Felszólalás adatai

Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Soltész Miklós államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Latorcai János alelnök úr, képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről: „Lengyelország újjászületése” címmel. Öné a szó, alelnök úr.

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.) „A nemzet, amely nem tiszteli múltját, nem érdemli meg a jelen tiszteletét, és nincs joga a jövőhöz sem.” Tisztelt Képviselőtársaim! Az első világháborúban szervezett lengyel légió főparancsnoka, majd az újjászülető Lengyelország első államfője, Józef Piłsudski marsall imént idézett gondolata, úgy gondolom, valamennyiünk számára aktuális.A lengyelség száz évvel ezelőtt ugyan csatában nyerte el szabadságát, de ezt a harcot nemcsak a csatatéren vívták, hanem évszázadokon át minden lengyel családban, ahol hittek abban, hogy Lengyelországnak nemcsak múltja, hanem jövője is van. Ezek a lengyelek, nők és férfiak az idegen megszállás és elnyomatás alatt is képesek voltak identitásuk sarokköveit, a közös nyelvet és kultúrát, de legfőképp a hitet megőrizni, azt gyermekeikbe, unokáikba plántálni. Ez volt az a szellemi örökség, amiből megszülethetett és amiből építkezhetett a modern lengyel állam száz évvel ezelőtt.

(10.00)

Andrzej Duda köztársasági elnök úr ezen értékkel kapcsolatban a függetlenség visszaszerzésének jubileumán a következőképpen fogalmazott: „A lengyelek hagyományosan szabad emberek, akik tisztelik múltjukat, büszkék saját értékrendjükre, amely a katolikus egyház támogatásával tudott kiteljesedni.”

Hogy ez mit jelentett a XX. században? Azt mindannyian tudjuk. A katolikus egyház és különösen Szent II. János Pál pápa személy szerint is rengeteget tett nemcsak a lengyelek, hanem egész Közép-Európa, Európa szabadságáért, a vasfüggöny lebontásáért, Európa újjáegyesítéséért. Éppen ezért nem feledkezhetünk meg arról, hogy II. János Pál pápa Lengyelország európai uniós csatlakozásakor arra figyelmeztette népét, a lengyeleket, hogy ők a belépést követően is emlékezzenek és őrizzék meg értékrendjüket, hagyományukat, sajátos kultúrájukat és civilizációs örökségüket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk számára az I. világháború vége sajnos nehéz hónapokat és éveket, fájdalmat és szétszóratást hozott, amelyek végül is a trianoni tragédiához vezettek. Arra azonban joggal lehetünk büszkék, hogy ezekben a rendkívül nehéz időkben is akartunk és tudtunk támogatást nyújtani a lengyel hazafiaknak, akik akkor a szabadságukért küzdöttek.

A sorsdöntő ütközetnél, a varsói csata, a visztulai csoda idején a magyar lőszerszállítmány biztosította, hogy megmaradhatott a szabadságát frissen visszanyert Lengyelország függetlensége. Ez a történelmi esemény is hű példája annak, hogy ezeréves történelmünk során a bajban is barátok tudtunk maradni.

Ennek a barátságnak az egyik megnyilvánulása az is, hogy a parlamenti magyar-lengyel baráti tagozat Snopek nagykövet úrral és a Lengyel Köztársasági Elnöki Hivatal vezetőjével a múlt hét elején, míg magyarok sokasága az elmúlt hétvégén a hazánkban élő Polónia tagjaival együtt országszerte közösen emlékezett és ünnepelt.

Sokkal több, tisztelt képviselőtársaim, ami összeköt minket, mint ami képes lenne elválasztani. Nem feledhetjük a világégés okozta tragédiánkat, de látnunk kell azt is, hogy mit nyertünk Lengyelország újjászületésével. Az elmúlt hétvégén és ma is erre emlékezünk.

Tisztelettel fejet hajtunk azok előtt a hősök előtt, akiknek köszönhetően Lengyelország ismét azzá az erős szövetségessé és változatlan jóbaráttá válhatott, ami mindig is volt. A mögöttünk hagyott egy évszázad megmutatta, ugyanúgy számíthatunk egymásra, mint az azt megelőző ezer évben.

Hiszem, hogy az előttünk álló évszázadokban is így lesz. Isten éltesse Lengyelországot! Isten éltesse a magyar-lengyel barátságot! Köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Latorcai alelnök úr. A kormány nevében az elhangzottakra Magyar Levente államtitkár úr fog válaszolni.

MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! 1918 valóban kiemelkedő pillanata a lengyel történelemnek, de egész Közép-Európa történetének. A magyarokon kívül mindenki ekkor nyerte el abban a formában áhított függetlenségét, amelyért évszázadokon keresztül küzdött, de ezen népek sorában elöl jártak a lengyelek, akiknek a kálváriája 1772-ben kezdődött, az első felosztással, és tartott egészen 1918-ig, tehát közel 150 éven keresztül a lengyelek még szétszakítottságban éltek. Olyan szétszakítottságban, amely során még annyi sem maradt az országukból, mint a miénkből 1918-ban.Mitől vált lehetővé ’18-ban a lengyel függetlenség? Ehhez semmi más nem kellett, mint a lengyelek heroikus ellenállása, az, hogy a legkilátástalanabb pillanatokban is kitartottak, amikor lehetett, fegyvert ragadtak a túlerő ellen, szembeszálltak a sorsukkal, dacoltak azzal, és így megérdemelten 1918-ban elnyerték hőn áhított függetlenségüket.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő úr! Itt el kell mondani, hogy 1918 amellett, hogy a lengyel függetlenséget és számos közép-európai nép függetlenségét elhozta, nekünk, magyaroknak egészen mást hozott. Árulást, a nemzet megalázását, sok millió magyar ember szenvedésének és közel 700 ezer honfitársunk halálának a semmissé tételét. Az ország akkori vezetői aktívan asszisztáltak az ország szétszakításához, és ezer év történelmét törték ketté.

Tisztelt Ház! Ami történt akkor Magyarországon, 1918 őszén, az nemcsak megtörtént velünk, nemcsak külső erőknek tulajdonítható, hanem ennek aktív alakítói, olyan felelősei vannak, akiket pontosan tudunk azonosítani, pontosan meg tudjuk határozni, hogy kik voltak ezek az emberek, melyek voltak ezek az erők. Ezek nem voltak mások, mint azoknak a politikai, szellemi, ideológiai elődei (Arató Gergely közbeszól.), akik ma is itt ülnek a magyar parlamentben, itt ülnek mögöttünk az Országgyűlésben; azok a szocialista, liberális (Dr. Vadai Ágnes: DK-s!) és lelkük mélyén nagy számban a mai napig bolsevik erők (Dr. Vadai Ágnes: Azok ott ülnek velünk szemben!), amelyek az elmúlt száz évben semmi értéket ebben az országban teremteni nem tudtak, mindig csak romboltak.

Tisztelt Országgyűlés! 1918, 1919, 1948, 1956, 1994, 2002 és 2006  mi a közös ezekben az évszámokban? Nem más, mint hogy vagy erőszakkal, vagy demokratikus úton ezek az erők hatalomra jutottak Magyarországon, azonban semmi értéket nem tudtak teremteni, csak az országrombolásban jeleskedtek. (Gréczy Zsolt: Szégyelld magad!)

Tisztelt Ház! 2010 után, miután ezek az erők nekivezették Magyarországot a falnak minden lehetséges értelemben, a nemzet újjáépítése zajlik, nagyrészt abból az erőből merítkezve, amely erővel a lengyelek is 1918-ban újjáépítették magukat. Sok tekintetben 1990 után is egy nálunk sikeresebb utat tudtak bejárni, hiszen azok a nemzetromboló baloldali erők, amelyek Magyarországot még 1990 után is kísértették és rombolták, Lengyelországban sokkal hamarabb eltűntek, sokkal hamarabb a lengyel szemétdombra kerültek történelmi értelemben.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Képviselő Hölgyek! Az, ami 1918-ban történt Közép-Európában, a mai napig meghatározza az életünket (Gréczy Zsolt: Szálasit dicsérd egy kicsit!), a lengyelek ünnepelnek, mi ünnepeljük a lengyeleket, együtt ünneplünk a lengyelekkel, együtt ünneplünk a balti államokkal, és megemlékezünk arról, hogy az önök szellemi elődei, az önök politikai elődei miként tették tönkre Magyarországot ’18-ban (Arató Gergely: Sehogy! Nem mi vittük bele az országot a háborúba!  Zaj, közbeszólások.), és ugyanezen indíttatásból, ugyanezen reflexek alapján, ugyanezen talajvesztett, öngyűlölő és nemzetgyűlölő reflexek alapján törnek ma is az ország boldogulására. (Nagy zaj, taps a kormánypártok soraiban.)

Tisztelt Ház! (Dr. Vadai Ágnes: Ezért jár a jutalomfalat!  Dr. Vadai Ágnes egy csokoládét ad Magyar Leventének.) A lengyel példa, a lengyelek példája adhat ma is nekünk erőt ebben a küzdelemben. Magyarország erősödik, Magyarország erősödni fog, és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ez a folyamat folytatódjon, és Közép-Európa népei együtt építsék Közép-Európa boldog és békés jövőjét. Köszönöm szépen a szót. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai