Felszólalás adatai

Felszólalások:   100-106   106-112   112-126      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Választ várok, képviselő úr. Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 109 igen szavazattal, 24 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez: „Magyarország klímatervének elmarasztalása  mit fog tenni a kormány, hogy ne sereghajtók legyünk?” címmel. Schmuck Erzsébet képviselő asszonyt illeti a szó.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz-kormánynak sok éve és sok lehetősége lett volna arra, hogy gondoskodjon nemcsak az életképes, magas hozzáadott értékű, karbonsemleges és fenntartható gazdaság alapjainak megteremtéséről, de az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítéséről is. Az látszott már a párizsi klímacsúcs előtt és után is, hogy a kormány csak a szavak szintjén, amúgy PR-osan foglalkozik a témával. Nem véletlen, hogy három évig hagyta elfeküdni a nemzeti éghajlatváltozási stratégia parlamenti vitáját is, pedig az EU időben elkötelezte magát a párizsi egyezmény céljainak elérésében.Az Európai Bizottság már 2016 novemberében nyilvánosságra hozta az úgynevezett téli energiacsomagot, amely több új klíma- és energiapolitikai szabályozási javaslat mellett nemzeti energia- és klímaterv kidolgozását kérte a tagállamoktól, egységes módszertannal, minimumkövetelményekkel. 2018. december 31-ig kellett volna benyújtani az előzetes tervezetet, de Magyarország már ezt is csak késve, 2019. január végén tette meg, itthon pedig csak hónapokkal ezután ismerhettük meg, mi is van benne.

Az Európai Bizottság most június 18-án értékelte a tervezeteket. Eszerint a magyar kormány tervezete nem felel meg több minimumkövetelménynek sem, sokszor az sem látszik, hogy a kitűzött célok milyen intézkedésekkel és milyen forrásokkal érhetők el. Az üvegházhatású gázok kibocsátásában megfogalmazott célok ugyan éppen meglépik az uniós minimumot, de messze elmaradnak a lehetséges és az ország érdekét szolgáló ambiciózusabb céloktól. Az épületenergetika, hulladékszektor, közlekedés, mezőgazdaság szektorokban megfogalmazott 7 százalékos csökkentési cél 2005-höz képest ugyancsak szerény. A megújulók részarányában vállalt 20 százalékos érték a Bizottság szerint nem is tükrözi Magyarország lehetőségeit, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az uniós szintet 32 százalékban határozták meg. A tervezet nem jelöli meg az alkalmazkodási célokat sem.

Államtitkár Úr! Mivel tudja magyarázni, hogy a magyar nemzeti energia- és klímaterv gyakorlatilag megbukott az EU-s megmérettetésen? Milyen esély, politikai akarat van arra, hogy az év végéig adott türelmi időig egy ambiciózus, az ország valós érdekeit tükröző tervet tudnak összeállítani, beleértve a most teljesen hiányzó alkalmazkodási fejezetet? És honnan lesz forrás a szükséges intézkedésekre, mert a 2020. évi hazai költségvetésben nem szántak érdemi pénzeket ezekre az ügyekre.

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Cseresnyés Péter államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Vissza kell utasítanom azt az állítását, miszerint a nemzeti energia- és klímaterv megbukott volna. Ön is tudja, hogy a klímatervnek jelenleg az egyeztetése zajlik, amelynek részeként az Európai Bizottság észrevételezi a tagállami tervezeteket. Tehát az, hogy más országokhoz hasonlóan mi is észrevételeket kaptunk a tervhez, nem jelenti eleve azt, hogy a klímaterv nem megfelelő. Tudjuk, hogy nem ez a helyzet, annál is inkább, mivel a végleges terveket ez év végéig kell benyújtanunk, ezért folytatnunk kell jelenleg is a széles körű konzultációt a szomszédos országokkal, civil szervezetekkel és iparági szereplőkkel.Tisztelt Képviselő Asszony! Ha megpróbálunk klímaügyben tényalapú kommunikációt folytatni, akkor az az első, amit le kell szögeznünk, hogy jelenleg az Európai Unió valamennyi tagállama egyetért a 2030-as klímacélok és ambíciók megfelelőségében. Olyan célok ezek, amelyeket senki sem vitat, köztük Magyarország sem. Éppen ezért a klímatervben megtesszük azokat a vállalásainkat, amelyek a többi tagállam vállalásaival összhangban biztosítani tudják ezeknek a 2030-as közös céloknak az elérését, mivel  ismét hangsúlyozom  a 2030-as, uniós szintű közmegegyezéssel alátámasztott értékek elérését mi is szükségesnek tartjuk.

A második, amire felhívnám az ön figyelmét, az az, hogy rendkívül álságos dolog az önök részéről az üvegházhatásúgáz-kibocsátás terén elért eredményeink  ugyanis jelentős, 32 százalékkal csökkentettük az elmúlt időszakban  és vállalásaink állandó lekicsinylése. Önök rendre kifogásolják, hogy a csökkentést 1990-hez képest mérjük, holott ez a nemzetközi benchmark, minden ország ehhez méri a csökkentést.

Harmadrészt, beszéljünk az energiatermelésről is! Amikor átvettük a kormányzást 2010-ben, az országban érdemi megújulóenergia-termelő kapacitások alig működtek. Ehhez képest a 2018. évet 700 megawatt napenergia-termelési kapacitással zártuk, a célunk pedig az, hogy ez az érték 3 ezer megawattra emelkedjen. Ez is olyan előrelépés, amit csak az ellenzéki csúsztatások képesek kevésnek, jelentéktelennek beállítani.

Ráadásul ellentétben számos, már uniós tagállammal, a hazai energiatermelés 60 százaléka már most is karbonsemleges, köszönhetően annak az atomenergiának, amelyet önök sosem szűnnek meg támadni, pedig a Paksi Atomerőmű évente 17 millió tonnával csökkenti a hazai szén-dioxid-kibocsátást, ami hatalmas szám, hiszen a teljes hazai kibocsátásunk 64 millió tonna, ezzel szemben az erdeink teljes elnyelési kapacitása 6 tonnára tehető.

Magyarország természetföldrajzi adottságai közepette a teljes egészében klímabarát energiaszektor megteremtése csak a nukleáris és a megújuló energia kombinációjával lehetséges. Amikor önök ezt vitatják, nem velem vitatkoznak, hanem azzal a számtalan tudományos állásfoglalással, miszerint az energiatermelés klímabarát-fordulata reálisan nem oldható meg a biztonságos és tiszta atomenergia nélkül. Ha tehát az LMP, önök komolyan gondolják a klímavédelemmel kapcsolatos felelősséget, akkor támogatják a paksi nukleáris kapacitás fenntartását.

Az ön felszólalását hallgatva egy dolgot mindenképpen meg lehet állapítani, mégpedig azt, tisztelt képviselő asszony, hogy egészen egyszerűen nem vesz tudomást a valóságról, ugyanakkor hajlamos úgy átértelmezni a tényeket, hogy azok Magyarországot minél sötétebb színben tüntessék fel. Ezt kéne abbahagyni és támogatni a kormányzat azon erőfeszítéseit, amiket a klímabarát politika terén az elmúlt időszakban eddig is megtett.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr válaszát. Megkérdezem képviselő asszonyt, elfogadjae az államtitkári választ. Öné a szó.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Államtitkár úr, hogy ki csúsztat, azt döntsék el a számok! Ön azt mondta, hogy micsoda eredményt értek el, mert 1990-2017 között 31,9 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás; csakhogy ön arról nem beszél, hogy a nemzeti éghajlatváltozási stratégia 2014-ben azt az adatot tartalmazza, hogy 1990-2014 között 40 százalékkal csökkent. Én azt kérdezem öntől, hogy 2014-2017 között hova tűnt az a 8 százaléknyi előny. Önök miért nem beszélnek arról, hogy 2014 után Magyarország növekvő szén-dioxid-kibocsátási pályára állt, évente közel 6 százalékkal nő a szén-dioxid-kibocsátás. Ha ezt a trendet megnézzük, akkor kérdezem öntől, hogy vajon 2030-ra mi fog történni. Az fog történni, hogy ezt a 8 százaléknyi előnyt még további előnyökkel veszítjük el. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Tehát a csúsztatást önök teszik. Nem fogadom el a választ.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ, kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 112 igen szavazattal, 21 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

(15.30)

Tisztelt Országgyűlés! Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Nácibarátok a NAT körül?” címmel. Tordai Bence képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   100-106   106-112   112-126      Ülésnap adatai