Felszólalás adatai

Felszólalások:   191-194   195-204   205-214      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Miután minden parlamenti frakciónk legalább egy szóbeli kérdése már elhangzott, és az interpellációk és a szóbeli kérdések együttes időtartama meghaladta a 90 percet, így a házszabály alapján most a szóbeli kérdések tárgyalását lezárom, és áttérünk a következő napirendi pontunk tárgyalására.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kazak Köztársaság Kormánya között a diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgáraik kölcsönös vízummentességéről Megállapodás, valamint az annak módosításáról szóló Budapesten, 2018. február 28-án aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/473. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Ovádi Péter képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Képviselő úr, parancsoljon!

(17.10)

OVÁDI PÉTER, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. június 28-án tartott ülésén megtárgyalta a Magyar Köztársasága Kormánya és a Kazah Köztársaság Kormánya között a diplomata- és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgárai kölcsönös vízummentességéről szóló megállapodás, valamint az annak módosításáról szóló, Budapesten, 2018. február 28-án aláírt jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló T/473. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozat 46. §-a alapján 31 igen szavazattal, egyhangúlag, vita nélkül támogatta. Kérem, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e felszólalni a vitában. (Vargha Tamás: Nem. A végén.  Dr. Gurmai Zita: Én, én szeretnék!) Jelentkezőt nem látok. Egy pillanat! Az előterjesztő Vargha Tamás államtitkár úr, és államtitkár úrnak lehetősége van a vita e szakaszában vagy későbbi szakaszában felszólalni. (Vargha Tamás: A végén!) Államtitkár úr a későbbi szakaszban kíván felszólalni.Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Külügyi bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces felszólalásra nincs lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra írásban előre senki nem jelentkezett. Most felszólalásra megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, Jobbik-képviselőcsoport.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan megállapodást kell jóváhagynunk, amelynek alapjai 1978-ra nyúlnak vissza, amikor is a Szovjetunióval kötöttünk a diplomata- és szolgálati útlevelek vonatkozásában megállapodást. Majd 1996-ban, miután a Szovjetunió felbomlott, már a Kazah Köztársasággal kötöttünk gyakorlatilag egy új megállapodást. Azt a megállapodást módosítja ez a jelenlegi jegyzőkönyv azzal, hogy a vízummentesség időtartamát, a tartózkodás időtartamát 30 napról a 180 napon belüli 90 napra meghosszabbítja.Tulajdonképpen azt lehetne mondani az ilyen jellegű megállapodásokról, hogy alapvetően a két ország gazdasági, társadalmi, kereskedelmi kapcsolatait erősítik, de azért egy-két aspektusra hadd hívjam fel a figyelmet. Az ilyen típusú, hát, demokráciának látszó országok esetében, mint Kazahsztán  ahol 90 százalékos választási részvétel mellett 95 százalékkal nyeri a választást az egy darab kormányzó párt, aki a parlamentben ül, ami nem éppen a plurális demokrácia sajátja -, úgy kell ezekhez a viszonyokhoz hozzáállnunk, hogy feltétlenül indokolt amögé néznünk, hogy az ilyen jellegű megállapodások kinek az érdekét szolgálják.

Való igaz, hogy a Kazah Köztársaság és Magyarország között az elmúlt 4-5 évben hihetetlenül erőteljesen fejlődtek a kapcsolatok, amelynek indoka a magyar kormány részéről mindig az volt, hogy ezt a fajta kapcsolatot, a kereskedelmi kapcsolatainkat oly mértékben tudjuk fejleszteni, hogy az mindkét ország számára erőteljes gazdasági előnyökkel szolgáljon. Ehhez képest mára még csak oda jutottunk, hogy a 60. legfontosabb kereskedelmi partnerünk Kazahsztán, és azt látjuk, hogy alapvetően inkább a külsőségek, a különböző közös intézmények alapítása a jellemző, tehát ilyen nagyon felszínes, de láthatóan politikailag mélyülő kapcsolat jellemez bennünket.

Az is az elmúlt években igen erőteljesen kiütközött, hogy bizony a Szovjetunió utódállamaival való viszonyunkban óhatatlanul ilyen vízumproblémák keletkeztek, amelyek nagy valószínűséggel valamifajta múltból gyökerező automatizmusok. Úgy ítélem meg, úgy ítéljük meg, hogy az ilyenfajta viszonyokban nem árt az óvatosság. Úgy látom, hogy a 30 napról mindjárt 180 napra és azon belül 90 napra felemelt vízummentesség, még ha diplomatákról és szolgálati útlevéllel bíró emberekről is van szó, a két fél viszonylatában túl nagy ugrás. Úgy ítélem meg, hogy lehetett volna kicsit lassúbb és valamifajta tapasztalatszerzésre irányuló mértékmeghatározás is, ha már vélhetően a másik fél kérte ezt.

Még egy érdekességre szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársak figyelmét, ez pedig az, hogy a nemzetközi szerződések mindkét, vagy akárhány ország, akik részt vesznek benne, hivatalos nyelvén készülnek, de nem kötelező eleme az ilyen szerződéseknek vita esetére valamely nyelvet mint értelmező nyelvet kijelölni. Azt még megértem, hogy a ’78-ban Szovjetunióval kötött megállapodásban az erőviszonyaink alapján az orosz nyelv volt az értelmező nyelv. Valamelyest azt is megértettem, hogy a Horn-kormány alatt ’96-ban még mindig nem tudtunk az orosz nyelvtől mint hivatalos vagy értelmező nyelvtől megszabadulni. Azt azonban már elég nehezen tudom elképzelni, hogy még ebben a megállapodásban is ki kell jelölni értelmező nyelvet úgy, hogy a Kazah Köztársaság elsődleges hivatalos nyelve a kazah és nem az orosz; az csak a másodlagos hivatalos nyelv. Tehát azt szeretném kérdezni, hogy a Szovjetunió utódállamaival lesz-e a történelmünkben olyan helyzet, hogy ne az erőfölény, ne az ő elsődlegességük, hanem mondjuk, a mi szintünk vagy a mi erőnk befolyásolja az ilyenfajta folyamatokat.

Fel szeretném hívni a figyelmet még egy problémára, és ez sajnos mindegyik, az utóbbi időben beterjesztett törvényjavaslatnál, amelyet a Külügyminisztérium készített elő, jellemző volt. Elfogadhatatlanok ezek a triviális hibák, amelyeket a törvényjavaslatok beterjesztése után a bizottságnak kell módosítania. Kiszámoltam, hogy egy ilyen törvényjavaslat esetén, mire a Ház elé kerül, a magyar adófizetők körülbelül 20 millió forintot fizetnek ki havonta a dologi kiadásokra és azoknak az embereknek, akik képtelenek arra, hogy hibátlan törvényjavaslatokat adjanak be. Már elnézést kérek, de senki nem éhbérért dolgozik ezekben a közösségekben. Nagyon komoly pénzt fordítanak az adófizetők a közigazgatás fenntartására. Nagy tisztelettel szeretném kérni a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy legyen szíves, ha az eddigi szűrő nem volt elég, a jövőben még 2-3 szűrőt vezessen be ahhoz, hogy ilyen triviális hibák ne forduljanak elő. Tehát az ebben a minisztériumban dolgozó tisztviselő, aki írta a javaslatot, nem tudta, hogy Magyarország ’96-ban még Magyar Köztársaság volt, és nem volt képes értelmezni, hogy ennek a jogszabálynak a módosító szakaszában milyen szóhasználatok kellenek…  elnézést kérek mindenkitől, szakfeladatot látnak el, szakképzett embereknek kell ott ülniük! Ha a kétharmados törvényi felhatalmazás mellett minden áldott nap ezeket a rendkívül magabiztos felszólalásokat halljuk, akkor azt is kérem, hogy akkor is legyenek ennyire magabiztosak, amikor hibátlan benyújtott javaslatokat várunk el önöktől.

Mindezek alapján, amit elmondtam, különösen az előző gondolatsorokra tekintettel, mi a Jobbik-frakció részéről tartózkodni fogunk e törvény szavazáskor. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Megadom a szót a rendelkezésre álló időkeret mértékéig. Időkeretes tárgyalásban vagyunk. Köszönöm. Öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon fontosnak tartom minden nemzetközi megállapodás kapcsán az általános vita kereteit nem szétfeszítve olyan konkrét gazdasági jellegű kérdéseket feltenni, amelyekre itt és most válaszokat kaphatunk, hiszen nyilvánvalóan felkészült, felelős államtitkár az, aki a vitában részt vesz. 2017-ben Kazahsztán kapcsán, a megnyílt expó mentén nagyon komoly számokat tartalmazó cikkek jelentek meg. Első körben arra az expóra, ahol egy magyar pavilon finanszírozására került sor, mintegy 170-180 millió forintot különítettek el, azonban később, a következő év januárjában a Közbeszerzési Értesítőben megjelent, hogy a magyar pavilon kialakítására további 1 milliárd 73 millió forintot szán a kormány. Ismét, mint ahogy a korábbiakban is, csak egyetlen ajánlat érkezett ezen zsíros megbízásra. De itt a lehetőség és itt a csodálatos helyzet ennek tisztázására!

(17.20)

Hiszen én magam támogatom a magyar-kazah gazdasági kapcsolatok fejlődését. Kiválóan felkészült képviselőtársnőm elemezte azt, hogy miért is lenne erre hatalmas szükség, és hogy mennyire alulfejlettek ezek a kapcsolatok ahhoz képest, amit ki lehetne hozni belőlük.

Én magam mindenféle hasonló nemzetközi megegyezést is szeretnék támogatni pontosan ezen gazdasági kapcsolatok mélyítése érdekében, de azt nagyon nehezen tudom hová tenni, hogy szinte az összes érintett ország kapcsán, legyen szó egy expóról, legyen szó egy kereskedőházról, mindenhol van egy fideszes botrány, ami túlárazással jár. Tehát mindenhol van egy százmilliós nagyságrendre betervezett kiadás, amiből aztán valamilyen úton-módon egy milliárdos kiadás keletkezik anélkül, hogy mi erre bármilyen magyarázatot kaphatnánk, pedig a magyar adófizetők pénzéről van szó.

Szeretném elmondani azt is, hogy a Közbeszerzései Értesítő szerint 1 milliárd fölé csúszott az a kiadástömeg, amelynek az indoklása gyakorlatilag nem létezik, vagy itt ülő földi halandó számára, ha nem a kormányzó pártok tagja, igen nehezen érhető el.

Szeretnék megemlíteni még egy momentumot, ami igazából csak kérdés, és nem is várom el az államtitkártól, hogy itt és most tudja a választ erre, egy későbbi írásbeli tájékoztatással is beérem, tehát nem kívánok inkorrekt lenni és lehetetlen helyzetbe hozni bárkit. Orbán Viktor maga is beszállt az érintett expó propagálásába, egy úgynevezett üdvözlő levelet írt erre. Itt Kazahsztánt a jövő országának, Asztanát a jövő városának nevezi, és értekezik a kazah-magyar genertikai rokonságról is. Nekem semmiféle problémám nincs azzal, hogy a magyar őstörténet tekintetében újabb feltárásokat végezzünk, és nyitott vagyok afelé, hogy ezeket a megállapításokat közhírré tegyük.

Érdekelne ugyanakkor a kormányzat hivatalos álláspontja ebben a kérdésben, tehát a genetikai rokonság kérdésében, és az is érdekelne, hogy az MTA különböző jogainak és jogköreinek megnyirbálása közepette mennyiben érzik tarthatónak ezt a feltárási folyamatot. Hiszen bár korábban az MTA-val kapcsolatban teljesen jogosan fogalmazódtak meg kritikák a magyar őstörténet-kutatás, ha nem is elszabotálása, de kicsit könnyedén kezelése tekintetében, a mai napra elmondható, hogy bizony az MTA-n belül egy-egy csoportot illetően nagyon komoly szakmai munka folyik, jellemző módon belföldön egyébként, de külföldi expedíciókra is kaphatók azok a kutatók, régészek, akik egyébként egyetemi keretek között, de egyáltalán nem csak az akadémiai álláspontot képviselve vagy arra nyitott módon igenis mérhető eredményeket értek el ezen a területen. Van szerencsém többüket személyesen ismerni. Azt kell mondjam, az ő példamutató munkásságuk ebben a nagyon nehéz, alultámogatott, alulfinanszírozott közegben példaértékű, de úgy gondolom, hogy a kormányzat álláspontjának milyensége alapvetően meghatározza azt, hogy a jövőben ők mekkora lelkesedéssel tudnak a saját munkájukhoz állni, és milyen keretek jelölhetők ki számukra.

Még egyszer mondom, mivel ez részletkérdésnek tűnő, ám számunkra annál fontosabb kérdés, én egy későbbi írásbeli tisztázással, álláspont-ismertetéssel is megelégszem. Nem úgy az első kérdés tekintetében, ahol az expóra elköltött milliárdos nagyságrendű összeg megmagyarázása, indoklása, úgy gondolom, hogy azonnali válaszért kiált. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gurmai Zita képviselő asszonynak, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Először is szeretnék gratulálni Vargha Tamásnak az államtitkárrá kinevezéséhez. Ennek megfelelően nem vett részt az Európa Tanács delegációjában most Strasbourgban, ahol engem egy kicsi baleset ért, és itt szeretném megköszönni képviselőtársaimnak azt a fajta emberi hozzáállást, amivel ma már a saját lábamon tudok állni és itt önöknek beszélni. Természetesen a követség is meg az itteni kollégák is ebben rendkívül segítőkészek voltak.A témára rátérve azt szeretném mondani, hogy a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja ezt a törvényjavaslatot, azonban néhány gondolatot mindenképpen szeretnék elmondani önöknek. Természetesen az MSZP fontosnak tartja a magyar-kazah kapcsolatok gazdasági, oktatási és tudományos fejlesztését, mert azt kell mondjam, hogy azért számunkra az európai uniós kötődés mindig jóval fontosabb, nem ahogy ezt miniszterelnök úr mondta, hogy soha nem érezte magát olyan jól, mint Kazahsztánban.

Arról is szeretnék néhány mondatot mondani, hogy a magyar-kazah együttműködést tekintve ez az előterjesztés, ami az értékek és az érdekek mentén kellene hogy működjön, rendkívül fontos. Úgy gondolom, hogy Magyarország az azonos értékrendet valló országok közösségével való szövetségi rendszerben, a kölcsönös gazdasági előnyökhöz fűződő közös érdekek mentén pedig partneri viszonyban kívánja fejleszteni együttműködését más országokkal, nemcsak Kazahsztánnal, hanem akár Oroszországgal is. Ennek megfelelően egyetértünk abban, és ezért is fontosnak tartjuk a támogatását a magyar-kazah, elsősorban gazdasági, oktatási, kulturális és tudományos kapcsolatok erősítésének és elmélyítésének is, de számunkra a rokoni szálak felkutatása már, azt kell mondjam, hogy kevésbé fontos.

Ha a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat nézzük, akkor érdemes megjegyezni, hogy a KSH adatai szerint a FÁK-országok vonatkozásában a legfontosabb relációkban Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország vagy éppen Kazahsztán a kormányzati sikerpropaganda ellenére még mindig nem vagy alig érik el a 2008-as szintet. Még rosszabb a helyzet, ha ezeket a számokat Kazahsztán esetében is összevetjük. Ha megnézzük a magyar exportot, 2008-as számom van: 403 millió dollárt tett ki, ugyanez 2014-ben pedig sajnálatos módon alig több mint 167 millió dollár. Ha megnézzük az importot ugyanebben a két évben, 2008-ban ez 111 millió dollár, 2014-ben pedig 40 millió dollárt ér el.

Tehát fölvetődik az a kérdés, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének eszközeként létrehoztak egy gazdasági együttműködési kormányzati bizottságot, illetve 2012-ben szintén létrejött, méghozzá májusban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-kazah tagozata, illetve a kazah-magyar üzleti tanács. Az is egy kérdés, hogy a feladatokat hogyan látták el, mindenképpen fontos lenne tudni. A kétoldalú kapcsolatok és együttműködési stratégia jellegét hangsúlyozandó nemrég a két ország között egy stratégiai tanács felállításáról is döntöttek. Fontos lenne tudni, hogy akkor a két ország közötti csökkenő volumenű gazdasági kapcsolatok stratégiáját hogyan fogják tárgyalni, tehát milyen esélyek, lehetőségek vannak erre.

A kétoldalú kapcsolatok esetében említésre méltó az oktatási együttműködés lehetősége, hiszen fontos az, hogy a kazah diákok számára magyar ösztöndíj-lehetőség áll rendelkezésre, viszont érdemes lenne megvizsgálni a kazahsztáni felsőoktatási reformok eredményeit, hiszen annak következtében több kazah egyetem is bekerült a világ 500 legjobb felsőoktatási intézménye közé, amiben természetesen nagyon fontos, hogy az állam kilenc és félszer többet költ az oktatásra, mint a kilencvenes években, miközben a felsőoktatásban jelentős eredmények látszanak. A nyugati sztenderdekhez közelítő PhD-képzés több egyetemen jó helyezést jelent a nemzetközi ranglistákon aktív külföldi kapcsolatrendszerben.

Ennyit szerettem volna hozzátenni, köszönöm szépen még egyszer az MSZP nevében.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem önöket, kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Megadom a szót Vargha Tamás államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen először is a Külügyi bizottság munkáját, amellyel lehetővé tette, hogy a törvényjavaslatról holnap szavazhassunk, és szeretném megköszönni a képviselői felszólalásokat is, különösen azokat, amelyek támogatják a megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.Egy pontosítást szeretnék tenni, nem 180 napra emelkedik a diplomata- és szolgálati útlevéllel rendelkezők vízummentes tartózkodásának lehetősége, hanem adott 180 napon belül 90 napra. Mindennek az a célja, hogy Magyarország és a Kazah Köztársaság közötti kapcsolatok, oktatási, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatok a jövőben zökkenőmentesebben, egyszerűbben lebonyolíthatók legyenek.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr kérdése egy kicsit szétfeszítette ennek a törvényjavaslatnak a kereteit. Az expóra vonatkozó kérdésében nem a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hanem a Földművelésügyi Minisztérium, illetve az Agrárminisztérium illetékes, ezért javaslom, hogy őket kérdezze; illetve a ránk vonatkozó kérdésre, amennyiben ezt képviselő úr írásban benyújtja, akkor tisztelettel a megadott keretek között válaszolni fogunk.

(17.30)

Köszönöm szépen Gurmai Zita képviselő asszonynak a gratulációt. Jobbulást kívánok! Sajnálom, hogy Strasbourgban nem képviselhettük együtt Magyarországot. Köszönöm szépen a támogatását, és arra kérem az Országgyűlés minden frakcióját, hogy a holnapi szavazáskor támogassa a törvényjavaslatunkat. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Felszólalások:   191-194   195-204   205-214      Ülésnap adatai