Felszólalás adatai

Felszólalások:   112-119   120-129   130-137      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszter úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Korózs Lajos, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „A horvátok is a mi kutyánk kölykei?” címmel. Miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Varga Mihály miniszterelnök-helyettes urat jelölte ki. Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadjae a válaszadó személyét, vagy miniszterelnök úrtól személyesen kéri a választ.

KORÓZS LAJOS (MSZP): Soltész Miklóson kívül bárkit elfogadok, természetesen a miniszter urat is. (Font Sándor: Ez diszkrimináció.  Derültség.)

ELNÖK: Uraim, lehet, hogy fárasztó, mert az ülésszak vége felé tartunk, de mégis kérem, hogy tartsuk meg a rendet! Képviselő úrnál van a szó. Képviselő úr, öné a szó.

(18.00)

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Horvátország két sikert is elkönyvelhet a hét végén. Az egyik a labdarúgó-világbajnokság döntőjébe kerülés, a másik pedig, ahogy lehetett olvasni a hét végén, a Večernji list hozta, semmissé nyilvánította a svájcifrank-alapú jelzáloghitelt a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság. A devizaárfolyam-veszteség és a kamatemelések miatti túlfizetés is visszajár a hitelfelvevőknek  olvashattuk a tudósításban. Mintegy 4 millió forintnak megfelelő kunát kaptak vissza átlagosan a károsultak.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Kérdezem miniszter urat, hogy Magyarországon vajon miért nem lehet megoldani most már évek óta ezt a problémát. Annak idején, tudom, többször hivatkoztak arra, hogy ha az ellenzék által követelt elvárások alapján teljesítették volna ezeket, akkor azt az Európai Unió nagy valószínűséggel elutasítja. Szeretném fölhívni a tisztelt Ház figyelmét, hogy meglépte Horvátország, és az Európai Unió nem gördített akadályt e megoldás elé. Románia is meglépte ugyanezeket, és itt sem akadályozta az Európai Unió Romániát, és Horvátország előtt Szlovénia is meglépte. Tehát mindhárom európai uniós ország, szomszédos ország, meg tudták oldani ezt a problémát.

Itt a mai nap folyamán többször elhangzott, de a múlt héten a módosító indítványok tárgyalása kapcsán a bizottsági üléseken is, hogy mintegy 120 ezer olyan család van ma Magyarországon, amelynek 90 napon túli hiteltartozása van, és ezek a hiteltartozások majdnem 1 millió embert érintenek. Amióta a kilakoltatási moratórium véget ért április 30-ával, már 635 családot lakoltattak ki.

Éppen ezért kérdezem miniszter urat, hogy van megoldás erre, a szomszédos országok példát mutattak  ön mit fog tenni? Köszönöm szépen. (Font Sándornak:) Sándor, légy szíves!

ELNÖK : Köszönöm szépen, Korózs képviselő úr. Megadom a szót válaszadásra Varga Mihály miniszterelnök-helyettes úrnak.

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Hát, először is azt vártuk volna, hogy ön egy bocsánatkéréssel kezdi. Azzal a bocsánatkéréssel, hogy igen, mi voltunk azok, akik bevezettük a devizahiteleket (Közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiból.), mi voltunk azok, akik bevezettük a devizahiteleket, mondhatta volna ön, és elnézést kérünk azért, hogy 1 millió 700 ezer devizahiteles jelzálogszerződést kötöttek ebben az országban, ami lehetetlen helyzetbe hozta ezeket az embereket. Ez sajnos nem hangzott el; jó lett volna, ha ez megtörténik, képviselő úr.A másik dolog, hogy ha jó az emlékezetünk  ketten együtt talán többre tudunk visszaemlékezni , akkor azt is elismerheti, hogy ebben a kérdésben Magyarország volt az első közép-európai ország, amelyik utat tört, és azt mondta, hogy a devizahitelek, a jelzálogalapú devizahitel-szerződések ebben a konstrukcióban nem fogadhatók el. Emlékezzen rá, képviselő úr! Emlékezzen a végtörlesztésre, emlékezzen arra, hogy hogyan és milyen módon tudtuk kárpótolni az embereket! Emlékezzen arra, hogy a jelzáloghitelek után 2015 elején a fogyasztási hitelek átváltására, forintosítására is sor került. Hát, pont ez mentette meg az embereket, tisztelt képviselő úr! Amikor a svájci jegybank megszüntette az árfolyamküszöböt, és elengedte a svájci frank árfolyamát, ezermilliárd forintnyi pluszkiadástól mentettük meg a magyar háztartásokat. Pontosan azzal, hogy rögzítettük az árfolyamot; kettő: hogy az embereknek lehetővé tettük azt, hogy ezeket a jelzáloghiteleket forintosítsák.

Tehát azt gondolom, hogy Magyarország ebben a tekintetben igen jelentős eredményeket ért el. Szeretném azt elmondani, hogy amikor elkezdtük 2010-ben a kormányzást, akkor a jelzálogalapú devizahitelek 70 százaléka volt ilyen típusú a fogyasztási hitelekből. Most pedig ez 1 százalék alatt van. Ma már csak azoknak van ilyen típusú hitelük, akik ragaszkodnak ehhez, és jövedelmük jelentős része devizában van. Azt gondolom, ez egy jelentős eredmény. Megszüntettük ezt a problémát, és nagyon bízom benne, hogy képviselő úr támogatta ezeket a döntéseket. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, miniszterelnök-helyettes úr. Viszonválaszt megilleti Korózs képviselő urat.

KORÓZS LAJOS (MSZP): Igen, ketten többre emlékszünk. 2001. június. Ez az a dátum, amikor a lakossági devizahitelezés bevezetésre került, ugyanis a vállalatok számára hamarabb is volt lehetőség erre. Én úgy emlékszem, önök voltak kormányon, miniszter úr. Egy. Kettő: Járai Zsigmondnak hívták a jegybank elnökét akkor (Gréczy Zsolt tapsol.), úgy emlékszem rá, és úgy emlékszem, hogy szándékosan magasan tartották a forintkamatokat, és gyakorlatilag terelték az embereket abba az irányba, hogy devizaalapú hitelezésbe menjenek bele.A másik, hogy több mint 8 éve kormányoznak. Miniszter úr, 694 milliárd forint hasznot kaszáltak a magyar kereskedelmi bankok az elmúlt évben! Nekem ne mondja senki, hogy ebből nem jutna azoknak az embereknek a problémái megoldására, akikről most én beszélek! Nem azokról, akiknek megoldották, hanem azokról a százezrekről beszélek, akiknek semmilyen segítséget nem tudtak nyújtani. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Korózs képviselő úr. A viszonválasz megilleti miniszterelnök-helyettes urat.

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Az elmúlt években a jegybank és a magyar kormány közös erőfeszítéssel tudta azt elérni, hogy jelentősen korlátoztuk azokat a lehetőségeket, amelyek devizahitel-szerződést tennének lehetővé. Ilyeneket ma már nem kötnek az emberek. Tisztába tettük ezt a kérdést. Azt gondolom, hogy egy országban alapvető kérdés, hogy saját devizában adósodjanak el, vegyenek föl hitelt az emberek, ha erre szükségük van.Annak is örülök, hogy a nem teljesítő hitelek aránya jelentősen csökkent. Mindig van, mindig van persze olyan honfitársunk, olyan háztartás, aki nem tudja a hitelét törleszteni, de ezek száma radikálisan csökkent. És abból a helyzetből, abból a csapdából, amibe 2008 után, amikor a magyar állam ment csődbe, tisztelt képviselő úr, az önök kormányzása alatt, amibe a magyar háztartások is belekerültek, ebből ki tudtuk ezeket a háztartásokat hozni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   112-119   120-129   130-137      Ülésnap adatai