Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP a törvénymódosítással kapcsolatosan igen kritikus, és azt is ki kell mondanom, hogy mi bizalmatlanok vagyunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal kapcsolatban. Ugyanis az LMP már a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal létrehozását sem pártolta, nem értettetünk egyet azzal, hogy a kormány össze nem tartozó szakterületek felügyeletét egy nagy szervezetre bízza, egy nagy szervezetben hozza össze, illetve szakmai elvárások nélkül, kizárólag a politikai lojalitás alapján kiválasztott, leválthatatlan vezetőre. Mi azt gondoljuk, hogy az idő a mi félelmeinket igazolta, hiszen a példátlan hatalmú hivatal nem tudta megakadályozni, hogy az energia- és a közszolgáltatási szektor egyre nagyobb hányada kormányközeli oligarchák monopóliumává váljon, és az egymást követő piaci anomáliáknak sem tudta az elejét venni.

A legsúlyosabb piaci zavar természetesen a térfoglalás. Ma már Mészáros Lőrinc, illetve a kormányzati segítséggel nagyra növesztett MET is a legnagyobb piaci szereplőnek számít, és az a hivatal, amelynek a feladata a törvények szerint elsődlegesen a fogyasztók mind magasabb színvonalú kiszolgálásának biztosítása lenne, egyre inkább a fideszes gazdasági holdudvar érdekeinek a kiszolgálásával foglalkozik. Ebbe az irányba mutat sajnos a mostani törvénymódosítás is.

A hivatalra vonatkozó jogszabály átírásának van egy fogyasztóvédelmi lába, legalábbis papíron, hiszen a gyakorlatban rendre azt láttuk, hogy ezeket a jogosítványokat inkább a pártbarátok és üzletfelek helyzetbe hozására, a valódi üzleti szereplők kiszorítására használják fel. Új lehetőségként megjelenik a szabályozásban a közérdekű igény érvényesítése, fogyasztói ügyek és problémák, illetve szolgáltatók okozta sérelmek kezelésére. Ennek nyomán a hivatal saját jogon, peres úton tud majd érvényt szerezni a fogyasztói érdekeknek, ám tudjuk jól, hogy ez egy kétélű fegyver, mert ez az új eszköz a piaci szereplők ellehetetlenítésére is alkalmas lehet. Tehát ezzel óvatosan kell bánni.

Súlyos kifogásaink vannak, hasonlóan az ellenzéki társainkhoz, a hivatal munkatársainak bérezésére vonatkozó szabályok átírásával kapcsolatban. A kiemelt önállóságú Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal dolgozói kikerülnének a köztisztviselőkre vonatkozó szabályozás alól, ami a képesítési követelmények fellazításán túl a jövedelmüket is érinteni fogja.

(13.30)

Felső plafon nélkül kereshetnek gyakorlatilag bármennyit, mindenképpen a jelenlegi jövedelmük többszöröséhez juthatnak hozzá anélkül, hogy ezért a kiugró bérért valamilyen jól körülírt szakmai teljesítményt kellene nyújtaniuk. A kormányzati érvelés szerint a versenyszféra, azon belül is a hivatal által felügyelt szakterületek magasabb bérei miatti agyelszívó hatást kellene ilyen módon kompenzálni.

Az LMP nem tud azonosulni ezzel a megközelítéssel. Ha a kormány attól fél, hogy a hivatal tisztviselői átülnek az energiaipar vezető pozícióiba, akkor hozza meg végre azokat a rég várt összeférhetetlenségi és forgóajtószabályokat, amelyek az ilyesfajta káros szakembervándorlást lehetetlenné teszik. A közelmúltban készült egy európai felmérés az energiaiparban tapasztalható forgóajtó-jelenségről, amely Magyarországot éppen az indokolt korlátozási hiánya miatt a legrosszabb példák között említette. Magyarországon ugyanis előfordulhat, hogy valaki az egyik hónapban még a parlamentben hozza a törvényeket, a következő hónapban az állami hatóság nevében bírságol, rá egy hónapra pedig az egyik szabályozott cég vezetői székében ül. Ha tehát hozzányúlnak a szabályozáshoz, nem a bérplafont és a szakmai követelményeket kell eltörölni, hanem elő kell írni olyan időintervallumokat és egyéb korlátokat, amelyek megakadályozzák a hasonló összeférhetetlen helyzetek kialakulását.

Tartunk tőle, hogy az Orbán-kormány az eddigieknél is hangsúlyosabban fideszes káderparkolóként kívánja használni a hivatalt. Minderre feltehetően onnan lesz pénz, hogy a felügyeletidíj-befizetésekből a jövőben 40 százalék helyett csak 30 százalék menne be a központi költségvetésbe, és a beszedett bírságokat is magukra költhetnék, mintegy 200 millió forintnyi közpénzt költve az indokolt költségvetési kiadások helyett pártkáderek javadalmazására. Ezt az LMP nem kívánja támogatni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)