Felszólalás adatai

Felszólalások:   301-312   313-320   321-322      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Banai Péter Benő államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes adótörvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/13258. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi véleménynek az ismertetésére kerül sor. Ezekre mindösszesen 15 perc áll rendelkezésükre. Elsőként megadom a szót Törő Gábor képviselő úrnak, a bizottság előadójának, legfeljebb nyolcperces időtartamban.

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. november 12-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes adótörvények módosításáról szóló T/13258. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 5 nem szavazat és 6 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Ház! A törvényjavaslat módosításokat tartalmaz többek között az általános forgalmi adóval, a jövedéki adóval, a társasági adóval és a személyi jövedelemadóval kapcsolatban, jogharmonizációs célok mellett magában foglal szakpolitikai módosításokat is. A társasági adóval kapcsolatban az Európai Unió feketelistáján szereplő országokkal szemben ellenintézkedés kerül bevezetésre 2021. január 1-jétől. Annak érdekében, hogy a szabály a lehető legkisebb adminisztrációt jelentse a magyarországi vállalatok számára, az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó rendelkezések szigorodnak kisebb mértékben.

A módosítás szerint abban az esetben, ha a feketelistán szereplő államban lévő vállalkozás kapcsán merül fel az ellenőrzött külföldi társaságként való minősítés, akkor nem lehet alkalmazni az összegszerű kivételekre vonatkozó rendelkezéseket. Ezzel eleget teszünk az uniós előírásoknak, de nem okozunk szükségtelen többletkötelezettséget a magyar vállalkozóknak.

Az általános forgalmi adóban a legnagyobb horderejű jogharmonizációs változás az e-kereskedelmi csomag átültetése, mely összességében jelentős változásokat eredményez. Magyarország számára az új szabályok kedvezőek, azoktól a magyar vállalkozások versenyképességének növekedését és az adóbevételek növekedését várjuk. A módosítások 2021. július 1-jétől alkalmazandók.

(21.40)

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat egyik fontos alappillére a járványügyi szűrővizsgálatok személyijövedelemadó-mentessége. A kialakult járványhelyzetre tekintettel a javaslat személyijövedelemadó-mentes bevételként nevesíti azt az esetet is, amikor a kifizető bármilyen formában járványügyi szűrővizsgálatot biztosít a magánszemély számára. A javaslat a vizsgálat elvégzésének időpontjától függetlenül rögzíti az adómentességet, tehát akkor sem kell adóköteles jövedelmet megállapítani, ha az új típusú koronavírus-járvány első hullámának időszakában végeztek a kifizető finanszírozása mellett szűrővizsgálatot a magánszemélyek körében. A munkáltatók által a munkavállalóknak fizetett teszt jelenleg is adómentes.

Az elhangzottakra tekintettel a javaslat támogatandó. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Törő Gábor képviselő úr. Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor 7 perces időkeretben. Megadom a szót Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak.

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársak! A mi álláspontunk szerint az adórendszernek társadalmilag igazságosabbnak kell lennie a mainál. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk a differenciált személyi jövedelemadó bevezetését úgy, hogy tízből nyolc munkavállaló kevesebb vagy a jelenlegivel egyező adót fizessen, és az átlagkereset alatti jövedelem adókulcsa alacsonyabb legyen, mint a vállalati nyereségadó. Fel kell számolni azt a rendszert, ahol a legnagyobb magyarországi vállalatok gyakorlatilag nem fizetnek nyereségadót, és azt, hogy előnyben részesülnek a multinacionális cégek a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokkal szemben.Elmondtuk a bizottsági vitán is, hogy az élelmiszerek elképesztő áremelkedése miatt szükség van arra, hogy az összes alapvető élelmiszer az 5 százalékos áfakulcs alá tartozzon Magyarországon.

Jelen javaslat nem oldja meg azokat a problémákat, amelyekre az MSZP megoldást javasolt, meg az ellenzéki pártok is, sőt, az látható, hogy az önkormányzatoktól újabb hatáskört vonnak el, most éppen az adóhatósági feladataikat vonják el tőlük, mindezt természetesen az érintettek megkérdezése, akarata nélkül.

Mivel az adókönnyítések jelentős része túl kevés vagy túlontúl elkésett, ellenben az önkormányzatoktól jogkört vonnak el, ezért a javaslat ebben a formájában nem támogatható.

A bizottsági vitán személy szerint én kiemeltem, hogy módosító javaslatot nyújtott be a Gazdasági bizottság, amely tartalmazta azt, hogy a taopénzekből támogatást kapó sportegyesületek innentől fogva fordíthatják a támogatást  mert eddig nem volt benne a támogatási körben  védőfelszerelésre, maszkra, gumikesztyűre, védőruházatra, tesztre és egészségügyi ellátásra is.

Felháborítónak tartjuk, hogy megint ez volt az első a kormányzat részéről, hogy úgymond a focistákat hogyan tudják megint támogatni. Érdekes módon a rászoruló családok, a gyermeket nevelő családok a mai napig nem jutnak hozzá. Én nem azt kértem, hogy ingyen kaphassák meg ezeket a védőfelszereléseket, hanem többször tettünk rá kezdeményezést, hogy a tisztességtelen árversennyel szemben a kormány avatkozzon be, és mondjuk, egy maszk ne kerüljön újra 300 meg 200 forintba, hanem, mondjuk, térjünk oda vissza  tudom azt is, hogy most a világon mindenki ezzel küszködik , hogy mondjuk, még januárban 6 forintért lehetett egy maszkot megvásárolni. De ha már 60 forintért tudnánk, már az is jó lenne.

Meg biztosítsák a magyar családok számára is, a munkavállalók számára az ingyenes tesztet! Én azt gondolom, hogy a focistáknál vannak előbbre való emberek is ma Magyarországon: az egészségügyi dolgozók, a védekezésben első vonalban részt vevők, a pedagógusok, a szociális szférában dolgozók meg akár a magyar családok is, a gyermeket nevelő magyar családok is.

Még engedjék meg, mert a mai nap azért érdekes volt, és pont az adótörvényhez tartozik, és nem akarok már hozzászólni, nem akarom húzni az időt, azért ma kiderült, hogy a pálinka az alapvető élelmiszerek közé tartozik. Ma megint okosabbak lettünk miniszterelnök úr által, eddig nem tudtuk. Most már tudjuk, hogy miért lehet most már 86 litert úgymond egy családnak adómentesen kifőzetni. Hozzáteszem, folyamatos téma ez az ellenzék és a kormánypárt részéről, hogy most adómentesen lehete Magyarországon, ez a legfontosabb. Nekem még nem is ezzel van bajom, államtitkár úr. A mennyiséggel van bajom. 86 liter. Kimondták egyáltalán önök egyszer ezt a számot, hogy 86 liter egy családnak?

Amúgy én nem tudom, hogy mennyit isznak önök, bár kiderült, hogy biztos sokat, mert alapvető élelmiszernek tekintik a pálinkát (Derültség az ellenzéki sorokból.), akkor feltételezem, hogy nagyon sokat. És értjük is most már ennek a pálinkának az adómentességét meg a litermennyiséget is. Csak, tudják, szerintem nem ez a legfontosabb.

Mi sokszor kezdeményeztük a Magyar Szocialista Párt részéről is és az ellenzék részéről is, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját vigyék le 5 százalékra. Most, amikor a felmérések igazolják, hogy a családoknak több mint 40 százaléka került rosszabb anyagi helyzetbe a Covid-járvány miatt, és ezek még a tavaszi adatok voltak, közelében nem voltunk a mostani járványnak, ettől brutálisabb számok fognak kijönni, hogyha túl leszünk a második hullámon, önöknek most fontosabb a pálinka adóját rendezni, mint az alapvető élelmiszerek adóját.

Szerintem van értékrendbeli különbség közöttünk, és mi csak erre szerettük volna felhívni a figyelmet. Hogyha a focistákról tudunk gondoskodni, a pálinkaivókról úgymond tudunk gondoskodni, akkor szerintem a magyar családok százezreiről sokkal hamarabb kellene a kormányzat részéről.

Úgyhogy ezek tudatában a mi részünkről nem támogatott ez a törvénymódosítás. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony. Megkérdezem az előterjesztőt, Izer Norbert államtitkár urat, most vagy a vita végén kíván megszólalni. (Jelzésre:) Köszönöm szépen. Jelzi, hogy a vita végén.Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. Az előre bejelentett felszólalók nincsenek jelen, ezért megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszonynak, Jobbik.

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Nem ismételve azt, amit az általános vitában már elmondtam, de szeretnék egy dologra rávilágítani. A katával kapcsolatosan már volt egy vitánk, és ön azt mondta erre a plusz büntetőadóra, hogy ez nem is büntetőadó, ez egy óvatos, elegáns és kiegyenlítő adó, amit most be kívánnak vezetni 2021-től. A költségvetést megalapozó törvényjavaslatban jelent meg ez a jogszabály, és most ugyan ezen javítanak egy picit a külföldről érkező jövedelmek tekintetében, de hát látjuk, hogy ez a katások nagy részét nem fogja érinteni.Államtitkár úr már elmondta, hogy erre azért van szükség, mert a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ezt külön javasolta, az az Iparkamara, amelynek elnöke, Parragh László legújabb agymenése az iparűzési adó felfüggesztése egy évre az önkormányzatoknál. Tehát önöknek ez számít szakvéleménynek. Nem az, hogy mit gondol a Vállalkozók Szövetsége, meg mit gondolnak azok a katások, az a több tízezer katás, akiket ez úgy fog érinteni, hogy majd megrendelésektől fog elesni, mert a 3 millió forint feletti 40 százalékos adót, önök is tudják, mi is tudjuk, a vállalkozók is tudják, és a megrendelők is tudják, hogy át fogják hárítani a vállalkozókra. Tehát csökkenni fog a bevételük, és ezzel újabb lépéseket tesznek arra, hogy a szürke- és a feketegazdaságba taszítsák vissza ezeket a zömében kényszervállalkozásokat.

Én elhiszem, hogy önök végeztek mindenféle számítást, hogy ez majd csak iksz darab katást fog érinteni, mert a bevallások alapján ezt önök kikalkulálták. Ez rendben is lenne akkor, hogyha nem lenne bent most is az adótörvényben, a katatörvényben, hogy az adóhatóság ellenőrzi, hogy ez bújtatott munkaviszony-e. Hát, most itt tartunk.

Én beadtam egy módosító indítványt. Ha már mindenképpen ezt az intézkedést meg akarják hozni, akkor emeljék meg legalább 6 millió forintra ezt az értékhatárt, és ezzel segítsük, hogy azok a katás vállalkozók, akik ebben a helyzetben vannak, legalább fellélegezhessenek majd 2021-től, hogy őket ez a büntetőadó nem fogja sújtani, merthogy erről az adóról azt állítani, hogy ez óvatos, elegáns és kiegyenlítő, egész egyszerűen elképesztő.

(21.50)

És itt vagyunk most, az adótörvény utolsó lehetőségénél, a vitánál, és a holnapi plenáris ülésre fenntartást kértem ennek a módosító indítványomnak a szavazására, és bízom benne, államtitkár úr, hogy meghallják végre a vállalkozók hangját, és nem arra a Parragh Lászlóra hallgatnak, akinek semmi más nem számít, csak szépen az önkormányzati rendszert, szépen a vállalkozókat tönkretenni.

Tehát tisztelettel kérdezem államtitkár urat, szerintem most már vagy harmadszorra ugyanebben a témakörben, hogy a kormányzat miért nem gondolja meg magát, és legalább miért nem emeli meg duplájára ezt a határt. Higgye el, nagyon sok vállalkozónak könnyítenék meg 2021-től a dolgát! Önöknek ez a feladatuk. Covidos helyzet van, a vállalkozók szenvednek, és egész egyszerűen ez a büntetőadó még további szenvedést fog nekik okozni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki a felszólalási lehetőséggel élni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok.Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom, és akkor 15 perces időkeretben megadom a szót Izer Norbert államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra.

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tekintettel a késői időpontra, megpróbálom nem kihasználni az időkeretet, de igyekszem reagálni a felvetésekre. Bár harmadszor vitatkozunk ugyanarról a témáról, de azt gondolom, hogy érdemes harmadszor is elmondani a kormányzati álláspontot, mivel úgy látom, hogy nem közelednek ezek az álláspontok.Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony három felvetésére reagálnék. Differenciált adórendszer: számtalanszor találkozunk ezzel a javaslattal, hogy milyen adóemeléseket, milyen adódifferenciálást, milyen soksávos kulcsot kellene bevezetni szja-ban, egyéb jövedelemadókban. Én azt gondolom, hogy a magyar adórendszer egyik legnagyobb versenyelőnye az, hogy egyszerű, átlátható, és az egykulcsos adórendszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket.

Akármennyire is nézzük a nemzetközi gyakorlatokat, mindenhol azt látjuk, hogy az egykulcsos adórendszer rengeteget egyszerűsít a szabályokon, könnyű, átlátható, az adózók tudnak hozzá alkalmazkodni. Amikor pedig többkulcsos adórendszerről beszélünk, mindig megtörténik a kulcsok szerinti módosítása  nem tudom  a vállalkozói jövedelmeknek, tehát az adózók alkalmazkodnak a kulcsokhoz. Akárhol van egy kulcsváltás, ott mindig valami alkalmazkodás megtörténik. Azt látjuk, hogy akárhol van egy kulcs, bármelyik jövedelemadó-rendszert nézzük nemzetközi viszonylatban, mindenhol a kulcs környékén megáll a teljesítmény. Tehát vagy visszafogják a dolgozók a munkájukat, vagy a vállalkozók megállnak bizonyos szinteknél. Tehát minden többkulcsos adórendszernél ezzel kell szembesülni, hogy ott vélhetően visszafogjuk a teljesítményt.

Azt gondolom, hogy a magyar adórendszer ilyen szempontból rendkívül versenyképes és előnyös, a többletmunkát nem terheli, tehát nem büntetjük azt, hogyha valaki többet szeretne dolgozni. Arányos, egységes adórendszerünk van. Ha valaki kétszer többet keres, kétszer többet adózik. Azt gondolom, hogy ez könnyen átlátható és egy olyan adórendszer, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Az is jól látszódik, hogy az adóbevételek ennek ellenére folyamatosan tudnak nőni, hogy egyre csökkentjük a jövedelemadókat. Társasági adóban is, szja-ban is dobogósok vagyunk az Unióban, és ennek ellenére tudjuk szépen tartani az adóbevételeket, mert azt látjuk, hogy ezeket az adóbevételeket hajlandóak megfizetni a vállalkozások, a feketegazdaság szintjét folyamatosan tudjuk leépíteni. Azt gondolom, hogy áfában világraszóló eredményeket tudtunk elérni azzal, hogy EU-átlag alatti áfarésünk van, és a jövedelemadók tekintetében is, azt gondolom, hogy nagyon jó a hatékonyság, ami a magyar adórendszert illeti.

A multik adóelőnye is elhangzott. Itt visszautalnék Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak az előző vitában megfogalmazott észrevételére, hogy a multik adókedvezményét jelentette az, amikor levittük 9 százalékra az adókulcsot. Hadd emlékeztessek arra, hogy 19 százalék volt a társasági adó kulcsa a korábbi években. Két lépésben tudtuk megtenni ezt a csökkentést. Tehát nap végén mindenkinek, tehát a kicsiknek is, nagyoknak is 19-ről 9 százalékos taokulcsuk lett. Az, hogy a kicsiknek ez előbb megvalósult, azt gondolom, hogy egy jó hír. Tehát ezt beállítani negatívumnak, hogy a kicsik előbb megkapták az adócsökkentést, a nagyok meg később, azt gondolom, ezt inkább fordítva kellene értelmezni, hogy a kicsiknek előbb tudtunk segíteni, nekik 10 százalékra vittük le az adókulcsot, a nagyoknak pedig később egy lépésben 9 százalékra, amit ugyanúgy a kicsik is megkaptak. Én azt gondolom, hogy a multik adóelőnyéről igazából ennyit érdemes elmondani.

Itt kapcsolódnék egy módosító javaslathoz, illetve egy olyan módosításhoz, amely a mostani adócsomag keretében is vélhetően megszavazásra kerül, ez pedig a fejlesztési tartalék szabályrendszere. A fejlesztési tartalék úgy működik, hogy egy vállalkozó, aki nyereséget ér el, félre tud tenni adott esetben tartalékot a jövő évekre. Ha egy beruházást fog megvalósítani a következő évben, akkor ezt a tartalékot nem kell leadóznia a nyereséges évben, hanem majd akkor használja fel, amikor azt a beruházást meg tudja valósítani.

Ennek a fejlesztési tartaléknak gyakorlatilag az értelme az, hogy a profitot megpróbáljuk beruházásra visszaforgatni, és itt tartani az országban. Ezért ezt a fejlesztési tartalékot három lépcsőben felemeltük, és az idei változtatás pedig az, hogy már felső korlátja sincs. Tehát egy olyan nagyon hatékony, mondjuk, akár multi, nemzetközi cég, amely Magyarországon befektet, egy nagyon erős motivációt kapott arra, hogy ezt a profitot itt hagyja Magyarországon. Én azt gondolom, hogy pont ezt kereste képviselő úr is, hogy hogy tudunk olyan intézkedéseket megtenni, hogy a profit itt maradjon az országban. Én azt gondolom, hogy adótanácsadói és adószakmai berkekben az egyik leghasznosabb és leghatásosabb intézkedés ez a fejlesztési tartalék, aminek a határértéke most már el lett törölve, tehát csak a pozitív eredmény a korlátja.

Szintén elhangzott Bangóné képviselő asszony felszólalásában az élelmiszeráfa kérdése. Itt megint nagyon sok vitában elhangzott, hogy hány lépésben történt meg az alapvető élelmiszerek áfacsökkentése. Én azt gondolom, hogy bemutattuk nagyon sokszor, hogy mindig nagyon célzottan és nagyon fókuszáltan érdemes ezeket az áfacsökkentéseket megtenni, ugyanis alapvetően nem az áfakulcs határozza meg az árakat, ezt is számtalanszor elmondtuk. Ahol úgy látjuk, hogy a piac ezt lehetővé teszi, adott esetben feketefoglalkoztatással vagy feketegazdálkodással érintettebb egy piac, ott tudtuk meglépni ezeket az intézkedéseket. Azt gondolom, hogy nagyon szép eredményeket is értünk el.

A pálinka adómentessége kapcsán pedig szintén, ahogy a Törvényalkotási bizottságban, itt is szeretnék pontosítani, hogy a pálinka az, ami kereskedelmi forgalomba kerülhet. A pálinkán van áfa, a pálinkán van jövedéki adó, és a pálinkán van népegészségügyi termékadó is. Tehát a pálinka egy nagyon erőteljesen adóztatott termék.

Amit otthon a saját gyümölcsből tudunk párlatot előállítani, azon valóban nincs semmilyen adóteher, azért, mert a saját fogyasztásra van. Ezt a példát mondtam. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Olyan, mint a lekvárfőzés, hogy saját fogyasztásra, nem kerül kereskedelmi forgalomba, nem lehet értékesíteni, és azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos kitétel, hogy saját fogyasztásra van.

A 86 liter, ami felháborító az ön véleménye szerint, évek óta 86 liter, tehát a ma hatályos szabályokban is 86 liter főzhető otthon kedvezményesen. A változás annyi, hogy uniós szinten ez a kedvezményes adózási lehetőség most nullára le lett csökkentve. Tehát az ez irányú változtatás azt teszi lehetővé, hogy most már adómentesen lehet ezt főzni, de a kedvezményes mennyiség egy literrel sem nőtt a jelenleg hatályoshoz képest, és ami évek óta hatályban van.

Potocskáné Kőrösi Anita kérdésére válaszolva pedig, a kata kapcsán nem gondoltuk meg magunkat. Én azt gondolom, hogy a kata szabályrendszerével kapcsolatban talán az egyik leghosszabb vita volt itt a parlamentben, és látom, hogy még a mai napig is a sajtóban is nagyon sok megkeresés érkezik, hogy hogyan módosuljon ez az intézkedés, viszont mindig egy jól körülhatárolható szakmai szervezet tollából jönnek ezek a javaslatok, akik sérelmezik ennek a változtatásnak a jóságát. Ellenben egy nagyon széles társadalmi és nagyon széles szakmai egyeztetés előzte meg ezt a vitát.

Az, hogy Parragh elnök úr hirtelen ötletéből fakadóan jött ez az intézkedés, erre is utaltam már korábban, hogy a katamódosítást több mint másfél éves szakmai egyeztetés előzte meg. Legalább 12 eltérő javaslat volt napirenden, és azt gondolom, hogy nagyon alaposan végigelemeztük a hatásmechanizmusát, kit hogyan fog érinteni, illetve, hogy milyen mozgások vannak a kata használata kapcsán.

Azt is látni kell, hogy a kataválasztóknak most már az utóbbi években több mint a fele munkaviszonyból érkezett. Tehát jól látszódik, hogy a kata egy olyan adóelőnnyel rendelkezik, ami elszívja már a munkavállalókat a munka világából. Én azt gondolom, egy olyan adóelőny van itt kihasználva, ami soha nem volt a jogalkotói szándék. Én azt gondolom, hogy ezt a jogalkotói szándékot próbáljuk meg most visszaterelni vagy megpróbálni a szabályhasználatot visszaterelni az eredeti jogalkotói szándékba.

Szintén nagyon fontos azt megjegyezni, hogy a legfontosabb az, hogy a lakosságnak értékesítő kis katások, akik tényleg napi szinten öt-tíz-húsz ügyfelet szolgálnak ki, akiknek ezzel viszonylag nagy adminisztrációs terhük van, hogy nem egy hónapban egy számlát állítanak ki, mondjuk, 1 millió forintról, hanem naponta jön be hozzá egy vendég, mondjuk, egy hajvágásra, vagy egy kozmetikushoz vagy egy masszőrhöz, én azt gondolom, hogy az ő tevékenységüket kell a lehető legkisebb adóteherrel és a lehető legkisebb adminisztrációs teherrel támogatni.

(22.00)

Ezért a mostani szabályváltoztatás kifejezetten azt próbálja meg ösztönözni, hogy ez a kör, aki sok kis értékű számlát állít ki, egy forinttal ne fizessen többet, mint idén, és egy perccel ne legyen több adóadminisztrációja, mint idén. Azt gondolom, hogy a lehető legjobban célzott módosítást találtuk ki a szakmával együttesen, a kamarával együttesen, ami pont azt a kört fogja egy kicsit magasabb adóteherrel ösztönözni arra, hogy ne feltétlenül a munka alternatíváját találják meg ebben az adónemben.

Azt fenntartom továbbra is, hogy azt gondolom, hogy ez egy elegáns kiegyenlítő adó. Büntetőadó alatt sokan azt gondolnák, hogy ez egy olyan adó, amely a tevékenységet eltiltja, mivel már nem lehet a tevékenységet végezni. A múltkori részletes vitában százalékra pontosan bemutattam, hogy milyen adóterheléssel kell számolni, mondjuk, hárommillió forintos bevételnél, négynél, ötnél, hatnál, tizenkettőnél, és az látszódik, hogy ez a huszon-egynéhány százalékos adóteher megy föl 26 százalékra. Tehát a kata 12 millió forintos bevételnél is 26 százalék körüli adóékkel terhelődik, szemben, mondjuk, a munkabérnek a negyven-egynéhány százalékos adóékével. Tehát azt próbáltam meg megmutatni, hogy a kata még 12 millió forintnál is, még 20 millió forintnál is kedvezőbb, mint bármi más.

Tehát szó sincs arról, hogy egy olyan adóintézkedés lenne bevezetve, amely ellehetetleníti a katásokat, valójában egy olyan adóintézkedést hoztunk meg tavasszal, ami a terheket valamilyen szinten korrektebbé teszi, és arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy ha munkaviszony vagy megbízási jogviszony típusú ügyletet köt, akkor azt munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban tegye. Egyébként ez a munkavállalók alapvető érdeke is, mert így akkor lesz nyugdíjuk, lesz táppénz, lesz a munka törvénykönyve adta biztonság, ami egy vállalkozói létben nem garantálható.

Még egyszer meg szeretném köszönni egyébként a kormányoldali támogatásokat, és a részletes vita szakaszában is nagyon sok pozitív észrevételt kaptunk, és én is jó szívvel ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. Köszönöm szépen a figyelmüket. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   301-312   313-320   321-322      Ülésnap adatai