Felszólalás adatai

Felszólalások:   158-164   164-170   170-175      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 117 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „Mihez kezd a kormány a nekilóduló inflációval?” címmel. Burány Sándor képviselő urat illeti a szó.

BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Hat éve nem volt ilyen magas a szezonális és egyszeri hatásoktól megtisztított infláció. Ezen belül az élelmiszerek áremelkedése elképesztően nekilendült, olyannyira, hogy lassan átír mindent, amit eddig gondoltunk a világról. Az elmúlt egy évben például a burgonya ára a KSH statisztikái szerint 76 százalékkal emelkedett. Mit egyen így az ember? Mit egyen, ha időközben a liszt is több mint 10 százalékkal, a kenyér is csaknem 7 százalékkal drágult?! Ráadásul a palackos gáz ára több mint 12, a tűzifa ára pedig több mint 8 százalékkal emelkedett. Ehhez képest mennyi az idei nyugdíjemelés? Kevesebb a tavalyinál is: mindössze 2,7 százalék. Mennyi az idei családipótlék-emelés? Nulla százalék. Mennyivel emelték idén a gyest? Nulla százalékkal. Mennyivel emelték a közmunkások bérét? Nulla százalékkal. Mennyivel emelték az öregségi nyugdíj legkisebb összegét? Nulla százalékkal. Mennyivel emelték az árvaellátás legkisebb összegét? Nulla százalékkal.

Vessünk egy pillantást a közszférára, tisztelt képviselő hölgyek és urak, ahol a dolgozók teljesen jogosan sztrájkkal tiltakoztak a kormány politikája ellen. Mennyivel emelték a közszférában az alapilletményt? Pontosan nulla százalékkal. Ezzel szemben van miniszter, akinek a fizetése ötszörösére emelkedett, és most már meghaladja az 5 millió forintot. Az államtitkárok bére tavaly 30 százalékkal nőtt, közel 1,3 millió forintra. Számukra aligha okoz gondot az elszabaduló infláció. Talán még burgonyára is telik.

Mit látunk tehát? Egyre növekvő inflációt, amelynek veszteseit a kormány mindeddig nem kárpótolta. Kérdezem tehát: milyen intézkedésekkel tervezi a kormány kárpótolni a magas infláció miatt a nyugdíjasokat, a közszféra dolgozóit és mindazokat, akik egyre jobban küszködnek a magas élelmiszerárak miatt? Várom válaszát. (Taps a Párbeszéd padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Tállai András államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elég nehéz hitelesnek és komolynak venni egy olyan volt államtitkárnak a számonkérő szavait, aki az MSZP-kormány tagja volt, annak az MSZP-kormánynak, akiknek a kormányzása idején nem sikerült a nyugdíjak reálértékét megőrizni. (Cseresnyés Péter: Úgy van!  Dr. Vadai Ágnes: Rossz papírt tetszik olvasni!  Cseresnyés Péter: Nagyon jó papírt olvas!)Eléggé hiteltelennek tűnik ez a számonkérés, hiszen önök amellett, hogy nem tudták a nyugdíjak reálértékét tartani, még a 13. havi nyugdíjat el is vették a nyugdíjasoktól, és ezt egyébként ön is megszavazta mint akkori kormánypárti képviselő. (Moraj az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Nagyon érdekes a közszféra jövedelmi helyzetét számonkérni ezen a kormányon, hiszen önök voltak azok, akik elvették a közszféra 13. havi fizetését. És bizony nehéz olyan helyzetben ezt komolyan venni, mint amikor megnézzük a gazdasági adatokat, akkor azt láthatjuk, hogy a Fidesz-kormánynak ezen a területen sincs szégyenkeznivalója. Nincs szégyenkeznivalója, hiszen 2010-18 között a nyugdíjemelés mértéke 30 százalék volt, ezzel szemben az infláció 18 százalék, emellett kiegészítő nyugdíjemelés és kompenzáció is jár a nyugdíjasoknak.

Azt gondolom, hiteltelen számonkérni a kormányt önnek akkor, amikor 2018-ban az infláció mértéke 2,8 százalék volt, ugyanakkor az átlagkereset mértéke pedig 11,3 százalék, tehát jól látható, hogy a lakosság jövedelme jelentősen növekedett az elmúlt években, amit mi sem bizonyít jobban, mint a kiskereskedelmi fogyasztás bővülésének mértéke, amely az elmúlt évben 6,6 százalék volt, az azt megelőző évben pedig 5,6 százalék, és visszamenőleg öt évre ez az adat mindig növekedett.

Nagyon érdekes az ön és az ön pártjának tevékenységét megfigyelni a parlamentben, hiszen akkor, amikor önök segíthettek volna a magyar embereken például azzal, hogy csökkentik a személyi jövedelemadót, egyszer sem szavazták meg. Akkor, amikor a családi adókedvezményt kellett növelni itt a parlamentben, a két- és háromgyermekes családok adókedvezményét, hogy több jusson nekik a kasszába, akkor önök egyszer sem szavazták meg. És az is nagyon érdekes, hogy amikor például a sertésáfa csökkentését kellett megszavazni, akkor önök szintén nem álltak a kormányzati javaslat mellé.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy nem korrekt a felszólalása más tekintetben sem. Mondok önnek egy példát: ön idecitálta az államtitkárok és a miniszterek fizetését, hogy az államtitkároké 30 százalékkal is növekedett. Ne haragudjon, képviselő úr , de az ön fizetése is növekedett mint képviselőé, magasabb mértékben növekedett, mint az államtitkároké, mert több mint 30 százalékkal növekedett az ön jövedelme.

Én elfogadom azt, hogy ön a kisemberek szemében akar hiteles lenni, de ezzel sem tud hiteles lenni, mert azt elfelejtette hozzátenni, hogy egyébként az én fizetésem is növekedett, és én is meg tudom venni a burgonyát. (Dr. Vadai Ágnes: Nagyon drága a krumpli ettől még. A tojás még drágább.)

Tisztelt Képviselő Úr! Visszatekintve az elmúlt évekre azt tudom mondani, hogy a nyugdíjak és a családok jövedelme, valamint a közszféra és a versenyszféra dolgozóinak bére is emelkedett és meghaladta az árakat, ezért a kormánynak nincs szégyenkeznivalója, és a kormány a jövőben is ezt a politikát fogja folytatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.  Dr. Vadai Ágnes közbeszól.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ. Öné a szó.

(17.40)

BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Őszintén szólva, ha államtitkár úr megpróbálta volna, hogy bármelyik kérdésemre konkrét választ ad, akkor talán erről most lehetne beszélni. De egyetlen konkrét kérdésemre sem adott választ. Hitelességi problémákról beszél, de nehezére esik, államtitkár úr, értelmezni nagyon világos és egyszerű kérdéseket, amikre önnek itt a parlament előtt válaszolni kellett volna, néhány perccel azután, hogy személyesen leszavazta a családi pótlék emelésére tett ellenzéki képviselői módosító indítványt. Ne beszéljen ön nekem hitelességről! Én annak a kormánynak voltam pénzügyminisztériumi államtitkára, amelyik bevezette a 13. havi nyugdíjat. (Dr. Rétvári Bence: Elvette!) A válság miatt meg kellett szüntetni. De önök egyszer is bevezették-e? Mindig erre hivatkoznak, de most, amikor önök szerint szárnyal a gazdaság, egyszerűen elfeledkeznek erről, noha még 14. havi nyugdíjemelést is ígértek annak idején. Államtitkár úr, próbálja összeszedni magát, és legalább egyszer adjon konkrét választ konkrét kérdésekre! A válasza elfogadhatatlan. Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés az államtitkári választ 114 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Budai Gyula, a Fidesz képviselője interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterhez „Milyen módon…” (Zaj a DK soraiban.) Képviselő asszony, ha nem zavarom… (Dr. Vadai Ágnes: Nem zavar!) Köszönöm a megértését, nagyon kedves. Tehát: „Milyen módon tud az állam fellépni az újabb, balliberálisokhoz kötődő korrupciós üggyel szemben?” címmel. Budai Gyula képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   158-164   164-170   170-175      Ülésnap adatai