Felszólalás adatai

Felszólalások:   77-87   88-104   104-112      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkár úr megérkezett, folytatjuk munkánkat. Soron következik „Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/396. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Takács Szabolcs Ferenc úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

TAKÁCS SZABOLCS FERENC, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! (A mikrofonja nem szól.)

ELNÖK: A csíptetőt fel kellene csíptetni a hajtókára és a kártyát a helyére tenni. (Megtörténik.) Tessék, államtitkár úr!

TAKÁCS SZABOLCS FERENC, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Elnézést kérek, köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jelen törvényjavaslat célja egyrészt az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetése.A megállapodás alapján létrejött társulás céljai a következők: egyrészt a politikai párbeszéd számára megfelelő keret kialakítása; Macedónia erőfeszítéseinek támogatása a gazdasági és nemzetközi együttműködés fejlesztése terén, különösen jogszabályainak az európai uniós jogszabályokhoz való közelítése révén; a harmonikus gazdasági kapcsolatok előmozdítása és majd egy szabadkereskedelmi terület fokozatos kiépítése, továbbá a regionális együttműködés támogatása az ország vonatkozásában.

Macedónia uniós csatlakozásáig a most kihirdetendő megállapodás képezi az Európai Unióval való kapcsolatok alapját, tehát egy fontos és komoly dokumentumról van szó. A macedón külpolitika fő prioritása az ország európai és euroatlanti integrációja.

Macedónia 2005-ben kapott tagjelölti státuszt, a csatlakozási tárgyalások azonban sajnos még a mai napig nem kezdődtek meg. A macedón kormány számára legitimációs kérdés, hogy az integráció területén mielőbbi sikert tudjon felmutatni. Ennek érdekében alapszerződést kötöttek Bulgáriával, elfogadva minden bolgár feltételt; javaslatot tettek egy új nyelvtörvényre, növelve az albán kisebbség jogosultságait; illetve belpolitikai kockázatot vállalva előrehaladott tárgyalásokat folytatnak Görögországgal az ország nevének alkotmányos megváltoztatásáról. Tehát egy súlyos és komoly kérdésről van szó, azt gondolom, ezt nem kell külön hangsúlyoznom.

Ami Macedónia uniós csatlakozásának esélyeit illeti, Jean-Claude Juncker bizottsági elnök az Európai Unió helyzetéről tartott 2017. szeptember 13-ai beszédében kiállt a nyugat-balkáni országok hiteles tagsági perspektívája mellett, ami egy nagy változás ahhoz képest, amit a Bizottság elnöke a Bizottság intézményi ciklusának elején, 2014-ben mondott. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament 2019-ig tartó hivatali ideje alatt ugyanakkor valószínűleg nem kerül sor az új csatlakozásra, hiszen egyelőre egyik balkáni ország sem áll arra készen.

2018. február 6-án megjelent az Európai Bizottság nyugat-balkáni stratégiája, amely a bővítést tágabb kontextusba, egy erősebb Európai Unió 2025-ös víziójába helyezi. Egyrészt pozitív üzenetet fogalmaz meg: a Nyugat-Balkán Európa része; a régió EU-integrációja az EU politikai, biztonsági és gazdasági érdeke. Igyekszik konkrét perspektívát adni, a nyugat-balkáni országok számára különböző uniós szakpolitikákat érintő javaslatok benyújtását ígéri az elkövetkező időszakban, és így kézzelfogható együttműködést kínál a térség országainak. Másrészt átfogóan foglalkozik a következő bővítési körre való belső uniós felkészülés szükséges lépéseivel is mind intézményi, mind pénzügyi szempontból. A csatlakozási folyamat valamennyi ország esetében teljesítmény- és feltételességalapú marad ezzel együtt.

Az Európai Bizottság 2018. április 17-én hozta nyilvánosságra a bővítési csomagját, amelyben Macedónia kapcsán konkrét felvetéssel élt: javasolja a Tanácsnak a csatlakozási tárgyalások megkezdését. A bolgár uniós elnökség kiemelt eseménye volt a 2018. május 17-ei szófiai EU-Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó. Az elfogadott nyilatkozatban a tagállamok egyhangúlag támogatják a térség európai perspektíváját; megkülönböztetett figyelem irányul a regionális együttműködésre és a jószomszédi viszonyokra.

Külön bekezdések foglalkoznak az EU és a nyugat-balkáni országok biztonságpolitikai együttműködésével az illegális migráció megfékezése, valamint a terrorizmus, a radikalizáció elleni fellépés területén. Az Európai Unió elismeri a nyugat-balkáni országok eddigi elkötelezettségét a közös kül- és biztonságpolitika terén, és egyre mélyülő együttműködést vár el ezen a területen is.

(12.00)

Ami a hazánkkal való kétoldalú kapcsolatokat illeti: Macedóniával 1994-ben vettük fel a diplomáciai kapcsolatokat, szkopjei nagykövetségünket 1999-ben nyitottuk meg, és Magyarország továbbra is támogatja Macedónia európai integrációs törekvését, politikai és szakértői szinteken a segítségnyújtásunk folyamatos.

Magyarország következetesen támogatja Macedónia NATO-csatlakozási törekvését is, amely az egész térség stabilitása és biztonsága szempontjából fontos és releváns kérdés. A NATO-integrációs perspektíva jegyében változatlanul készek vagyunk gyakorlati támogatást nyújtani az ország felkészüléséhez.

Kétoldalú kapcsolataink egyik alapfeltétele, hogy a macedón határ továbbra is zárva maradjon az illegális migráció előtt, Macedónia ugyanis kulcsszerepet tölt be a nyugat-balkáni migrációs útvonalon, amelyen az uniós határvédelmi ügynökség adatai szerint 2014-ben 43 360 fő, 2015-ben 764 038 fő, 2016-ban pedig 122 779 fő illegális migráns haladt át. A legfrissebb adatok szerint a ’17. január és november közötti időszakban 10 983 fő haladt keresztül ugyanezen az útvonalon. Macedónia 2016 márciusától, összhangban Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria lépéseivel, csak az érvényes útlevéllel és vízummal rendelkező migránsok számára engedélyezi a belépést az ország területére, amivel gyakorlatilag lezárta a határait. Macedóniában jelenleg a migrációs helyzet stabilnak mondható, az előző időszakhoz képest a számadatok tovább csökkentek, ugyanakkor a nem szervezett illegális belépések és az embercsempészet folyamatos.

Magyarország a kezdetektől aktívan együttműködik a nyugat-balkáni migrációs útvonal által érintett országokkal. A macedón határzár fenntartásához hazánk is nyújt technikai segítséget eszközök biztosításával. A határ ellenőrzésében ’16 januárja óta magyar rendőri kontingens segíti a létszámgondokkal küldő macedón határőrséget a déli határszakaszon. A magyar rendőrök továbbá járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, valamint közreműködnek az embercsempészek és a Macedónia területére belépő illegális bevándorlók előállításában. A kontingens terepjárókkal, éjjellátó készülékekkel és kézi hőkamerákkal támogatja az érintett határszakasz védelmét. Macedón kérésre a magyar kormány 2018 októberéig folyamatosan, havi váltásban biztosítja a magyar rendőri jelenlétet.

Az Európai Bizottság szintén segíti Macedóniát az illegális migráció elleni fellépésben. 2016 februárjában 10 millió euró összegű támogatást hagyott jóvá a határőrizet segítése, valamint az uniós tagállamokból és Szerbiából érkező rendőrök ellátásának fedezése érdekében.

A most kihirdetendő megállapodás reményeink szerint elősegíti a Macedónia és az Európai Unió közötti kapcsolatok további fejlődését és az ország jövőbeli uniós csatlakozását, amelynek hazánk következetes és elkötelezett támogatója a Balkán egészének stabilizációja érdekében.

Tisztelt Ház! A fentiek figyelembevételével kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Takács Szabolcs államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Balla Mihály képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a Macedóniával kötendő megállapodás aláírását és kihirdetését, és ugyanilyen mértékben támogatjuk Macedónia európai integrációs törekvéseit, s készek vagyunk segítséget nyújtani a megvalósulást elősegítő lépések során. Azt gondolom, hogy ebben a különböző frakciók eddig egyetértettek és konszenzusra tudtak jutni. Jelen szerződés célja, hogy olyan keretet alakítson ki az Európai Unió és Macedónia közötti politikai párbeszéd előmozdítása érdekében, amely révén lehetőség nyílik a kapcsolatok fejlesztésére, Macedónia gazdasági és nemzetközi együttműködése fejlesztése céljából tett erőfeszítéseinek támogatására, harmonikus gazdasági kapcsolatok előmozdítására és egy szabadkereskedelmi terület fokozatos kiépítésére.

Macedónia uniós csatlakozásáig jelen megállapodás képezi Macedónia Európai Unióval való kapcsolatának az alapját. A gazdasági kapcsolatokon túl a nyugat-balkáni régió az Európai Unió biztonságpolitikájára jelentős hatást gyakorol, a térség szerepe a migrációs folyamatok nyújtotta kihívás kezelésében és megoldásában meghatározó jelentőségű.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az Európai Uniónak fel kell ismernie, hogy a Nyugat-Balkán által Közép- és Kelet-Európa biztonsága a térség európai uniós és NATO-csatlakozási folyamatának felgyorsításával garantálható. Az illegális migráció elleni hatékony védekezésben a Nyugat-Balkán Európai Unióval ápolt kapcsolata egyértelműen kulcskérdésnek bizonyul. Egy hatékony együttműködési mechanizmus kialakítása Magyarország számára is kiemelkedően fontos. Egy esetleges krízishelyzet kialakulása mérsékelhető, adott esetben megelőzhető, amennyiben a nyugat-balkáni államok képesek egységesen, egymást segítve reagálni a válságra.

Amennyiben a Nyugat-Balkán nem képes megfelelően felkészülni és védelmi intézkedéseivel megállítani az illegális migráció balkáni útvonalakon érkező hullámait, a déli határra nehezedő nyomás hazánk biztonsági helyzetére is közvetlen hatással lesz.

A fenti érvek alapján Magyarországnak egyértelműen érdeke, hogy segítse a Nyugat-Balkán, azon belül Macedónia mielőbbi európai integrációját. Ezért is a frakció nevében kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Üdvözlöm önöket. Folytatjuk munkánkat, méghozzá a Jobbik vezérszónokát hallgathatjuk. Z. Kárpát Dániel képviselő úr következik. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem illik ilyet mondani, de úgy gondolom, hogy a nap eddigi legfontosabb egyezményének tárgyalásába kezdünk, ezért is köszöntöm államtitkár urat, hogy a rövid intermezzo után el tudtuk kezdeni ezt a szerintem különösen fontos vitát, főleg a tekintetben, hogy aki Macedóniának segít vagy annak a térségnek segít, az tulajdonképpen Magyarország határvédelmét is segíti, ha a migrációs megközelítést alkalmazzuk. El kell mondjuk, hogy az Unió gyakorlatilag cserben hagyta ezt a térséget, tehát lényegi anyagi segítséget nem biztosított számára; eszközbélit igen, de a helyiek panaszai szerint ezek egyrészt elhanyagolható mennyiségűek voltak a szükségeshez képest, másrészt a minőségük enyhén szólva kívánnivalót hagyott maga után. Másrészt pedig a visegrádi országok és az Európai Unió említett hezitálása és bénultsága mellett többször rendőröket küldtek a macedón határvédelem megsegítésére, pedig hát azért tudjuk, hogy az ottani helyzet lényegesen élesebb most még, mint a magyar határok mellett tapasztalható. Az alfahir.hu kiváló összefoglalójából kiderül, hogy a biztonsági kockázatok megelőzése érdekében információs együttműködést is kialakítottak a balkáni országgal, de az egészen biztos, hogy ez a keretrendszer, eszközrendszer átgondolandó. Ha Magyarország valódi frontokat akar nyitni az Európai Unióval, akkor ez, mondjuk, egy legitim felvetés lenne; legitim felvetés lenne ezen régió számára kikövetelni, kiharcolni a védekezéshez szükséges, lényegében összes eszközt.

Én már csak önmagában ezért is támogatni tudom és fogom az előttünk fekvő előterjesztést, akkor is, ha a hiányérzetem azért erős; erős a tekintetben, hogy ha egy állammal, egy térséggel, egy régióval kötendő megállapodásról van szó, akkor szerintem főiskolás vagy egyetemi szinten is minimumelvárás egy olyan csatolt fájl vagy egy csomag biztosítása az előterjesztéshez, amely a térséggel szemben fennálló mérlegünket taglalja, akár kereskedelmi kapcsolatok, akár egyéb koordináták tekintetében. Bejönnek ide futószalagon adott esetben többéves késéssel – mint ahogy képviselőtársnőm említette – egyezmények, megállapodások, ratifikálásra szoruló dokumentumok, egyebek, viszont az ehhez szükséges háttértanulmányokat, anyagokat lényegében alanyi jogon egyetlen képviselő sem kapja meg. Tehát a mi eredményes munkavégzésünk záloga az, hogy mennyire nézünk utána mindezeknek, de legyünk őszinték, és tegye a szívére a kezét mindenki itt a teremben, most nagyjából nyolcadházzal üzemel a Ház, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy a képviselők többsége egyáltalán tudná, hogy miről szavaz, vagy elolvasná ezeket az egyezményeket, vagy adott esetben lefordítaná a hozzá kapcsolt jegyzőkönyveket.

Tehát ugyanúgy, ahogy a költségvetésnél nem tudtunk még egy n-1 vagy n+1 szabályhoz eljutni az elmúlt nyolc évben, hasonlóképpen nem tudunk ezen a területen sem eljutni a normális döntést megalapozó mérlegek kezeléséig vagy adott esetben a normális háttértanulmányok eléréséig. De a migrációs tematika mentén kimondottan arra kapacitálom mind Magyarország Kormányát, mind áttételesen az Európai Uniót, hogy a szükséges eszközrendszert ki kell harcolni ennek a térségnek, de a mi elsődleges feladatunk Magyarország védelme lenne.

(12.10)

Azért mondom, hogy lenne, mert a kormányzat tevékenysége enyhén szólva kívánnivalót hagy maga után. Itt nemcsak a Brüsszel által elvárt kvótánál magasabb számú befogadott oltalmazottra gondolok, akik esetében önöknek senki nem írta elő törvényben, hogy, mondjuk, Budapesten ki kell őket okosítani a CSOK felvételének lehetőségeiről, merthogy ez megtörtént  Tokodi Marcell Gergely fővárosi képviselőnk az ezzel kapcsolatos dokumentációt kikérte, megszerezte, ez egy egyszerű Google-kereséssel hozzáférhető , de arra is gondolok, hogy önálló határőrség híján rendőri és honvédségi erők teljesítenek szolgálatot.

Szeretném emlékeztetni azon kormánypárti képviselőtársaimat, akik a Jobbikot a migrációs tematika mentén valamiféle önfeladással vádolták, hogy óriási tévedésben vannak, hiszen például a honvédség határhoz vezényléséhez a kétharmadot a Jobbik biztosította, akik akkor is képviselők voltak. Bizonyára emlékeznek erre. Tehát itt kétarcúsággal és kétkulacsú politikával az a kormányzat vádolható, amely bár zéró toleranciát hirdet óriásplakátokon a migrációval szemben, mondjuk, a letelepedésikötvény-konstrukcióval elkövette azt a merényletet Magyarország ellen, hogy lényegében ellenőrizetlenül, tízezres nagyságrendben, jóval húszezer fölötti idegen személynek az állampolgárság előszobáját biztosította.

Államtitkár úr véleménye érdekelne  nem a vita végén, hanem most, közben, hogy még tudjunk rá reagálni  arról, hogy ez a szűrés, amely a letelepedési kötvényeseket érte, mennyiben lehetett hatékony. Hiszen álláspontom szerint a nemzetközi vagy nyugat-európai körözési listákon történő lefuttatás nem tekinthető átvilágításnak. Érdekel az ön személyes álláspontja arról, hogy mennyiben volt elégséges ez a rendszer. Ha már zéró toleranciát hirdettek, és támogatják, mondjuk, Macedóniát teljesen jogosan, általam támogatott módon ezen folyamatok erősítésében, akkor miért hatnak itthon ugyanezen folyamatok ellenében. Várom érdemi válaszát, amennyiben megtisztel ezzel.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, képviselő úr. Gurmai Zita képviselő asszony, az MSZP vezérszónoka következik. Parancsoljon!

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Örülök, hogy államtitkár úr Juncker bizottsági elnök gondolatával kezdte, hiszen egy olyanfajta bizonytalanságot hagyott a régióban, hogy nem lehet tudni, hogy ki mikor és milyen formában fog csatlakozni; így örömmel vettem, amikor az aktuális biztos, Johannes Hahn, aki a bővítésért felel, 2018 februárjában valóban arról beszélt, hogy javasolni fogja az uniós tagállamoknak a csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdését nemcsak Macedóniával, hanem Albániával és a volt Jugoszláv Köztársasággal is.A macedón külpolitika fő prioritása az ország euroatlanti integrációja. 2005-ben kapott európai uniós tagjelölti státuszt, a csatlakozási tárgyalások azonban máig nem kezdődtek meg. Súlyos akadályt képezett ebben a Görögországgal hosszú ideje zajló névvita, de az ország a névváltoztatásra is hajlandó a csatlakozás elősegítése érdekében. Bulgária is a jószomszédi kapcsolatok hiányára hivatkozva 2012 óta akadályozta a csatlakozási tárgyalások megkezdését. A két ország viszonyában azonban áttörést jelentett, és ez számunkra is rendkívül fontos, hogy 2017. augusztus 1-jén aláírták a bolgár-macedón jószomszédsági szerződést.

Az Európai Bizottság kezdeményezésére 2012ben kezdetét vette a magas szintű csatlakozási párbeszéd. Magyarország nemzeti érdeke  erről is beszélt államtitkár úr  a térség stabilizációja és Macedónia mielőbbi euroatlanti integrációja. Ezért a Magyar Szocialista Párt támogatja Macedónia európai uniós és NATO-s integrációs törekvéseit, ennek megfelelően pedig a jelen törvényjavaslat elfogadását is. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kétperces felszólalások következnek, de minthogy kétperces felszólalásra nem jelentkezett senki, így normál képviselői felszólalás keretében adom meg a lehetőséget Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ígéretet teszek arra, hogy nem használom ki mind a 15 percet, amely most számomra megadatott, hiszen a normál felszólalást kérő gombnyomásom annak szólt, hogy feltételeztem, hogy államtitkár úrban meglesz a lélekbátorság ahhoz, hogy felálljon és aztán a válaszadása után visszaüljön, még a vita közben, tehát nem a végén, és én tudjak reagálni az ön által elmondottakra. Ezt most szerettem volna egy normál felszólalással megtenni. Ön annyiban megtorpedózta szándékaimat, hogy nem tanúsította ezt a lélekbátorságot, feltételezem, majd a vita végén kíván felszólalni. De szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a letelepedésikötvény-konstrukcióval mintegy 17,5 milliárd forintos kárt okoztak a magyar költségvetésnek. Ezek a nagyjából most, e hetekben kalkulált számítások alapján értendők. Eközben ami igazán durva, az a közvetítői díjak mértéke. Itt jellemző módon egy kormányközeli, feltételezhetően kormányközeli cégháló volt az, amely több mint 150 milliárd forintos közvetítői díjra tett szert. Hogy ezt offshore cégeken keresztül tette vagy külföldi hálózatokon keresztül realizálta, lényegében technikai kérdés volt számára, de ha egy mondatot idézek a sajtójelentésekből, miszerint az érintett ügyfelek 81 százalékát egy, a Kajmán-szigeteken bejegyzett közvetítő hozta, akkor azt hiszem, hogy mindent elmondtam az önök letelepedésikötvény-konstrukciójáról.

Adódik tehát a kérdés: amellett, hogy átmenetileg felfüggesztették ezt a konstrukciót, vállaljae államtitkár úr vagy akár a kormány azt, hogy véglegesen megszünteti ezt a magyar költségvetés számára károkat hozó, a magyar állam területére az állampolgárság előszobáját odaadva, de biztonsági kockázatot hozó konstrukciót, és egyáltalán látjae bármi értelmét annak, hogy önök ezt megtették, megcsinálták? Úgy gondolom, hogy egyértelmű nemzetbiztonsági sérelem érte Magyarországot ezáltal, és az előttünk fekvő egyezmény támogatása mellett szeretném felhívni figyelmüket arra, hogy akkor van értelme a szélesebb értelemben vett Európa külső határai védelmének, ha belül nem okoznak párhuzamosan hatalmas és az eddig említettekhez hasonló károkat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! (Jelzésre:) Megkérdeztem volna, de most már nem kérdezem, mert azóta a Miniszterelnökség nevében Takács államtitkár úr jelentkezett. Parancsoljon!

TAKÁCS SZABOLCS FERENC, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Asszony! Képviselő Úr! Képviselő Urak! Köszönöm szépen a hozzászólást. A bátorságfaktoromat nem változtatja, hogy azonnal vagy most a végén reagálok, úgyhogy szeretném rögzíteni, megvártam képviselő asszony hozzászólását csak udvariassági szempontok alapján, de természetesen értettem a felvetést. Bár egy picit meglepett, hogy az Európai Unió és Macedónia társulási megállapodásától el tudott jutni képviselő úr egy huszárvágással a letelepedési kötvényig. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Ezzel együtt azt kell mondjam, hogy a dolgok összemosása zajlik egy picit, mert az illegális mígráció nem ugyanaz, mint a letelepedési kötvények intézménye. Ez nem egy magyarspecifikus intézmény, a letelepedési kötvény, Európa számos országa alkalmazza ezt az intézményt, és pont egy olyan intézmény, amely lehetőséget ad arra egyébként, hogy az ezzel élni kívánók teljes körű nemzetbiztonsági és minden egyéb átvilágítása megtörténhessen. Ezek az emberek, akik Európa számos országába ezen az intézményen keresztül jönnek be, különböző okokból ez minden tagállamnak a saját hatáskörébe tartozik, nem veszélyeztetik a nemzetbiztonságot az adott tagállamban és általában az Európai Unió kulturális értékeit, hagyományait, identitását sem.

Ami a macedón-EU-megállapodás kérdését illeti, nem akarom megismételni az expozéban már kifejtett szempontokat. Nyilvánvalóan itt az illegális migráció megállításában is egy fontos szerepet játszik. Magyarország volt az a tagállam, amely a migrációs válság ’15. őszi kirobbanásától kezdődően rendkívül konzekvensen ugyanannak a logikának a mentén képviselte az érdekeit nagyon nehéz politikai környezetben. 2015-ben, csak hadd idézzem vissza képviselő úrnak, azért kaptunk támadást nagyon sok irányból itthonról is meg külföldről is, merthogy pont azt a kerítést építettük fel, amivel védtük nemcsak Magyarországot, hanem az egész Európai Uniót.

Tehát mi továbbra is azt gondoljuk, hogy az a politika jó volt, és ennek a logikája mentén, ennek az összefüggésében támogatjuk az EU-macedón-megállapodást is. Remélem, hogy nem használjuk ki az ilyen fontos eseményeket, ilyen fontos ügyeket arra, hogy más, teljesen ide nem illő kérdésekkel összemosva ennek a komolyságát gyengítsük. Kérem a válaszom elfogadását.

(12.20)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Látom Z. Kárpát képviselő úr jelentkezését, és meg is adom a szót, de arra kötelességem fölhívni a figyelmet, hogy itt most egy nemzetközi egyezményről szóló vita van. Nem akarom az egész címét fölolvasni, mert hosszabb lenne, mint maga a felszólalás, de arra a házszabály szerint kötelességem felhívni a figyelmet, hogy arról vitatkozzanak, amiről egyébként most éppen a napirend keretében illő vitatkozni. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Értettem a célzást. Úgy gondolom, a tárgykörhöz tartozik, hogy ha a széles értelemben vett Európa külső határait sikerrel védjük, akkor a magyar határvédelemre kevesebb teher hárul. Itt láttuk az összefüggést, úgy látom, államtitkár úrral együtt, akinek először is köszönöm a bátorságát, hogy tudunk egy érdemi vitát folytatni. Így van értelme a parlamenti diskurzusnak. Sajnos, ez nagyon ritka, ezért minden elismerésem az öné. Emellett szeretném megnyugtatni, hogy ez nem az a műfaj, ahol nekem el kéne fogadnom az ön válaszát, tehát az én elégedettségi mércém indifferens ebben a kérdésben. Köszönöm az érdemi választ. Ugyanakkor szeretném figyelmeztetni arra, hogy Európában mi a vizsgálódásaink során nem találtunk a letelepedésikötvény-konstrukcióhoz hasonlót, tehát az adott befogadó országra nézve ennyire előnytelen szerződéses feltételeket nem találtunk sehol. Ha a nemzetbiztonsági szűréssel kapcsolatos adatokat átküldené, átküldenék az én privát parlamenti e-mail-címemre, sokat segítenének az épülésemen, hiszen nem nagyon látom át, hogy ezt a több mint 20 ezer embert milyen módszerekkel, milyen kiadások mentén milyen szervezetek vizsgálták át. Az összes nyilvános információt beszereztem erről, de nyilván nem látok bele olyan mélyen a kérdésbe, mint önök, akik a nem nyilvános információtömeggel is rendelkeznek.

Ha pedig a közvetítő cégek több mint 150 milliárd forintot tehettek zsebre a letelepedésikötvény-konstrukció mentén, a magyar költségvetést pedig 17,5 milliárdos kár érhette, akkor államtitkár úr, egyetlen kérdésem marad, és ezt a zárszóban is nyugodtan is megválaszolhatja: miért érte meg Magyarországnak mindez? Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! További felszólalásra nem jelentkezett senki. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, kíváne most reflektálni. (Takács Szabolcs Ferenc: Nem.) Jelzi, hogy nem.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik „Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulást létrehozó Euromediterrán Megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/397. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Takács Szabolcs Ferenc államtitkár úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, előterjesztőnek. Parancsoljon!

Felszólalások:   77-87   88-104   104-112      Ülésnap adatai