Felszólalás adatai

Felszólalások:   273-284   285-300   301-312      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az ingatlanok közműcsatlakozásának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/13478. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi álláspont ismertetésére kerül sor, összesen 15 perces időkeretben. Megadom a szót Törő Gábor képviselő úrnak, a bizottság előadójának, legfeljebb nyolcperces időkeretben. Parancsoljon!

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. november 12-én tartott ülésén megtárgyalta az ingatlanok közműcsatlakozásának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/13478. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat módosítja a villamos energiáról szóló törvényt, a földgázellátásról szóló törvényt, valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényben is módosításra tesz javaslatot. 2017 óta a villamosenergia-, a földgáz-, valamint az ivóvíz- és szennyvízhálózatra való csatlakozás szabályozása már intézményes kereteket biztosít az igényjogosult számára a szolgáltató által megtagadott csatlakozási igény vagy indokolatlan műszaki feltételek megállapítása esetében. Ezen csatlakozási szabályok 2021-től tovább egyszerűsödnek.

A szabályozás legfontosabb eleme, hogy ha a szolgáltató a csatlakozási terveket nem fogadja el, abban az esetben az ügyfél a hatósághoz fordulhat annak érdekében, hogy a terv megfelelőségét kimondhassa.

Ha pedig az elkészült csatlakozás üzembe helyezését a szolgáltató megtagadja, a kérelmező szintén a hatósághoz fordulhat.

Magyarország versenyképessége szempontjából fontos tényező a közműcsatlakozások időtartamának rövidítése és ezáltal a hazai beruházási környezet javítása. Más EU-tagállamok eljárásainak időigényével összehasonlítva a beruházásösztönzés egyik fontos feltételének tekintett közműcsatlakozási időtartam tovább csökkenthető a hazai beruházási környezet javítása érdekében.

Az elhangzottakra tekintettel a javaslat támogatandó. Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Hiszékeny Dezső képviselő úrnak, a kisebbség álláspontjának ismertetésére, hétperces időkeretben.

HISZÉKENY DEZSŐ, a Törvényalkotási bizottsági kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Ha netántán valakiben az a kényszerképzet alakult volna ki, elolvasva a címét ennek az előterjesztésnek, hogy itt valami nagyon kedvező dologról van szó, akkor szeretném eloszlatni ezt. Itt nem erről van szó, például az ivóvíz esetében teljesen egyértelműen adóemelésről van szó.Ez így elég durvának tűnhet, ezért szerintem érdemes egy kis történeti áttekintést adni arról, hogy hogyan alakult ki ez a helyzet. 2012-ben ez a kormány kitalált egy különadót a vízvezetékekre. Sokan, akik hallgatják, azt hiszik, hogy ez egy vicc  ez nem vicc, minden méterét megadóztatják az ivóvízvezetékeknek.

(19.50)

Gondolják azt végig, hogy az, aki ezt kitalálta, micsoda beteges gondolkodású ember lehetett, hiszen a vezetékes ivóvíz kialakítása és ennek az elősegítése valamennyiünk célja, és ezt sújtották 2012-ben adóval. Most az a találmány született, hogy ennek az adóját szeretnék megemelni. Hadd dögöljön meg az a sok városlakó! Mert hogyha alaposan végiggondoljuk ezt, akkor mi jöhet ezután? Ezután az, aki ezt az adót kitalálta  még egyszer mondom: vízvezetékre adó , az legközelebb majd kitalálja, hogy adó a kéményre, ablakra, lábosra, pohárra, gatyára.

Most azt találta ki, hogy a városokban 4-szer annyit, 4,5-szer annyit kelljen fizetni, mint egyéb helyeken. Ezt is érdemes végiggondolni, hogy ennek vajon mi lehet az oka. Azt fogja mondani valószínűleg majd államtitkár úr, hogy ez így igazságos. (Schanda Tamás János: Így van.) Szeretném elmondani, hogy ez a rendszer, amit kialakítottak, ez nem igazságos, ez egy torz rendszer. (Schanda Tamás János: Másnak meg könnyítés…) Ha alaposan végiggondolja, akkor ön is rá fog erre jönni, hogy az, amit önök igazságnak hívnak, az lehet, hogy az önök igazsága. Itt egyszerűen nincs másról szó, mint egy politikai döntésről, büntetésről, bosszúról.

Minden jelentősebb népsűrűségű területen működő vízszolgáltató számára ez az új törvényjavaslat pluszterhet jelent, azt is mondhatnám, hogy példa nélküli adóztatásáról van szó. Ez vonatkozik valamennyi városra, valamennyi megyeszékhelyre, és leginkább vonatkozik például a maffiaállamot leginkább elutasító fővárosra, ahol 4,5-szeres ez az összeg; és hogy itt nem 2 forintról beszélünk, nagyságrendileg olyan 4 milliárd forint körüli összegről van szó.

Azt gondolom, hogy ha eddig eljutottunk a gondolkodásunkban, akkor meg kell nézni, hogy ez mit eredményez majd. És az igazi veszélye ebben van ennek a javaslatnak. Mert a bosszún kívül  úgy gondolom, most nagyon nagy a baj  ez az intézkedés járványveszélyt generál; világjárvány esetén pedig egy veszélyhelyzetet előidéző döntés, azt gondolom, hogy egy embertelen döntés.

Nézzük meg, hogy ez mit jelent! A vízszolgáltatók meghatározott és rögzített bevételből gazdálkodnak; ennek az az oka, hogy kitalálták a rezsicsökkentést. A rezsicsökkentés nem teszi lehetővé, hogy a vízszolgáltatók díjat emeljenek. Ennek következtében ezt a megemelt adóterhet csak a kiadásaikból tudják fedezni. Abból az összegből, amiből mást kéne megoldaniuk a vállalat működése során, azaz úgy is lehet fogalmazni, hogy az ellátás biztonságának a terhére tudják csak kifizetni az államnak ezt a 4,5-szeres adót.

Az én megítélésem szerint nemcsak az idézhet elő járványhelyzetet, hogyha valaki a kutakat megmérgezi, hanem az is járványveszélyt idéz elő, aki ellehetetleníti ezeknek a kutaknak, ivóvízhálózatoknak a fertőtlenítését, a tisztán tartását, az elhasználódott csövek cseréjét és az esetleges csőtörések esetén pedig azoknak a gyors helyrehozatalát. Ezért gondolom én azt, hogy azok, akik ezt a törvényt megalkották, és szeretnék is elfogadni, azok milliók életével játszanak, és én azt gondolom, hogy az emberélet az nem játék. (Taps az MSZP, a DK és az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Schanda Tamás János államtitkár urat, az előterjesztő képviseletében most vagy a vita későbbi szakaszában kér… (Schanda Tamás János: Későbbi szakaszában.) Államtitkár úr jelzi, hogy a vita későbbi szakaszában kíván szólni. Jelzem államtitkár úr felé, hogy összesen 15 perc időkeret áll majd rendelkezésére. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces felszólalásra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót az írásban előre jelentkezett képviselőtársunknak, Szakács László képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyobbrészt a kisebbségi véleményben hallhattuk a mi álláspontunkat. Mi is azt gondoljuk, hogy azért ebben nem csak könnyebbség van, hiszen itt egy konkrét adóemelésről is szó van, általában a nagyobb városokban. Végigültük a vitát, sokat vitatkoztunk erről a Törvényalkotási bizottságban, ahol megtudhattuk azt, hogy attól függ a víz ára, hogy mennyien kötnek rá. Én ezt kiegészítettem annyival, hogy nem, nem csak attól, hogy mennyi fogyasztó van, meg attól is természetesen, hogy persze hol van a vízbázis. Ezekről a dolgokról persze lehet vitatkozni, de ez egyáltalán nem erről szól. Ezt, amikor akarta, bármelyik kormány megoldotta azzal, hogy bizonyos településeken, ahol nem megfelelő a vízbázis, nem megfelelő akár maga a rendszer, ott ne legyen túl magas a víznek a köbméterenkénti ára, akkor állami támogatásban részesítette azt a szolgáltatót, hogy ne kelljen neki díjat emelni, amelyik ott szolgáltatott, viszont mindenki hozzá kapcsolódhatott, és megkaphatta természetesen ezt a fajta ellátást.

A közműadó sújtja a vidéket, államtitkár úr, mert nemcsak a vizet vitték oda, nemcsak víz- és szennyvízszolgáltatás van, felszedték a kábeltévé- meg az internetvezetékeket a kis falvakban, mert nem tudták kigazdálkodni a kevés számú bekötés miatt adott esetben még az adónak az összegét sem. Éppen ezért inkább akkor ott nem szolgáltattak tovább.

És persze, hát, ezeket a rendszereket fenn is kell tartani. Ott van a rekonstrukciós kötelezettség. Ez ott van a fővárosi vízműnél is, de ott van a komlói vízműnél is  most már Baranya-Víz van csak ott is. Ott van mindenhol, és ezeket a költségeket mind a vízdíjban kell kifizetni, bizony-bizony az adót is államtitkár úr, úgyhogy ettől nem mindenhol lesz majd olcsóbb a víz.

Én azt gondolom, hogy ezzel nem feltétlenül fogják elérni a céljukat, azzal együtt, hogy sokkal több forrást kellene ahhoz hozni, hogy a rossz minőségű acélcsöveket, a mérgező azbesztcsöveket kicseréljék, az egy sokkal nemesebb cél volna  erre vannak egyébként európai uniós források is, itt hallgattuk meg nem olyan régen valamelyik államtitkárt , és akkor én azt gondolom, hogy ez is nagyon helyes volna.

De nézzük meg, hogy mi van e mögött az ügy mögött! Még mindig sokkal egyszerűbb annál, mint azok a magasztos célok, amiket önök kitűznek maguk elé, hogy most olcsóbb lesz majd akkor vidéken a víz. Dehogy lesz olcsóbb! Arról van szó, tisztelt képviselőtársaim, arról van szó, tisztelt államtitkár úr, hogy összedőlt, megrogyott a dél-alföldi vízmű, egyébként nagyobbrészt a rekonstrukciós kötelezettségei meg nagyobbrészt a kivetett közműadó miatt. Százmilliárdos adósságba verték ezt a szektort, megrogyott a dél-alföldi vízmű. Megpróbálják most a DRV-nek a nyakába varrni, és megpróbálnak valamennyi kis pénzt is rakni mellé, hogy azért legyen vízszolgáltatás ezen a területen.

Én azt gondolom, hogy ezt ennél könnyebben is meg lehet oldani, és arra kérem önöket, hogy találjanak arra is megoldást, hogy ha most sok embernek otthon kell majd maradni, hiszen újra önök is azt fogják mondani, hogy maradj otthon, mi azt fogjuk mondani, hogy maradj otthon, hiszen a járványügyi helyzet miatt ez indokolt, nőni fognak a rezsiköltségek, és csökkenni fognak a bevételek. A csökkenő bevételekből nem lehet a növekvő rezsit kifizetni, ezért kérem önöket, hogy még e mellé a javaslat mellé tegyék azt oda, hogy akiket eddig kikapcsoltak a szolgáltatásból, azokat ingyen lehessen bekapcsolni, és kérem, hogy ne valamelyik szolgáltatónak a jóindulatán, felelősségvállalásán, a jóérzésén múljon az, mint ahogyan most is az egyik szolgáltató így járt el, egyébként nagyon nemesen járt el. Úgyhogy legyen itt a neve: az E.ON így járt el, hogy önmagától vezetett be kikapcsolási moratóriumot. Ezt szerintem elrendelhette volna a kormány is, hogyha ugyanolyan érzékeny lenne a magyar emberek iránt, mint amilyen érzékeny a szolgáltató a szolgáltatását igénybe vevő ügyfelei iránt.

Kérem szépen, hogy ezeket a javaslatokat gondolják meg. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP, a DK és az LMP padsoraiból.  Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Úgy van!)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga László képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

(20.00)

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szóló MSZP-s képviselők, azt gondolom, nagyon jól elmondták ennek a javaslatnak a lényegét, és azt, hogy milyen problémákat okoz a konkrét ágazatban, és hogy milyen problémákat okoz, lehet, hogy indirekten, de nagyon sok magyar önkormányzatnak.Én szeretném elmondani azokat a vonatkozásait, amelyek kifejezetten Miskolcnak és a miskolciaknak ártanak. Ugyanarról tudok beszámolni, mint az előttem szólók. Tulajdonképpen az önök városvezetése kilenc év alatt érdemben nem tudott fejleszteni az ivóvízhálózaton. Ugyanaz az elavult azbesztcement csőhálózat van, ami az ország egy jelentős részében. Jelentősen nőtt a hálózati veszteség ez alatt az időszak alatt, szakemberek azt mondják, hogy ez már gyakorlatilag közel van az 50 százalékoshoz is, tehát nem halogatható tovább a csőcsere.

Ebben a helyzetben nyilván az önök jogszabályi környezete miatt érdemben nem tudtak fejleszteni ezek a víziközmű-szolgáltatók, és önök sem adtak arra érdemi forrásokat, hogy ezek a csőcserék megtörténjenek; mindenféle másra adtak, erre nem. Ez jelentős terhet ró az önkormányzatokra, illetve az érintett cégekre, és nagyon rontja a szolgáltatás biztonságát, ami  ahogy Hiszékeny Dezső is elmondta  különösen egy járványhelyzetben óriási probléma.

A konkrét javaslatuk pedig, amit önök módosító indítvánnyal adattak be több fideszes képviselővel, a szerint a módosító szerint szakemberek véleménye alapján mintegy 300 millióval nő meg a Mivíz Kft.-re jutó adóteher. Ez azt jelenti, hogy mivel a Mivíz önkormányzati érdekkörben van, ez a 300 millió forint csak úgy gazdálkodható ki, ha az önkormányzat más fontos területekről von el forrást, mert önöktől segítséget ebben az ügyben nem várhat. Ez pedig azt jelentheti, hogy mondjuk, a városgazdálkodástól, parkfenntartástól, kátyúzástól vagy az élet egyéb területeiről kell forrásokat elvonnia.

Egyetlenegy reális dolog van, amit a holnap délelőtti szavazás előtt ezzel a javaslattal megtehetnek: azonnal vonják vissza! Tárgyalják újra ezt a kérdést az érintettekkel! És megjegyzem, ha arra hivatkoznak, hogy ez csak egy igazságosabb újraelosztása ennek a közműadónak, akkor azt szeretném mondani, hogy ezt a sarcot önök vezették be 2012-ben, előtte ez nem volt, és hogy a víziközmű-szolgáltatók szakmai szervezete szerint is ezt az adót meg kellene szüntetni, ez lenne a helyes eljárás.

Úgyhogy erre biztatom önöket, vonják vissza ezt az indítványt. Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keresztes László Lóránt frakcióvezető úrnak, LMP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban, nem egy körben vitatkoztunk már erről a kérdésről. Amikor az általános vita szakaszában került elénk ez a javaslat, akkor még el tudtam azt mondani, hogy ugyan ezzel a kis javaslattal egyetértünk, de átfogó megoldásokért kiált a víziközmű-szektor, amely gyakorlatilag az összeomlás szélére került. Akkor én öntől a sokadik ígéretet kaptam itt az elmúlt évekre visszatekintve, illetve az önök minisztériumától, hogy már készül valamiféle stratégia az ágazat megmentésére, és higgyem el, hogy a közműadó tekintetében is olyan megoldásra fognak törekedni, ami jó és közelebb visz a megoldáshoz.Nos, ez lenne a stratégiai gondolkodás, hogy néhány képviselő egy egyéni képviselői indítvánnyal hirtelen benyújt egy olyan javaslatot, ami konkrétan igen, valóban az ország bizonyos részén pozitív lesz, csak más részeiben lehetetlenné teszi a legfontosabb közszolgáltatás fenntartását? Ez egészen döbbenetes!

Ha visszatekintek itt képviselőtársaim felszólalására, valóban el lehet mondani, hogy nagyon-nagyon nehéz helyzetben volt már 2010 előtt, mielőtt önök ismét kormányra kerültek, ez a teljes szektor. Ugyanakkor egyértelműen kimondható, és ezt támasztják alá a számok, hogy 2010 után az önök kormányzása alatt még nehezebb helyzetbe került az ágazat, és a problémák csak sokasodtak.

2011 után duplájára nőtt a meghibásodások száma a víziközmű-rendszerben, és 20 százalék alá csökkent a megfelelő minősítéssel rendelkező vízrendszerek aránya. Mára a 30 százalékot közelíti a hálózati veszteség, tehát a megtermelt ivóvíznek a 30 százaléka a rossz csővezetékek miatt elfolyik. A különböző szervezetek 1500-3000 milliárd forint közé tippelik azt az összeget, ami 15 éves távlatban, ami most tervezhető, látható forrásokon túl hiányzik a rendszerből. Tehát egész pontosan a Megyei Jogú Városok Szövetsége 3000 milliárd forintra, a Víziközmű Szövetség 1500 milliárd forintra saccolja ezt az összeget. Látható, hogy döbbenetes a szakemberhiány a cégeknél szintén a forráshiány miatt, és konkrétan a cégeknek egy jelentős része a gazdasági összeomlás szélére került.

Amit itt a szakma évek óta kér, mondhatjuk, hogy egy nulladik lépés, egy tűzoltás jellegű intézkedés lett volna az önök által bevezetett közműadó megszüntetése. Én erre magam legalább öt alkalommal tettem indítványt, nem olyan régen a Gazdasági bizottság meszelte el ezt a javaslatot. Konkrétan a javaslatom arról szólt, hogy ezt a teljesen indokolatlan, igazságtalan adót nullázzák le, vonják ki a rendszerből.

Ehhez képest elég érdekes módon a Gazdasági bizottság elnöke, Bánki Erik is arra utalt, hogy sok mindennel egyetértenek, és majd jön valamiféle megoldás. Hát, ez lett a megoldás, hogy nem vezették ki a közműadót, hanem átstrukturálták. Tehát azt a mennyiségű pénzt, amit beszednek, valakire, mondjuk, irreálisan nagy mértékben ráterhelik, más helyeken meg egyértelműen, mondjuk, pozitív lehet.

Mondhatjuk, hogy ennyiben javítanám is vagy kiegészíteném képviselőtársaimat, mert valóban olyan ellátási területek, vannak olyan cégek, főleg a vidéki térségben, ahol arányaiban most jobban járnak. Eddig a közműadó gyakorlatilag a csőhossz alapján lett kivetve; most a módosítás szerint ez az elszállított vízmennyiség alapján lenne meghatározva.

Ugyanakkor el tudom mondani, hogy azzal együtt, hogy például a már említett és mondhatjuk, hogy csődközeli helyzetben lévő Alföldvíz esetében valamennyi könnyebbséget jelent a közműadó, esetleg még a Vasivíznél is az összeomláshoz képest egy év haladékot jelent, ugyanakkor hosszan sorolhatjuk azokat az ellátási területeket, azokat a cégeket, azokat a városokat, ahol konkrétan ez a helyzet a csődöt fogja jelenteni, nem fogják tudni megoldani, nem fogják tudni fenntartani ezt a legfontosabb szolgáltatást.

A Fővárosi Vízművek esetében láthatjuk azt, hogy 700 millió helyett 3,2 milliárd forintot fog kitenni évente a közműadó mértéke. A képviselő úr már beszélt a miskolci helyzetről  itt 300 milliós többletköltséget jelent. Szeged esetében 500 milliós lesz a többletteher ilyen módon, az adóemelés. Pécs esetében 82 millió forintot kalkulált a Pécsen és térségében szolgáltató Tettye Forrásház.

De azt el tudom mondani, hogy ezek a hatalmas kiesések közelebb fogják hozni azt az összeomlást, amiről nem mi, ellenzéki képviselők, hanem a szakma beszél. Ez lenne a megoldás, tisztelt államtitkár úr? Idáig tudott eljutni a kormány tíz év alatt, hogy konkrétan nagyvárosi környezetben, Budapesten és a legnagyobb vidéki városokban a bedőlés szélére taszítják, valóban egy ilyen súlyos járványügyi helyzetben a víziközmű-szolgáltatást. Egy dolgot tudok mondani önnek, képviselő úr, hogy ez gyalázat, ez egész egyszerűen elfogadhatatlan!

Említettem azt, hogy Pécsen, ahol én élek, 82 millió forintos többletköltséget jelent éves szinten a közműadó, de hozzáteszem, hogy itt úgy néz ki a gördülő fejlesztési terv most már nagyon-nagyon hosszú évek óta, 15 éves távlatban, hogy az előre meghatározható pótlási és karbantartási munkálatoknál betervezik, hogy ez mennyibe fog kerülni, mennyi forrás áll rendelkezésre, és ott egy sor, hogy mennyi hiányzik 15 éves távlatban. Ez csak ezen a 200 ezer lakos-egyenértékű ellátási területen 20 milliárd forint, államtitkár úr, évek óta, hozzáteszem. Még a fideszes polgármester is föltette a kérdést, hogy vajon honnét lehet ezt a forrást megszerezni.

Államtitkár úr, ön egy hatalmas paksamétával jött be ide a parlament ülésére. Én nagyon bízom benne, hogy az a hatalmas paksaméta az a bizonyos ágazati stratégia, amivel majd megmentik az ágazatot. De én nagyon kérem önt, hogy magyarázza el, hogy honnét lehet azokat a forrásokat megteremteni, ami ezermilliárdos nagyságrend, és ezt már Orbán Viktor miniszterelnök úr is elismerte, ami ahhoz kell, hogy meg lehessen menteni a legfontosabb közszolgáltatást, az ivóvízellátást.

És azt, tisztelt államtitkár úr, önök hogy gondolják, hogy most egy ilyen járványügyi helyzetben, egy gazdasági válság idején gyakorlatilag a fővárosban és sorolhatjuk, hogy hány vidéki nagyvárosban tulajdonképpen nemhogy a csőd szélére sodorták, mert azt tették eddig, hanem tulajdonképpen középtávon az összeomláshoz juttatják, az összeomlás állapotába juttatják a víziközmű-ágazatot? Nagyon remélem, hogy államtitkár úr valamiféle érdemi válasszal tud szolgálni.

Még azt szeretném kérdezni, hogy önhöz is eljutotte a Magyar Víziközmű Szövetség levele. Én tudom azt, hogy a Víziközmű Szövetség amúgy a negyven-egynéhány víziközmű-szolgáltató céget képviseli, az itt a módosító indítványt jegyző fideszes képviselőknek eljuttatta, hogy teljes mértékben elfogadhatatlannak tartják a javaslatot, és arra szólítják fel, hogy ezt ne fogadják el, és egyetlenegy módosítás elfogadható: a közműadó kivezetése a víziközmű-törvényből. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr!

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Szeretném előrebocsátani, hogy egyetértek mindazzal, amit az MSZP-s képviselőtársak és Keresztes Lóránt is mondtak a víziközmű-kérdéssel kapcsolatban, és valóban, az igazi megoldás az lenne, hogy ezt a teljesen káros, indokolatlan adót meg kellene szüntetni.De azért engedjék meg, hogy visszamenjek az általános vitára, azért, mert ott egy konszenzus látszott az elfogadásban. Tudniillik miről szól maga a törvényjavaslat? A törvényjavaslat az ingatlanok közműcsatlakozásának a javításáról szól. Ebbe beleértendő az elektromos művek, beleértendő a földgázellátás és a víziközmű-ellátás.

Én magam erről a törvényjavaslatról csupa pozitívumot tudtam mondani, mert valóban fogyasztóbarát, új viszonyt hoz létre a szolgáltató és a fogyasztó összefüggésében, ez megszünteti azt a gyakran tapasztalható kiszolgáltatottságot, amibe a fogyasztó kerülhetett.

(20.10)

Ezek közül még kiemeltem három tételt, azt a lehetőséget, hogy a szolgáltató döntése nem végleges; és ahogy jogállamban illik, az ügyfél hatósághoz fordulhat; ha a szolgáltató mulasztásából nem történik meg a válasz, akkor hallgatása elfogadást jelent. És még egy példa: az igazolt költségek megtérítésére is lehetőség lesz. Ez vonatkozott három területre, és akkor jön a kormányzat, illetve jön a Gazdasági bizottság fideszes csoportja, és ebbe behoz egy olyan javaslatot, amely közvetlenül nem függ össze a közműcsatlakozással, hanem egy adót kíván megváltoztatni, mégpedig alapvetően.

Tehát úgy vagyok most ezzel a törvényjavaslattal, mint amikor azt mondom, hogy egy pohár borban az egycseppnyi méreg, vagy a pohár tiszta vízben az egycseppnyi méreg. Ugyanis az a felfogás, hogy így igazságosabb lett, és akár az is lehet, hogy a szolgáltatók kétharmadának kedvezőbb, egyharmadának meg rosszabb.

Én a jelenlegi helyzetet ahhoz tudom hasonlítani, hogy mondjuk, 50 embernek kell azonos mértékű súlyt cipelni, és ezek után azt mondják, hogy kérem szépen, ennek a gyenge fizikumú embernek ez nagyon nehéz, ez az erős meg könnyen viszi, hát, osszuk el másképp! És úgy osztják el másképp, hogy akik ugyan megbirkóztak vele, de nehezen, nekik könnyebb lett, és az egyharmadból sokan összerogynak a teher alatt. Összerogynak! Akkor azt mondhatom, hogy ez egy pozitív változás, mert kétharmad-egyharmad az arány?

Hadd tegyem hozzá, és lehet, hogy ez egy tapasztalaton alapuló  most nem akartam egy jelzőt használni, mert államtitkár úr félreértette volna, hogy milyen eljárást tapasztaltunk a Fidesz-KDNP részéről sokszor? Hogy valójában az általuk meghirdetett cél mögött egész más érdek szerepel. Ez azt fogja jelenteni, hogy az összerogyóknak azért meg tudják csinálni azt, hogy a hóna alá nyúljanak néhánynak, a többinek meg nem.

Tehát én nem szeretek minden szakmai javaslat mögött politikai szándékot fölfedezni, de ebben tényszerűen ez lesz a vége, ez lesz a következménye. Mit csinál egy ilyen jelentős mértékben, hatalmas összeggel pluszban megterhelt szolgáltató? Az egyik az, amiről hallottunk, hogy alapvető fejlesztéseknek vagy minőségi követelménynek nem fog megfelelni. De a másik az, hogy a vízellátás ráadásul kötelező, ezért az önkormányzat mit tehet? Víz nélkül maradjanak a lakosok? Emelni nem lehet árat, ez az egyébként nagyszerű rezsitörvénynek a következménye. Akkor neki kell betenni azt a pénzt, amivel életben tartja ezt a szolgáltatást, miközben a saját forrásait elvonják.

Tehát még egyszer mondom, ezt egy nagyszerű törvénynek tartottam. A villamosenergia-csatlakozás tekintetében most is  nyilván mint villamosmérnök, ezt közelebbről is talán tanulmányoztam , a földgáz esetében is.

De ez számunkra, a Jobbik számára azt jelenti, hogy nem tudjuk a végszavazásnál támogatni, a módosítót le fogjuk szavazni, csak az a dilemma, hogy kifejezzüke azt, hogy azért ennek a törvénynek a 80 százaléka rendkívül pozitív, és abban az esetben tartózkodással utasítjuk el ezt a javaslatot, de sajnos megszavazni nem tudjuk. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár urat is arról kérdezném, amiről az elődjét, aki majdnem abban a székben ült talán, ahol ön, ő nem válaszolt arra a kérdésre, hogy itt sokat beszélünk a rezsicsökkentésről, és arra lennék kíváncsi, hogy a kormány miért nem lépett bátrabban előre, amikor a világpiaci árak lehetővé teszik ezt a lépést. Hiszen sem a villamos energia árában, sem a távhő, sem a földgáz árában nem lépett tovább a kormányzat, holott ezek az árak, a nemzetközi körülmények lehetővé tették volna ezt. Balczó képviselőtársam beszélt róla, hogy milyen nagy öröm, hogy Bulgáriában meg Romániában olcsóbbak csak ezek az energiahordozók, mint Magyarországon. Én azért ennek annyira nem örülnék, én Magyarországhoz hasonlítanám, az itt élő emberek életszínvonalához, hogy mi kerül sokba, és mi kerül kevesebbe.

Tehát magyarul, nagyon egyszerűen azt kérdezném államtitkár úrtól, hogy miért nem csökkentik ezeknek az energiahordozóknak az árát, miközben erre a piac hosszú évek óta, 2014 óta lehetőséget ad, és miért teszik zsebre ezt a profitot ezek az állami cégek, miközben ezt a magyar családok is megkaphatnák. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni az adott napirend keretében. (Nincs jelzés.) Jelentkező nem látok, a vitát lezárom. Megadom a szót Schanda Tamás János államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr, 15 perc időkeret áll rendelkezésére.

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszonyok! Képviselő Urak! Igyekszem nem kihasználni a rendelkezésemre álló teljes időkeretet, de ugyanakkor a vitában felmerült kérdésekre igyekszem választ adni, még akkor is, ha a törvényjavaslatnak egy igencsak kis részével foglalkozott, azt hiszem, a vita. Hiszen mégiscsak arról van szó, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat alapvetően a lakosság otthonteremtésének a megkönnyítését szolgálja elsősorban, hiszen azt tartalmazza, hogy hogyan lehet lebontani azokat a még fennálló adminisztratív, bürokratikus akadályokat, amelyek a közműcsatlakozások kapcsán jelenleg a rendszerben vannak. Ez egy kiváló törvényjavaslat, mert egyszerűbbé teszi egyébként a magyar állampolgárok életét.És valóban, a törvényjavaslathoz kapcsolódott egy szerintem kiváló képviselői indítvány, amelyről már számtalan vitát folytattunk különböző fórumokon, akár azonnalik, napirend előttik során, a Törvényalkotási bizottságban. Azt hiszem, hogy újra és újra ugyanazok a kérdések merülnek föl, de igyekszem röviden ezekre még egyszer reflektálni.

Először is hadd szögezzem azt le, hogy adóemelésről nincsen szó, adóátrendezésről lehet maximum csak beszélni, igazságosabbá tesszük ezt az egész rendszert. Valójában ez akár egy baloldali javaslat is lehetne (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.), akkor is támogattuk volna. Az az igazság, hogy ha megnézzük a Keresztes frakcióvezető úr által az általános vitában elmondottakat, majdhogynem követelte ezt a módosítást. (Derültség és folyamatos közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból.) Hiszen pontosan arról beszélt frakcióvezető úr is, hogy igazságtalan az a rendszer, hogy a kistelepüléseknek ez aránytalan terhet jelent. Azt gondolom, hogy képviselő úr büszke lehetne arra, hogy alapvetően a javaslatát meghallgatta a Fidesz-KDNP-pártszövetség, és egy jó javaslatot tett le az asztalra, amit a kormány pedig örömmel tudott támogatni.

Valóban arról van szó, tisztelt Országgyűlés, hogy a módosítás eredményeképpen egy fillérrel nem érkezik több adóbevétel egyébként az államhoz, az adó átrendezéséről van szó, és az adózásban érintettek túlnyomó többsége  úgy emlékszem, hogy 75 százaléka  egyébként jobban jár ezzel az igazságosabb rendszerrel. Ezzel egy olyan igazságosabb rendszer jön létre, ahol nem kerülnek kiemelten jó helyzetbe azok a szolgáltatók, akik nagyobb népsűrűségű településen aránylag kisebb csővezetéken keresztül juttatják el az ivóvizet. Egyelőre, az eddigi szabályozás szerint ez így működött, most egy igazságosabb, méltányosabb rendszer jön létre, amely nemcsak a vezeték hosszát, hanem a népsűrűséget is figyelembe veszi, azaz a valós terheit egyébként a víziközmű-szolgáltatónak.

Egyébként, és erre engedjék meg, hogy fölhívjam a figyelmet, hogy ez az adóátrendezés éppen ezért valójában nem az ellátásbiztonságot veszélyezteti, hanem épp ellenkezőleg, javítja az ellátásbiztonságot, hiszen azok számára nyújt könnyebbséget, akik eddig különösen nehéz helyzetben voltak, és akit aránytalanul sújtott ez az adóteher. Azt gondolom, hogy ezt lehetne támogatni, ez alapvetően az önök logikája szerint is egy támogatható javaslat lenne.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy elmondjam  és talán ezzel kellett volna kezdenem , hogy a tiszta ivóvizet mindenki számára biztosítjuk. Ezt többször elmondtuk már, az állam mögöttes felelőssége egyébként megáll. Én bízom az önkormányzatok képességében (Folyamatos közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból.), jobban bízom az önkormányzatokban, mint önök, ezt jól látom, de mégis az a helyzet, hogy ha bárkinek gondot okozna, akkor egyébként az állam mögöttes felelősségével élne, és besegítene a tiszta ivóvíz eljuttatásába.

(20.20)

Tisztelt Országgyűlés! Itt sok minden szóba került még, engedjék meg, hogy két-három dologra gyorsan reflektáljak. Egyrészt szeretném felhívni a figyelmet, hogy valóban egyetértünk azzal a kérdéssel, amit frakcióvezető úr is sokadszorra jelez, hogy egyébként a teljes hálózat rekonstrukciója időszerű. Az, hogy ez milyen ütemben és pontosan miért alakult így, erről sokat vitatkoztunk, mert azért ebben komoly felelőssége van a baloldalnak, komoly felelőssége van azoknak, akik privatizálni akarták a közműveket, elkótyavetyélni,, rossz struktúrát működtettek. (Dr. Keresztes László Lóránt felé:) Köszönöm, hogy egyetért ezzel, frakcióvezető úr, csak akkor azt az egyet egyszer elmagyarázhatná nekem, hogy miért áll össze egyébként azokkal, és miért akarja visszahozni azt a rendszert, ami egyébként ön által bevallott módon is káros volt egyébként a teljes szektor számára, és még ön is elismeri, hogy jelentős előrelépések történtek egyébként a rendszerben.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Az a helyzet, hogy ebben egyetértünk, hogy itt fejlesztésekre van szükség, és ez a következő évtizednek az egyik legnagyobb fejlesztési projektje. Azt reméljük egyébként, hogy erre uniós források is felhasználhatóak lesznek, akár a helyreállítási alapból, akár a többéves költségvetésből. Az lenne a jó, ha ezt az Európai Bizottság is támogatná. Én azt kérem  ezt kértem a legutóbb is , hogy önök is a saját eszközeikkel járjanak közben, hogy ne csak az új vezetékhálózat építését, hanem egyébként rekonstrukciót is minél nagyobb mértékben el lehessen számolni ezekből a forrásokból. Ez egy fontos és valóban időszerű fejlesztés lenne.

Szóba került itt sok minden. Bevallom őszintén, nem igazán értettem a Szocialista Párt álláspontját, hiszen egyik oldalról a rezsicsökkentésnek, a befagyasztott rezsidíjak eltörlését kezdeményezték. Szeretném jelezni önöknek, hogy mi, a baloldallal ellentétben, mindig is ki fogunk állni a rezsicsökkentés politikája mellett, és nem fogunk támogatni olyan kezdeményezéseket, amelyek a rezsidíjak emelkedéséhez vezetnének. Értjük, hogy ebben vita van közöttünk, ezt az önök kormányzati gyakorlata is megmutatja, szemben a miénkkel, de az az igazság, hogy mi ebben nem fogunk tudni engedni.

Engedjék meg azt is, hogy a rezsidíjakkal kapcsolatban azoktól kioktatást azért hadd ne fogadjunk el, akik, ha jól emlékszem, 15-ször emelték a villany és a gáz árát. Akkor emelték, amikor csak bírták. Számonkérni tőlünk, akik csökkentettük egyébként a rezsiköltségeket, és ma egyébként Európában a legolcsóbbak között van akár a villanynál, akár a gáznál a rezsi díja Magyarországon, bevallom őszintén, nem is értem ezeket a felvetéseket, de akkor legalább újra emlékezhetünk arra, hogy önök milyen rezsipolitikát folytattak, és bízhatunk abban, hogy ez soha többet nem fog visszatérni Magyarországra.

Tisztelt Országgyűlés! Azt pedig végképp nem értem  de lehet, hogy nem vagyok összeesküvésekben kellően képzett , hogy a dél-alföldi vízmű hogy keveredik ide, és egy konkrét cég konkrét problémája, egy adóátrendezésről van szó. Ha jól számolom, akkor egyébként kedvezőbb lesz az ő számukra is, mint a víziközmű-társaságok túlnyomó többsége számára, de ez egy darab társaság az összes közül. Nem teljesen értem, hogy mi alapján gondolják, hogy ezen egy társaság kedvéért bármifajta módosítás lenne, és az összes többi adóbevétel hogy fog odakerülni, én ezt nem értettem. Engedjék meg, hogy éppen ezért leszögezzem azt, hogy ennek semmi köze az önök által sugalltakhoz.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül engedjék meg, hogy megköszönjem a vitában elhangzottakat, mert azt gondolom, hogy egy izgalmas vitát tudtunk folytatni, nemcsak most, hanem a korábbi alkalmakkor is. Bízom abban, hogy a holnapi nap során egyöntetű támogatásban fogják tudni részesíteni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Felszólalások:   273-284   285-300   301-312      Ülésnap adatai