Felszólalás adatai

Felszólalások:   195-198   199-200   201-202      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Ez nem ügyrend! Ne haragudjon, ön személyes érintettség (Közbeszólások az ellenzék soraiból.) címén kérte a szót, erre tudtam adni önnek lehetőséget. Ön elkezdte, de nem azt tette. (Varga Mihály távozik az ülésteremből.) Arra kérem, most is hagyja a miniszter urat szabadon elvonulni, mert a folyosón is vonatkoznak ránk az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok. Köszönöm szépen. (Tordai Bence távozik az ülésteremből.  Dr. Varga-Damm Andrea folyamatosan közbeszól.) Mindjárt folytatjuk, tisztelt képviselőtársaim, amennyiben a forgatókönyv rendelkezésemre fog állni. (Folyamatos közbeszólások az ellenzék soraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napirendünk tárgyalásának a végére értünk. Amennyiben megkapom a forgatókönyvet, rögtön elkezdjük a napirend utáni felszólalásokat. Türelmüket kérem addig.

Egyperces technikai szünetet kérek valamennyiüktől, és majd Fülöp Erik képviselő úr fog következni.

(Szünet: 15.02-15.04)

Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk a munkánkat. Most a napirend utáni felszólalások következnek.

Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Fülöp Erik képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. FÜLÖP ERIK (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársak! Állatvédelmi szempontból egy kiemelt jelentőségű pillanathoz érhettünk el, ugyanis akik hallhatták a múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök úrnak a szokásos, Kossuth Rádióban történő rádióinterjúját, azok a következőket hallhatták, a miniszterelnök úr így fogalmazott: ha az állatokat védjük, magunkat is védjük, hisz miféle ember az, aki saját akaratából fájdalmat okoz egy másik lénynek? Ez azért kiemelkedő jelentőségű, hiszen korábban a miniszterelnök úr részéről nem volt az állatvédelemmel kapcsolatban ilyen jellegű nyilatkozat. Talán azt is mondhatjuk, hogy az elmúlt tíz évben figyelmen kívül hagyta a miniszterelnök úr az állatvédelmet. Viszont ebben a rádióinterjúban egyértelműen rámutatott Orbán Viktor miniszterelnök is arra a tényre, amelyet számos nemzetközi tanulmány is bizonyít, mégpedig hogy az állatkínzások és a későbbi személy elleni erőszak, illetve a társadalomnak a biztonságérzete között szoros összefüggések vannak és szoros összefüggések lehetnek.

A múlt hét folyamán az Állatorvostudományi Egyetem állatvédelmi központja egy olyan szemináriumot szervezett, amelybe nekem is lehetőségem volt online belenézni és belehallgatni. Itt neves etológusok, kriminológusok és állatvédelmi szakemberek szólaltak fel, és egyértelműen jelezték, illetve hangsúlyozták ők is azt, hogy nagyon szoros összefüggések vannak az állatkínzásos és a későbbi erőszakos bűnelkövetések között. Egy neves etológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségnek, a magyar társadalomnak is hatalmas felelőssége van az állatvédelmi közegnek a kialakításában. Egy kriminálpszichológus, egy neves kriminológusprofesszor pedig arra utalt, hogy azok a bűnelkövetők, akik állatkínzást követnek el, bizony nagymértékben magatartási és személyiségi zavarokkal is rendelkeznek.

A miniszterelnök úr szavaira, a nemzetközi tanulmányoknak a megállapításaira visszatérve én azt gondolom, hogy viszont most már nemcsak szavakban kell az állatvédelemmel foglalkoznunk, hanem elég erőteljes tetteket is kellene felmutatnunk. Én a múlt hét folyamán napirend utáni felszólalásomban az állatrendőrség felállítása mellett próbáltam felemelni a szavamat, viszont a mostani felszólalásom kapcsán pedig egy olyan, nemzetközi jogban, külföldi államokban már létező újítást szeretnék bevezettetni a magyar társadalomban, a magyar jogrendszerben is, amely egyrészről visszaszorítaná az állatkínzásos esetek és állatbántalmazások elkövetését, és megerősítené a magyar társadalmunk biztonságérzetét is.

Én szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy elérkeztünk ahhoz az időponthoz, amikor szüksége van Magyarországnak egy olyan adatbázisnak a felállítására, amelyben az állatkínzók név, lakcím és profilkép alapján lennének szerepeltetve. Ennek az lenne a legfőbb oka, hiszen nagyon sok állatkínzó bűnismétlő vagy visszaeső státuszba kerül, hiszen állatkínzásos eseteket követnek el a későbbiek folyamán is, illetve nagyon nagy szerepe lenne abban, hogy ezeknek a személyeknek az adatbázisban való nyilvántartása során akár a lakókörnyezet is fokozottabb figyelmet fordíthasson ezeknek a személyeknek a tetteire, cselekményeire. Ezt az adatbázist a rendőrség, különféle állatvédelmi szervezetek, menhelyek figyelhetnék, megakadályozva azzal, hogy ezek a személyek akár újabb cselekményeket kövessenek el, vagy akár örökbe fogadhassanak állatokat, illetve figyelemmel kísérjék, hogy az állattartástól történő eltiltás során ők betartjáke a szabályokat, vagy újabb állatokat vetteke magukhoz. Ez nem ördögtől való, hiszen számos nemzetközi példa mutatja, hogy más országokban is vannak ilyen adatbázisok. Szeretnék arra utalni, hogy az Egyesült Államoknak több tagállamában is az állatkínzókról nyilvántartást vezetnek. Az egyik legjobb, és azt gondolom, a leginkább működő ilyen nyilvántartás Tennessee államban létezik, amely bárki számára hozzáférhető adatokat tartalmaz.

Ugyanakkor szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy a Magyar Állatvédelem hírportál egy interjút készített a San Antonió-i állatrendőrséggel, és az állatrendőrségben működő tisztségviselők nyilatkoztak arról, hogy azért van szükség egyrészről egy ilyen szervezetnek a felállítására, másrészről egy ilyen adatbázisnak a felállítására, mert szoros összefüggés van az állatkínzásos esetek és a későbbi személy elleni erőszak között. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiban.)

(15.10)

Felszólalások:   195-198   199-200   201-202      Ülésnap adatai