Készült: 2024.09.22.15:26:33 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

23. ülésnap (2018.09.18.),  25-28. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:56


Felszólalások:   21-24   25-28   29-40      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! „A Sargentini-jelentés valódi tartalma” címmel a Fidesz képviselőcsoportjából Ovádi Péter képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Képviselő úr, öné a szó, parancsoljon!

OVÁDI PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Parlament újabb koncepciós eljárás keretében kívánja Magyarországot a vádlottak padjára ültetni. A 2013-ban elkészült Tavares-jelentés sem volt más, mint a bankárok és a multinacionális cégek által támogatott pártok és képviselőik bosszúja, amit a rezsicsökkentés és a bankok megadóztatása váltott ki. A jelentésben írt vádakról kiderült, hogy teljesen alaptalanok voltak, és kizárólag politikai és gazdasági haszonszerzést céloztak.Kedves Képviselőtársaim! Nincs új a nap alatt, Magyarországot ismét azért támadják, mert nem hajlandó meghajolni a brüsszeli elit akarata előtt, mivel a magyar emberek döntöttek, nem leszünk beván-dorlóország.

A tegnapi nap miniszterelnök úr úgy fogalmazott: két csatát már megvívtunk. Az elsőt akkor, amikor az illegális bevándorlók nagy hulláma elérte Európát 2015-ben. Brüsszel akkor feltette a kezét, hogy nem lehet megállítani az illegális bevándorlást. Magyarország akkor a kerítést megépítve bebizonyította, hogy ezt meg lehet állítani, ha van elég akarat és elszántság. A másik vita a kötelező betelepítési kvóta kapcsán ütött ki. A magyar emberek azonban egyértelműen elmondták, hogy nem kérnek a kötelező kvótából, és megvédik a keresztény kultúra értékeit. Ennek a bátor kiállásnak az lett a következménye, hogy egyre többen osztják a magyar álláspontot.

Megvédtük a határainkat, világossá tettük, kikkel akarunk együtt élni és kivel nem. A határozott és megtörhetetlen kiállásunk felbőszítette a bevándorláspárti erőket, amelyek minden eszközt harcba állítottak Magyarországgal szemben.

Az Európai Parlament Magyarországról szóló jelentése és annak időzítése is ebbe az összefüggésbe illeszkedik. Természetesen ebben az esetben is a jogállamiság miatti aggódás köntösébe bújtatott bosszúhadjáratról van szó. Nyilvánvaló, hogy a jelentés Magyarországról és országunk ellen íródott. A jelentés 19 pontja éppen most folyó vitás eljárásokról szól, további 13 pont olyan kérdéseket tartalmaz, amelyeket már Magyarország a különböző nemzetközi szervezetek előtt korábban megvédett és azok kölcsönös együttműködés alapján lezárásra kerültek. A jelentés további 37 pontja pedig tudatlanságból vagy szándékosan, de súlyos ténybeli tévedéseket tartalmaz.

Megjegyezném, a Sargentini-jelentés semmilyen veszélyt nem jelent Magyarország számára, hiszen egy olyan eljárás keretében fogadták el, aminek a végén semmilyen szankció sincs, tehát nem lehet hátrányos jogkövetkezménye az országra nézve.

A bevándorláspárti erők elkeseredetten harcolnak, nem riadnak vissza semmilyen eszköz használatától sem. Az Európai Parlamentnek meg kell sértenie a saját szabályait ahhoz, hogy Magyarországot el tudja ítélni. Az Európai Parlament a szerződésekkel ellentétesen a tartózkodó szavazatokat nem vette figyelembe az eredmény megállapításánál, valamint az ezzel kapcsolatos jogi állásfoglalásról illetéktelen szerv véleményét fogadta be. Az ügy többszörösen közösségi jogba ütköző, ezért jogi vita indul a tisztázásra. Az Európai Parlament az erkölcsi tekintélyének az utolsó morzsáit éli fel, amikor úgy ítél el jogállamisági ügyben egy országot, hogy a saját jogállamisági szabályaikat semmibe se veszik.

A jelentést elfogadó Európai Parlamentet egyszerűen egy kifutó kollekciónak kell tekinteni, hiszen a bevándorláspárti többség hazájukban egyre népszerűtlenebb, mert választóik akaratával teljesen szembemennek. Ezek a csoportosulások történelmi küldetésüknek tekintik, hogy megváltoztassák a kontinens összetételét, egy népességcserét hajtsanak végre. Akik május után is egy többségében bevándorláspárti Európai Parlamentet szeretnének, azok az illegális migrációval szembeni ellenállás szimbólumává vált Magyarországot támadják, ezért állnunk kell a sarat, és májustól egy új parlamenttel közösen kell megfékeznünk a további migrációs hullámokat és a kényszerbetelepítés végrehajtását.

(10.10)

Nem szabad elfeledkeznünk azokról a magyar képviselőkről sem, akik hazájukkal szembefordultak pusztán haragból és elkeseredettségből, mert pártjuk egymás után harmadszor vesztett a parlamenti választásokon. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Az ellenzék nem képes a saját belpolitikai ellenfelei iránt érzett gyűlöletet a hazája sorsa mögé rendelni. Nem veszik észre, hogy e miatt a politikai teljesítményük miatt nem vívják ki a választók bizalmát. Sajnos nem érti meg azt sem az ellenzék, hogy a bevándorlás és a migránsinvázió nem pártkérdés, hanem elsőrendű nemzeti ügy.

Minden magyar képviselő kötelessége, hogy a nemzeti ügyekben a nemzet mellé álljon. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr napirend előtti felszólalására a kormány nevében Orbán Balázs államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, tisztelt levezető elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Kiindulópontként azt kell megállapítanunk, hogy a Sargentini-jelentés sem a magyar emberek, sem az európai emberek érdekét nem szolgálja. Ezt három dologgal szeretném önnek alátámasztani. Egyrészt a Sargentini-jelentés aláássa az Európai Unióban oly fontos értéket, a jogállamiságot. Paradox módon arról van szó, hogy ez a jelentés, amelynek a jogállamiság védelme lenne a feladata, valójában aláássa a jogállamiság fogalmát. Arról van ugyanis szó, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 354. cikke és az EP eljárási szabályzatának 178. cikke teljesen egyértelműen fogalmaz abban az ügyben, hogy hogyan lehet egy ilyen jelentést elfogadni, és az Európai Parlament ezeket a szabályokat nem tartotta be. Leginkább, ha ezzel kapcsolatban bármi hivatkozást hallhattunk, akkor az annyiban merült ki, hogy korábban is volt már nem ilyen, de ehhez hasonló eset, amiben így jártak el. Régi római jogelv, hogy jogtalanságra jogot nem lehet alapítani, így ez nem értelmezhető másként, mint a jogállamiság fogalmának aláásásaként.

A második, hogy a Sargentini-jelentés aláássa a demokráciát is, ugyanis arról van szó, hogy az embereknek  és ez valamennyi európai országban így van  joguk van olyan parlamenti többséget létrehozni és olyan kormányt megválasztani, ami az ő álláspontjukat képviseli, és ennek az álláspontnak a képviseletére egyrészt a kormány fel van hatalmazva, másrészt fel van jogosítva.

A Sargentini-jelentésben olyan elemeket látunk, amelyek alapvetően mennek szembe a magyar emberek többségének akaratával. Így kifogásolja a jelentés például a hazafias nevelést, propagálja a „munka helyett segély” elvét, és egyéb más olyan alapelveket fogalmaz meg és ró az Orbán-kormány szemére, amit tulajdonképpen a magyar emberek felhatalmazásából visz véghez.

A harmadik, hogy a Sargentini-jelentés aláássa a szabadság eszméjét is, ha ezt a szuverenitás fogalmához kapcsoljuk, ugyanis az Európai Parlament baloldali, liberális, zöldpárti, bevándorláspárti többsége nagyon szeret hivatkozni az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, mint amelyben az európai alapértékekről van szó, de ha megnézzük a szerződés 1. cikkelyét, akkor azt láthatjuk, hogy ott olyan értékek is vannak, mint a be nem avatkozás alapelve, mint a hatáskör-átruházás elve, mint az arányosság, a szubszidiaritás elve és mint a tagállamok közötti lojális együttműködés elve. Ezek ugyanolyan fontos európai alapértékek, mint amikre szokás a bevándorláspárti többség által hivatkozni. Ezeket az alapértékeket, amelyek a tagállamok szuverenitásának a megtestesítői, alapjaiban ássa alá a Sargentini-jelentés.

Ebből következően, mivel itt, ha a fentieket elfogadjuk kiindulópontnak, akkor itt azt láthatjuk, hogy nem beszélhetünk egy megalapozott jogi dokumentumról, hanem egy politikai nyomásgyakorlási eszközről, egy fércműről beszélhetünk, aminek nyilvánvalóan a bevándorlással van összefüggése. Arról van szó, hogy az Európai Parlament bevándorláspárti többsége nyomást akar gyakorolni a bevándorláskritikus tagállami kormányokra. Jól látszik a Sargentini-jelentésről való szavazás után, hogy ezek az erők az Európai Unióban és a többi nemzetközi intézményben is fokozták a nyomást a magyar kormánnyal szemben, így például az ENSZ-ben, az Európa Tanácsban és a kötelezettségszegési eljárások révén az Európai Bizottság által is. Egy összehangolt, jogi köntösbe bújtatott, de alapvetően politikai nyomásgyakorlási eszközzel állunk szemben.

A kormány megtárgyalta a Sargentini-jelentésről történő szavazás kapcsán és az azt követően kialakult helyzetet a tegnapi ülésén, és úgy döntött, hogy jogi lépéseket kezdeményez az igaza bizonyítására, és egyébként az a döntés is megszületett, hogy minden jogi eszközt be fog vetni a magyar kormány, hogy bizonyítsa, hogy ez a jelentés nem állja ki az európai értékek próbáját, és egyébként minden politikai eszközt pedig be fog vetni annak érdekében, hogy támogatókat keressen ezen álláspontjához, ugyanúgy, ahogy ma már több megszólalót is használtunk. (Sic!)

Éppen ezért nagyon örülök annak, hogy a Magyar Országgyűlés is csatlakozni kíván ehhez, és határozatot kíván az Országgyűlés elfogadni. Ezt a kormány támogatja. Azt gondoljuk, hogy a nemzeti parlamenteknek a szuverenitás és a szabadság szempontjából kulcsfontosságú jelentősége van az európai integrációban is, ezért megköszönjük akkor, ha önök mint a Magyar Országgyűlés képviselői kiállnak Magyarország mellett az erről szóló európai vitában. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   21-24   25-28   29-40      Ülésnap adatai