Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszony nem fogadta el a választ. Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően határozathozatalra a mai ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Csárdi Antal, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a külgazdasági és külügyminiszterhez: „A kormány utasítsa ki az orosz kémbankot Magyarországról!” címmel. Csárdi Antal képviselő urat illeti a szó.

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. (Dr. Rétvári Bence: Gázóraátírás megvolt?) Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Oroszország támadást indított Ukrajna ellen, el akarják venni egy szuverén állam, egy nemzet önállóságát, súlyos háborús és emberiesség elleni bűnöket elkövetve. A putyini agresszió döbbenetes szintet lépett, és ebben a helyzetben három dolgot tehetünk. Először is a leghatározottabban elítéljük a putyini agressziót, és teljes szolidaritásunkat fejezzük ki Ukrajnával. (Dr. Rétvári Bence: Csekket is küldesz?) Másodszor, mindent elkövetünk azért, hogy az Ukrajnában élő honfitársaink biztonságát garantáljuk. Végül  és nem utolsósorban  egyértelműen és határozottan kimondjuk, hogy Oroszország nem segíti, hanem veszélyezteti Magyarország önállóságát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mélységesen szomorú vagyok, hiszen ezzel az utolsó ponttal Orbán Viktor miniszterelnök 2008-ban, amikor Putyin hasonló módon éppen Grúziát rohanta le, még szinte szóról szóra egyetértett. Ezért csak remélni tudom, hogy a magyar kormány képviselője, aki most válaszolni fog, nem a 2022-es, hanem a 2008-as Fidesz válaszát veszi majd alapvetésnek.

Az ellenzék egységesen követeli, hogy a kormány utasítsa ki a Nemzetközi Beruházási Banknak nevezett, valójában hírhedten hírszerzési tevékenységet ellátó bankot. A nemzetközi helyzet miatt ezt a múlt héten megtette Csehország és Románia is, hiszen bejelentették, hogy kilépnek az egyezményből. A napnál is világosabb, hogy egy felelős, ráadásul az orosz agressziót már megtapasztaló ország kormányának ez az alapvető erkölcsi kötelezettsége is. A Putyin által kreált bank 2018-ban jelentette be, hogy Budapestre teszi át a székhelyét, a fideszes többség pedig megszavazta, hogy teljes mentességet kapjon a magyar hatóságok felügyelete alól, vezetői és vendégei pedig a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghassanak Magyarországon, így az Európai Unióban. Nemzetbiztonsági jelentések szerint a Putyin és a Kreml által újrakreált egykori KGST-bank valójában jelenleg kémbank, szinte csak durva hírszerzési tevékenységet folytat Magyarországon és ezáltal az Európai Unióban, befektetést, gazdasági tevékenységet pedig csak alig-alig, vagy pedig álcaként.

Orbán Viktornak a jelenlegi helyzetben alapvető kötelezettsége, hogy ne csak támogassa az EU és a NATO közös álláspontját az orosz-ukrán háború ügyében, hanem az oroszokkal szembeni szankciók keretében lépje meg azt, amit a román és a cseh kormány már meglépett, lépjen ki a Beruházási Bankból, és utasítsa ki a bank hírhedten egykori KGB-s kötődéssel rendelkező vezetőit. Nem elég az a nemzetközi diplomáciában, hogy Orbán Viktort idézzem, hogy azt nézzék, amit csinálok, ne azt, amit mondok. Itt már a tettek kell hogy beszéljenek, és a szuverenitására oly büszke magyar kormány most valójában tehet valamit azért, hogy Magyarország önállósága ne sérüljön tovább.

Miniszter úr, mikor várható a bejelentés a kilépésről, illetve a kémbank kiutasításáról? Várom megtisztelő válaszát.

(16.00)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Magyar Levente államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó.

MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Megismétlem magamat. Önök szinte maradéktalanul felmondják azt a követeléslistát, amivel a kormány mindennap szembesül különböző irányokból, de azt gondolom, hogy magyar képviselőként némileg felelősségteljesebben kellene gondolkodni ezen lépések következményeiről, nem úgy általában politikailag, diplomáciailag, hanem a magyar emberekre nézve. Ön most megint olyat követel, amiből csak a magyar emberek számára fakadna hátrány.

Ez egy nemzetközi pénzintézet, ez egy multilaterális alapon működő  még egyszer: ENSZ-nél bejelentett  bank, amelyet nem szankcionált sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió, miközben egy sor pénzintézet rákerült arra a bizonyos szankciós listára. Miért vágjunk alá több száz magyar vállalkozásnak, amelyeket ez a bank százmilliárdos nagyságrendben finanszíroz, napokkal azután, hogy egy magyar bank már csődbe ment sok ezer magyar vállalkozást lehetetlen helyzetbe hozva? Ön soroljon fel, kérem, még egy olyan európai uniós országot vagy NATO-országot, amelyben bedőlt egy bank 16 ezer vállalkozás összes pénzével! Magyarország már hozott áldozatot a helyzet oltárán ilyen értelemben. Miért követeli ön, hogy továbbmenjünk ezen az úton?

Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország minden közös konszenzusos szankciós döntést tiszteletben tartott, megszavazott, ezeknek a döntéseknek részei és részesei vagyunk, ez nem lesz másként a továbbiakban sem.

Ami Paksot illeti: ön most nem beszélt Paksról (Derültség az ellenzéki sorokban.), de az ellenzék vonatkozásában ez egy állandó eleme a követeléseknek (Csárdi Antal tapsol.), hogy állítsuk le Paksot.

Tisztelt Ház! Az ellenzék nap mint nap, óráról órára elmondja, hogy ki kell lépnünk a paksi projektből. Kérdezem tisztelettel, hogy mivel váltjuk ki Paksot. Orosz gázzal? Égessünk még több orosz gázt esetleg az energiánk megtermelésére? Vagy tízszeres árért telepítsünk szélerőműveket? Mi lesz a nukleáris üzemanyaggal, amit az oroszok szállítanak nekünk, hogyha most kiugrunk a projektből? Olyan kérdések ezek, amelyek magyarok millióit sodornák olyan létbizonytalanságba, amit nem tudunk megengedni.

Önök itt politikai szólamként vagdalkoznak ezekkel a tételekkel, de nincs megoldásuk az alternatívákra, és nincs valós tartalma annak, amit követelnek, hogyha jobban belegondolnak. Technikailag és a magyar érdekek alapján nem kivitelezhető, amit kérnek, és károsak a magyar emberek érdekeire nézve.

Mind a Nemzetközi Beruházási Bank, mind a paksi beruházás, mind pedig az energetikai szankciók bevezetése olyan következményekkel járna Magyarországra nézve, amit az ország nem bírna el. Ezért egy felelős kormány egyet tehet, hogy nem támogatja ezeket a lépéseket egészen addig, amíg döntési helyzet nem áll elő azok vonatkozásában. Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. (Taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem a képviselő urat, elfogadjae a miniszterhelyettesi választ. (Dr. Simicskó István: Igen!) Öné a szó.

CSÁRDI ANTAL (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Nem tudom elfogadni, leginkább azért, mert jól láthatóan értelmezési nehézségei, szövegértési problémái vannak államtitkár úrnak, amikor elkezd Paksról beszélni, amikor a Befektetési Bankról kérdezem.

A helyzet az, tisztelt államtitkár úr, hogy nem véletlen van az minden meseszerű története ellenére, hogy Románia és Csehország kilépett ebből az egyezményből. És hogy miért léptek ki, és miért kellene nekünk is kilépni, azt is elmondtam az interpellációm során. Nemzetbiztonsági jelentések szerint ez a kémbank valójában csak durva hírszerzési tevékenységet folytat. Semmilyen kára nem származna a magyar állampolgároknak abból, hogyha önök ezt a bankot kiutasítanák.

Azt meg csöndesen jegyzem meg, hogy valóban megfizették az árát, hiszen ennek a hintapolitikának, amit önök művelnek Oroszország és az Európai Unió között, az a következménye, hogy a múlt héten elérte a 400 forintot az euró árfolyama. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)

Felszólalások:   115-120   121-126   127-132      Ülésnap adatai