Felszólalás adatai

Felszólalások:   45-51   51-57   57-63      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadjáke államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)A Ház 112 igen szavazattal, 18 nem ellenében, 12 tartózkodás mellett a választ elfogadta.

Az LMP képviselője, Schmuck Erzsébet képviselő asszony, interpellációt nyújtott be az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez: „Miért nő a hazai szén-dioxid kibocsátás, miért nem kibocsátás csökkentést szolgáló gazdaság politikát folytat a kormány?” címmel. Képviselő asszonyé a szó.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ami néhány éve még tudományos körökben is csak a találgatás tárgya volt, mára tény. Még Orbán Viktor miniszterelnök úr is azt nyilatkozta, hogy Magyarországon közmegegyezés van afelől, hogy a klímaváltozás valóság és veszélyes dolog. Így van, de e folyamat megfékezéséért tenni is kell. Az emberi tevékenység jelentősen hozzájárul e folyamathoz. A globális együttműködés értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátását oly mértékben kell korlátozni, hogy ezáltal a Föld éghajlatának átlaghőmérséklete az ipari forradalom előtti időkhöz képest legfeljebb 2, de inkább csak 1,5 Celsius-fokkal emelkedhessen, különben az emberiség életesélye kerül veszélybe már a század végére.Magyarország kormányai hosszú évekig jól elvoltak annak tudatában, hogy a rendszerváltás után a nehézipar összeomlása következtében az üvegházhatásúgáz-, közte a szén-dioxid-kibocsátás jelentősen csökkent, így tudtuk tartani a nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségeinket. Ezért csak arra nem került sor, hogy a kihívásokra válaszolva, az ország fenntartható fejlődését szem előtt tartva sor kerüljön egy tudásalapú, dekarbonizált gazdaság kiépítésére, megfelelő energia- és közlekedéspolitikára.

Miközben számos országban a gazdasági növekedés mellett is sikerült a kibocsátáscsökkentés, a kormány az elmúlt években sorra negatív eredményt tud csak felmutatni. 2015-ig jól ment minden, a magyarországi ÜHG-kibocsátás 35 százalékkal mérséklődött 1990-hez viszonyítva, 2015-ben azonban fordulat történt. 2015-től évente átlagosan 5,6 százalékkal növekszik a szén-dioxid-kibocsátásunk, de az Eurostat legutóbbi, az EU-tagállamok 2017. évi energetikai eredetű szén-dioxid-kibocsátásairól szóló becslése szerint Magyarországon már 6,9 százalékkal nőtt a kibocsátás az előző évhez képest. Ezzel jelenleg a hatodik legrosszabb mitigációs teljesítményű tagállam vagyunk. Hozzá kell tenni, hogy a szén-dioxid-kibocsátás emelkedése messze meghaladja a hazai GDP ez idő alatti 2-4 százalékos növekedési ütemét.

Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen valós fordulat várható a gazdaság dekarbonizációja érdekében? Milyen intézkedéseket tervez, hogy a megújuló energiaforrások hasznosításának akadályozása helyett a megújulókat, a regionális önellátást, az érintett kkv-kat, önkormányzatokat és lakosságot ösztönző rendszer alakulhasson ki? Hogyan, mikor és milyen forrásból kívánják érdemben támogatni az épületenergetikai program megvalósítását, a közösségi közlekedés korszerűsítését? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm.

ELNÖK: A válaszadásra Cseresnyés Péter államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az energiaipari és ipari kibocsátások csökkentésének legfontosabb eszköze hazánkban és az Európai Unióban a kibocsátáskereskedelmi rendszer, amelynek kapcsán a 2021-2030-as időszak szabályait meghatározó irányelv-módosítást idén márciusban fogadták el. A 2021 utáni időszakra érvényes szabályok és a piaci stabilitási tartalék 2019-es indulásának következtében csökken a létesítmények számára elérhető kvóták száma és nő a kvótaár.

(14.50)

Ez egyrészről mérsékli a rendszer alatt lévő létesítmények kibocsátását, másrészről növeli hazánk kvótaértékesítésből származó bevételeit, amelynek felét jelenleg az elektromobilitás és az épületszektorban végrehajtott energiahatékonysági és megújuló energiák alkalmazásával kapcsolatos beruházások támogatására fordítjuk.

A klímapolitikára vonatkozó uniós jogalkotás következő lépéseként 2018 májusában elfogadásra került az erőfeszítés-megosztási rendelet, amely többek között a közlekedés, épület, hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság ágazatainak együttesére ad meg a tagállamok számára kötelező kibocsátáscsökkentési célokat 2030-ig. A jelentős hazai potenciállal rendelkező napenergia hasznosításának területén hangsúlyos szerepet kapnak mind az ipari méretű fotovoltaikus rendszerek, mind a decentralizált jellegű, háztartási méretű kiserőművek.

Az EU-n belül Magyarország támogatja legjobban az 50 kilowatt alatti megújulóenergia-termelést, kiemelten segítve a helyi önellátást a zöldáramtermelésben. A statisztikai adatok szerint ezzel a lehetőséggel az elmúlt években az érintettek  kkv-k, önkormányzatok, lakosság  is éltek, hiszen a háztartási méretű kiserőművek száma és beépített teljesítőképessége ugrásszerűen megnövekedett.

A megújuló energiához kapcsolódó, működési típusú támogatás keretében az úgynevezett régi KÁT rendszerben 2016-ban 51,19 milliárd forint került kiosztásra, ami 2015-höz képest 4 százalékos növekedést jelent. 2017-ben lépett hatályba az Európai Bizottság által jóváhagyott új zöldáramtermelést támogató METÁR rendszer, amelyhez 2017 és 2026 között csatlakozhatnak azok, akik élni kívánnak e támogatási lehetőséggel. A METÁR rendszer úgynevezett kötelező átvételi támogatási kategóriájába ez idáig mintegy 9,5 milliárd forint támogatási kérelem érkezett be, ami a 2017-2026-ra vonatkozó teljes 10 milliárd forintos támogatási keret 96 százalékát jelenti, így hatalmas a túljelentkezés, ami a program sikerét mutatja.

A jelenlegi szakpolitikai célkitűzéseknek megfelelően 2020-ig a megújuló energiaforrások felhasználásának bővülése és az energiahatékonyság növelése várható többek között az operatív programokban lévő forrásoknak köszönhetően. A 2014-20-as évekre vonatkozóan az operatív programokban az energiát érintő fejlesztésekre összesen több mint 760 milliárd forint visszatérítendő és nem visszatérítendő támogatás jár és jut.

A közösségi közlekedés korszerűsítése és a vasúti szolgáltatók járműállományának megújítása folyamatos, a beszerzések európai uniós és hazai források igénybevételével történtek. Folyamatban van továbbá a MÁV Start IC+ kocsigyártása, a regionális közlekedési központok és a Volánbusz járműállományának megújítása, amelynek során már több száz új járművet szerzett be a Volán Buszpark Kft. a közlekedési központok részére. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem képviselő asszonyt, hogy elfogadjae az államtitkár úr válaszát.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen. A választ nem tudom elfogadni. Csak halkan jegyzem meg, államtitkár úr, hogy ha a szén-dioxid-kibocsátásunk majd így nő, akkor nem lesz eladható kvótánk, hiába emelkedik a kvóta a nemzetközi piacon. Hazai szakértők szerint a szén-dioxid-kibocsátás növekedése három tényezőre vezethető vissza. Az egyik a tömegközlekedés, talán egyharmadban, részben azért persze, mert többet autózunk, de azért is, mert külföldről régi, nem megfelelő autókat hozunk be. A másik a lakossági fűtés. Itt érdemes megjegyezni, hogy 2015 előtt talán nagyobb arányú volt a tűzifa-felhasználás. Mivel a tűzifának óriási mértékben emelkedik az ára, ezért a lakosság vált, és inkább fosszilis tüzelőanyagot használ. A harmadik esetben pedig a GDP-növekedéssel összefüggő többletenergia. Ha nem akarjuk, hogy a szén-dioxid-kibocsátás továbbra is nőjön, célirányosan meg kellene nézni az okokat, és arra kell a választ megadni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Képviselő asszony nem fogadta el a választ. Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A Ház a választ 114 igen szavazattal, 28 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „Mikor emelik végre az életpályamodellekből kimaradt közszolgálati dolgozók bérét?” címmel. Képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   45-51   51-57   57-63      Ülésnap adatai