Felszólalás adatai

Felszólalások:   153-160   161-169   169      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik „A Nemzetközi Mobil Műholdas Szervezet létrehozásáról szóló egyezmény és annak 2008. évi módosítása kihirdetéséről”, „A Londonban, 1985. október 16-án kelt, „a hajókon telepíthető INMARSAT földi állomások használatáról a területi vizeken és kikötőkben” tárgyú megállapodás kihirdetéséről” és „Az Európai Hírközlési Hivatal (ECO) létrehozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztések T/6189., T/6186., valamint T/6187. számokon a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.

Elsőként megadom a szót Kara Ákos úrnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, előterjesztőnek. Parancsoljon!

KARA ÁKOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A hírközlés és az informatika rendületlen fejlődése számtalan lehetőséget és eszközt biztosít ahhoz, hogy Magyarország polgárai a digitalizáció kínálta előnyökből minél nagyobb arányban részesülhessenek. A korábbi években és jelenleg is számos olyan programot és célkitűzést támogatott és támogat a kormány, amelyeknek célja, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása, miként az egész magyar gazdaság is, a digitalizáció nyertese lehessen. Az ehhez szükséges fizikai infrastruktúra létrehozásában és fejlesztésében hazánk európai és világszinten is, nyugodtan mondhatom, az élvonalban van, volt. Így például a „Szupergyors internet” program idén januárban indult második fázisa, az úgynevezett SZIP 2.0, tehát a „Szupergyors internet 2.0” célja, hogy legalább 100 megabit/secundumra alkalmas, de gigabites sávszélességre bővíthető hírközlési hálózatok épüljenek Magyarországon.

A magyar 4G hálózat, a magyar 4G mobilhálózat az átlagos letöltési sebesség alapján a világ legjobbjai között van, és emellett 2019-ben Magyarországon is elindult az ötödik generációs mobilhálózat. Az elmúlt hetekben-napokban láthatták, hogy új korszak kezdődött az 5G területén Magyarországon a fejlesztések tekintetében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetközi együttműködések fontosságát külön hangsúlyozni nem szeretném, csak szeretnék arra utalni, hogy az a három törvényjavaslat, amely előttünk van, mind-mind a nemzetközi együttműködéseket erősíti. A bemutatott három egyezmény nemzetközi szerződésnek minősül. Az előzetes szakértői egyeztetések során minden olyan félnek, akinek tájékoztatást kellett adni, tudtunk tájékoztatást nyújtani, ezért a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény szerint törvényi szinten kell kihirdetni ezeket.

(16.00)

A most tárgyalt javaslatok célja a megállapodások törvényben történő kihirdetése, továbbá erről a letéteményes hivatalos értesítése.

Mindezekre tekintettel tisztelettel kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák az előttünk lévő törvényjavaslatokat. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Most vezérszónoki felszólalások következnek, elsőként Kállai Mária képviselő asszony, Fidesz.

DR. KÁLLAI MÁRIA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Három kiemelt fontosságú nemzetközi szerződés fekszik előttünk. Az első törvényjavaslat az 1976-ban létrejött Nemzetközi Mobil Műholdas Szervezetet, akkor még Nemzetközi Tengerészeti Műholdas Szervezetet létrehozó nemzetközi megállapodást tárgyalja. A megállapodás 1998-ban jelentősen módosult, amelynek eredményeképpen a felépítése is természetesen átalakult. A 2008-as módosításokkal feladatai tovább bővültek, amelyek tartalmazzák az általános tengeri vészjelző és biztonsági rendszer felügyeletének más potenciális műholdas szolgáltatókra való kiterjesztését, valamint a szervezet Nemzetközi Tengerészeti Szervezet általi kijelölését a nagy hatótávolságú hajóazonosító és nyomkövető rendszer koordinátorának. A törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről, valamint a Nemzetközi Műholdas Távközlési Szervezet Közgyűlésén Magyarország képviseletéről az NMHH elnöke gondoskodik.A második nemzetközi szerződéshez Magyarország 2000. március 3-án csatlakozott. A Nemzetközi Műholdas Szervezet 1985-ben megállapodást dolgozott ki a hajókon telepíthető INMARSAT földi állomások használatáról a területi vizeken és kikötőkben. Az úgynevezett SES-megállapodás alapján a földi állomásoknak meg kell felelniük a Nemzetközi Távközlési Egyesület rádiószabályzatában foglaltaknak, kizárólag vészjelző és biztonsági célokat szolgálhatnak. A SES-megállapodás nem terjed ki a hadi és kormányzati feladatokat ellátó hajókra. A szóban forgó megállapodás 1993. szeptember 12-én lépett hatályba.

Végül ejtsünk szót az Európai Hírközlési Hivatal létrehozásáról szóló egyezményről. Az Európai Hírközlési Hivatal, azaz az ECO létrehozásáról szóló egyezménynek, valamint jogelőd szervezeteinek Magyarország 1987 óta folyamatosan tagja. Az egyezmény szerint az ECO részt vesz a hírközlésben felmerülő problémák és ezek megoldási lehetőségeinek azonosításában, célja az európai hírközlési igazgatóságok hatékony együttműködésének és a távközlési piac harmonikus fejlődésének segítése. Az egyezmény módosítását az ECO Tanácsa 2011. november 23-án Koppenhágában fogadta el.

Én tisztelettel kérem képviselőtársaimat  természetesen képviselőcsoportunk támogatásával  az előterjesztés majdani elfogadására. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Gyüre Csaba képviselő úr, a Jobbik vezérszónoka, parancsoljon!

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Három törvényjavaslat fekszik előttünk, amelyből látszólag van olyan, amelyik szinte miért is érintené Magyarországot, hiszen leginkább arról szól, hogy tengerészettel kapcsolatban a tengerészeti hajóknak a nyomkövetése, a biztonsági vészjelzésekkel való foglalkozása. Látszólag ez Magyarországot sajnos nem érintené, de azért mégis érinti, és majd kitérek rá, hogy miért is érinti, és hogy miért is csatlakoztunk ehhez a rendszerhez nyolcvanegyedikként.Itt az INMARSAT Nemzetközi Tengerészeti Műholdas Szervezetről van szó, amelyet még 1979-ben hoztak létre 83 ország együttműködésével, és mint mondtam, nyolcvanegyedikként csatlakoztunk ehhez. Célja a százszázalékos megbízhatóságú tengeri kommunikációs hálózat létrehozása életmentési-biztonsági célzattal. Ma is sok százezren használják ezt a rendszer, ami kiépítésre került akkor a nagyvilágban. A hajózás biztonsága, a közlekedés biztonsága nyilván egy kiemelt szempont, és ha valamilyen baj van, a kommunikáció az elsődleges, hogy ez működjön. Nyilván a mai, a XXI. századi és a XX. század végi technikai feltételek mellett óriásit lépett a világ előre ezen a területen.

Ma hogyan is működik ez a rendszer? Azért erről is ejtenék néhány szót. Az INMARSAT-nak ma műholdflottája van, ami geostacionárius pályán kering a Föld körül, és ez 36 ezer kilométer távolságban kering az Egyenlítő fölött, és folyamatosan ugyanazon az egy ponton van, tehát pontosan a Föld forgási sebességével, illetve annyival gyorsabban halad, mivel 36 ezer kilométerrel kijjebb található, de pontosan ugyanazon a ponton mozognak ezek a műholdak. Három műholdról beszélünk, amely ezt a szolgáltatást a Földön ellátja, illetve 12 műhold van fönt, de három látja el ezt a szolgáltatást, a többi tartalék, illetve egyéb szolgáltató feladatokat lát el. Ez a három műhold egymástól körülbelül azonos távolságra van, és 120 fokos szögben látja a Földet és tudja besugározni szinte a Föld teljes felületét ez a három műhold.

Az INMARSAT nagy fejlődésen ment keresztül, 2018-ban már piaci alapon működik, de 1,5 milliárd USA-dollár bevétele volt, illetve 1500 alkalmazottja is van. Mit tud ez a rendszer ma? Általános telefon- és adatátvitelt tud, széles sávszélességű internetet tud, garantált sávszélességű feltöltéseket, illetve videó-konferenciabeszélgetéseket, tehát amit a modern kor megkíván, mindent tud. A hátránya ennek a rendszernek, mivel vannak a Földhöz közeli pályán keringő műholdak, illetve a Földtől távoli pályán lévők, hogy ez a Földtől távoli pálya. A Földhöz közeli pályán 700 kilométer és 1500 kilométer távolságra keringenek, azok sokkal olcsóbbak. Ez sokkal drágább, azonban ennek sokkal nagyobb a lefedettsége.

Illetve még egy előnye van ezeknek a műholdaknak. A kis lefedettségűek nem a Föld forgási sebességével forognak, ezért folyamatosan másik műhold veszi át a sugárzást, ebben az esetben később ér oda a jel, illetve át kell venni egy másik műholdnak a jeleket, és folyamatosan adják át a műholdak egymásnak, hogy éppen kinek a területén van az illető jelsugárzó vagy jelfogó, így ebből adódnak problémák. Itt nem kell a műholdváltásra odafigyelni, hiszen folyamatosan azt a területet besugározzák ezek a műholdak, és ez a három összességében ellátja a Föld körül ezt a feladatot. A hátránya annyi, hogy egyrészt drága, mert nagyon távol van a Földtől, másrészt pedig annyi problémája van, hogy a sarkokat, a Déli-sarkot, illetve az Északi-sarkot ez a rendszer nem tudja besugározni.

Nekünk miért volt rá szükségünk? Miért csatlakoztunk mi ehhez, amikor ez elsősorban a hajózást volt hivatott szolgálni az első pillanatokban? Magyarországon először a Hungarocamion vette igénybe ezt a szolgáltatást, mert a járművek műholdas nyomkövetése vált fontossá, illetve bűnügyi szempontból is fontos volt, és az ORFK is átvette, hiszen a lopott járművek, amelyekben GPS nyomkövető van, ezen a rendszeren keresztül követhetők, illetve nyilván azokon a helyeken, ahol az internetszolgáltatás nem megfelelő, illetve mobilszolgáltatás nincsen, mert nincs lefedettsége, ott a műholdas rendszeren keresztül a mobiltelefonálás megoldható. Így például a MOL szakemberei vették igénybe, amikor olyan területeken végeztek kutatásokat külföldön, ahol nem volt még kiépítve a mobiltelefon-hálózat, akkor ezen a rendszeren keresztül tudtak érintkezni egymással. Tehát a műholdas telefonálás ma már egy viszonylag olcsóbb dolognak számít, és az egész Földön ebben a formában is lehet telefonálni, tehát adatot átvinni, videófelvétel, konferenciabeszélgetés, minden megvalósítható ezen a rendszeren keresztül. Tehát ez nagyon hasznos, hogy Magyarország ehhez a rendszerhez annak idején csatlakozott, és ezzel kapcsolatban mindenféle formában támogatandó, ami fejlesztés, illetve csatlakozás Magyarország részéről ehhez a rendszerhez van.

Ezenkívül van még az Európai Hírközlési Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény, ez az ECO-egyezmény. A Posta és Távközlési Igazgatóságok Európai Értekezlete döntött arról, hogy erre szükség van. Elektronikus hírközléssel foglalkozó állandó hivatalt akartak felállítani, amely a posta és az elektronikus hírközlés szakmai-szakértői szervezete. Célja az európai hírközlési igazgatások hatékony együttműködésének és a távközlési piac harmonikus fejlődésének az elősegítése. Ez megint a XX. század vége, a XXI. század eleje, tehát itt mindenféleképpen szükség van az ez irányú fejlesztésekre, az ez irányú együttműködésekre, a szakmai tanácsadás összehangolására, ezáltal mindenféleképpen szükséges az, hogy az ezzel kapcsolatos fejlesztésekben, fejlődésekben Magyarország is részt vegyen. Ezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom is támogatja azt, hogy mind a három egyezmény tekintetében a kihirdetés megvalósuljon és életbe lépjen. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Mesterházy Attila képviselő úr, az MSZP vezérszónoka következik.

MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Gyüre képviselő úr annyira jól és részletesen foglalta össze, hogy miért érdemes támogatni ezt az előterjesztést, úgyhogy ezt nem ismételném meg. Viszont azt megismételném, amit legutoljára mondott, csak egy másik párttal: az MSZP frakciója is támogatni fogja ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kíváne még valaki szólni? Ami azért meglepő lenne, minthogy a felszólalókon kívül senki nincs már a teremben. (Nincs jelzés.)

(16.10)

Így aztán  minthogy más további képviselő felszólalásra nem jelentkezett  az együttes általános vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztőt, államtitkár urat, hogy kíváne reflektálni. (Jelzésre:) Nem kíván reflektálni. Így aztán annyit jelenthetek be, hogy a módosító javaslatok benyújtására, tisztelt Országgyűlés, csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkező képviselő nem tartózkodik a teremben.

Így aztán a munkájukat megköszönve bejelentem, hogy az Országgyűlés jövő héten hétfőn 11 órakor folytatja az ülését.

Az ülésnapot bezárom. Köszönöm szépen. Viszontlátásra mindenkinek!

Felszólalások:   153-160   161-169   169      Ülésnap adatai