Felszólalás adatai

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Fónagy János államtitkár úr. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Volner János, a Jobbik képviselője: „Miért nézik fejőstehénnek az autósokat?” címmel. Öné a szó.

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Elsősorban a kormánypárti képviselőkhöz szólok. Mint tudják, Magyarországon 400 forint körüli üzemanyagárakkal találkozhatnak az autósok a benzinkutak környékén. Ez Európában, hozzáteszem rögtön, nem egy kimagasló összeg, ennél lényegesen magasabb benzinárak is előfordulnak Európa leggazdagabb államaiban. Azonban fontos azt látni, hogy akár a munkabérekhez, akár a gazdaság teljesítőképességéhez képest rendkívül magasak, főleg a Nyugat-Európával történő összehasonlításban a magyarországi üzemanyagárak.Érdemes abba belegondolni, hogy nemegyszer azonos munkakörben egy nyugat-európai polgár hatszor-hétszer annyit keres, mint egy magyar polgár, és hozzávetőleg annyiért tankolja az autóját, mint amennyiért ez a nála jóval kevesebbet kereső magyar ember megteheti. Fontos látni azt is, hogy nagyon sok vállalkozásnál közvetlenül a munkabérek után az üzemanyagköltség jelenti a vállalkozás legnagyobb terheinek egyikét. Ezek az üzemanyagköltségek természetesen beépülnek a vállalkozás áraiba. Ha magas az üzemanyagköltség, akkor az rontja az adott vállalkozások versenyképességét, ilyen módon is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar nemzetgazdaság ne teljesítsen elegendően jól.

Fontos látni azt, hogy amióta az Orbán-kormány 2010-ben hivatalba lépett, többször volt jövedékiadó-emelés Magyarországon. Ilyen volt például, amikor az LPG-t, a gázüzemű autókat sújtották jövedékiadó-emeléssel. Az emberek egyszerűen elkezdtek ezzel járni, elkezdték a gázos autókat használni, mert kedvezőbb volt az ára, a kormány pedig válaszul megemelte a jövedéki adót. Hasonló volt egyébként a dízellel kapcsolatos jövedékiadó-emelés is.

Fontos látni azt, hogy 2009 nyarán, amikor a szocialista kormány annak idején, még a világgazdasági válság legmélyebb pontján javaslatot tett arra, hogy 20-ról 25 százalékra emeljék az áfakulcsot, akkor a Fidesz parlamenti frakciója, még egyszer hangsúlyozom, a világgazdasági válság legmélyebb pontján ellenezte az adóemelést, ellene szavazott, erősen tiltakozott. Azóta önök kormányoznak 8 éve, világrekorder nagyságú, 27 százalékos áfát vezettek be Magyarországon, és jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon a terhek növekedjenek, nemcsak az autósoknak, hanem az egész magyar társadalomnak is.

Fontos látni, hogy az autósokat számos egyéb teher is sújtja. Itt van például a regisztrációs adó, amit egy autó megvételekor, egy új autó üzembe helyezésekor meg kell fizetnie az autósnak. Ez egy olyan adónem, ami több szempontból akár hungarikumnak is tekinthető, mert jó néhány más európai országban hasonló adónemet nem fizettettek meg az autósokkal. Itt van utána a vagyonszerzési illeték. Tulajdonost cserél az autó, meg kell utána fizetni, gyakorlatilag kötelező jelleggel az autósoknak.

Aztán itt van a fizetős parkolás, tisztelt képviselőtársaim, ami közutálatnak örvend. Ezt egészen nyugodtan elmondhatjuk. Régebben még vegytisztán magáncégeknél működött a fizetős parkolás rendszere, most önkormányzati társulásokat alapítottak, majd pedig magáncégeket vontak be a működésbe, így gondoskodtak arról, hogy a kormányhoz közel álló vállalkozói körök degeszre kereshessék magukat.

És valamit a figyelmükbe ajánlok, ha már egyszer a fizetések itt szóba kerültek. Érdemes abba belegondolni, hogy az a néhány négyzetméternyi aszfalt, amit jelenleg egy személyautó elfoglal Budapest városán belül, többet keres, mint egy minimálbérért gályázó magyar munkásember. Tessék belegondolni! Jobban keres néhány négyzetméternyi aszfalt, köszönhetően az önök politikájának, mint egy minimálbérért dolgozó magyar ember. Önök szerint ez így rendben van? Ez így teljesen jó? Ez így célravezető vajon?

Nagyon sokszor hivatkoztak a szakpolitikai vitákban arra, hogy forgalomszabályozó szerepe van a fizetős parkolási rendszernek. Én azonban azt látom, hogy ennek az égvilágon semmi jelentősége, semmi értelme a jelenlegi formájában nincs. P+R parkolókat kellene építeni, a tömegközlekedést kellene megfelelő szintre fejleszteni, és ösztönözni az autósokat arra, hogy tegyék le az autójukat, mert elegendően fejlett szolgáltatásokat képesek a részükre nyújtani.

Kérdezem tehát a kormányt, teszneke valamit annak érdekében, hogy az autósok terhei ne növekedjenek tovább. Teszneke valamit annak érdekében, hogy gazdaságunk versenyképesebb legyen, akár a jövedéki adó csökkentésének révén is? Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Volner János képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Örök téma a parlamentben is az üzemanyagár. Általában az a képlet, hogy ha magas vagy emelkedik az üzemanyagár, akkor azért az ellenzék a kormányt hibáztatja. Magas a jövedéki adó, egyáltalán, rossz a kormány gazdaságpolitikája, az adópolitikája, és hogy, hogy nem, az ellenzék azt javasolja, hogy csökkenjenek az adók.

(9.40)

Ha pedig alacsony az üzemanyagár, akkor arról nem tehet az akkori kormány, hanem az  érdekes módon az ellenzék szerint is  a világpiaci viszonyoknak köszönhető.

Én azt látom, hogy valós téma és nagyon hiányos ellenzéki ötletjavaslat miatt újra előtérbe került az üzemanyagár a Jobbik frakciójában a parlamentben. Hogy miért mondom ezt? Azért mondom ezt, mert nyilván mindegyik parlamenti párt tudja azt, hogy a kormánynak gyakorlatilag nincs ráhatása az üzemanyagárakra, hiszen a jövedéki adó mértékének szabályozását az uniós minimumok mondják ki (Dr. Apáti István: Csak egy telefon!  Derültség a Jobbik padsoraiban.), ugyanakkor pedig egyebek, mondjuk, az áfa tekintetében az üzemanyagokra nyilvánvalóan nem lehet külön adókulcsot alkalmazni.

Hogy mégis mi az oka annak, hogy jelenleg emelkedőben van, illetve most már csökkenőben van, 400 forint körül az üzemanyag ára, arra az egyértelmű válasz az, hogy a kőolaj beszerzési ára határozza meg, amely az elmúlt fél évben hordónként 60 dollárról 80 dollárra emelkedett.

Ha Magyarország, a magyar kormány politikáját hasonlítjuk más országokéhoz, így például összehasonlítjuk a jövedéki adó mértékét, akkor azt láthatjuk, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban a jövedékiadó-mérték. Csak példaként mondom, hogy a szomszédos országban, Szlovákiában 51 százalékkal magasabb a benzin jövedéki adója, vagy Szlovéniában 42 százalékkal. Nem hinném, hogy olyan életszínvonal-különbség van az országok között. Csehországban 29 százalékkal, Horvátországban 35 százalékkal magasabb a jövedéki adó mértéke. Tehát az sem igaz, hogy nemzetközi összehasonlításban Magyarországon magasak a jövedéki adók.

Ugyanakkor, ha összehasonlítjuk a június 4-i üzemanyagárakat az európai uniós országokéval, akkor azt látjuk, hogy Szlovákiában 14,8 százalékkal, Szlovéniában 7,9 százalékkal, Horvátországban 14,2 százalékkal magasabbak az üzemanyagárak, mint Magyarországon. Tehát ki kell azt mondanunk, hogy sem a jövedéki adózás tekintetében, sem pedig az üzemanyagárak tekintetében nemzetközi összehasonlításban sincs szégyenkeznivalója Magyarországnak.

És ha még hozzáadjuk azt, hogy Magyarországon a kereskedelmi gázolaj kapcsán a 7,5 tonna feletti kamionok és buszok visszaigényelhetnek a jövedéki adó mértékéből, illetve az üzleti célra felhasznált gázolaj áfája pedig teljes egészében visszaigényelhető, akkor úgy gondolom, hogy a kormány gazdaságpolitikája, adópolitikája ezen a téren is vállalható.

Ön említette külön teherként a vagyonszerzési illetéket. Erre azt tudom mondani, hogy Magyarországon nem kell fizetni gépjárműszerzési illetéket autóbusz, nyerges vontató, tehergépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzése esetén, illetve környezetkímélő gépkocsik tulajdonjogának megszerzésének esetén sem, tehát ezen a téren is kedvezményez a kormány adópolitikája.

Ami pedig a fogyasztást és a béreket illeti, önöknek volt egy béruniós aláírás-kezdeményezése, ami kudarcba fulladt. Én azt gondolnám, hogy ebből tanulni kellett volna, és ugyanazt a bukott politikát nem újra idehozni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) az Országgyűlés elé és azt folytatni, mert a Jobbik ezt teszi. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai