Felszólalás adatai

Felszólalások:   408-418   418-425   426-431      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Na, akkor nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat. Tájékoztatom önöket, hogy a döntésre a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön a közművezeték-adó vízügyi ágazatban történő kivezetése érdekében a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosításáról című, T/5298. számú törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt a Gazdasági bizottság utasította el. Elsőként megadom a szót az előterjesztőnek, jelen esetben Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, az LMP frakcióvezetőjének. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Egy rendkívül fontos javaslatról és rendkívül fontos problémakörről kell itt beszélnünk, a mai nap utolsó napirendi pontjaként. Itt e kései órán köszöntöm a jelen lévő két kormánypárti képviselőt, és bízom benne, hogy ehhez a napirendi ponthoz is lesz kormánypárti felszólalás, mert rendkívül tanulságos lenne. Előrebocsátom, hogy itt nem pártpolitikát és nem ellenzéki kritikákat fogok megfogalmazni, hanem a vízügyi szakmának a jajkiáltását szeretném tolmácsolni ezúton is. Ki kell mondanunk azt, hogy a teljes vízügyi ágazat gyakorlatilag az összeomlás szélére került, válságban van az ágazat, és tulajdonképpen az összeomlás szélére került a legfontosabb közszolgáltatás Magyarországon, és azt el kell ismerni, hogy ez egy kormányzati ciklusokon átívelő probléma. Ugyanakkor azt mindenképpen ki kell jelenteni, hogy a 2010 óta regnáló Fidesz-kormánynak voltak olyan intézkedései, amik súlyosbították az ágazat helyzetét. Sőt, ki kell emelni az ágazati különadót, tehát a közműadónak a problémáját, hogy ennek az ágazatból történő kivezetéséről szól a törvényjavaslatuk.

Azt tudni kell, és gondolom, képviselőtársaim ismerik alapvetően a problémákat, a vízügyi szakma felkérésére különböző szakmai szervezetek szinte évente tesznek közzé jelentést, amikről részletesen beszámolnak, és részletesen alátámasztják számításokkal, hogy miért is van veszélyben a vízügyi szakma.

Néhány adatot szeretnék ismertetni önökkel. 20 százalék alá csökkent a megfelelő minősítéssel rendelkező vízrendszerek aránya. A szakemberek 25 százalékra teszik a hálózati veszteséget, tehát az ivóvíznek körülbelül 25 százaléka elfolyik a rossz minőségű csőhálózaton. 2012 óta a meghibásodások száma a duplájára növekedett, és a közműszolgáltató cégeknél más jellegű problémák is vannak. Ugye, a bevezetett különböző rezsicsökkentés a közműadó nyomán, gyakorlatilag gazdaságtalanná vált minden köztulajdonban lévő szolgáltató cég, csak néhány kivétel van, és ennek megfelelően óriási szakemberhiány, óriási munkaerőhiány sújtja az ágazatot.

Az egyik legfontosabb probléma nyilván a források hiánya miatt, hogy nem áll rendelkezésre a különböző közműrendszerek karbantartásához és pótlásához szükséges forrás. Tudjuk azt, hogy a szolgáltatásért felelősöknek, az önkormányzatoknak kellene jellemzően 15 éves távlatban egy 15 évre vonatkozó gördülő fejlesztési tervet elkészíteni és leadni, illetve az önkormányzati testületek által elfogadtatni. Ez a terv nagyjából arról szól, hogy meg kell határozni, hogy milyen jellegű karbantartási, pótlási munkákat kell a vízvezetéken és a szennyvízrendszeren keresztül 15 éves távlatban elvégezni, és a tervezhető forráson felül mekkora összegre lenne még szükség, tehát mekkora összeg hiányzik. A különböző becslések alapján körülbelül 1500 milliárd és 3000 milliárd forint közé teszik a hiányzó összegeket. Tehát a Magyar Víziközmű Szövetség szerint körülbelül 1500 milliárd forint hiányzik 15 éves távlatban, a Megyei Jogú Városok Szövetsége pedig 3000 milliárdra taksálja ezt az összeget.

Hozzáteszem, hogy én évek óta próbálom kisajtolni a kormányból a választ, hogy mi a pontos összeg. Tehát különböző minisztereket, hivatalokat kértem már meg, hogy a gördülő fejlesztési tervek országos összesítése alapján mekkora a hiányzó összeg, és a kormányt pedig arról próbáltam faggatni éveken keresztül, hogy milyen forrásból kívánja előteremteni. A válasz mindig az volt, hogy pályázati forrásból. Csak arra nem válaszolnak, amikor egy 3000 milliárd forintos összegről van szó 15 éves távlatban, akkor mégis milyen pályázati forrásokra gondol a kormány. A probléma egyébként óriási.

A javaslat arról szól, ez a konkrét javaslat, ami most törvény formájában a Ház előtt fekszik, hogy a vízügyi ágazatból kerüljön kivonásra a közműadó. Ez nagyjából azt jelentené, hogy a köztulajdonban lévő vezetékekre a köztulajdonban lévő szolgáltató cégeknek ne kelljen adót fizetni. Ez évente körülbelül 12-15 milliárd forintos mentőövet jelentene, és ebből az összegből lehetne egy karbantartási alapot létrehozni. Ez összességében nem oldaná meg az ágazat rendkívül súlyos helyzetét, de mindenképpen egy fontos lépés lenne annak érdekében, hogy a szolgáltatók legalább ne legyenek veszteségesek, és az alapvető karbantartási munkákat legalább ebből részben el lehessen végezni.

A tárgysorozatba vételről vitatkozunk, nagyon bízom benne, hogy támogatja majd az országgyűlési többség, hogy erről tudjunk vitatkozni, hiszen a bizottsági üléseken kormánypárti képviselőtársaim is, illetve a legutóbbi válaszokban az illetékes miniszter úr is elismerte, hogy rendkívül súlyos a helyzet, ezt a kormány érzékelte, csak cselekedni is kéne. Ehhez itt van az első kiváló lehetőség. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselőcsoportonként egy-egy képviselő kettő-kettő perces időkeretben, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő szintén kétperces időkeretben ismertetheti álláspontját. Elsőként Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony, Jobbik, parancsoljon!

(23.00)

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 2019. március 22-én volt a víz világnapja. Ezen a napon ünnepelte fennállásának 110. évfordulóját a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., amely Baranya, Fejér, Somogy, Veszprém, Zala és Tolna megye területén látja el 382 településen a közműves ivóvíz-szolgáltatást és 211 településen a szennyvízelvezetést és -tisztítást.Én megnéztem a beszámolóját 2014-ig visszamenőleg, 1,25-1,3-1,3-1,3 milliárd forint évente, amit közművezeték-adóra fizet ez a társaság. Ez összesen  feltételezve, hogy a 2018. évben is 1,3 milliárd forint lesz  6,45 milliárd forint ötéves időtartamban. Ez az, amit adó formájában fizetett be a DRV Zrt., és nem költötte azokra a nagyon fontos beruházásokra, amelyeket képviselőtársam, az előterjesztő is elmondott. Nem ritka, hogy 70-80 éves csövek fekszenek a föld alatt. Óriási problémát okoz ez az önkormányzatoknak, pontosan azért, mert a 15 éves gördülő fejlesztési tervek összeállításánál nekik nagyon előre kell tudni, hogy melyik utcát mikor akarják felújítani, ugyanis elég kellemetlen, hogy egy önkormányzat megcsináltat egy utat, majd utána a 70-80 éves cső kilyukad, és újra kell végezni ezt a beruházást.

A Jobbik képviselőcsoportja mindenképpen támogatja a tárgysorozatba vételt. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hohn Krisztina képviselő asszony, LMP.

HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Mint az előterjesztés másik embere vagy képviselője  már késő van egy kicsit, ilyenkor már akadozik a nyelvem  nagyon fontosnak tartom elmondani önkormányzati szempontból, ahogy Anita is mondta előttem, hogy igen, nagyon nagy problémát okoz az önkormányzatok számára az önkormányzati tulajdonú vízművek fenntartása. Több polgármester keresett meg engem az elmúlt időszakban, hogy kisebb-nagyobb tőkeinjekciókat kért tőlük az adott vízmű, amelyeket nem képesek befizetni. Például egy 220 fős faluban 2 millió forintot kellene befizetni, amire nincs pénz.Továbbá nagyon fontos megemlíteni azt, hogy az a baj a közműadóval, hogy egyrészt létezik, másrészt pedig hogy vezetékhosszra van kitalálva, ami nonszensz. Van olyan falu, ahonnan nem jön be annyi vízdíjbevétel, amennyibe a közműadó kerül azon az adott településen. Ugye, ez is egy kicsit furcsa dolog.

A másik pedig az, hogy a személyes tapasztalatom, hogy az elmúlt években valóban nagyon sokat hanyatlott. Minél nagyobb vízfej került kialakításra  ugye, először a mi térségünkben volt a Komló-Víz, abból lett a Mohács-Víz, aztán a Baranya-víz, és így tovább , pontosan minél nagyobb lett ez a szervezet, annál nehezebben tudott működni, annál rosszabb volt a helyzet a falvakban. Azt gondolom, hogy ha nem kap ez az ágazat sürgős segítséget, legalább azt, hogy a közműadó visszavonásra kerül, akkor komoly problémák lesznek, és lehet, hogy néhány év vagy néhány évtized múlva nem lesz egészséges ivóvíz mindenhol. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni. (Nincs jelentkező.) Nem.Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e reflektálni. (Jelzésre:) Képviselő úr, parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Meg kell állapítani, hogy időközben a jelen lévő kormánypárti képviselők száma 50 százalékkal csökkent, tehát most már csak egy kormánypárti képviselő van a teremben, de bízom ebben, hogy képviselőtársam eljuttatja a parlament legnagyobb frakciójához az itt elhangzó üzeneteket, ugyanis ismétlem, hogy ezek a szakma jelzései és a szakma kérései.Ha megnézzük az elmúlt években készült szakmai javaslatokat, szakmai anyagokat, akkor mindegyikben szerepel az a javaslat, hogy a vízügyi ágazatból kerüljön kivezetésre a közműadó. Megismétlem azt, hogy ez önmagában nem oldja meg az ágazat rendkívül súlyos és szerteágazó problémáit, de mindenképpen egy mentőövet jelentene.

Még egy példával szeretném alátámasztani ennek a fontosságát. Tudjuk azt, hogy rendkívül nagy aránytalanságok vannak az országban a különböző településeken és térségekben a lakosság által fizetendő vízdíj tekintetében. Én egy példát mondok. Baranyában, az Ormánságban van egy ilyen kistérségi vízrendszer, ahol a rendkívül rossz mérethatékonyság miatt az amúgy is igen szegény lakosságnak több mint 900 forintot kell fizetni egy köbméter vízért. Egy kibúvó lehetne számukra, ha egy távolabbi nagyobb és hatékonyabban működő vízrendszerhez csatlakoznak. Ehhez viszont egy hosszabb távvezetéket kéne építeni, ami gazdaságilag teljesen lehetetlen a közműadó miatt.

Tehát ezek miatt a rendkívül rossz helyzetek és a korlátozó tényezők miatt kell kivezetni a közműadót. Nagyon bízom képviselőtársaimban, hogy belátják, hogy ideje cselekedni már, különben összeomlik a legfontosabb közszolgáltatás, és támogatják, hogy tárgysorozatba kerüljön ez a javaslat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Felszólalások:   408-418   418-425   426-431      Ülésnap adatai