Felszólalás adatai

Felszólalások:   1-42   43-66   67-74      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik „A Nemzetközi Beruházási Bank és Magyarország Kormánya között a Nemzetközi Beruházási Bank Magyarországi Székhelyéről szóló Megállapodás kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztés T/4476. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Gion Gábor úrnak, a Pénzügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, parancsoljon!

GION GÁBOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat célja, hogy biztosítsa a Nemzetközi Beruházási Bank székhelyének Magyarországra telepítéséről szóló megállapodás kötelező hatályának elismerését. A továbbiakban, ha megengedik, a Nemzetközi Beruházási Bankra NBB-ként hivatkoznék. A javaslat egyidejűleg rendelkezik a bank alapokmányát és alapszabályát kihirdető 2015. évi XLI. törvény szövegének módosításáról és annak hatálybalépéséről is. Ez a rendelkezés az új székhelynek megfelelően módosítja a bank alapszabályának a szövegét. Tisztelt Képviselők! Négy évvel ezelőtt, amikor az NBB-tagságunk megújításáról szóló törvényjavaslatot benyújtottuk, akkor elmondtuk, hogy a bank egy gyökeres átalakulás, modernizálás közepén járt, amelyhez Magyarország kölcsönösen előnyös feltételek mellett tudott csatlakozni. Az azóta eltelt időszakban a bank újraindítását, megújítását célzó stratégiai ciklus sikeresen lezárult. Mostanra a pénzintézet mérlegfőösszege a másfélszeresére, a fejlesztési hitelportfólió pedig több mint a duplájára nőtt. Működése megfelel a legmagasabb szintű nemzetközi szintű előírásoknak, amelyet a nemzetközi hitelminősítők is rendre elismernek.

Az NBB által újracsatlakozásunk óta a magyar vállalatok javára nyújtott források összértéke megközelíti a 100 millió eurót. A banknak nemcsak a működése vált teljes mértékben nemzetközivé, hanem a csatlakozásunkkal a bank részvényesi szerkezete is megváltozott. A középeurópai országoknak befizetett tőkében viselt együttes részesedése már meghaladja az 50 százalékot. A modernizációs kiteljesítéseként 2018-ban életbe lépett a bank új alapokmánya, amely a vonatkozó nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a tulajdonosoknak a stratégiai döntéshozó szervekben viselt szavazati súlyát a tulajdoni részesedésekhez köti, azaz a középeurópai országoknak a szavazati joga is meghaladja az 50 százalékot.

Az NBB döntéshozatalában ezért megkerülhetetlen tényezőt jelentenek a középeurópai EU-tagországok. A bank operatív vezetésében is többségben vannak az EU-s állampolgárok, a közép- és hosszú távú stratégiája, valamint mindennapi működése is az uniós fókuszhoz igazodik. Úgy gondoljuk, hogy a székhely Budapestre történő áthelyezésével ez a folyamat tovább fog erősödni.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kijelenthetjük, hogy mindezen folyamat a magyar kormány nem is titkolt céljával megegyezik, hiszen Budapestet nemzetközi pénzügyi központtá szükséges fejleszteni a régiónkon belül. A bank tulajdonosai és a bank részéről már évekkel ezelőtt megfogalmazódott a szándék, hogy a globális gazdasági, pénzügyi kockázatoknak kevésbé kitett, a nemzetközi pénzügyi forrásokhoz kedvezőbb hozzáférést lehetővé tevő országokba telepítsék a bankot.

A stratégiai irányításban magyar részről az újracsatlakozásunk óta aktív, meghatározó szerepre törekedtünk. A székhely Magyarországra költözésének lehetősége a bank részvényeseivel zajló stratégiai tárgyalások során került napirendre. A magyar kezdeményezés támogatást nyert, az elég intenzív előkészítő munkát követően pedig az NBB kormányzó tanácsa 2008 decemberében egyhangúlag hagyta jóvá a székhely Budapestre költöztetését, és felhatalmazta a bank elnökét az erről szóló székhely-megállapodás megírására. A budapesti helyszín várhatóan jelentősen emelni fogja egyébként az intézményen belüli magyar munkaerő arányát, jelenleg a bankban 120 fős állomány dolgozik, a bank tevékenységének a bővülésével várhatóan ez is növekedni fog.

Az általános várakozások szerint a bankra gyakorolt magyar befolyáson túl a bank versenyképessége és nemzetközi megítélése is javulni fog. Ezt egyébként a Moody’s és a Fitch nemzetközi hitelminősítő külön is megerősítette, aki reagált magára a költözésnek a bejelentésére, és kiemelte ennek a pozitív hatását, ami közvetve nyilvánvalóan Magyarországnak is dicséretet jelent.

A banknak egy EU-tagországba való költözése várhatóan csökkenteni fogja az NBB forrásbevonási és működési költségeit. Ezzel párhuzamosan javítani fogja más európai szupranacionális állami és kereskedelmi bankokkal való együttműködési lehetőségeit és az általános megítélését is. Mindezek által várhatóan tovább nő a bank által kihelyezhető hitelek mennyisége, és azok árazása is kedvezőbb lehet, amely végső soron a magyar vállalatok részére kínált hitelekben is jelentkezni tud kedvező feltételek formájában.

A bank Magyarországra költözése révén egy fontos multilaterális intézmény gazdagítja majd a magyar pénzügyi palettát, amely elősegítheti a hazai vállalatok nemzetközi piacra jutását is. Az itthoni cégek könnyebben értesülhetnek az NBB által finanszírozott vagy látókörükbe került nemzetközi beruházásokról és a részvétel feltételeiről. A bank továbbá a magyar állam számára, amely immár a harmadik legnagyobb részvényese a banknak, az eredményes működés révén teremt többlet vagyoni értéket. Ennek megfelelően a megállapodás mindenki számára nyereséget hoz, jól jár a bank üzleti szempontból, és jól járnak a részvényesek, köztük Magyarország is, és végül, de nem utolsósorban jól járnak a magyar vállalkozások is.

Tisztelt Képviselők! A 2019. február 5-én aláírt székhely-megállapodás kiegyensúlyozott, minden fél érdekeit arányosan figyelembe vevő dokumentum. A benne foglalt jogok és kötelezettségek, a bankot megillető kiváltságok és mentességek az NBB alapokmányán és a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961es bécsi egyezményen alapulnak.

A szerződés kitér arra, hogy Magyarország támogatást nyújt a bank székhelyéül szolgáló épület biztosításához. Ennek pontos mértéke egyelőre nem ismert, jelenleg is zajlanak a székhely ideiglenes és végleges elhelyezéséről szóló tárgyalások. Mindazonáltal a kormányzati hozzájárulás formájának meghatározásakor az a célunk, hogy a hozzájárulásért cserébe Magyarország befizetett tőkében viselt részesedése növekedjen, és így a stratégiai döntéshozatalra nagyobb befolyásunk legyen.

(11.40)

A pontos mértéket észszerűen, a költségvetés által biztosított mozgásteret is figyelembe véve fogjuk meghatározni.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat elfogadásával, az abban szereplő székhely-megállapodás hatálybalépésével a Nemzetközi Beruházási Bank székhelye megkezdheti magyarországi működését.

Még egy fontos észrevétel: ezzel Magyarország egy nagyon korlátozott számú klub tagja lesz, az Európai Unió területén ugyanis jelenleg öt szupranacionális fejlesztési banknak van székhelye, ezek közül egyik sincs Középeurópában. Az NBB budapesti székhelye révén mi leszünk az elsők a régióban, aki otthont ad egy nemzetközi pénzügyi intézménynek. A Magyarországra költözés tehát elismerés a magyar pénzügyi kormányzat számára is, az elmúlt 8 évben követett gazdaságpolitika, ezen belül a pénzügypolitika sikereinek is az elismerése és egyben a bank és a bank tulajdonosai általi visszaigazolása.

Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A jelenleg 10 taggal rendelkező Nemzetközi Beruházási Bankot 1970-ben hozták létre, és az alapító országok közé tartozik Magyarország is. Egy multinacionális fejlesztési bankról van szó, amely a szociális és gazdasági fejlődést, a prosperitást és a tagállamok közötti gazdasági együttműködést kívánja erősíteni. Fő tevékenységéhez tartozik  ahogy ez elhangzott  a kis- és közepes vállalkozások támogatása, valamint a szociális és pénzügyileg fontos infrastrukturális projektekben való részvétel. Eddig Moszkva volt ennek a szervezetnek a székhelye, 2018 őszén viszont a kormány javaslatot tett a Nemzetközi Beruházási Bank tagállamainak és ügyvezető igazgatóságának, hogy helyezzék át a szervezet székhelyét Budapestre. Jelenleg több nagy fejlesztési bank székhelye található Európában, mint például a Black Sea Trade and Development Bank vagy a Council of Europe Development Bank, a kelet-középeurópai régióban viszont egy sem található. Mivel a bank éppen terjeszkedő szakaszban van, ezért érhető, hogy új székhelyet választ magának, ott, ahol erős a gazdasági növekedés, és ahol megfelel a működési-gazdasági környezet. Ezért esett a választás Magyarország fővárosára, Budapestre. E javaslat az összes tag érdekeit szolgálja, jól bizonyítja ezt, hogy a tagság egyhangúlag fogadta el a javaslatot.

2019. január 5-én Varga Mihály pénzügyminiszter úr és Nyikolaj Koszov, a Nemzetközi Beruházási Bank elnöke alá is írta azt a megállapodást, amely alapján a szervezet székhelye átköltözne Moszkvából Budapestre. Európai székhellyel a bank jobban be tud kapcsolódni az európai pénzügyi életbe, és hatékony kapcsolatrendszert tud kiépíteni európai és nemzetközi fejlesztési bankokkal, ennek köszönhetően pedig jelentős szerepet vállalhat a keleteurópai és középeurópai vállalkozások erőteljesebb megsegítésében. Nyikolaj Koszov történelmi lépésnek nevezte a székhely áthelyezését.

E megállapodás stratégiai fontossággal bír a bank jövőbeni fejlődését illetően, és megerősíti a bank kiemelt nemzetközi státuszát. Több vezető nemzetközi hitelminősítő kiemelte a jövőbeni pozitív hatásokat, illetve a forrásbevonási költségek várható csökkenését. A megállapodás stratégiai fontossággal bír Magyarország és Budapest további fejlődését illetően is.

A kihirdetendő megállapodás részletesen szabályozza egyebek mellett  ahogy ez elhangzott  a bank jogállását, az irodaépület és a létesítmények pontos definícióját, a bank mentességeit, az irodaépület védelmét és az adó- és vámmentességét, felsorolja a bank által végezhető műveleteket. A megállapodás megfelel mind a bank 2015. évi XLI. törvényben kihirdetett alapokmányában, mind az 1961es, a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményben foglalt elveknek. A célnak megfelelően, kiegyensúlyozottan rögzíti a bank és Magyarország jogait és kötelezettségeit.

Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, támogassák az egyezmény kihirdetését. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bár előttünk egy látszólag szigorúan szakmai javaslat fekszik, és a felvezetőből is mintha az derült volna ki, hogy kormánypárti képviselőtársaim, államtitkár úr szigorúan pénzügyi-gazdasági-szakmai jellegű javaslatként kezelik, azért engedjék meg, hogy a vita kereteit egy kicsit szélesebb tárjam a tekintetben, hogy azért mégiscsak 2012-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök élesztette újra az egykori KGST-banknak is nevezett, most Nemzetközi Beruházási Bank néven futó intézményt, amiről egyébként beszélünk, és amivel önmagában egy pozíció felvétele lehetne a kapcsolódási pont, tehát az, hogy Magyarország, a magyar kormány meghatározza saját pozícióját a pénzügypolitika tekintetében, akár a gazdasági beidegződései tekintetében, hiszen adott egy uniós tagság, adott, mondjuk, az Európai Fejlesztési Bank és hálózata, és itt adott egy másik hálózat. Nyilvánvaló módon egy találkozási pont jön létre; ez nem feltétlen töréspont. Én el tudom fogadni azt, hogy adott esetben diverzifikálni kell a portfóliót, vagy több lábon kell állni, ezzel a világon semmi probléma nincsen. De pusztán szakmai és pénzügypolitikai kérdésként kezelni azt, ami előttünk fekszik, úgy gondolom, hogy felelőtlenség lenne, és nem is felel meg teljes mértékben a valóságnak. Magyarország 2015-ben  a dátum fontos  csatlakozott az orosz dominanciával működő bankhoz, és látjuk, hogy ez az intézmény még mindig kisebb szereplőnek számít a nemzetközi piacon, tehát nem mérhető még uniós, idézőjeles riválisai súlyához, azért mindenképpen politikai üzenetet hordoz az, hogy Magyarországra kerülhet, kerül a székhelye, itt végül is egy utolsó megerősítő gesztusról, egy utolsó simításról van szó.

Azt is el szeretném mondani, hogy amikor államtitkár úr indokol, vagy fideszes képviselőtársam vezérszónokit mond, akkor bizony itt nagyon fontos dolgokra hívják fel a figyelmet. Egyrészt említette államtitkár úr, hogy mindez egy elismerés Magyarország, a magyar pénzpiac számára, képviselőtársam pedig arra utalt, hogy olyan helyre helyeznek egy ilyen székhelyet, ahol feltételezése szerint erős a gazdasági növekedés. Nyilván nem szeretném egy makrogazdasági vita irányába eltolni ezt a nagyon rövid és technikainak tűnő diskurzust, de azért azt szeretném megjegyezni, hogy ha ez lett volna az elsődleges szempont  már a gazdasági növekedés fenntartható mivolta, alátámasztott volta vagy akár valós jellege , akkor nem feltétlen Budapestre esett volna a választás. Hiszen a makroszámok egy része jó  én ennek örülök, tehát nehogy azt higgyék, hogy ellendrukker vagyok, mert nem , de azt is látom, hogy itt bizony három forrásra támaszkodik ez a növekedés: voltak korábbról, akár 2010 előttről áthúzódó hatások, vannak előre felhasznált, mondjuk, uniós forráslehetőségek, amelyekkel élt is az Orbán-kormány, és vannak a saját forrásai, amelyeket jól vagy rosszul, de felhasznált a saját, utóbbi két kormányzása és a mostani csonka, kevesebb mint egy év alatt. S azt látjuk, hogy ezen pótlólagos, nagyságrendileg 8-10 százaléknyi forrásbevonásból egy átlagosan 2,5-3 százalékos gazdasági növekedést tudott produkálni. Tehát beszélhetünk impozáns makroszámokról, mert bizonyos területeken vannak, más területeken nincsenek, de az egészen biztos, hogy a forrásbevonás arányához képest ez a bizonyítvány nem példás, ez a bizonyítvány nem jeles. Lehetne. Lehetett volna sokkal jobban csinálni, és ezt el is várjuk önöktől.

Ami viszont az egész dolog lényege: lényegében alternatív forrásokhoz szeretne hozzáférni az Orbán-kormány ezzel az előttünk fekvő lépéssel, hiszen látja azt, hogy az uniós forrástömeg vagy szűkül, vagy nem válik elérhetővé a korábbihoz hasonló szinten, sőt jelenleg bizonyos esetekben a fideszes oligarchaműveletek kapcsán most már nem is lehet támaszkodni ezekre a forrásokra, hiszen a magyar adófizetőkkel fizettetik ki azokat a számlákat, amelyeket nem lehetett igazolni az Unió felé.

S azt is láthatjuk, hogy itt lényegében olyan projektekhez szeretnének támogatáshoz jutni, forrásokat szerezni, amelyek irányába uniós forrástömeg nem érhető el vagy nem feltétlenül lenne elérhető. Különböző vasúti beruházások, infrastrukturális beruházások kapcsán ilyen szándékot már tetten értünk, amikor évtizedek alatt sem megtérülő közlekedési beruházást igyekeztek foganatosítani egyáltalán nem európai uniós tőke bevonásával. A mai napig nem tudjuk, hogy ezt miért szeretnék, miért szerették volna, és kinek éri meg mindez, de valakinek egészen bizonyosan. Jelen pillanatban pedig arról beszélünk, hogy még egy irányból kívánnának forrástömegre szert tenni. Szeretném hangsúlyozni, ez önmagában nem baj, viszont akkor egyértelműen artikulálniuk kell a mögötte húzódó politikai szándékot, az Unióhoz való viszonyukat, a távol-keleti tőkéhez való viszonyukat, adott esetben Oroszországhoz való viszonyukat, és így ez egy őszinte játékká tud válni, amiről az ellenzéki képviselő, az egyszeri, el tudja dönteni, hogy támogatja ezt a folyamatot vagy nem tudja támogatni. Ugyanakkor az a tiszteletteljes kérésem, hogy ne állítsák be az előttünk fekvő csomagot egy pusztán pénzügypolitikai, szigorúan száraz szakmai kérdésnek, mert egyáltalán nem az.

Még egy momentumra szeretném felhívni a figyelmüket. Az érintett bank, amelynek székhelyáthelyezéséről most szó van, több esetben is olyan vállalatokkal kötött szerződést Magyarországon, amelyek feltételezhető vagy pedig direkt módon a kormányzathoz kötődnek, és/vagy jelen vannak az orosz piacon is; nyilván ez is szempontként merülhetett fel.

(11.50)

De engem leginkább az érdekel, hogy ez a forrásbővülés vagy pótlólagos forrásbevonás kormányközeli jóbarátok cégeinek lesze jó, tehát ez az esetleges nyereség az ő frontjukon jelenike meg, vagy pedig a magyar nemzetgazdaság egészét képes gazdagítani. Azt kell hogy mondjam, ezt a kérdést nem lehet leszorítani pusztán a későbbi társaságiadó-befizetésekre, hiszen ha megvizsgáljuk a költségvetést, azt látjuk, hogy Magyarországon a fogyasztási típusú adóformákból rengeteg folyik be. Tehát a magyar lakosság áfaterhelése például brutális, a társaságiadó-bevételi várakozásoknál meg egy ilyen egészen szűk kis sávot látunk, ahol a különböző kedvezmények, multik számára biztosított kényeztető lépések következtében lényegében alig jelenik meg bevétel, tehát nyilván egy hasonló csatlakozás, székhelyáthelyezés, ebből adódó pénzpiaci plusz nem a magyar költségvetésben fog feltétlenül lecsapódni. Érdemes ilyenkor megvizsgálni, hogy ezek a pluszjelek akkor milyen dimenzióban, milyen szférában jelennek meg.

Hogy mennyire van szükség minderre, itt előttem van a Magyar Nemzet, egy nagyon szép reményű napilap. A kedvenc napilapom volt nagyon-nagyon sokáig; most a Magyar Időkkel történő összevonás után a jelene egy kicsit, nem akarok negatív jelzőket találni, de másfajta, mint a múltja. Azt kell hogy mondjuk, itt a gazdasági rovat vezető cikkében azt olvasom, hogy a magasabb adóbesorolással kedvezőbb feltételekkel tud a nemzetközi piacokról forráshoz jutni az állam. A pénzügyminiszter úr megerősítette: 2019-ben továbbra is a múlt év végén kiadott finanszírozási tervet követik, nincs tervbe véve devizakötvény kibocsátása. Egyébként általam támogatott módon a rekordalacsony kamatszintet próbáljuk tartani, és tartsuk is minél tovább, hiszen mondjuk, a devizahitel-károsultak számára egyáltalán nem mindegy, hogy mikor nyúlnak hozzá ehhez a rendszerhez, de egy ilyen idillinek lefestett kép mellett adódik a kérdés, hogy mi szükség van az előttünk fekvő csomag egészére.

Értem, hogy most ez egy utolsó simítás, de használjuk ki a vitát arra, beszéljünk arról, hogy Magyarországnak mi szüksége erre az egészre. Ha azt mondják, hogy alternatív forrásbevonási módozatokat kívánnak kimunkálni, akkor azt mondom, hogy ez egy legitim vitaalap, minden nemzetgazdaságnak szüksége van és szüksége lehet ilyenekre, csak nem ez hangzott el az indoklásban. Az hangzott el, hogy Magyarország számára ez mekkora elismerés, mennyire tartós és stabil a gazdasági növekedés. Nem akarok belekötni ennek számos pontjába, hiszen mondjuk, a munkaerőpiaci változásokba nagyon is bele tudnék kötni: több százezerre, 600 ezer fölöttire tehető azon statisztikailag szó szerint manipulált adatok és a mögöttük álló dolgozók száma, akik most szerepelnek foglalkoztatottként, a valóságban viszont semmi különbség nincs a korábbi helyzethez képest; idesorolom a diákmunkásokat, idesorolom a közfoglalkoztatottak egy jó részét, és idesorolom a külföldre vándorolt magyarok egy részét, akik a hazai munkaerőpiaci statisztikában szerepelnek részben. Tehát nagyon széles körű vitákat lehetne folytatni minderről.

Leszűkítve ezt a vitát, de mégis azért az önök által megfogalmazott kereteit egy kicsit tágítva arra kérem önöket, hogy Magyarország és a magyar kormány pozícióját tegyék egyértelművé, mert egyáltalán nem mindegy, hogy milyen üzenetet küldünk azon irányokba, akikkel szövetségi együttműködésünk fennáll. Magam mindig a magyar szuverenitás pártján álltam és annak a pártján, hogy a lehető legtöbb beruházást saját lábra állva, a saját gazdaságunkat erősítve, idézőjelben, kövessük el. Nem nagyon bízom abban, hogy Magyarország három-négyféle nagyhatalomnak kiszolgáltatva tudná megtalálni a pozícióit, sőt erősek a kétségeim e tekintetben.

Most a porfólió diverzifikálása folytán egy újabb lábat erősítenek, jelesül az orosz lábat. Adódik a kérdés tehát, hogy mik Magyarország Kormányának szándékai ezen világpiaci folyamatokat illetően, és mennyiben vehető komolyan az, hogy saját lábra szeretnék állítani a magyar gazdaságot. Ennek halvány nyomait észleltük, ugyanakkor a hatékonyságát legalábbis meg kell kérdőjeleznem. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Gurmai Zita képviselő asszony, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Öné a szó.

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Tizenöt perces időkeretem van, de nagyjából nyolc perc is elég lesz arra, hogy kiderüljön, itt valami nagyon bűzlik. Szovjet tankok helyett most orosz bankok szállják meg az országot. Az előttem felszólaló államtitkár úr sajnos a gyanúmat nem eloszlatta, hanem erősítette. Nevetséges, hogy Orbán Viktor állandóan a magyar érdekekről szónokol, és a nemzeti függetlenséget félti, miközben szélesre tárja Magyarország kapuját az orosz érdekek előtt: behozzák Putyin trójai falovát.

Mert nem lehet máshogy értékelni azt, hogy az orosz befolyás alatt álló Nemzetközi Beruházási Bank budapesti székhelyéhez még irodaépületet is adunk az adómentesség és más mentességek mellé. Ez a bank ugyanis egyáltalán nem olyan nagy, hogy ekkora kedvezményeket lenne érdemes adni neki. Ennek a banknak mindössze 380 milliárd forint a mérlegfőösszege, ez mindössze 2,5, azaz kettő és fél százaléka az OTP Bank mérlegfőösszegének. Ezzel a mérlegfőösszeggel ez a nemzetközi bank mindössze a 17., vagyis a tizenhetedik lenne a magyarországi bankok sorában. És ennek a pénznek csak a töredéke fog a magyar gazdaságba kerülni, ugyanis nem elég, hogy ilyen kicsi ez a bank, még csak az sem látszik, hogy komoly partnernek tekintené Magyarországot. Magyarországnak 12 százalék tulajdonrésze van, mégis a bank által kihelyezett hitelek mindössze 8 százaléka érkezett hazánkba. Akkor miért is olyan fontos ez a bank a magyar kormánynak? Esetleg tulajdonrészt emeltünk, államtitkár úr?

A választ, meglepő módon egyébként, a bank honlapján megtalálhatjuk: itt a projektek közül egyetlen magyar projektet emelnek ki, a MET-csoportot finanszírozzák, hogy megvehesse a Tigázt. A Vidi tulajdonosa, Garancsi István jól jár, de kérdés, hogy ez teremtette munkahelyeket, hiszen nem egy fejlesztést finanszíroztak, hanem egy oligarchához kötődő cégcsoport terjeszkedését. Szóval, az látszik, hogy a bank azt finanszírozza majd a fideszes oligarcháknak, amit nem tudnak uniós pénzből megoldani, és úgy tűnik, egyre inkább szükség lesz ilyen forrásokra. A Tiborcz-féle Elios lámpabotránya azt mutatja, hogy az EU-nak elege lett a lopásból, onnan tehát nem jön pénz az ilyesmire. Aztán ha fideszes oligarchákat finanszíroz majd a bank, akkor úgy tesznek, mintha majd ehhez nem lenne köze a magyar kormánynak. Láttunk már ilyet! A letelepedési kötvényeken rengeteg pénzt bukott a magyar kormány, a magyar állam, de a fideszes offshore oligarchák gazdagodtak, így a Fidesz a hangos migránsozás közepette jó pénzért húszezer külföldit telepített Magyarországra a letelepedési kötvényekkel. Azok között a külföldiek között szép számmal voltak körözött személyek és alvilági figurák, akik egyszerűen megvásárolták, hogy szabadon élhessenek és utazhassanak az Európai Unióban.

Önök egyszer már eladták Magyarország biztonságát. Most is erre készülnek? Tudják garantálni, hogy a bank székhelyéhez kapcsolódó mentességek miatt nem jönnek ide olyan zűrös alakok, mint Aszad szír diktátor pénzembere, aki a karácsonyi szünet ellenére mindössze tíz nap alatt tartózkodási engedélyt kapott? Mi a garancia, hogy most nem ilyen alakokat hoznak ide? Mi a garancia, hogy ez a bank nem arról szól, hogy Putyin pénzemberei trükkösen megkerülhessék az Oroszország elleni gazdasági szankciókat? Mi a garancia, hogy ez nem fogja sérteni az európai uniós együttműködéseinket? Önök is tudják a választ: semmi, abszolút semmi.

És magában a törvényjavaslatban is lenne tisztáznivaló. A törvényjavaslatban szereplő szerződés szerint, idézem, „a kormány biztosít egy irodaépületet”, tehát egy irodaépületet, később viszont a definíciókban azt írják, idézem, hogy „irodaépület, főépületek, épületrészek, ideértve a megközelítést szolgáló létesítményeket, amelyeket a bank hivatalos tevékenységére használnak, valamint az elnök hivatalos rezidenciája”. Tehát az irodaépület itt már több épületből állhat, és hozzáértendő, idézem megint, „az elnök hivatalos rezidenciája” is. Tehát az irodaépület itt már több épületből áll, ahogy ezt mondtam. Kérdezném államtitkár urat, ez hogy van.

Később azt olvassuk, hogy „a kormány megfelelő támogatást nyújt az elnök rezidenciájának és egyéb, a bank működéséhez szükséges létesítményeknek a megtalálásához”. Kérem szépen a kormány képviselőit, tegyék egyértelművé, hogy az elnök rezidenciáját is a magyar kormány fogjae biztosítani. Az elnöki rezidencia rendőri biztosítását is a magyar adófizetőknek kell fizetniük? Megéri ez nekünk, magyar adófizetőknek?

Egyvalami biztos: önök néhány tízmilliárdnyi hitelért cserébe vörös szőnyeget adnak Putyin embereinek. Ez azért is figyelemre méltó, mert közben a Magyarországnak több ezer milliárd forint támogatást adó Európai Unió vezetőjét közpénzből fizetett kampánnyal támadják.

(12.00)

Vajon azért van ez, mert az Európai Unió próbálja ellenőrizni, hogy mire megy a fejlesztésre adott pénz? Önöknek nyilván jobban tetszik, ha valaki kérdés nélkül finanszírozza a fideszes oligarchák bizniszeit.

Önök lefeküdtek Putyinnak a pénzért, és kilóra eladják Magyarországot az idegen érdekeknek. Ugyanígy lefeküdtek a multiknak is, amikor a rabszolgatörvényben megszavazták, hogy a magyar melósok évi 400 órát túlórázzanak úgy, hogy mindezt elég csak három év múlva kifizetni nekik. A Fidesznek nem számít a magyar emberek érdeke, csak azt nézik, hogy mindig legyen valaki, aki az önök zsebébe tömi a pénzt; ha orosz, akkor orosz, ha kínai, akkor kínai. Az Európai Unió is csak addig fontos a Fidesznek, amíg el lehet lopni az onnan érkező támogatásokat.

És most, hogy szinte mindent elloptak, már a magyar emberek munkaerejét akarják ellopni. Önök azt mondják a külföldi multiknak: gyertek hozzánk, a mi munkásainkkal mindent megtehettek. A Fidesz azt mondja: dolgoztathatjátok a magyar munkásokat hetente hat napot úgy, hogy a túlórát csak három év múlva kell nekik kifizetni, vagy még akkor sem. Orbán azt mondja: rúgjátok ki nyugodtan azt, aki szakszervezetet akar építeni, a Fidesz-kormány nem fog senkit megvédeni. A Fidesz azt mondja az oroszoknak: hozzátok ide a bankotokat, és csináljon itt, amit akar, mentességet adunk neki a törvények alól.

Ugyanilyen, törvényen felül álló volt a szovjet tank, mint amilyen most az orosz bank. A Fidesz kiárusítja és el akarja adni Magyarországot, de mi, magyar szocialisták ezt nem fogjuk hagyni. Az emberek már látják, hogy mi a Fidesz igazi célja. Mert ami önöknek csak egy szabadon kifosztható terület, az nekünk a hazánk, és ezt a hazát mi a dolgozó emberekkel együtt meg fogjuk védeni a Fidesz hiénáitól. El fogjuk érni, hogy eltöröljék a rabszolgatörvényt. El fogjuk érni, hogy a Fidesz megbukjon. És el fogjuk érni, hogy minden, amit a magyar néptől elloptak, visszakerüljön jogos tulajdonosához, a magyar államhoz.

A törvényjavaslatot természetesen nem támogatjuk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Csárdi Antal tapsol.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varju László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Megérdemelnék, hogy ezt a törvényjavaslatot, amit ide beterjesztettek, felolvassuk önöknek betűről betűre, mert akkor, mondjuk úgy, hogy legalább valamennyire a nyilvánosság előtt ott lenne, hogy mindaz, amit önök ide elénk hoztak, ugye, aláírás után, mert a megállapodást önök már aláírták, és vélhetően akkor az abban szereplőknek megfelelően törvényerőre kell emelni, mert ez jelenti azt a garanciát, amit egyébként ennek keretében a magyar emberekről le akarnak húzni, vagy egyébként a mi jogainkat, a mi lehetőségeinket felkínálták itt olyan üzletembereknek, akik Moszkvából jöttek. Na de, hát nézzük meg ezt a történetet, hogy pontosan miről is szól, hiszen ön is említette, hogy 1970-ben alakult ez a bank, és mindenki nagyon büszke lehet rá, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, KGST néven ez megalakult. Egyébként a Fidesz 2000-ben kilépni akart akkor ebből a bankból. Azóta ugyan a helyzet sokat nem változott, már legalábbis a tekintetben, hogy a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság mint alapítókat tudom csak önnek említeni, és ez a bank egyébként ma is érvényesen azzal a céllal rendelkezik, hogy az alapításról szóló ma is hatályos törvényerejű rendelet szerint a bank alapvető feladata a nemzetközi szocialista munkamegosztáson alapuló tervgazdaság támogatása. Tehát ez ma szó szerint benne van annak a banknak az alapító okiratában, amiről most éppen beszélünk.

Mondjuk, a nemzetgazdasági tárca szerint ez a bank az elmúlt két évben modern nemzetközi normákhoz igazodva gyökeresen átalakult  hát amennyire sikerült, annyira sikerült , és a magyar nemzetgazdaság fejlesztésére kidolgozott elképzelésekkel érkezett. Hála istennek, ez jól illeszkedik ahhoz a keletinyitás-politikához, amit önök olyan sokat emlegettek.

Nem tudom pontosan, hogy ez milyen viszonyban van azzal, hogy a gazdasági miniszter úr korábban inkább arról beszélt és abban reménykedett, hogy a brexit utáni állapotban majd onnét érkeznek olyan pénzügyi intézetek vagy akár a bankfelügyelet, amely idetelepedve Magyarországra jelentheti ezt. Hát, most akkor, ha ló nincs, szamár is jó, jön egy másik, igaz, hogy másik irányból, egész más szándékokkal vagy ismeretlen szándékokkal, de az a lényeg, hogy megérkezett. Így aztán most önök ennek biztosan nagyon örülnek.

Nem szeretnék azonban csak pikírt lenni ebben a témában, mert tulajdonképpen tekinthetnénk úgy is erre, hogy ez egy örvendetes esemény, és tulajdonképpen ezen az egy ügyön keresztül teljesen látható és átlátható az önök gondolkodása, mert ha mégiscsak kezembe veszem a törvényjavaslatot újra, itt három olyan kulcsmondatot vagy kulcsszót teszek hozzá, hogy meg is találjam, hogyha majd elmentem, akkor az a gondoskodás, a biztonság és a mentesség, nyugodtan érdemes ezeket a kulcsszavakat mellé tenni, mert ha ilyet akarok keresni, akkor majd ennek a törvényjavaslatnak az alapító okirata, illetve az, amiben önök megállapodtak, mindenképpen jöjjön elő.

Tehát ezért is ajánlom mindenkinek figyelmébe, és hangsúlyozom még egyszer, ez egy bankról szól, nem az emberekről szól, nem a nemzetiségekről szól, hanem egy olyan pénzintézetről szól, amelyeket általában önök egyébként kárhoztatnak, aztán konkrétan, amikor pedig ide törvényjavaslatot kell benyújtani, akkor pedig jönnek ezzel a történettel.

Hadd emlékeztessem önöket vagy önt, államtitkár úr, arra, hogy mi az, amit ön itt véd; őszintén szólva, válaszolni nagyon nem kell rá, hiszen ide bele van írva. Az egy fontos elem egyébként, amit említett, most így már ennek azért mindenképpen örülnöm kell, hogy akkor, amikor az irodaépület létesítményekre önök azt írják: „A kormány biztosít egy megfelelő irodaépületet, amely a bank irodaépületeként fog működni. Az irodaépületnek, amelyben a bank működik, meg kell felelnie a bank igényeinek, amelynek részleteit a bank a kormánnyal egyeztetve határozza meg.”  hát, ilyen kiszolgálást, azért ez így nem semmi!

Még ezt lehet folytatni is: „Ha a bank a számára megfelelő irodát egy harmadik féltől bérli, a kormány a bank felmerülő költségeit és kiadásait ennek megfelelően megtéríti.” Nagyon jó, örülünk ennek a dolognak. Most már csak egy olyan magyar vállalatot mondjanak még, amelynél egyébként ezt még hajlandók felvállalni, vagy egyetlen… Bocsánat, egyetlen magyar embert biztosan fognak tudni találni ebben az országban, van itt olyan fideszes vezető, akinek bérelnek, és ilyen módon ellátják, róla is gondoskodnak és figyelnek rá.

De az időmbe még belefér biztosan, hogy azért még néhány ilyen kellemes döntésre  legalábbis, ami a banknak mindenképpen kellemes  érdemes mindenkinek a figyelmét felhívni. Melyiket említsem önöknek? Például azt, hogy „a bank tagjainak és tagállamai területén működő szervezeteinek beruházási projektjeihez és programjaihoz” kíván hozzájárulni. Ezt a későbbiekben egyébként még részletesebben is kifejtik, amelyben „a bank tagjai, a bank tagállamainak szervezetei és egyéb szervezetek által alapított különleges célú és befektetési alapok vagyonkezelőjeként jár el”. Nana, akkor mi lesz ebből, kedves államtitkár úr, melyek lesznek azok az alapok, amelyeknek itt a gazdálkodóivá válnak?

Ha hozzávesszük azokat a mentességeket egyébként, amiket itt felsorolnak, ilyen módon biztonságba helyezik önök ezt az egész intézményt, amely úgy szól, hogy „a bank, annak tulajdona és eszközei, a bank archívuma, bárhol is helyezkednek el és bárkinek a tulajdonában vannak, valamint a bank műveletei mentességet élveznek mindenféle jogi eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól”, azon esetek kivételével, amikor a bank lemond a mentességéről. Hány eset lesz ilyen, kedves államtitkár úr, amikor a bank lemond az ilyen mentességről, és nem él ezzel a lehetőséggel?

(12.10)

Még egy-két mondatot azért mindenképpen engedjen meg, mert a kormány biztosítja az irodaépület biztonságát és nyugalmát is. Mi lenne, ha az állampolgárok nyugalmát egyszer biztosítaná már ez a fideszes kormány, ahelyett, hogy állandó háborús életben élnénk, és legalább ilyen módon viszonyulna az állampolgáraihoz, mint ehhez a bankhoz? Ezenkívül egyébként, hogy ne legyen senkinek kétsége, még biztosítják a rezsiköltségeket is, azt is  most nem akarom itt részletezni , bár ebben kétségtelenül azt mondják, hogy olyan szinten, amely a kormányzati közegben a legmagasabb szintű szolgáltatást jelenti; árban is, gondolom, ezt beleértve.

A bank jogosult  megint hogy mihez lehet hozzáférni, mit lehet ellenőrizni; bizonyára minden banknál így van és minden nemzetközi szerződésben így van, lehet, hogy államtitkár úr erre majd tud válaszolni mégiscsak , ugye, a bank jogosult kódok használatára, futár útján és zárt táskában leveleket és egyéb hivatalos anyagokat kiküldeni, fogadni, amelyek ugyanolyan kiváltságokat és mentességet élveznek, mint amit a diplomáciai futárok vagy a poggyász. Hát, kedves államtitkár úr, akkor most már csak azt a kérdést kell feltennem, hogy melyik pillanat lesz, amikor a Gruevszki úr és még néhányan, mivel itt a személyekre is kiterjed egyébként a mentesség, majd ezekben az autókban és ezekben a táskákban őrzött iratokkal bármikor közlekednek majd itt, egy európai tagállamban. És ezeken az ilyen módon biztosított körülményeken kívül önök még azt is garantálják, hogy mentes minden adófizetési, adóvisszatartási vagy adóbeszedési kötelezettségtől. Hát, gratulálunk hozzá!

Hosszan folytathatnám még ezt, hogy milyen kedvezményeket biztosítanak a pénzügyi tranzakciókhoz, magának a bank kormányzóinak a mentességéről és kiváltságairól hosszan értekeznek, a bank igazgatósáságának, igazgatóinak mentességéről és kiváltságairól. És akkor így folytathatnám, még arra is kitérnek, hogy az autók rendszámában mit lehet feltüntetni, és ennek megfelelően hogyan közlekedhetnek, és mennyire nem állíthatják meg, mert a bank jogosult a hivatali gépjárművére felszerelni a megfelelő rendszámtáblát, ezek a hivatalos szállító eszközök mentesülnek az átkutatás, a kisajátítás, a lefoglalás vagy a kötelező jellegű elidegenítés alól. A kormány meggyorsítja és egyszerűsíti a bank ilyen jellegű hivatalos szállító eszközeinek forgalomba helyezését is. Tehát ebből a törvényből, kedves államtitkár úr, az következik, hogy önök ennek a banknak a gondoskodás, a biztonság és a mentesség mellett igazán kellemes körülményeket biztosítanak, és bizonyára meg is érdemlik, ha ezt önök így látják, ez egészen biztos.

Bár hozzáteszem, hogy ez nem túl nagy eredmény abban az esetben, ha visszatérek arra, hogy egyébként azok a pénzintézetek, akik tulajdonképpen a brexit veszélyétől fenyegetve egybilliárd dollár, még egyszer mondom, egybilliárd dollárnyi tőkét helyeztek át, ezek a pénzintézetek nem találták meg Budapestet. De miért nem? Mert egy megbízhatatlan vezetéssel állnak szemben, mert egy olyan helyre senki nem fog odamenni, kedves államtitkár úr, ahol azt tapasztalják, hogy önök a bankokkal ellentétben a magyar embereknek, a dolgozóknak, a munkavállalóknak nem adnak érdemi lehetőséget, sőt inkább olyan gazdasági körülményeket teremtenek, amik a bankoknak kedveznek, illetve bocsánat, ennek a banknak kedvez, mert nem érdemes általánosítani. Én nem teszem meg ezt, hanem azt mondom, hogy az önök haverjai közé beiratkozik stratégiai partnerként ebben a formában, és ehelyett az embereket viszont magukra hagyják, sőt még azt is megteszik, hogy ha kell, akkor rabszolgává teszik őket. Valószínűleg ebben a bankban a 400 óra túlórát ön szerint fogják majd alkalmazni? Ott szükség lesz erre? Vagy lesz elég dolgozó ahhoz, hogy egyébként is elég jól megfizetett, kiváltságokkal rendelkező dolgozók lesznek, akik itt túlóra nélkül fognak majd dolgozni?

Tisztelt Államtitkár Úr! Nekünk hazafias kötelességünk az, hogy mindenre felhívjuk a figyelmet. Mindaz, amit önök csinálnak, azok az önök pártjának, az önök haverjainak kedvezményez, és ha ezen keresztül, ezen a bankon keresztül nem csinálnak mást, csak a haverjaikat szolgálják ki, mint ahogy erre már példát is láttunk, akkor önök csak szégyelljék magukat. Mi nem vagyunk az önök rabszolgái, ne csináljanak ilyet! Ha egy kis tisztesség lenne magukban, akkor átlátható gazdálkodás keretében tennék ezt.

Egyébként pedig ezzel a törvénnyel együtt, amit nem támogathatunk, nyugodtan vonják vissza a rabszolgatörvényt is, mert méltatlanok arra, hogy a magyar dolgozók munkakörülményeinek eddigi alakításával érdemben foglalkozzanak, legalább ne rontsanak ezen a helyzeten. Köszönöm szépen a figyelmet. (Dr. Gurmai Zita és Csárdi Antal tapsol.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Csárdi Antal képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának.

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A törvényjavaslat kapcsán az első mondat, ami eszembe jut: „Fel, fel, ti rabjai a földnek”, és közben ezután megjelenik egy kép előttem, ahogy egy május 1-jei felvonuláson a felvonuló tömeg hálás köszönetet rebeg a „fiatal szocialista munkáspárt” bölcs vezetőjének, hogy 30 évvel a rendszerváltás után visszahozta a KGST-bankot. Azt már pontosan tudjuk és ismert számunkra, hogy a magyar kormány hogyan viszonyul a Szovjetunióhoz, bocsánat, Oroszországhoz, illetve azokhoz az országokhoz, amelyek jó kapcsolatot ápolnak a szovjet elnökkel, Vlagyimir Putyinnal, bocsánat, az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal; milyen megkülönböztetett figyelem kíséri, ha a török vagy az orosz elnök Magyarországra látogat. Utóbbiról az elmúlt időszakban már azt is el lehet mondani, hogy gyakorlatilag hazajár, már az is bejelentésre került, hogy ebben az évben is tiszteletét teszi elnök úr nálunk. Az LMP álláspontja szerint ez az irány nem jó, sőt kifejezetten káros, és ennek a kapcsolatnak a további mélyítése hosszú távú sérüléseket okoz Magyarország számára, sőt szélsőséges esetben akár az Uniótól való elszakadást is eredményezheti.

Ennek a törvényjavaslatnak az előkészítése már a tavalyi évben elkezdődött, amelyet Varga Mihály sikerként könyvelt el, hogy oroszok finanszíroznak meg majd magyar vállalatokat. Ez a javaslat szövegéből egyáltalán nem ilyen rózsás, inkább diktátumnak megfelelő pontokat és előírásokat tartalmaz, amit a magyar kormánynak be kell tartania, és úgy tűnik, hogy ők ezt örömmel meg is teszik. De nézzük csak meg röviden, hogy mi is a története ennek a nagyszerű megállapodásnak!

A Nemzetközi Beruházási Bank 1970-ben került megalapításra, amelynek Magyarország is alapítója volt, de milyen érdekes, hogy nem átlátható működése és hatékonytalansága miatt 2000-ben hazánk kilépett a szervezetből. Bizonyára emlékeznek, hogy 2000-ben Magyarország miniszterelnöke Orbán Viktor volt. De menjünk tovább a történetben! 2014-ben  hú, tényleg, akkor is Orbán Viktornak hívták a miniszterelnököt…  megújítottuk a tagságunkat, és én azt gondolom, ez önmagában egy jelzésértékű döntés volt.

Érdemes megnézni, hogy ennek a Nemzetközi Befektetési Banknak, pontosan tudjuk, hogy a legnagyobb részvényese 48 százalékban Oroszország. Ezt követően olyan gazdasági nagyhatalmak tagjai még ennek a banktulajdonosi körnek, mint Bulgária, mint Magyarország, vagy folytathatom tovább a gazdasági nagyhatalmak felsorolását, akik tagok ebben a vállalkozásban: Kuba, Csehország, Mongólia, Románia, Szlovákia és Vietnam. Varga Mihály pénzügyminiszter úr júniusban írta alá az egyetértési nyilatkozatot Nyikolaj Koszov bankelnökkel arról, hogy a bank irodát nyit Budapesten, később pedig arról döntött a bank kormányzó tanácsa, hogy a regionális székhelyüket Budapestre teszik át. A Pénzügyminisztérium közleményében örömét fejezte ki, idézem: „A Nemzetközi Beruházási Bank székhelyének Magyarországra helyezése tovább erősíti Magyarország és Budapest nemzetközi pénzügyi központi szerepét.”

(12.20)

Varga korábban azt nyilatkozta, hogy a székhely Budapestre való költöztetésétől a bank versenyképességének és fejlesztési lehetőségeinek nagymértékű javulását várják.

Tisztelt Képviselőtársaim! Akárhogy is gondolják önök és próbálják szépíteni a helyzetet, vagy úgy beállítani, mintha nagyon kedvező és pozitív dologban vennének részt, semmi mást nem csinálnak ezzel a javaslattal, már ha elfogadják, mint hogy növelik a kiszolgáltatottságunkat Oroszország számára, és fokozzák az orosz jelenlétet és befolyást hazánkban. Az orosz elnök persze majd diadalittasan kacag az irodájában, hogy Európa kapujában, Budapesten hozta létre a pénzügyi központját, és annak működésére teljes diktátumként megfogalmazott pontokat adhat meg. A következő lépés valóban az lesz, hogy Magyarország újra be fog lépni a moszkvai központú Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankba, azzal az indokkal, hogy tovább növeljék a bevonható nemzetközi forrásokat. Álláspontunk szerint az ilyen típusú nemzetközi források bevonására nincs szükség.

És itt a legújabb bizonyíték, ez a törvényjavaslat, hogy az EU-s források elapadásával a Fidesz moszkvai hitelekből szeretné finanszírozni a haverokat, hogy a kormány az orosz hátterű Nemzetközi Fejlesztési Bank hitelein keresztül finanszírozhatja az önök haverjait. De ezt már elkezdték, hiszen 2017-ben, amikor egy víziszárnyas-feldolgozó üzemre adott 7 milliárdot a szovjet IMF…  hát, máig nem tudjuk, milyen feltételekkel. Mert mit is kell látnunk? Hogy az uniós források jogszabálysértő, korrupt felhasználására, bármilyen hatékonytalan is, azért ott az OLAF. Ezt megtanulhattuk egyrészt a 4es metró, másrészt pedig az önök haverjait is, mondjuk úgy, hogy több mint kritikával illető jelentéseik kapcsán. Ettől nem kell félni ennek a banknak a hitelezése során. Itt nem fog belekotyogni a nagy magyar érdekbe egy darab OLAF sem, semmilyen nemzetközi ügyészség és semmilyen jogszabály nem tudja majd őket, többek között ennek a törvénynek köszönhetően, háttérbe szorítani.

Engedjék meg, hogy még azt is hozzátegyem, hogy az hagyján, hogy ezt nem tudják megcsinálni, de ki kell mondanunk, hogy ez az átláthatatlan finanszírozás olyan függőséget okoz Magyarország számára, aminek a következménye egyértelműen az lesz, hogy az Európai Uniónak a legszomorúbb barakkjai leszünk  ameddig tagok vagyunk. Mert az önök politikája elkezdte kivezetni ezt az országot az Európai Unióból. Azt gondolom, minden ellenzéki képviselőtársam nevében mondhatom, hogy mi ezt minden erőnkkel meg fogjuk akadályozni.

De vegyük sorra az önök és a pénzügyminiszter által támogatott javaslat pontjait! A jogállás. A kormány elismeri, hogy a bank nemzetközi jogi személyiséggel és teljes körű személyiséggel rendelkezik Magyarországon. A kormány garantálja a banknak azt az autonómiát és cselekvési szabadságot, amelyre nemzetközi szervezetként jogosult. A bank jogosult zászlajának, emblémájának használatára. A bank jogképessége kiterjed szerződéskötésekre, ingatlan és ingó vagyon tulajdonjogának megszerzésére és elidegenítésére.

Azt gondolom, itt az első és legfontosabb kérdés, hogy miért nem akar beleszólni Magyarország ennek a banknak a működésébe. Miért fekszünk le diktátumoknak és egyéb átlátszó követelményrendszereknek? Ez a rész semmi másról nem szól, mint hogy megalapozzák, hogy egy bázist tudjanak létrehozni itt Oroszország részéről, amihez egyébként Magyarországnak semmi köze, mindösszesen annyi, hogy kiszolgálja az orosz érdekeket. És miért jó ez nekünk? Miért kell ezt nekünk elfogadni?

Szeretném az emlékezetükbe vésni, hogy Magyarország tagja egy katonai szövetségi rendszernek. Ezt a katonai szövetségi rendszert NATO-nak hívják. Nem tudom, önök hogyan közelítik meg azt a szövetségest, aki a legnagyobb ellenféllel kezd el lepaktálni, de ennek a megfogalmazását önökre fogom bízni. Azt gondolom, bele kellene tudni nézni a tükörbe, és egy ilyen döntés után bele kell tudni majd nézni az állampolgárok szemébe is.

S itt van a következő: a kormány biztosít egy megfelelő irodaépületet, ahol a bank működni tud. Ahogy már a többi vezérszónoktársam elmondta, ezt oly módon, hogy ennek a költségeit a magyar állampolgárok, a magyar adófizetők fogják viselni, egy olyan beruházás, ahol gyakorlatilag a dologi költségeknek egy jelentős hányadát a magyar adófizetők állják. Mit kapnak ezért cserébe? Igazából semmit. Mert amit cserébe kapnak, az az a kockázat, hogy ezen a bankon keresztül meg lehet majd kerülni az Oroszországgal szemben fennálló gazdasági embargót. Amit egyébként ezért kapnak a magyar állampolgárok, hogy a kormányzathoz közel álló gazdasági vállalkozások átláthatatlan módon finanszírozást kapjanak most, hogy elfogyóban van az uniós forrás. Azt gondolom, hogy ez sem az adófizetőknek, sem Magyarországnak nem érdeke. Ez maximum a kormánynak lehet érdeke.

Nem utolsósorban a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szabályok az egyik leghajmeresztőbb, ami pénzügyi intézményre vonatkozhat. Ebben a pontban konkrétan leírásra kerül, hogy az NBB mindenféle szabályozás és moratórium nélkül bármit csinálhat. Azt pontosan tudjuk, hogy Matolcsy György úgy gondolkodik, hogy a Magyar Nemzeti Bank vezetőjeként mindent megcsinálhat, és ezt a rendszert tartja normálisnak. Ez az LMP számára teljes mértékben elfogadhatatlan. Az orosz fejlesztési bank Magyarországon mindenféle ellenőrzés nélkül szabadon hajthat végre bármilyen pénzügyi tranzakciót. Ennek bizony sok veszélyes következménye lehet. Egyébként pont emiatt lehet majd megkerülni az orosz embargót, amit, pontosan tudjuk, hogy Magyarország nem is támogatott. Csak ne felejtsük el, hogy Magyarország ma még tagja az Európai Uniónak, és ez nemcsak jogokkal, hanem kötelezettségekkel is jár. Talán a gazdasági és pénzügyi spekuláció szempontjából is ez a legveszélyesebb pont úgy, hogy a kormány egyik legnagyobb ellenségei a pénzügyi spekulánsok és tőkés befektetők. Ha Budapesten akarnak irodát, ne kapjanak szabad kezet, ha a cél, hogy mindkét fél jól járjon, akkor nem diktátumokat kell elfogadni.

Amiről még szükséges beszélni, az a Paks II. beruházáshoz kapcsolódó, mert valószínűsíthető szintén, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank Budapestre költözése összefügg a paksi beruházással is. Az LMP egyik fő álláspontja, hogy Paks II. helyett a megújuló energiákra és energiahatékonyságra kellene alapozni a fejlesztést. Paks II. egy közgazdasági képtelenség, az évszázad legrosszabb üzlete, ráadásul a technológiai forradalom előrehaladása miatt ma már nem is időszerű. A kérdés az, hogy mikor szabadulunk meg tőle. Minél később, annál drágább lesz ez a kaland a magyar adófizetők számára. A Paks II.-szerződés felmondását kellene ezért hát sürgetni, s nem az orosz fejlesztési bank hazánkba költözését. A korszerű energetikai technológiák alkalmazása már ma is olcsóbb, mint a Paks II.-ben előállított áram várható ára, még úgy is, hogy nem tudja ma senki, hogy mennyiért lehet fölépíteni ezt az erőművet.

Az atomenergiára szánt közpénzeket ezért az energiarendszerünk átalakítására, lakossági napenergia-fejlesztésekre, illetve a szegénységben élő családok lakásainak korszerűsítésére kellene használni. A megújulókra és az energiahatékonyságra költött források a fogyasztóknál megtérülnek, hiszen állandó költségcsökkenést eredményeznek, sőt adott esetben akár bevételt is hozhatnának.

Ha támogatási rendszerről beszélünk, mint például a Fejlesztési Bank támogatása, akkor az LMP egyszerű és átlátható támogatási rendszert hozna létre a lakossági energetikai beruházások számára. Azt gondolom, hogy azok a beruházások, amiket ezek a cégek kapnának, szemben az ilyen KGST-bankokkal, valóban megtérülnek a társadalom számára. A fejlesztési forrásokat a jövőképes ágazatok felé kell terelni. A magas színvonalú hozzáértés és a kedvező természeti adottságok ma jelentős részben kihasználatlanok, az okosgazdaság e kettőre, a humán tőkére és a természeti erőforrások fenntartható használatára épül. A zöldágazatok megerősítése kellene hogy adja a gazdaság gerincét, mert akkor fenntartható, a jövőben is fenntartható lenne Magyarország gazdasági teljesítménye.

Azt gondolom, nagyon fontos elmondani a végén, hogy legyen végre következetes és kiszámítható a magyar külpolitika.

(12.30)

Külpolitikánk ma láthatóan két irányba próbál meg egyszerre játszani, és azt gondolom, hogy nem áldozhatsz egyszerre két istennek. Van egy szövetségi partnerünk, tagjai vagyunk egy politikai közösségnek, amit Európai Uniónak hívunk, és azt gondolom, hogy  és persze csak általánosságban, félreértés ne essék  aki a szövetségesei ellen paktál le a legnagyobb ellenféllel, azt sok helyen árulónak hívják. Azt gondolom, ez ránk is kötelező kell legyen, mert ha nem kötelez minket ez az alapelv, akkor nagyon gyorsan perifériára szorulhatunk az Európai Unión belül. Azt gondolom, hogy ami a legnagyobb tragédia lenne ennek a társadalomnak, ha szélsőséges esetben, adott esetben ki is kerülnénk az Európai Unióból.

Összességében ez a javaslat az LMP szerint egy diktátum, ami csak az orosz befolyást erősíti, ezért semmiképpen nem szabad támogatni. Ennek elfogadásával szemben szeretnénk sürgetni a Paks II. szerződés felmondását, mert ez hazánk egyértelmű érdeke. Zárószóképpen, azt gondolom, nem is lehet kérdés az, hogy a rabszolgatörvényt vissza kell vonni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A Párbeszéd képviselője nincs jelen, tehát vezérszónoki felszólalását nem tudja most elmondani. A vezérszónoki felszólalások végére értünk ezáltal. Most képviselői felszólalások következnek, ezek első körében a kettőperces felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak, a Fidesz képviselőjének.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán nagyon röviden jellemezném az önök felszólalását. Ez egy szakmai előterjesztés, ez egy nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló előterjesztés. Egy nemzetközi bank jön ide, Magyarországra. Sajnálatos az, hogy politikai lózungokat hallottunk az önök részéről. Talán ennek is köszönhető, hogy önök ilyen népszerűtlenek az állampolgárok szemében, hiszen félrebeszélnek, mellébeszélnek, nem a lényegről beszélnek. Orosz bankról beszélnek, ez egy nemzetközi bank, amelynek kilenc állam a tagja. A testületeknek is kilenc állam a tagja, a tulajdonosi jogok is megoszlanak kilenc állam között. Van ennek a banknak egy székhelye egyébként már most Pozsonyban. Ennek a banknak négy NATO-tagállam a tagja, négy európai uniós tagállam a tagja, tehát ez egy nemzetközi együttműködés. A mentesség vonatkozásában sokan nem értik, hogy miről van szó, ez egy nemzetközi jogi személyiséggel rendelkező nemzetközi bank, értelemszerűen ilyenkor járnak azok a nemzetközi jogosítványok, amelyek szokásosak nemzetközi intézményeknél, ezekre vonatkoznak ezek a mentességek.

Tehát ismételten: ez a magyar gazdasági teljesítménynek, Budapestnek egy nagy elismerése, hogy idekerül egy nemzetközi bank. Ez erősíti a magyar emberek jövőbe vetett hitét, és mindenképpen Budapest számára kiemelt fontossággal bír, a magyar gazdaság számára kiemelt fontossággal bír. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Csárdi Antal képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

CSÁRDI ANTAL (LMP): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Képviselőtársam, hogy mennyire tisztában vagyunk azzal, hogy önök ezt ennek szeretnék eladni, amit ön elmondott, elmondom: a bank legnagyobb részvényese 48 százalékkal Oroszország. Őt követi Bulgária 13 százalékos aránnyal, ezután következik Magyarország kicsivel több mint 12 százalékkal, és pontosan tudjuk, hogy kik még ennek a klubnak a tagjai. Na de egy pillanatra álljunk meg! Önök úgy mondják ezt, mintha egy őrületesen nagy méretű cég került volna ide. Ennek a cégnek a mérlegfőösszege az OTP mérlegfőösszegének 2,5 százaléka. 2,5 százaléka! Tehát ez azt jelenti, hogy az OTP ötvenszer nagyobb ennél a cégnél. Azt gondolom, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ha letagadják, ha nem, ennek vannak külpolitikai hozadékai is. Az, hogy egy olyan bankot, egy olyan kapcsolatrendszerrel párosítva, ami Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között létrejött, behívunk egy ilyen törpebankot, tökmagbankot, hogy így fogalmazzak…  ez a bank konkrétan a magyar belső fogyasztásra kicsi lenne, ott nem tudna versenyképes lenni. Nem a Sberbankról beszélünk, tehát ne akarják nekünk azt eladni, hogy ez egy szakmai előterjesztés.

Itt egy bankot hoznak be, amelyik egészen különleges jogosítványokkal rendelkezik, ami alkalmas arra, hogy adott esetben az embargó megkerülését is el tudja takarni. Erről beszélünk. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Varju László képviselő úrnak, Demokratikus Koalíció. Parancsoljon!

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársam! A félrebeszéléshez tegyünk hozzá azért néhány gondolatot, és kezdjük azzal, hogy az önök által megbízott Magyar Nemzeti Bank elnöke mondta azt, hogy meg kell építeni a barátság és az együttműködés hídját  igaz, hogy ezt a kínai területre. Ezt önök most átkonvertálták ide, az orosz kapcsolatokra. Merthogy folytatva ezt a gondolatmenetet, igen, vannak olyan helyzetek, amikor vannak gazdasági partnerek, tudja, akivel bizniszelnek, adnak-vesznek. Vannak viszont szövetségesek, akik egymással leülnek és megállapodnak valamiben, és ennek megfelelően dolgoznak ott, ahol barátsági és együttműködési szerződéseket kötnek, ezt tekinthetjük nyugodtan ilyennek. Önök sokkal többet tesznek azért, hogy egyébként magukhoz édesgessenek egy orosz államot képviselő bankot Budapesten, mint egyébként annak az Európai Uniónak, akikkel nagyon hosszú időre, bízva abban, hogy nagyon hosszú időre, de mindenképpen egy sok száz éves, mondhatnám, ezeréves álmot megvalósító módon mi együttműködünk. Önök egyébként ezt köpik le, akkor amikor ilyet csinálnak, Paks II.-vel, és ezt teszik, amikor ilyen előterjesztést hoznak ide. Éppen ezért elfogadhatatlan az, amit tesznek, hiszen nemcsak hazai, hanem egyetértek képviselőtársammal, ennek nemzetközi következményei vannak. Még akkor is így van, ha egyébként önök ezt itt személyesen nem így gondolják, de mivel a haverjaik erre fogják felhasználni, ezért ugyan nehezen lesz követhető, de a következmény ez. Elárulják a magyar embereket, mint ahogy a rabszolgatörvénnyel tették (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ezért azt is meg ezt is vonják vissza! Köszönöm.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gurmai Zita képviselő asszonynak, MSZP-képviselőcsoport.

DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretnék optimista lenni és az államtitkár úrtól minden kérdésemre választ kapni. Megismételném a szakmai érveket, jó? Arról beszéltem, hogy ennek a banknak a mérlegfőösszege 380 milliárd forint, és ez az OTP mérlegfőösszegének 2,5 százaléka. Tehát szeretnék arról meggyőződni, hogy ez a pénz valóban a magyar gazdaságba fog bekerülni és nem pedig csak a töredéke.A másik dolog, amiről beszéltünk, hogy hány százalékos a tulajdonrésze Magyarországnak ebben a bankban. Ez is egy nagyon világos szám, 12 százalék. Szeretném megtudni akkor most újra, hogy a kihelyezett hiteleknek mindössze 8 százaléka érkezett hazánkba, pontose ez a szám. Ezenkívül pedig szeretném azt is megtudni, hogy valóban csak a Vidi tulajdonosa, Garancsi István járte jól. Tehát ez egy kérdés, hiszen a bank honlapján, ahogy ezt jeleztem, semmilyen más adat egyébként ez ügyben nem látszott.

Egyébként föltettem még néhány kérdést, garanciákat szeretnék kapni, de természetesen akkor ezt is meg fogom ismételni. Az irodaépülettel kapcsolatosan is pontatlan, hogy milyen épületről beszélünk, lesze elnöki rezidencia vagy sem, és természetesen azt is szeretném tudni, hogy az elnöki rezidencia rendőri biztosítását ki fogja biztosítani: mi, adófizetők vagy sem. Azt is szeretném tudni, hogy ez valóban megérie az adófizetőknek. Tehát mindenféleképpen úgy gondolom, hogy ez egy esély most a magyar kormánynak természetesen, hogy egy ilyen bank idekerüljön, de azt is szeretnénk, ha a választópolgárok pontosan értenék, hogy ez nekik miért jó, nem csak Putyinnak. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kettőperces felszólalások végére értünk. Normál időkeretben további felszólalásra jelentkezett Csárdi Antal képviselő úr. Parancsoljon!

CSÁRDI ANTAL (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Elnézést, hogy kivártam az utolsó pillanatig, csak arra számítottam volna, hogy államtitkár úr vagy valamelyik kormánypárti képviselő megtiszteli azzal képviselőtársamat és válaszol az ő kérdéseire.

(12.40)

De úgy látom, hogy erre a válaszra nem számíthatunk, mert nem akarnak válaszolni, csak úgy, hogy majd arra reagálni persze már ne lehessen. Ismerjük ezt a módszert.

De akkor azért egy mondatot még elmondanék, hogy túl azon, hogy egyébként az elhangzott kérdésekre a válaszok nagyon fontosak lennének, azért egy dolgot mindenféleképpen el kell mondani, mert nagyon fontos, hogy jegyzőkönyvben legyen. A szabadságharcaira oly büszke Orbán-kormány nagyon büszkén mindig elmondja, hogy ő kizavarta innen az IMFet, és ezzel megvédték az ország gazdasági szuverenitását. De ma már nincs szó a szabadságharcról, ma már jöhet ide a KGST bankja, merthogy egyetlenegy dolog számít: a mi érdekünket  értsd ez alatt a Fidesz holdudvarának gazdasági érdekét  képviselje adott pénzintézet, vagy nem. Mert ha a Fidesz holdudvarának az érdekeit képviseli az adott pénzintézet, akkor föl lehet mondani a gazdasági szuverenitásunkat.

Itt vannak kinyomtatva előttem azok a tételek a szerződésből, amelyek egyértelműen és tökéletesen bemutatják azt, hogy Magyarország ezzel a szerződéssel feladta az ország gazdasági szuverenitását, csak azért, mert egy átláthatatlan finanszírozási rendszerben majd kényelmesebben tudnak úszkálni a Fidesz-közeli vállalkozások. Köszönöm szépen a szót.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.Megkérdezem államtitkár urat, kíváne reagálni. (Gion Gábor jelzésére:) Igen. Öné a szó, államtitkár úr.

GION GÁBOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy röviden reagáljak a szakmai felvetésekre, szeretnék megmaradni a szakmai előterjesztés szintjén. A látszatnak megfelelően ez egy szakmai előterjesztés. A bank, ahogy a nevében is benne van  Nemzetközi Beruházási Bank , egy szupranacionális pénzügyi intézmény, amiből öt darab van eddig az Európai Unióban. Tehát nem hasonlítható össze kereskedelmi bankkal vagy egyéb vállalkozásokkal. (Csárdi Antal: A mérete.)

Ami jogokat a szerződésben, a székhelyegyezményben ez a bank megkap, azok pontosan ugyanazok a jogok, amit az öt másik bank is megkap itt az Európai Unióban. Tehát semmiféle egyéb kivételezés nincsen.

A tulajdoni arányok. Tartok tőle, hogy nem a legfrissebb információk birtokában van a tisztelt képviselő úr, ugyanis az öt EU-s tagállam, Bulgária, Csehország, Szlovákia, Románia és Magyarország együttes részesedése 50,16 százalék, azaz ez többségi részesedés. Az orosz tulajdonrész 40,03 százalék. A magyar részesedés valójában 12 százalék, ez így igaz. Ennek a növelését egyébként tervezzük a továbbiakban. (Dr. Gurmai Zita: Mekkora összeg?)

És akkor rátérnék a költségek megtérülésére. Ugyan említettem, de lehet, hogy nem hangsúlyoztam ki kellőképpen, tehát a jelenlegi tárgyalási álláspontunk a bankkal szemben, hogy a költségtérítésért cserébe további részesedést szeretnénk a bankkal. Tehát nem ingyen kapná a bank most akár a székházat, akár a bérleti díjat. Ez még mindig függőben van, hogy ezt hogyan tervezzük. Amilyen jelenlegi kihelyezési vannak: a MOL-nak van egy általános célú, 20 milliós euró hitele, a Hunent Zrt.-nek 37 millió eurós és a MET-csoportnak 25 millió. Ez valóban a bank portfóliójának csak a 8 százaléka, de vegyük figyelembe, hogy 2015-ben csatlakoztunk vissza a bankhoz, tehát ez a portfólió folyamatosan épül föl.

Versenyképtelen a bank: tartok tőle, hogy ez megint nem helytálló vagy hála istennek, nem helytálló, mert mind a három nagy nemzetközi hitelminősítő befektetői kategóriában tartja a bankot. Tehát ez ilyen tekintetben rendben van.

Az elnöki rezidenciát fizetjüke, biztosítjuke? Nem  ez a válasz.

A szocialista tervgazdaságon alapuló alapokmány. Itt szerintem a régi alapokmányt olvasta képviselő úr, ugyanis az új alapokmány 2018 augusztusában lépett hatályba, és ez természetesen egy nemzetközi pénzügyi vagy egy beruházási banknak megfelelő, azoknak a normáknak megfelelő dokumentum.

Még annyit tennék hozzá, hogy a bank működésébe magyar részről a beleszólás: ahogy említettem, az operatív irányítás többsége már most is EU-tagállam, tehát az operatív ügyvezető igazgatóságban többségben vannak az EU-s tagállamok, és nyilvánvalóan mi tulajdonosként a bankirányításban ilyen szempontból részt veszünk.

Én ennyit szántam hozzá, az egyéb ide- vagy ide nem tartozó implikációit, annak a vitáját én egy más alkalomra meghagynám. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)

Felszólalások:   1-42   43-66   67-74      Ülésnap adatai