Felszólalás adatai
12. ülésnap (2018.06.26.), 20. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Orbán Balázs |
Beosztás | Miniszterelnökség államtitkára |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | napirend előttihez hozzászólás |
Videó/Felszólalás ideje | 5:05 |
Felszólalások: Előző 20 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt levezető Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Engedjék meg, hogy hadd kezdjek egy kis uniós fejlesztéspolitikai helyzetértékeléssel! A történet sosem 2018-ban kezdődik, Magyarországot ugyanis régóta kísértik a 2010 előtti szocialista és szabad demokrata kormánykoalíció visszaélései és problémái. Mire gondolok? Az első történet: onnan kezdődött a történet, hogy amikor a második Orbán-kormány 2010-ben elfoglalta a kormányrudat (Gréczy Zsolt: Kilencedik éve… Arató Gergely: Mit csináltok nyolc éve?), akkor azt látta, hogy az uniós fejlesztéspolitikai intézményrendszer összeomlott és Magyarország a forrásvesztés küszöbén állt. Először is ezt a problémát kellett megoldani, át kellett alakítani az uniós fejlesztéspolitikai intézményrendszert, azért, hogy az a stratégiai cél ne sérüljön, hogy Magyarországnak az Unió által rendelkezésre bocsátott forrásokat le kell hívnia. (Arató Gergely közbeszól.)
Ezt a feladatot a magyar kormány megoldotta. Aztán a következő történet a következő programozási időszakról szól, a 2014-2020 közötti programozási időszakról beszélünk. Itt a magyar kormánynak nagyon komoly tárgyalások révén el kellett érnie, hogy kedvezőbb feltételeket tudjon kitárgyalni az Európai Unióban, mint a korábbi, 2007-2013-as programozási időszakban. Itt is sikerült eredményeket elérni: 2014-2020 között az egy főre jutó támogatások összege Magyarországon 712 ezer volt, hétéves időszakra vonatkoztatva. Ez nettó összeget tekintve a harmadik legnagyobb támogatási összeg. Ilyen eredményt a korábbi kormánynak, a 2010 előtti baloldali, szocialista kormánynak nem sikerült elérni. (Gréczy Zsolt: Mészáros Lőrinc! Arató Gergely közbeszól.)
És akkor érünk el a következő ponthoz, és ez a pont pedig a csontvázak kiesése, az előző, 2010 előtti szocialista-szabad demokrata kormány által itt hagyott csontvázak kiesése a szekrényből. (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.) Mire gondolok? Amiről ön is beszélt, mi is ugyanarról a dologról beszélünk. Az Európai Csalás Elleni Hivatalnak van egy 2017-es jelentése, ami valóban vizsgál magyarországi projekteket. 2018. június 6-án tette közzé ezt a jelentést. Ez ugyan a 2017. évről szól, de a korábbi időszak projektjeit is vizsgálja.
Azt mondja az OLAF-jelentés, hogy a Demszky Gábor főpolgármestersége alatt kötött 452 milliárd forint összköltségű metróberuházásból a korrupcióval, szabálytalansággal érintett szerződések összege meghaladja a 272 milliárd forintot. A közvetlen károkozás az OLAF szerint 167 milliárd forint, és ebből 76 milliárd forintnyi részt Brüsszel adott esetben visszakövetelhetne. Ez az egyik legnagyobb korrupciós botrány, amelyik a rendszerváltozás utáni Magyarországot sújtja, és amellyel kapcsolatban a kormánynak szintén az a stratégiai célja és az a feladata, hogy megpróbálja megelőzni azt, hogy az előző baloldali, szocialista kormányok miatti forrásvesztést el tudja Magyarország kerülni; ne az adófizetőknek kelljen megfizetni a korábbi időszak szerződéseit.
Ezzel szemben hoznék önnek a magyar ellenőrzési rendszerrel kapcsolatban egypár megállapítást. Giovanni Kessler, az OLAF szeptemberben leköszönt elnöke, aki 2011-2017 között, épp a vizsgált időszakban vezette a testületet, tavaly Magyarországon volt, és méltatta a Legfőbb Ügyészség együttműködését. (Derültség az ellenzéki pártok padsoraiból.) Az EP költségvetési ellenőrző bizottsága a magyarországi tényfeltáró látogatásról készült jelentésben is méltatja, hogy Magyarország az egyetlen tagállam, amely az OLAF számára hozzáférést biztosít mindenhez. (Derültség az ellenzéki pártok padsoraiból.) Illetve elismeri, hogy a (Arató Gergely: Most hoztak határozatot… Az elnök csenget.) magyar hatóságok szorosan együttműködnek a testülettel, és az ellenőrzési rendszer is jól működik hazánkban. Ráadásul kifejezetten kiemelik az auditorok, hogy 2014 óta előrelépés történt az előző és főleg a 2010 előtti időszakhoz képest.
Én azt gondolom, ezek olyan eredmények, amelyeket nem tehetünk zárójelbe. És hogy a magyar kormánynak jelen pillanatban a 2010 előtti időszakból kieső csontvázakkal kell küzdenie, az nem a mostani magyar kormánynak, hanem az előző kormánynak a felelőssége. (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.)
Én inkább arra szeretném önöket kérni, hogy ahelyett, hogy itt a parlamentben ezeket a kérdéseket folyamatosan előhozzák, inkább segítsék az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat, ugyanis az elmúlt hónapokban az összes általam említett vizsgálattal kapcsolatban önök és az önök képviselői, barátai, ismerősei, a korábbi kormányokhoz tartozó politikusok az együttműködési kötelezettségüknek nem tettek eleget. Kérem, hogy ebben támogassák a kormány munkáját. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
Felszólalások: Előző 20 Következő Ülésnap adatai