bevételhez jutottak, a munkát meg nem végezték el, mert ha pontosan végigviszik az ellenőrzési feladatokat és pontos megállapításokat tesznek, akkor nem kerül sor erre a fiaskóra, és nem találja az Unió szabálytalannak ezeket a pályázatokat. A vizsgált nagyobb beruházások közül csak néhány: a 3-as metróvonal rekonstrukciója, a Budapest-Esztergom vasútvonal, a Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy, illetve Fonyód-Kaposvár vasút fejlesztése, a Püspökladány-Ebes vasút rekonstrukciója, az M4 berettyóújfalui-nagykereki autópálya építése többek között.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ilyen példátlan mértékű lopás után és ilyen példátlan mértékű szabálytalanságsorozat után az ember azt gondolná, hogy a kancellárián fejek hullanak. De nem ez történt, ehhez képest milliárdos jutalmakat osztott szét Lázár János még távozása előtt, olyannyira, hogy az ott dolgozók fejenként és átlagosan 4,6 millió forint jutalmat kaptak, beleértve a portást és az állami felső vezetőket is. 4,6 millió forint jutalom fejenként, ahhoz képest, hogy 29 pályázatból (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) 24 szabálytalan  ez egészen egyszerűen felháborító! Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Orbán Balázs államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

(8.50)

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt levezető Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Engedjék meg, hogy hadd kezdjek egy kis uniós fejlesztéspolitikai helyzetértékeléssel! A történet sosem 2018-ban kezdődik, Magyarországot ugyanis régóta kísértik a 2010 előtti szocialista és szabad demokrata kormánykoalíció visszaélései és problémái. Mire gondolok? Az első történet: onnan kezdődött a történet, hogy amikor a második Orbán-kormány 2010-ben elfoglalta a kormányrudat (Gréczy Zsolt: Kilencedik éve…  Arató Gergely: Mit csináltok nyolc éve?), akkor azt látta, hogy az uniós fejlesztéspolitikai intézményrendszer összeomlott és Magyarország a forrásvesztés küszöbén állt. Először is ezt a problémát kellett megoldani, át kellett alakítani az uniós fejlesztéspolitikai intézményrendszert, azért, hogy az a stratégiai cél ne sérüljön, hogy Magyarországnak az Unió által rendelkezésre bocsátott forrásokat le kell hívnia. (Arató Gergely közbeszól.)

Ezt a feladatot a magyar kormány megoldotta. Aztán a következő történet a következő programozási időszakról szól, a 2014-2020 közötti programozási időszakról beszélünk. Itt a magyar kormánynak nagyon komoly tárgyalások révén el kellett érnie, hogy kedvezőbb feltételeket tudjon kitárgyalni az Európai Unióban, mint a korábbi, 2007-2013-as programozási időszakban. Itt is sikerült eredményeket elérni: 2014-2020 között az egy főre jutó támogatások összege Magyarországon 712 ezer volt, hétéves időszakra vonatkoztatva. Ez nettó összeget tekintve a harmadik legnagyobb támogatási összeg. Ilyen eredményt a korábbi kormánynak, a 2010 előtti baloldali, szocialista kormánynak nem sikerült elérni. (Gréczy Zsolt: Mészáros Lőrinc!  Arató Gergely közbeszól.)

És akkor érünk el a következő ponthoz, és ez a pont pedig a csontvázak kiesése, az előző, 2010 előtti szocialista-szabad demokrata kormány által itt hagyott csontvázak kiesése a szekrényből. (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.) Mire gondolok? Amiről ön is beszélt, mi is ugyanarról a dologról beszélünk. Az Európai Csalás Elleni Hivatalnak van egy 2017-es jelentése, ami valóban vizsgál magyarországi projekteket. 2018. június 6-án tette közzé ezt a jelentést. Ez ugyan a 2017. évről szól, de a korábbi időszak projektjeit is vizsgálja.

Azt mondja az OLAF-jelentés, hogy a Demszky Gábor főpolgármestersége alatt kötött 452 milliárd forint összköltségű metróberuházásból a korrupcióval, szabálytalansággal érintett szerződések összege meghaladja a 272 milliárd forintot. A közvetlen károkozás az OLAF szerint 167 milliárd forint, és ebből 76 milliárd forintnyi részt Brüsszel adott esetben visszakövetelhetne. Ez az egyik legnagyobb korrupciós botrány, amelyik a rendszerváltozás utáni Magyarországot sújtja, és amellyel kapcsolatban a kormánynak szintén az a stratégiai célja és az a feladata, hogy megpróbálja megelőzni azt, hogy az előző baloldali, szocialista kormányok miatti forrásvesztést el tudja Magyarország kerülni; ne az adófizetőknek kelljen megfizetni a korábbi időszak szerződéseit.

Ezzel szemben hoznék önnek a magyar ellenőrzési rendszerrel kapcsolatban egypár megállapítást. Giovanni Kessler, az OLAF szeptemberben leköszönt elnöke, aki 2011-2017 között, épp a vizsgált időszakban vezette a testületet, tavaly Magyarországon volt, és méltatta a Legfőbb Ügyészség együttműködését. (Derültség az ellenzéki pártok padsoraiból.) Az EP költségvetési ellenőrző bizottsága a magyarországi tényfeltáró látogatásról készült jelentésben is méltatja, hogy Magyarország az egyetlen tagállam, amely az OLAF számára hozzáférést biztosít mindenhez. (Derültség az ellenzéki pártok padsoraiból.) Illetve elismeri, hogy a (Arató Gergely: Most hoztak határozatot…  Az elnök csenget.) magyar hatóságok szorosan együttműködnek a testülettel, és az ellenőrzési rendszer is jól működik hazánkban. Ráadásul kifejezetten kiemelik az auditorok, hogy 2014 óta előrelépés történt az előző és főleg a 2010 előtti időszakhoz képest.

Én azt gondolom, ezek olyan eredmények, amelyeket nem tehetünk zárójelbe. És hogy a magyar kormánynak jelen pillanatban a 2010 előtti időszakból kieső csontvázakkal kell küzdenie, az nem a mostani magyar kormánynak, hanem az előző kormánynak a felelőssége. (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.)

Én inkább arra szeretném önöket kérni, hogy ahelyett, hogy itt a parlamentben ezeket a kérdéseket folyamatosan előhozzák, inkább segítsék az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat, ugyanis az elmúlt hónapokban az összes általam említett vizsgálattal kapcsolatban önök és az önök képviselői, barátai, ismerősei, a korábbi kormányokhoz tartozó politikusok az együttműködési kötelezettségüknek nem tettek eleget. Kérem, hogy ebben támogassák a kormány munkáját. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)




Felszólalások:   13-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai