Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A H/2163. számú országgyűlési határozati javaslatot terjesztette a honvédelmi miniszter a Ház elé. Hogy őszinte legyek, én örültem volna annak, hogyha a miniszter úr személyesen képviseli ebben a kérdésben a kormányt, tekintettel arra, hogy egy olyan hosszú távú program, mint a „Zrínyi 2026”, keretében gondolja azt, hogy ez a javaslat szükséges ahhoz, hogy az abban megfogalmazott feladatokat végre tudják hajtani. Azért is örültem volna, ha a miniszter úr személyesen jelenik meg az ülésteremben, mert akkor talán tőle megtudhattuk volna, hogy mi az indoka ennek a létszámbővítésnek, tekintettel arra, hogy a javaslatból ez nem derül ki. A javaslat szerint a tiszti létszám 6600-ra, az altiszti létszám 10 200-ra, a legénység 13 200-ra, a honvéd tiszti, -jelölti létszám 800-ra, a honvéd altiszti létszám 250-re, a kormánytisztviselők és köztisztviselők létszáma pedig 6600-ra változik, ez a legutóbbi csökken.

A javaslatban az szerepel, hogy volt egy bizonyos 35/2013. (V. 16.) országgyűlési javaslat (Németh Szilárd István: Határozat!), amely korábban szabályozta a létszámkereteket. A probléma a következő: ez nem így van. Nagy valószínűséggel a minisztérium azon tisztviselői, akik ezt a javaslatot elkészítették, elfelejtkeztek a 35/2016. (XII. 19.) számú országgyűlési határozatról, amely 31 080 főre emelte a részletes bontású létszámot, és nem a 35/2013. (V. 16.) számú. Ennek azért van nagyon-nagyon fontos jelentősége, mert bár igaz, hogy az országgyűlési határozat mindkét esetben 35-ös számmal kezdődik, de ez pillanatnyilag azért egy nagyon fontos, lényeges körülmény  és nagyon boldog vagyok, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke jelen van, mert talán az ő tekintélyével el tudjuk érni, hogy ez a javaslat végre feleljen meg a jogszabályoknak és a tényeknek , ugyanis ezen javaslat azt mondja, hogy ez fogja hatályon kívül helyezni a 35/2013-ast. Igen ám, csak a 35/2016-osban nincs olyan hatályon kívül helyező rendelkezés, amely arról szólna, hogy miután ez a 35/2013-as OGY határozat módosítása, ezért a módosítás hatálybalépésével a 35/2016-os hatályát veszti. Ily módon ha ezt az országgyűlési határozatot megszavazza a Ház, akkor egyrészről lesz egy 2018-as OGY határozatunk, és marad egy 35/2016-os OGY határozatunk hatályban.

Nagyon fontos az, hogy ebben a házban elég sok jogász és elég sok olyan szakember van, aki azokra a kérdésekre is figyel, hogy jogdogmatikai szempontból alkalmasak legyenek az előterjesztések arra, hogy joghatást tudjanak kiváltani. Szerényen szeretném megjegyezni: nem szeretném effektíve az Orbán-kormányt e kérdésben kritizálni, mert 2010-ben, amikor magam is részese voltam a Hende miniszter úr által vezetett minisztérium tevékenységének, akkor sem Hende miniszter úr, sem néhai Tóth Zoltán József jogi helyettes államtitkár idejéből ilyen silány, indoklás nélküli javaslat biztosan nem került volna ki a Honvédelmi Minisztérium keretéből.

Nagyon örülök, és üdvözlöm azt, hogy Kósa Lajos honvédelmi és rendészeti bizottsági elnök itt van, és talán hatást tud kiváltani a Honvédelmi Minisztérium vezetésére a vonatkozásban, hogy igyekezzenek elérni a korábbi Orbán-kormány alatt megszokott szakmai minőséget, és azzal, hogy átadtuk a katonáknak a Honvédelmi Minisztérium vezetését, a politika ne veszítse el az igényességét, és olyan javaslatok jöjjenek a Házba, amelyekkel a Ház képviselői tudnak valamit kezdeni. Ez a javaslat pillanatnyilag erre alkalmatlan.

2018-ban 26 753 fő volt a Honvédelmi Minisztérium állományában, amelyből a honvédség létszáma 20 643 fő. Miután 2016-ban a 35/2016-os országgyűlési határozattal 31 080-ra emelkedett a létszámkeret, gondolhatnánk mi mint ellenzéki képviselők, vagy akár gondolhatná bármely kormánypárti képviselő azt, hogy a honvédelmi miniszter úr azért terjesztette be a javaslatot a tisztelt Házhoz, mert már elértük azt a létszámot, amely eddig is engedélyezett volt, és most már bizony úgy tűnik, hogy az Országgyűlés hozzájárulása kell ahhoz, hogy e létszámkeret növekedjen. Ha megnézzük azt, hogy a jelenleg meglévő költségvetési keret és az a költségvetési forrás, amelyet az Országgyűlés allokált a 2019-es költségvetési évre, azt látjuk, hogy egyetlenegy fő katonával nem lehet többet felvenni, mint ami ma megvan, mert nincs rá költségvetési forrás.

(16.40)

Kósa Lajos bizottsági elnök úr nagyon szépen felvázolta azt, hogy a Gyurcsány-kormány után, annak végén milyen volt a Honvédelmi Minisztérium költségvetési helyzete, csak azt felejtette el elmondani, hogy a második és harmadik Orbán-kormány 2015-re olyan mértékben levitte a Honvédelmi Minisztérium költségvetését, hogy szégyenszemre a GDP 0,76 százalékát tette ki mindez. Még akkor is, ha valóban a GDP mértéke emelkedett, viszont az a különbség, amiről elindult és ahová jutott, nominálisan jelentős mértékben nem eredményezett megfelelő költségvetési forrást.

Így a helyzet ma az, hogy ugyan megpróbálja a miniszter úr kezdeményezésére 37 650-re emelni a 2026-ig feltölthető keretet, de miután már 2019-re sem juttat elegendő költségvetési forrást arra, hogy ezt meg lehessen tenni, ily módon tulajdonképpen megkérdezhetjük, hogy ez a javaslat miért is érkezett ebbe a Házba. Nekem van egy olyan érzésem, hogy ez semmi másról nem szól, csak arról, hogy azt lássuk, mintha a Honvédelmi Minisztérium bármifajta olyan tevékenységet végezne, amivel a hon védelmében előrelépés lehet.

Államtitkár úr úgy kezdte beszédét, hogy a XVI. századbeli magyar honvédelmi helyzetből és annak elveiből idézett, csak a helyzet a következő. Miniszterelnök úr szavaival élve, a szent dervisek időszakában ugyan valóban a csatákat és a háborúkat a létszám, az egymással szemben álló katonák létszáma határozta meg, ez valóban a szent dervisek időszakában így volt, ma már azonban két darab jó programozó le tud győzni egy egész országot anélkül, hogy bármilyen csata történt volna. Ma a technika dönti el, hogy egyik ország a másikat, egyik haderő a másikat le tudjae győzni. Ma nem a létszámon múlik ez. Ma azon múlik, hogy technikailag egy hadsereg fel vane szerelve, vannake olyan kiegyensúlyozott politikai kapcsolatai, amelyek keretében a környező országok és azok a szövetségek, akikhez kapcsolódik, a segítségére tudnak lenni, vagy netalántán mindenki hirtelen az ellenségünk lesz, és lehet nekünk bármilyen csodás technikánk, vagy senki nem véd meg minket, vagy a támadók része lesz. Ezáltal tehát az emberanyaghoz képest a technika és a tisztességes, kiváló politika sokkal inkább hozzájárul ahhoz, hogy egy ország lakossága biztonságban érezhesse magát.

Amikor részleteiben megvizsgáljuk azt, hogy ez a javaslat milyen létszámkereteket határoz meg, akkor érdemes megnéznünk az egyes tételeket. A tisztek számára azt mondja, hogy 6600 fő az, amelyre szeretné ezt a keretet emelni, de ma a honvédség állományában ezer fővel kevesebb a tiszti állomány, mint amit egyébként a keret meghatároz, és amire egyébként akár még költségvetési forrás is lehetne.

A 6600 fős létszámra való emelés ezer fővel több, mint az eddigi. A kérdésem az, hogy ezt a 2 ezer főt honnan gondolják akár 2026-ig is megszerezni. Merthogy nézzük meg, hogy ma az oktatási rendszerben, ahonnan tiszteket lehet kapni, egyetemi képzés keretében kell hogy részt vegyenek ezek a leendő tisztjelöltek a felsőoktatás rendszerében. Ebben az évben 230 helyet jelölt ki a tárca az EMMI-vel együttműködve arra, hogy 230 fős tisztiállomány-képzés kezdődhet meg ebben a tanévben. 140-150 fő között lett, akiket fel tudtak venni. Ez azt jelenti, hogy szinte alig a felét tudták kitölteni a rendelkezésre álló helyeknek.

Ha minden évben ez lesz a tendencia, akkor akárhogy is nézem, minimum 15 év kellene ahhoz, hogy a tiszti állomány elérhesse azt a létszámot, amelyre vágynak; persze feltételezve azt, hogy a képzés után ezek a tisztek valóban el is kezdik a Magyar Honvédség keretében a tevékenységüket, tekintettel arra, hogy rendkívül magas a képzés ezen az egyetemen, és a polgári életben, különösen a mérnökhallgatókat nagy előszeretettel várják a multicégek és akár a külföldi vállalatok is. Tehát bizony a tisztjelöltek igen nagy száma nem kezdi meg tisztként a tevékenységét. Jelzem még azt szerényen, hogy 280 pont volt a felvételi határ ebben az évben. Ez azt jelenti, hogy csak abból nem lett tisztjelölt, akinek nem jutott eszébe.

Az altisztek számát ezer fővel kívánja emelni ez a javaslat. Jelenleg az altiszti állományban 2 ezerrel kevesebben vannak, mint amennyit a mostani keretszám megjelöl. Megkérdezhetnék, hogy honnan lehet az altiszteket pótolni, mert ha ezer fővel itt is emelné a létszámát a javaslat 9270-ről 10 200-ra, és ma 2 ezer hiány van, akkor ez a 3 ezer fő honnan kerül majd elő; mert hogy altiszt legyen valaki, annak is képzésen kell átmenni. Ez a képzés ma kétirányú: az egyik OKJ-s képzés, a másik pedig az altiszti akadémián való képzés.

Pillanatnyilag az altiszti állományban az OKJ-s képzés létszáma 45 fő, és az altiszti akadémián ma 200 fő az, aki reménykedhet abban, hogy altisztként hagyja el az iskola padjait. Ezáltal megint megállapíthatjuk azt, hogy ez a durván 3 ezer fős különbség az elkövetkezendő 15-20 évben lehetetlen, hogy feltöltse a létszámot erre a tervezett 10 200-as altiszti számra.

És akkor következzék a legénység létszáma. A legénység létszámát, mint látják, 5 ezer fővel bővíteni kívánják, ami bizonyára egy nagyon-nagyon üdvözítő terv, pillanatnyilag azonban ott is 2 ezer fős hiány van, tehát a „Zrínyi 2020-26” programban 7 ezer fővel szeretnék a legénység létszámát növelni.

De mi történt az elmúlt években? Megkérdezhetnék, hogy vajon mitől van az, hogy az önkéntes tartalékos létszám valóban már alulról súrolja hét év alatt a 8 ezer főt, és a legénység létszámában képtelenség elérni a jogszabályban meghatározott kereteket. Azon túl egyébként, hogy költségvetési forrás sincs allokálva ezekre a létszámokra, ezen túl a leendő legénység, illetőleg a társadalom motivációs eszközrendszere egészen más az önkéntes tartalékosnál, és egészen más a szerződéses katonánál. Az elmúlt években több okból, illetőleg több forrásból voltak motiváltak az önkéntes tartalékos rendszerbe belépni honfitársaink.

Az első és legfontosabb, legnagyobb létszámot az a szolgálati járadékos populáció adta, akiknek személyijövedelemadó-mentes lett a szolgálati járadéka akkor, hogyha az önkéntes tartalékos rendszerbe betagozódtak. Ez önmagában már több ezres létszámot eredményezett. De onnantól kezdve a 8 ezres számig mik voltak és mik azok a motivációs eszközök, amivel ezt a lehetőséget szívesen használták, használják honfitársaink?

Egyrészről átesnek a leendő katonák egy olyan hihetetlenül magas szintű, széles körű egészségügyi vizsgálaton, amit ma a polgári rendszerben egyszerűen képtelenek megkapni, minimum fél év kellene hozzá. Az egy hónapos tanfolyam, amelyre mennek, ez idő alatt 130 ezer forint javadalmazást kapnak, munkahelyükről felmentést kapnak, olyan képességeket sajátítanak el az egy hónapos tanfolyam során, amit a polgári életben nagyon sok pénzért tudnának megszerezni, és a rendelkezésre álló társaság, akik közé kerülnek, oly mértékben gazdag emberállományt jelent számukra, ahol olyan szakmai és emberi kapcsolatokra tehetnek szert, amit a mindennapi életükben nem. Így értük el az önkéntes tartalékos populációban ezt a nagyon szép számot. De ez sajnos jelentősen a jövőben nem fog emelkedni, mert körülbelül ennyi az, aki hajlandó Magyarországon ebben a rendszerben részt venni.

A szerződéses katonák létszámában és a szerződéses katonák rendszerében, motivációs eszközrendszerében évek óta megtorpanás van, esély nincs arra, hogy valaha ezt a 37 650-es keretszámot el tudják érni, és miután bármennyire is nehezen fogadható el, de egy katona beléptetéséhez nem csak az kell, hogy eljöjjön, ki kell képezni, ruházattal kell felszerelni, fegyverzettel kell felszerelni, el kell helyezni a munkahelyén, bért és járulékot kell utána fizetni.

Ehhez a 37 650-es létszámhoz minimum 770 milliárdos költségvetési forrás kell (Az elnök a csengő kocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amelyet az elkövetkezendő időszakban valószínűleg ez a parlament és ez a kormány nem fog rendelkezésre bocsátani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.

(16.50)