Készült: 2024.09.24.14:06:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

55. ülésnap (2019.02.20.), 54. felszólalás
Felszólaló Csárdi Antal (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:09


Felszólalások:  Előző  54  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A törvényjavaslat kapcsán az első mondat, ami eszembe jut: „Fel, fel, ti rabjai a földnek”, és közben ezután megjelenik egy kép előttem, ahogy egy május 1-jei felvonuláson a felvonuló tömeg hálás köszönetet rebeg a „fiatal szocialista munkáspárt” bölcs vezetőjének, hogy 30 évvel a rendszerváltás után visszahozta a KGST-bankot. Azt már pontosan tudjuk és ismert számunkra, hogy a magyar kormány hogyan viszonyul a Szovjetunióhoz, bocsánat, Oroszországhoz, illetve azokhoz az országokhoz, amelyek jó kapcsolatot ápolnak a szovjet elnökkel, Vlagyimir Putyinnal, bocsánat, az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal; milyen megkülönböztetett figyelem kíséri, ha a török vagy az orosz elnök Magyarországra látogat. Utóbbiról az elmúlt időszakban már azt is el lehet mondani, hogy gyakorlatilag hazajár, már az is bejelentésre került, hogy ebben az évben is tiszteletét teszi elnök úr nálunk. Az LMP álláspontja szerint ez az irány nem jó, sőt kifejezetten káros, és ennek a kapcsolatnak a további mélyítése hosszú távú sérüléseket okoz Magyarország számára, sőt szélsőséges esetben akár az Uniótól való elszakadást is eredményezheti.

Ennek a törvényjavaslatnak az előkészítése már a tavalyi évben elkezdődött, amelyet Varga Mihály sikerként könyvelt el, hogy oroszok finanszíroznak meg majd magyar vállalatokat. Ez a javaslat szövegéből egyáltalán nem ilyen rózsás, inkább diktátumnak megfelelő pontokat és előírásokat tartalmaz, amit a magyar kormánynak be kell tartania, és úgy tűnik, hogy ők ezt örömmel meg is teszik. De nézzük csak meg röviden, hogy mi is a története ennek a nagyszerű megállapodásnak!

A Nemzetközi Beruházási Bank 1970-ben került megalapításra, amelynek Magyarország is alapítója volt, de milyen érdekes, hogy nem átlátható működése és hatékonytalansága miatt 2000-ben hazánk kilépett a szervezetből. Bizonyára emlékeznek, hogy 2000-ben Magyarország miniszterelnöke Orbán Viktor volt. De menjünk tovább a történetben! 2014-ben  hú, tényleg, akkor is Orbán Viktornak hívták a miniszterelnököt…  megújítottuk a tagságunkat, és én azt gondolom, ez önmagában egy jelzésértékű döntés volt.

Érdemes megnézni, hogy ennek a Nemzetközi Befektetési Banknak, pontosan tudjuk, hogy a legnagyobb részvényese 48 százalékban Oroszország. Ezt követően olyan gazdasági nagyhatalmak tagjai még ennek a banktulajdonosi körnek, mint Bulgária, mint Magyarország, vagy folytathatom tovább a gazdasági nagyhatalmak felsorolását, akik tagok ebben a vállalkozásban: Kuba, Csehország, Mongólia, Románia, Szlovákia és Vietnam. Varga Mihály pénzügyminiszter úr júniusban írta alá az egyetértési nyilatkozatot Nyikolaj Koszov bankelnökkel arról, hogy a bank irodát nyit Budapesten, később pedig arról döntött a bank kormányzó tanácsa, hogy a regionális székhelyüket Budapestre teszik át. A Pénzügyminisztérium közleményében örömét fejezte ki, idézem: „A Nemzetközi Beruházási Bank székhelyének Magyarországra helyezése tovább erősíti Magyarország és Budapest nemzetközi pénzügyi központi szerepét.”

(12.20)

Varga korábban azt nyilatkozta, hogy a székhely Budapestre való költöztetésétől a bank versenyképességének és fejlesztési lehetőségeinek nagymértékű javulását várják.

Tisztelt Képviselőtársaim! Akárhogy is gondolják önök és próbálják szépíteni a helyzetet, vagy úgy beállítani, mintha nagyon kedvező és pozitív dologban vennének részt, semmi mást nem csinálnak ezzel a javaslattal, már ha elfogadják, mint hogy növelik a kiszolgáltatottságunkat Oroszország számára, és fokozzák az orosz jelenlétet és befolyást hazánkban. Az orosz elnök persze majd diadalittasan kacag az irodájában, hogy Európa kapujában, Budapesten hozta létre a pénzügyi központját, és annak működésére teljes diktátumként megfogalmazott pontokat adhat meg. A következő lépés valóban az lesz, hogy Magyarország újra be fog lépni a moszkvai központú Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankba, azzal az indokkal, hogy tovább növeljék a bevonható nemzetközi forrásokat. Álláspontunk szerint az ilyen típusú nemzetközi források bevonására nincs szükség.

És itt a legújabb bizonyíték, ez a törvényjavaslat, hogy az EU-s források elapadásával a Fidesz moszkvai hitelekből szeretné finanszírozni a haverokat, hogy a kormány az orosz hátterű Nemzetközi Fejlesztési Bank hitelein keresztül finanszírozhatja az önök haverjait. De ezt már elkezdték, hiszen 2017-ben, amikor egy víziszárnyas-feldolgozó üzemre adott 7 milliárdot a szovjet IMF…  hát, máig nem tudjuk, milyen feltételekkel. Mert mit is kell látnunk? Hogy az uniós források jogszabálysértő, korrupt felhasználására, bármilyen hatékonytalan is, azért ott az OLAF. Ezt megtanulhattuk egyrészt a 4es metró, másrészt pedig az önök haverjait is, mondjuk úgy, hogy több mint kritikával illető jelentéseik kapcsán. Ettől nem kell félni ennek a banknak a hitelezése során. Itt nem fog belekotyogni a nagy magyar érdekbe egy darab OLAF sem, semmilyen nemzetközi ügyészség és semmilyen jogszabály nem tudja majd őket, többek között ennek a törvénynek köszönhetően, háttérbe szorítani.

Engedjék meg, hogy még azt is hozzátegyem, hogy az hagyján, hogy ezt nem tudják megcsinálni, de ki kell mondanunk, hogy ez az átláthatatlan finanszírozás olyan függőséget okoz Magyarország számára, aminek a következménye egyértelműen az lesz, hogy az Európai Uniónak a legszomorúbb barakkjai leszünk  ameddig tagok vagyunk. Mert az önök politikája elkezdte kivezetni ezt az országot az Európai Unióból. Azt gondolom, minden ellenzéki képviselőtársam nevében mondhatom, hogy mi ezt minden erőnkkel meg fogjuk akadályozni.

De vegyük sorra az önök és a pénzügyminiszter által támogatott javaslat pontjait! A jogállás. A kormány elismeri, hogy a bank nemzetközi jogi személyiséggel és teljes körű személyiséggel rendelkezik Magyarországon. A kormány garantálja a banknak azt az autonómiát és cselekvési szabadságot, amelyre nemzetközi szervezetként jogosult. A bank jogosult zászlajának, emblémájának használatára. A bank jogképessége kiterjed szerződéskötésekre, ingatlan és ingó vagyon tulajdonjogának megszerzésére és elidegenítésére.

Azt gondolom, itt az első és legfontosabb kérdés, hogy miért nem akar beleszólni Magyarország ennek a banknak a működésébe. Miért fekszünk le diktátumoknak és egyéb átlátszó követelményrendszereknek? Ez a rész semmi másról nem szól, mint hogy megalapozzák, hogy egy bázist tudjanak létrehozni itt Oroszország részéről, amihez egyébként Magyarországnak semmi köze, mindösszesen annyi, hogy kiszolgálja az orosz érdekeket. És miért jó ez nekünk? Miért kell ezt nekünk elfogadni?

Szeretném az emlékezetükbe vésni, hogy Magyarország tagja egy katonai szövetségi rendszernek. Ezt a katonai szövetségi rendszert NATO-nak hívják. Nem tudom, önök hogyan közelítik meg azt a szövetségest, aki a legnagyobb ellenféllel kezd el lepaktálni, de ennek a megfogalmazását önökre fogom bízni. Azt gondolom, bele kellene tudni nézni a tükörbe, és egy ilyen döntés után bele kell tudni majd nézni az állampolgárok szemébe is.

S itt van a következő: a kormány biztosít egy megfelelő irodaépületet, ahol a bank működni tud. Ahogy már a többi vezérszónoktársam elmondta, ezt oly módon, hogy ennek a költségeit a magyar állampolgárok, a magyar adófizetők fogják viselni, egy olyan beruházás, ahol gyakorlatilag a dologi költségeknek egy jelentős hányadát a magyar adófizetők állják. Mit kapnak ezért cserébe? Igazából semmit. Mert amit cserébe kapnak, az az a kockázat, hogy ezen a bankon keresztül meg lehet majd kerülni az Oroszországgal szemben fennálló gazdasági embargót. Amit egyébként ezért kapnak a magyar állampolgárok, hogy a kormányzathoz közel álló gazdasági vállalkozások átláthatatlan módon finanszírozást kapjanak most, hogy elfogyóban van az uniós forrás. Azt gondolom, hogy ez sem az adófizetőknek, sem Magyarországnak nem érdeke. Ez maximum a kormánynak lehet érdeke.

Nem utolsósorban a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szabályok az egyik leghajmeresztőbb, ami pénzügyi intézményre vonatkozhat. Ebben a pontban konkrétan leírásra kerül, hogy az NBB mindenféle szabályozás és moratórium nélkül bármit csinálhat. Azt pontosan tudjuk, hogy Matolcsy György úgy gondolkodik, hogy a Magyar Nemzeti Bank vezetőjeként mindent megcsinálhat, és ezt a rendszert tartja normálisnak. Ez az LMP számára teljes mértékben elfogadhatatlan. Az orosz fejlesztési bank Magyarországon mindenféle ellenőrzés nélkül szabadon hajthat végre bármilyen pénzügyi tranzakciót. Ennek bizony sok veszélyes következménye lehet. Egyébként pont emiatt lehet majd megkerülni az orosz embargót, amit, pontosan tudjuk, hogy Magyarország nem is támogatott. Csak ne felejtsük el, hogy Magyarország ma még tagja az Európai Uniónak, és ez nemcsak jogokkal, hanem kötelezettségekkel is jár. Talán a gazdasági és pénzügyi spekuláció szempontjából is ez a legveszélyesebb pont úgy, hogy a kormány egyik legnagyobb ellenségei a pénzügyi spekulánsok és tőkés befektetők. Ha Budapesten akarnak irodát, ne kapjanak szabad kezet, ha a cél, hogy mindkét fél jól járjon, akkor nem diktátumokat kell elfogadni.

Amiről még szükséges beszélni, az a Paks II. beruházáshoz kapcsolódó, mert valószínűsíthető szintén, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank Budapestre költözése összefügg a paksi beruházással is. Az LMP egyik fő álláspontja, hogy Paks II. helyett a megújuló energiákra és energiahatékonyságra kellene alapozni a fejlesztést. Paks II. egy közgazdasági képtelenség, az évszázad legrosszabb üzlete, ráadásul a technológiai forradalom előrehaladása miatt ma már nem is időszerű. A kérdés az, hogy mikor szabadulunk meg tőle. Minél később, annál drágább lesz ez a kaland a magyar adófizetők számára. A Paks II.-szerződés felmondását kellene ezért hát sürgetni, s nem az orosz fejlesztési bank hazánkba költözését. A korszerű energetikai technológiák alkalmazása már ma is olcsóbb, mint a Paks II.-ben előállított áram várható ára, még úgy is, hogy nem tudja ma senki, hogy mennyiért lehet fölépíteni ezt az erőművet.

Az atomenergiára szánt közpénzeket ezért az energiarendszerünk átalakítására, lakossági napenergia-fejlesztésekre, illetve a szegénységben élő családok lakásainak korszerűsítésére kellene használni. A megújulókra és az energiahatékonyságra költött források a fogyasztóknál megtérülnek, hiszen állandó költségcsökkenést eredményeznek, sőt adott esetben akár bevételt is hozhatnának.

Ha támogatási rendszerről beszélünk, mint például a Fejlesztési Bank támogatása, akkor az LMP egyszerű és átlátható támogatási rendszert hozna létre a lakossági energetikai beruházások számára. Azt gondolom, hogy azok a beruházások, amiket ezek a cégek kapnának, szemben az ilyen KGST-bankokkal, valóban megtérülnek a társadalom számára. A fejlesztési forrásokat a jövőképes ágazatok felé kell terelni. A magas színvonalú hozzáértés és a kedvező természeti adottságok ma jelentős részben kihasználatlanok, az okosgazdaság e kettőre, a humán tőkére és a természeti erőforrások fenntartható használatára épül. A zöldágazatok megerősítése kellene hogy adja a gazdaság gerincét, mert akkor fenntartható, a jövőben is fenntartható lenne Magyarország gazdasági teljesítménye.

Azt gondolom, nagyon fontos elmondani a végén, hogy legyen végre következetes és kiszámítható a magyar külpolitika.

(12.30)

Külpolitikánk ma láthatóan két irányba próbál meg egyszerre játszani, és azt gondolom, hogy nem áldozhatsz egyszerre két istennek. Van egy szövetségi partnerünk, tagjai vagyunk egy politikai közösségnek, amit Európai Uniónak hívunk, és azt gondolom, hogy  és persze csak általánosságban, félreértés ne essék  aki a szövetségesei ellen paktál le a legnagyobb ellenféllel, azt sok helyen árulónak hívják. Azt gondolom, ez ránk is kötelező kell legyen, mert ha nem kötelez minket ez az alapelv, akkor nagyon gyorsan perifériára szorulhatunk az Európai Unión belül. Azt gondolom, hogy ami a legnagyobb tragédia lenne ennek a társadalomnak, ha szélsőséges esetben, adott esetben ki is kerülnénk az Európai Unióból.

Összességében ez a javaslat az LMP szerint egy diktátum, ami csak az orosz befolyást erősíti, ezért semmiképpen nem szabad támogatni. Ennek elfogadásával szemben szeretnénk sürgetni a Paks II. szerződés felmondását, mert ez hazánk egyértelmű érdeke. Zárószóképpen, azt gondolom, nem is lehet kérdés az, hogy a rabszolgatörvényt vissza kell vonni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  54  Következő    Ülésnap adatai